A nap verse - Füzesi Magda: Tempora mutantur...

                                Tempora mutantur...   "Cirkuszt s kenyeret a népnek!" szólt egy bölcs uralkodó. Több kenyeret, kisebb cirkuszt kérte az alattvaló.   Ám ha engem kérdeznének, nem mondhatnék egyebet: ha kenyér van, cirkusz nélkül valahogy csak megleszek...    Forrás: Füzesi Magda: Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992  

A nagy összeborulás

                          Végül is az MSZP a kisebbik baj. Hisz őket jól ismerjük, emlékszünk még, hazugságkampányuk során miként románoztak bennünket, a legaljasabb eszközöktől sem riadtak vissza, hogy ellenünk uszítsák magyar nemzettársainkat, láttuk, miként züllesztették az anyaországot a legmélyebb gazdasági és – ami még fájóbb – erkölcsi válságba.   Bölcsebb annál az erdélyi magyar közösség, semhogy bedőljön álságos bocsánatkéréseknek, mézesmázos szavaknak, és komolyan vegye e hirtelen támadt érdeklődést irányunkban. Nem véletlen ugyanis e nagy Erdélybe vonulás: jövő évben választások lesznek Magyarországon, és ezúttal – Gyurcsányék és Mesterházyék minden mesterkedése ellenére – mi, Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok is szavazhatunk. De miként várhatnak erdélyi magyar voksokat azok, akik szűk három hónappal ezelőtt a Kárpát-medencei magyarság legfőbb egyeztető fórumának számító Magyar Állandó Értekezlet ülésén határozottan ellenezték a külhoni magyarok szavazati jogának biztosítását, és alá sem írták az erről is rendelkező zárónyilatkozatot? Hogyan kérhetné bizalmunkat az a szocialista párt, amelynek képviselői Kolozsváron új alapokra helyezett nemzetpolitikáról beszélnek – ugyanezen időben pedig, néhány száz kilométerrel odébb, Miskolcon újfent románozással mérgezik a közhangulatot, azzal riogatva a polgárokat, hogy városukban túl sok erdélyi kap vezető tisztséget? Voksokra ácsingóznak tehát a szocialisták, de mintha maguk is tudnák, sok babér aligha terem nekik itt, ezért aztán közvetlen szövetségeseikhez fordultak. Szerdán Markó Béla volt RMDSZ-elnök, tegnap Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi vezetője is fogadta az MSZP küldöttségét, mi több, megállapodást írt alá a két alakulat. És bizony, ebben a történetben ez a nagyobbik baj. Az RMDSZ csúcsvezetőségének magatartása. Az, hogy a titkos paktumok nagy mesterei ismét nyíltan szembemennek választóikkal – aligha hihető ugyanis, hogy a tagság, az RMDSZ-szavazók táborában oly nagy lenne a magyar szocialisták szimpátiaindexe. A nagyobbik baj az a cinikus arrogancia, amellyel Markó Béla csak úgy odaveti az MSZP-vezetők ellen tiltakozó fiataloknak: „azzal kokettálunk, akivel helyesnek tartjuk”. Egy előnye azért mégiscsak van e nagy összeborulásnak. Immár világossá vált, ki kivel szövetkezik, ki kinek elv- vagy harcostársa. És talán a számonkérés sem marad el, merthogy sokakban felmerülhet a kérdés: ki hatalmazta fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy választóik voksait rossz kofákként áruba bocsátva azokkal „kokettáljanak”, akik megtagadtak bennünket? 3szek.ro, Szatmári Monitor

Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye Mesterházy Attila kolozsvári látogatása kapcsán

