Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Felvidék
Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet.
Azt mondta, az emberek újra megtalálták az önbecsülésüket, az ´56-os forradalom lemosta a második világháború szennyét és a magyarok szabadságszerető, a diktatúrákkal áldozatok árán is szembeszálló nemzetként vonultak be a huszadik század második felének történelmébe. Kiemelte: célokat kell megfogalmazni, és azok mögé kell sorakozni, vállalva akár a reménytelennek tűnő küzdelmet is. 1956-nak ez az egyik üzenete.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Vajdaság
A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’ 56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek. A szabadság iránti megtörhetetlen és semmilyen erőszakkal el nem taposható emberi vágyat jelképező emlékmű, amelyet a vajdasági magyar közösség 2006-ban emelt, a nemzeti összetartozást, az egymás iránti elkötelezettséget jelképezi.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt rá, október 23. a legfiatalabb nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, miként illeszkedik az ünnepek sorába – ennek ellenére mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe.
Megjegyezte, magyarnak lenni Közép-Európában nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell, s ezt tudták 1956-ban is, hiszen a forradalom egy lengyel–magyar szimpátiatüntetésből robbant ki.
A megemlékezés virágait elsőként Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja helyezte el, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői.
kitekintő.hu
Hagymás-hegység - Erdély
Csúcsai: Nagyhagymás, Öcsém, Egyes-kő, Terkő[gallery]
Százévesen sem alkuszik meg Tamás Aladárné
Nem követtem el semmilyen hőstettet. Egyszerűen azt tettem, amit az őseim rám és mindnyájunkra bíztak. A hazaszeretetet, és hogy szeressük azt, ahova tartozunk. Magyar nyelvet és irodalmat tanítottam: mindkettő a leggyönyörűbb a világon, boldog lehet, aki ezt birtokolhatja – mondta a Magyar Hírlapnak Tamás Aladárné, miután helytállásáért átvette az Emberi Méltóság Tanácsa díját Lomnici Zoltán elnöktől.
A százéves, új magyar útlevele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki tanítónő arra biztatta a szlovákiai magyarságot, hogy ha magyarnak születtek, akkor bírják ki ezt a tortúrát, és ne csak a falak közt legyenek magyarok.
Lomnici Zoltán a díjátadón „a nemzet tanító nénijének” nevezte Tamás Aladárnét, és azt mondta: megkockáztatja, azzal, amit tett, már most hős. Arról is beszélt, hogy sok felvidéki magyar van kitéve rendőrségi zaklatásoknak. Magyarországnak alapvető kötelessége fellépni, ha felvidéki nemzettársainkat sérelem éri.
Vörös Szabolcs
Magyar Hírlap
Szomorú Szabadka
Szerb dallamokat penget szerb hangzású hangszerén egy torzonborz figura a főutca egyik házának lépcsőjén, szemetet sodor az őszi szél. Magyar szót még elvétve sem hallani.
Letaglózva szédelgek a negyven éve ismert házak között, a megszokott utcákon, automatikusan fordulok be itt és ott, az már fel sem tűnik, hogy akárcsak Pesten vagy Szegeden, egyáltalán nem az a jól ismert bolt vagy intézmény van már ebben vagy az épületben, amiket hosszú időn át megszoktam. A könyvbemutató, amelyre most indulok – egy idős, kiváló szabadkai asszony memoárkötete, a délvidéki magyar irtó vérengzések áldozataiért és a történtek kutatásáért alakult Keskeny Út Alapítvány adta ki –, Silák Mária címét viseli: Szép és szomorú Szabadkám.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Biró Zsolt az MPP új országos elnöke
A Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyen zajlott országos gyűlésén az egyetlen jelöltet, Biró Zsoltot, a Marosszéki Széki Tanács elnökét választották országos elnökké. Szász Jenő lemondott.
Beszámolójában a leköszönő elnök kifejtette: az utóbbi tíz évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „janicsár bukaresti képviselete" nem felel meg az erdélyi magyaroknak. Hozzátette, „a kicsinyhitűség lelki meggyökereztetése" a közösség leépüléséhez vezet. Szász Jenő úgy vélte: „ha van ma értéke az MPP-nek, az abban áll, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség közéletének lelkiismerete tud lenni".
A december 9-én tartandó romániai parlamenti választásokkal kapcsolatban Szász ismét a „nemzeti válogatott" felállításának szükségességéről beszélt. Kijelentette, hogy jónak tartaná az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási együttműködését. „Felajánlom, hogy ők mint a kisebbek, a gyengébbek, induljanak az MPP színeiben" – fogalmazott a leköszönő elnök, hozzátéve, az MPP kész arra, hogy gesztusokat gyakoroljon az EMNP irányába, noha jobb eredményeket ért el a júniusi önkormányzati választásokon, így elfogadja, hogy paritásos alapon állítsanak jelölteket a parlamenti választásokon.
