Kárpátaljai magyar értékek

                        Popovics Béla munkácsi helytörténész megtalálta azt a földrajzi pontot, ahol Feszty Árpát a híres Körképet mintázta. A kárpátaljai magyar közösség hamarosan emlékhelyet állít ezen a Munkácshoz közeli hegyen.   Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Ilosva, Huszt, Beregszász –magyar helységnevek, amelyek államhatáron túli településeket neveznek. kilencvenhárom éve a trianoni diktátummal szakították el ezeket a városokat is Magyarországtól, így az itt lakó magyarok úgy lettek határon kívüliek, egy egy tapodtat sem tettek otthonukból. A Kárpátalján élő magyarok két, már nem létező országban is éltek: Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Miközben ki sem tették a lábukat szülőföldjükről... Mindamellett ez a föld is a magyar történelem és művelődés értékeit rejti, s itt keresi jövőjét egy ma is létező magyar nemzetrész. KárpátaljaMa, Patrióta Európa Mozgalom   A kárpátaljai magyar értékekről Popovics Béla munkácsi helytörténésszel Molnár Pál beszélgetett a Magyar Rádióban. Hallgassa meg a felvételt! másolja be a linket, és hallgassa meg a rádióriportot: http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00687e5c_5559961.mp3    

Egy kiváló máréfalvi asszony újabb kötete

                              Mihálykó Ferencné Győrffi Ilona Régi idők szép napjai című kötetének bemutatóját tartották  a máréfalvi (Erdély) művelődési házban. A szerző, akit különösebben nem kellett bemutatni a jelenlévőknek, hiszen a 71. életévében járó asszony egész életét a falujában, odahaza töltötte.   Hét elemi osztályt végzett, s bár nem tudott továbbtanulni,  írásra adta a fejét, az évek során nemcsak tájszavakat gyűjtött, énekeket és történeteket „mesélt", hanem összeszedte a paraszti élet szokásait karácsonytól adventig. Az általa látottakat és megtapasztaltakat vetette papírra. Ez a sokadik máréfalvi vonatkozású néprajzi gyűjtéseket és kulturális antropológiai írásokat, illetve visszaemlékezéseket tartalmazó kötete,  amely szakemberek örömére is szolgál. A könyvet a szerkesztő, P. Buzogány Árpád szerkesztő mutatta be. Kitért arra, hogy az itt szereplő gyermekjátékokat tartalmazó fejezetet már kölcsön is kérték egy udvarhelyszéki gyűjteményes kötethez, hogy majd Zetelakán, Felsőboldogfalván és Székelyudvarhelyen is  megismerhessék, megtanulhassák a hajdani máréfalvi gyermekjátékokat. „Az évek, évtizedek gyors múlásával úgy hetven év körül az ember elkezd visszapillantani az elmúlt évekre, és úgy érzi akarva-akaratlan, ezek emlékeiből kap erőt a mindennapok gondjaira, az öregségnek átéléséhez. Úgy érzem, a gyermekkor szép emlékei erőt adnak az öregkor méltó elviseléséhez" – fogalmazott a szerző. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

Marosvásárhelyen szakadatlanul olvastak

                          Idén második alkalommal is nekivágtak a felolvasók, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bizonyítsák, lehet 24 órán át éjt nappá téve olvasni – mégpedig marosvásárhelyi vagy épp erdélyi kortárs szerzőktől. Az olvasnivaló nem fogy ki, s a tervek szerint a felolvasó sem. Pontban éjfélkor nekivágtak a Studium szakkönyvtárban a 24 órás felolvasó maratonnak. Nem rekordot dönteni készülnek a részvevők, éppen csak ezt a módját választották a magyar kultúra napja megünneplésének. Így ezen a napon magyar szerzőtől olvasnak, az biztos, de leginkább marosvásárhelyitől, erdélyi kortárstól vagy épp valamelyik évfordulós szerzőtől. A házigazda Vass Levente kezdte meg a felolvasások sorát, majd az unitárius főjegyző, Nagy László követte őt a sorban, s közben érkeztek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészei is: Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin, László Csaba, Gecse Ramóna és Varga Andrea is megidézte egy-egy kedves szerzőjét, s felidézte egy-egy kedves történetét, míg Kárp György lányával hajnalig olvasott és hallgatta a felolvasásokat. A színészeken kívül persze mások is betértek a maratonra, hogy Molter Károlyt, Székely Jánost, Wass Albertet olvassanak vagy épp Tündérbogyó történeteit, amelyeket Kádár Annamária Mesepszichológiájából olvastak fel fáradhatatlanul. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom      