                            Ismét bebizonyosodott: Erdély nem kér a magyart a magyar ellen uszító politikusokból Úgy tűnik, az MSZP és az RMDSZ azt hiszi, az ifjúság memóriája is olyan véges, mint a szavazóiké, s elég néhány év ahhoz, hogy elfelejtsék, milyen bűnöket követtek el nemzetünk ellen néhány évvel korábban. 2005-ben Eckstein-Kovács Péter próbálkozott Eörsi Mátyással Kolozsváron, most pedig, több év elteltével Markó Béla hívta az őt nemrég kitüntető elvtársát Mátyás király városába.   Az ifjúság azonban nem felejt, s nem dől be az immár nemzeti érzelemre hangolt kampányfogásoknak sem: az RMDSZ politikusai testükkel megvédve, rendőrök segítségével kísérték be a tüntetőkkel szóba állni gyávának bizonyuló Mesterházy Attilát az előadóterembe. Az RMDSZ ugyanakkor leszerepelt a demokrácia és a szólásszabadság tiszteletben tartásából is: sajtóban és plakátokon meghirdetett eseményre a szervezők nem engedték be azokat az EMI-s fiatalokat és más, általuk nem ismert személyeket, akik véleményüket szerették volna kifejteni. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége ujjal mutogatva jelezte, kik azok, akik bemehetnek, és kik azok, akik nem. Így nem szembenézésre és véleményütköztetésre, hanem odarendelt RMDSZ-es pártkatonák előtti összeborulásra került sor. Azokat a fiatalokat, akiket nem szúrtak ki, és mégis bekerültek, nem hagyták szóhoz jutni a kérdések során, tehát az előadóteremben is tovább folyt az RMDSZ és az MSZP által diktált cenzúra. Egyértelműnek tartjuk, hogy az MSZP „új politikáját" nem a megbánás vezérli, hanem az elszakított területeken lévő magyar állampolgárok szavazatának megszerzése, hiszen 2004 óta köze tíz év állt a rendelkezésükre bocsánatot kérni vagy politikájukon változtatni. Nem tették, és nem is fogják soha, mert képtelenek nemzetben gondolkodni. Az MSZP velünk kapcsolatos legőszintébb megnyilvánulása az volt, amikor a Kempinskiben Erdély elcsatolására koccintottak vezető román politikusokkal. Ne feledjük, akkor is ott volt az RMDSZ... Szeretnénk tudatni Mesterházy Attilával és párttársaival, és mindenkivel, aki az egységes magyar nemzet ellen bűnt követ el, hogy ezután sem lesznek Erdélyben megtűrt személyek. Kolozsvár, 2013. január 16.  

Kristály Lehel: (Gy)alázatosék - avagy, mit is és, hogyan képvisel az RMDSZ? - (teljes cikk)