Megválasztották az öt alelnököt is: Simon Csaba, Kolozs megye, Márton Zoltán, Maros megye, Mezei János, Hargita megye, Fülöp Csaba, Kovászna megye, Mosdóczy Vilmos Szatmár megye.
Erdély.Ma, patriotaeuropa.hu
Európa Tanács: elfogadták Kovács Elvira indítványát - jelentés készül a nemzeti kisebbségekről
Az Európa Tanács jelentést készít az Európában élő nemzeti kisebbségekről, azok helyzetéről, jogairól. Az indítványt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyújtotta be. A határozati javaslatot 13 tagállamból 23 delegált támogatta.
- Nagyon fontos lenne az elkövetkező időszakban összegyűjteni azokat a jól bevált, pozitív gyakorlatokat Európa-szerte, amelyek arról tanúskodnak, hogy az őshonos etnikai, vallási, nyelvi és kulturális kisebbségek mennyire fontosak, és hogy valójában a kulturális sokszínűség és a politikai stabilitás forrásai egy-egy országban.
Júniusban nyújtottam be ezt a határozati javaslatot, és néhány hónapot kellett várni arra, hogy összeüljön az Európa Tanács Közgyűlésének vezető testülete, melynek tagjai jónak találták ezt az indítványt – mondta Kovács Elvira, majd hozzátette, hogy nagyon sok, különböző határozati javaslat kerül a testület elé, és igen alacsony azoknak az aránya, amelyeket el is fogadnak.
Mint a képviselő asszony mondta, eléggé fontosnak tartják a témát ahhoz, hogy ezzel az elkövetkező két évben foglalkozzanak.
- Első lépésben ők ezt jónak találták, és a megfelelő bizottság elé terjesztették, ez esetben az esélyegyenlőség és diszkrimináció elleni bizottságot kérték fel, hogy jelentést készítsen valamely bizottsági tag e témában. A bizottság a legutóbbi, októberi ülésén döntött arról, hogy a jelentéstevő a magyarországi KDNP-s Kalmár Ferenc képviselő lesz. Legtöbb két éve van a jelentéstevőnek, hogy befejezze ezt a jelentést, de persze a téma nagyon sok kutatási munkát igényel.
Viszont már december elejére, elvárják, hogy a jelentéstevő, és mindannyian, akik hozzá szeretnének járulni ehhez a jelentéshez, összeállítsanak egy vázlatot. Fontos az, hogy nem csak egy jelentés része lesz, ahol összegyűjtik ezeket a pozitív gyakorlatokat, hanem ezen kívül ún. határozat is készül, és ennek keretén belül ajánlásokat kellene megfogalmazni a tagállamok felé.
Ezek szerint Délvidéken is jobban odafigyelnek majd az elkövetkező időszakban a nemzeti közösségekre?
- Sajnos, néhányan szkeptikusan azt szokták mondani, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek, és hogy emiatt talán nem is fontos, hogy az ET mit mond, de ez igen is fontos, főleg olyan országok számára, amelyek még nem EU-s tagállamok. Szerbia számára az Európai Unió mellett a következő legfontosabb intézmény az Európa Tanács. Tudni kell, hogy Szerbia az ET monitoringja alatt áll, tehát figyelemmel kísérik, hogy itt mi történik – mondta Kovács Elvira.
Vajdaság.Ma, patriotaeuropa.hu
Az önsajnálat ellen szólt Orbán Viktor Marosvásárhelyen
Orbán Viktor szerint az önsajnálat és „a lebeszélés" veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy a kialakuló új világrendben Magyarország és a magyarság megtalálja a méltó helyét. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának 12. évfordulóján tartott előadásában a miniszterelnök kifejtette: érthető a sajnálkozás a magyar „szenvedéstörténet" miatt, de csak egy pillanatig. A következő pillanatban már a cselekvésre kell összpontosítani, és meg kell tanulni erőt meríteni a szenvedésekből a jövő számára. Azt is megjegyezte, nem szabad hagyni, hogy mások lebeszéljenek fontos dolgokról.
„Az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet a következő néhány évtizedben" – fogalmazott a miniszterelnök.
Az egyetem diákjaihoz szólva Orbán Viktor felidézte, hogy a nyolcvanas évek második felében diáktársaival miként álmodoztak arról, hogy majd egyszer nagy dolgokat tesznek. Az azóta eltelt idő megtanította neki: „soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket" – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor „szívtudásuk" fejlesztésére biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjait. Elmondta, a „szívtudás" a test tudásának és az ész tudásának az alapja, ezen múlik, hogy a fiatalok mire használják az erejüket, kinek adják el a tudományukat. „A szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz. Ezen múlik, hogy szeretjük-e felebarátainkat, mesterségünket, lakóhelyünket, a hazánkat" – fogalmazott a miniszterelnök.
Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen kire felnézniük a fiatal nemzedékeknek. „Egy szolgaian gyáva emberrel, országgal, néppel és nemzettel senki sem hajlandó azonosulni" – jelentette ki.
A Magyarországról szóló negatív hírekkel kapcsolatban elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a Lánchíd és az Országház megépítése idején sem volt ez másképp. Kijelentette, a mai kor politikai vitái kevésbé viharosak, mint amilyenek a Lánchíd építése körüli viták voltak.
Orbán Viktor Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendeletéből vett idézettel zárta előadását. A fejedelem arra intette az erdélyieket, hogy „Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak", a magyarországiakat pedig arra intette, hogy „az erdélyieket el ne taszítsák".
MTI, patriotaeuropa.hu, Erdély.ma
Romániában tabu Székelyföld autonómiája
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat.
Az is elvárható lett volna, hogy a saját házszabályukat betartva a szenátorok hívják meg az ülésre Garda Dezsőt és Sógor Csabát, akik a a Székely Nemzeti Tanács felkérésre benyújtották a tervezetet még 2005-ben, de ez sem történt meg.
Románia az Európa Tanácsban való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ.
Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
A csehek szerint is valamit tenni kellene a Beneš-dekrétumokkal
Újra feléledtek az ezerszer eltemetett Beneš-dekrétumok. Jó lenne ez ügyben végre tenni valamit - mutat rá a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdán annak kapcsán, hogy az Európa Parlament illetékes bizottsága néhány napja napirendre tűzte a témát. "Magyarország ismét a cseh újságírók látókörébe került. A dolog mégiscsak többet érdemelne néhány buta megjegyzésnél arról, hogy a dekrétumok védelmezőinek és kritikusainak kölcsönösen szükségük van egymásra. Miről van tehát szó?" - teszi fel a kérdést Bohumil Doležal ismert cseh politológus. "A példák vonzóak. Még a rosszak is" - című jegyzetében, amelyet a véleményoldalán közöl az újság.
Doležal leszögezi: Szlovákia a cseh példa nyomán fogadott el nyilatkozatot a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az euroatlanti államok jogrendjével.
"Politikai szempontból ugyanakkor nyilvánvaló, hogy már 1990-ben lehetetlen volt bármiféle módon lényegesen módosítani azt az állapotot, amely érvényesítésük következtében alakult ki: széles körű, tömegeket érintő bűncselekményről van szó, miközben az elkövetéstől már sok év telt el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne, vagy nem kellene valamit tenni" - írja Doležal.
Úgy véli: arra azonban volt lehetőség, hogy kölcsönös megegyezéssel az elkövetők és a sértettek között mérsékeljék néhány sérelem következményét.
"Ehelyett a cseh politikusoknak, valamint azok újságírói, illetve történészi lobbijainak sikerült elérniük, hogy az egész ügyet befagyasztották és elhalasztották annak reményében, hogy a közös jövő nyomására feledésbe merül. A szlovák politikusok sajnos követték a cseh nyomokat. A példák vonzóak, főleg azok a rosszak" - írja Doležal. Hozzáteszi: míg a német politika ebbe a cseh (és szlovák) hozzáállásba beletörődött, a kisebb érintett országoknak (Magyarország és részben Ausztria) ez problémát okoz. "Őket az ügy közvetlenebbül érinti, mint Németországot" - állítja a politológus.
Szerinte közép-európai problémáról van szó: a nyugati demokráciák Sztálin Oroszországával egyetértésben végül is áldásukat adták a vagyonelkobzással egybekötött lakossági kitelepítésekre. Tudniuk kellett, hogy azok embertelenek lesznek. Oroszország így játszva megszerezte a közép-európai térséget, míg a Nyugat sok évre elveszítette itt bármiféle politikai befolyását.
"A múltban keletkezett konfliktusok ma is veszélyeztetik Közép-Kelet-Európát, és ízletes falattá teszik őt Kelet nagyhatalmi étvágya számára. Ez a helyzet rendkívül veszélyes, bár nem tudom, mit lehet vele még tenni. Valamit azonban mégis tenni kellene" - zárja eszmefuttatását a magyar ügyekben járatos Doležal.
MTI, Felvidék.ma, patriotaeuropa.hu