                          Budapesten politológiát studírozó egykori RMDSZ-es ismerősöm tudálékoskodva emelte le polcáról Elliot Aronson A társas lény című könyvét, s ezzel együtt fölényesen nyomta a kezembe. „Ezt nézd, ilyeneket kell olvasni, ezekből tanulja meg az ember, hogyan kell manipulálni a tömegeket” – magyarázta az ifjú titánjelölt.   Tizenhárom évvel később éppen Aronson könyvét lapozgattam a vonaton. No nem azért, mert oly nagy kedvem támadt tömegeket manipulálni, de e szociológiai alapmű tele van továbbgondolásra alkalmas gondolatokkal. Hogy a fülszöveget idézzem: „Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.” Az egyik fejezetben a szerző ezt írja: „Egy személy megbízhatósága úgy is növelhető, ha a hallgatóság teljesen meg van győződve, hogy az illető nem akarja őket befolyásolni.” A neves szerző azt is megjegyzi: „A kommunikátor megbízhatósága (és hatékonysága) fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való.” Alig tettem le Aronson lenyűgöző művét, egy nappal később, január 3-án Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a mestert idéző húzással állt a nyilvánosság elé. Bemutatott egy dokumentumot, amely – állítása szerint – a Romániát kormányzó szociálliberális szövetség (USL) és az RMDSZ között tavaly október elsején köttetett szándéknyilatkozat arról, hogy a decemberi választásokat követően közösen alakítanak kormányt. Ez ugyan – még – nem történt meg, de december közepén Kelemen megerősítette a dokumentum létezését. Az RMDSZ elnöke egy a Hvg.hu-n megjelent interjúban azt is elmondta: a megállapodásból két példány készült, egy a kolozsvári irodájában van bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenlegi kormányfő tulajdonában van. „A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közölni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz” – mondta Kelemen. Nos. Ez az a húzás, amely méltó arra, hogy bekerüljön Aronson példatárába. „Mondj, tégy olyat, ami látszólag az érdekeid ellen szól, hogy higgyenek neked.” Az RMDSZ-vezérkarnak így is három hét kellett ennek felismeréséhez. Amikor aztán mégis felvillant ama bizonyos negyven wattos égő, Kelemen Hunor összeszedte minden bátorságát, majd kiállt, és mondta a magáét. Hogy ők csak jót akartak. Hogy lett volna minden szintű részvétel a kormányzati struktúrákban. Hogy közösen támogatták volna az alkotmánymódosítást, valamint az ország közigazgatási átszervezését. Hogy ígéretet kaptak a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezésére, a magyar oktatás kérdéseinek megoldására. Sokan vannak azonban, akik mégsem hisznek Kelemen Hunornak. Azt kérik, mutassa be az igazi megállapodás szövegét – bár kétlem, hogy az nem ment eddig át a darálón. Nem tanulnak az RMDSZ-ben, hiába a dölyf és a tudálékoskodás. Csak magolnak. Aronsont be tudták biflázni, de hihetően alkalmazni már nem képesek. S hogy mennyire nem tanulnak, azt az is bizonyítja, hogy többnyire beérik az odavetett konccal. Vagy annak morzsáival. Az örökös szenátornak hitt, de mandátumát vesztő Frunda Györgynek dobott kormányfő-tanácsosi tisztséggel és két államtitkári poszttal. Hiszen képesek voltak újraírni Neptunt is. (Feledékenyek és fiatalabbak kedvéért: 1993 júniusában a szövetség vezetőségének felhatalmazása nélkül, titkos találkozón vett részt a Fekete-tenger partján, Neptunon az akkori román hatalom képviselőivel Borbély László, Tokay György és – ki más? – Frunda György. Az Iliescu-rezsim által tett, azóta is megvalósítatlan ígéretek fejében Románia számára viszont lehetővé vált, hogy kisebbségbarátnak tűnjön a Nyugat szemében.) Amíg nem derülnek ki újabb részletek a paktumról, a tavalyi egyezkedést a kolozsvári Krónika után nyugodtan nevezhetjük Neptun 2-nek. Az RMDSZ-t pedig egy (gy)alázatos bandának. Kristály Lehel Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Böjte Csaba és a pénz - meg a szeretet

                            "Én azokat szeretem ingyen, akiket más pénzért sem szeret. Akiket pénzért sokan szeretnek, tanítanak, szolgálnak, én azok körül nem lihegek." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

A korona helye

                        Ha van Magyar Regény, akkor a mi koronánk sorsa és élettörténete bizonnyal az – telve titkokkal, talányokkal, borzongató utalásokkal, szépséggel és a magyar tragédiákon mindig felemelkedő méltósággal, ahogy elképesztő erővel sugározza a múltunkat, azt az időt, ami egyszerre történelem és nemzeti mitológia. Amelynek nincs meghatározható kezdete, és amely mindig új meg új jelentésekkel sugározza be a jelent. Amely összefog és védelmet ad. Alexa Károly (1945) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár Magyar Hírlap

A 2012. évi Szép Magyar Könyv Díjat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kapta Domonkos István Domi-dalok című könyvéért

                        A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2013. január 8-án, kedden tartotta meg a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2012 pályázatára beküldött könyvek, kiadványok értékelő ülését. A pályázaton a Szerb Köztársaság területén bejegyzett kiadók, kiadói tevékenységet is ellátó szervezetek vehettek részt a Szerb Köztársaság, illetőleg a Kárpát-medence területén működő nyomdákban előállított kiadványaikkal.    A 2012. évi szép magyar könyv díjat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek ítélte oda Domonkos István Domi-dalok című könyvéért. A könyvészeti összképen belül a szakbizottság külön elismerését fejezi ki a kötet műszaki szerkesztőjének, Beszédes Istvánnak innovatív tördelési és grafikai szerkesztési munkájáért. A legszebb gyermek- és ifjúsági könyv díját az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Németh István Felhőnézők című alkotásáért. A legszebb művészeti könyv, album díját az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Léphaft Pál Végvári panoptikum II. Kismagyar vajdasági levéltár című könyvéért. A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriájában a legszebben gondozott kiadvány díját a szabadkai Zsidó Hitközségnek ítélte oda Klein Rudolf A szabadkai zsinagóga (A zsidó közösség, az építés, a város és kultúrtörténeti jelentőség) című könyvéért. A szakbizottság külön kiemelte a kötet műszaki szerkesztését, valamint a fényképek kiváló minőségét, s főként azok kompozícióját. A legszebb könyvsorozat díjában a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki soroló című sorozata részesült VajdaságMa, Patrióta Európa Mozgalom  

A nap verse - Füzesi Magda: Gyermekszáj

                            Gyermekszáj   Szerencse, hogy szülőhazám nékem ez az ország, ahol sorsom énhelyettem mások kovácsolják.   Úgy nevelnek, úgy oktatnak, még emberré válok! Mindenről jól kifaggatnak, mit hogyan csinálok.   Hazámtól csak egyet kérek, ha meg tudja adni: úgy szeretnék önmagammal magamra maradni!   Forrás: Füzesi Magda: Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992  

Érdekességek a Bolyaiakról

                                    A Sapientia EMTE Scientia Kiadójánál jelent meg a Bolyai-kutató, Oláh-Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus Bolyai-breviárium című könyve. „A kötet mindenkinek szól. Tulajdonképpen a breviárium egy összefoglaló gyűjteményt jelent, így a két Bolyai különböző helyen megjelent vallomásait gyűjtöttem össze és rendeztem olvasmányossá (Bolyai János képzeletbeli számvetése életéről, hiteles feljegyzések alapján címmel). További két fejezetben e két fontos személyiség levelezéseire térek ki, amelyet az akkori erdélyi értelmiség képviselőivel folytattak (akik ugye többnyire az arisztokrácia soraiból kerültek ki)” – vázolta röviden a kötet tartalmát portálunknak a csíkszeredai szerző.   A kötetet a Sapientia EMTE csíkszeredai székhelyén Makó Zoltán dékán, illetve Kása Zoltán egyetemi tanár, a kiadó igazgatója mutatta be a szerző jelenlétében. Könyvét nem kizárólag a matematikai érdeklődésű emberek figyelmébe ajánlja, természetesen erről az egzakt tudományról is jelennek meg adalékok, de a kötet jelentősebb hányadát a művelődéstörténet, tudománytörténet, sőt néha történelem kategóriába sorolható részek teszik ki. A levelezésekből a 18. század végén és a 19. század elején tevékenykedő erdélyi értelmiségről kaphatunk képet. Mint a szerző elmondta, amióta a világháló megjelent, kiderült, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a Bolyaiak, egyre több nyelven jelennek meg könyvek róluk. Őt személyesen egy japán, illetve egy indiai kutató is felkereste ilyen ügyben. Egyik legfontosabb kutatási eredményének tartja, hogy kiderült, Bolyai Gábor fiát, Bolyai Farkast a Fehér vármegyében, Nagyenyed környékén található Alsógáldra küldte, idős báró Kemény Zsigmond kastélyába, aki a nevelőapja és támogatója lett. Egy vagyont áldozott arra, hogy fogadott fia Göttingenben tanulhasson. Ez azért számít érdekességnek, mert egyfelől nagyon sokan úgy tartják, hogy a matematika tudományának egyik legfontosabb megújítója a marosvécsi kastélyban nevelkedett. Másfelől itt érte a Horea-féle felkelés is, sőt, az egész lázadás egyik célpontja éppen nevelőapja, a vármegye főispánja volt. A kötetben Bolyai Farkasnak a Kemény Zsigmonddal folytatott levelezéséből meg tudjuk, hogy miként látta ezt a lázadást a leendő tudós, aki jól tudott románul, éppen ezért ennek a népnek a problémáit is megértette. Ugyanakkor báró Kemény Zsigmond szigorú megtorlását is megértjük, hiszen fény derül az elsősorban magyarok ellen irányuló tömeggyilkosságok szörnyűségeire. szekelyhon.ro, Patrióta Európa.hu  

Több tucat helyszínen, több mint 150 kulturális eseménnyel várja a látogatókat a Kassa - Európa Kulturális Fővárosa 2013 (EKF) projekt két napon át tartó megnyitója január 19-én és 20-án.   A nyitóünnepség széles spektrumot lefedő kulturális eseményekből állt össze, és a rendezők szerint "inspiráló" összeállítást ígér: hazai és külföldi fellépők részvételével koncertek, kiállítások, zenei és táncos rendezvények, előadások, valamint színházi és filmbemutatók tucatjait kínálja. Vladimír Beskid, az EKF 2013 projekt művészeti igazgatója szerint a megnyitó programjában a hagyományos zenei, irodalmi és színházi produkciók mellett kortárs művészeti irányzatok, az ipari formatervezés, a divat, természetvédelmi témák, városfejlesztési tervek és gyerekprogramok is helyet kaptak. "A megnyitó nemcsak művészeti programok nagy seregszemléje lesz, hanem szimbolikus felhívás is arra, hogy a jövőbe nézzünk, és egy modern, kreatív város víziója lebegjen előttünk" - fogalmazott a művészeti igazgató. Az ünnepélyes megnyitó rendezvényfolyama néhány programmal valójában már január 18-án, pénteken este megkezdődik, ám a rendezvények igazi tömege szombattól várja a látogatókat. Többek között szombaton nyitja meg kapuit a Miskolc-ház is a Magyar udvarban, ahol a kelet-magyarországi város kulturális, gasztronómiai és turisztikai értékeit mutatják be. Itt az első napon a népi kultúra, vasárnap pedig a szórakoztató zene lesz az előtérben olyan fellépőkkel, mint a Szinvavölgyi tánccsoport, az Agyagbanda, a Ködmön vagy a Miskolc Dixieland Band.   Az EKF 2013 hivatalos megnyitóját vasárnap délután a Kassai Állami Színházban tartják, s bár a rendezvény zártkörű, annak történéseit az érdeklődők a színház melletti téren kivetítőkön kísérhetik figyelemmel. Az ezt követően kezdődő show-műsor a Fő utcán, a tudományos könyvtár mellett felállított színpadon zajlik majd közel egy tucat hazai és külföldi fellépő részvételével. A nyitórendezvényeket a Jamiroquai zenekar koncertje zárja vasárnap este a Steel Arénában. Az EKF programja a megnyitó után több kassai helyszínen többé-kevésbé folyamatosan zajlik csaknem az év végéig. A legjelentősebb rendezvényeket a Kultúrparkban és a Kunsthalléban rendezik. A rendezvényfolyam évközben csaknem 300 kulturális eseményből áll, ezek öt prioritásra, négy személyiségre, valamint a másik idei európai kulturális fővárossal, Marseille-jel való együttműködésre épülnek. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények közé tartozik a Febio Fest film- és televíziós szemle márciusban kezdődő 20. kiadása, a Tokiói Szimfonikusok májusi fellépése Kazuhiro Koizumi vezényletével, valamint a helyi televíziók nemzetközi fesztiválja, a júniusi Arany Koldus (Zlaty zobrák). Júliusban rendezik meg a zsidó kultúra egy héten át tartó fesztiválját, a Mazel tov-ot, amelyet szervezői krakkói és budapesti együttműködéssel hoznak létre. Szeptemberben várhatóan a közép-európai színházak fesztiválja csalogatja a legtöbb látogatót Kassára, alig egy hónappal később pedig a Kassai Nemzetközi Jazzfesztivál, a régió legrégebbi ilyen jellegű rendezvénye várja a közönséget. (MTI)