A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel

                      A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel Kiállításokkal, verssel és zenével ünnepli a magyar kultúra napját a horvátországi magyarság.   A zágrábi Ady Endre Kultúrkör korondi kerámiákból, kalotaszegi hímzésekből és a szecesszióval foglalkozó könyvekből rendezett kiállítást a magyar kultúra napjának tiszteletére. "Alkalom ez arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket" - mondta Szelmann Marianna, a kultúrkör elnöke a tárlat nyitóünnepségén. A magyar nemzeti himnusz szövege egy kis faluban, Szatmárcsekén született - emlékeztetett ünnepi beszédében Dezső János zágrábi kulturális attasé, aki szerint ez is azt bizonyítja: "bárhol, többségben, kisebbségben, határon innen és túl, a világ közepén és a végén is lehet nagyot merni és nagyot alkotni". A rendezvényt az egyesület tagjai Kányádi Sándor, Wass Albert, Reményik Sándor gondolataival, Bartók Béla zenéjével, népdalokkal gazdagították, a résztvevők megkóstolhatták a székelyföldi és más erdélyi ételeket. A program társszervezője a zágrábi nagykövetség, Zágráb Város Kisebbségi Tanácsa és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság. A kiállítás január 27-ig látogatható a Kultúrkörben. A Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége (HMIK) szervezésében a drávaszögi Laskón, valamint Pélmonostoron a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) rendez ünnepi műsort a magyar kultúra napja alkalmából. VajdaságMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom

Stróbl Alajos: Anyánk

                                            Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856- – Budapest, 1926)

Kecsketánc – Az élet gyermekszemmel a Csíki-havasokban

                                  Csinódi Nagy Gergő alig 12 éves, de nemrég megjelent első könyve, a Kecsketánc. A kötetben a Csíki havasokban fekvő, alig 326 lelket számláló csángó kisfalu, az Úz-menti Csinód mindennapjait, a Nagy-család ottani életét mutatja be a kis írópalánta saját élményei alapján.   A Kecsketánc 33 történetből áll, az illusztrátor nem más, mint Gergő nyolcéves húga, Ilka Uzonka. – Városról a havasra költözve tapasztalhatta meg a létfenntartásért folytatott küzdelem mindennapi szépségeit, nehézségeit a fiam. Megismerhette az erdei emberek életét, gondolkodásmódját, egy gyarapodó csángó magyar közösség tagjává vált. Havasi élményeit a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására kezdte leírni. A falu kategóriában első helyezett lett, mi, látva tehetségét, írásra buzdítottuk. Ezekből a fogalmazásokból kerekedett ki ez a 33 történetet tartalmazó könyvecske, amelyik Uz Bence ma is létező világába kalauzolja az olvasót – magyarázza az előzményeket az édesapa, Nagy Balázs. A Nagy-család néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Sepsiszentgyörgyöt maga mögött hagyva Csinódra költözik. Hamar beilleszkedtek, átvették az ottani szokásokat, a nyelvjárást, ma már állatokat tartanak, és otthon készül el a mindennapi betevő is. Nincs internet, televízió, így az estéket írással, rajzolással, barkácsolással, egyszóval alkotással tölti a két gyermek és a szülők, a néprajzkutató édesapa és a tanítónő édesanya. Gergőt azonnal rabul ejtette a természet szépsége. A Csíki-havasokban élve egymás után fedezte fel az állat- és növényvilág megannyi csodáját, azon a tájon, ahol jó pár évtizede Uz Bence is lakott, ahol Nyirő József is örömmel tartózkodott. – Ez a csodálatos környezet késztetett az írásra. Nekem már első osztálytól kezdve jó az íráskészségem, a magyartanárnénim is el volt csodálkozva, milyen szépen fogalmazok, milyen bő a szókincsem. Könnyen megy az írás, kevesebb mint egy év alatt írtam meg ezt a könyvet. A történeteket a való életből merítettem, ezek mind megestek velem és a családommal – mondta Csinódi Nagy Gergő. A kedvenc története az, amikor édesapjával és egy pásztor segítségével 13 kecskét tuszkolnak be egy gépkocsiba, és szállítják fel a hegyre. – A címek adásában anyukám is segített. Kezdetben voltak gondok a helyesírásommal, de aztán nagyon belejöttem, és oda is figyeltem arra, mit és hogyan írok. Minden nap próbáltam egy-egy fogalmazást megírni, így állt össze a 33 történetet tartalmazó kötet. Nagyon rejtélyes ez a hegyi világ, sok a patak, a madár, csodaszépek az erdők, gazdag a növény- és állatvilág. Ezeket le kellett írjam, hogy másokkal is megoszthassam – magyarázza az írópalánta. A könyvet Gergő húga, a második osztályos Ilka Uzonka szénrajzai díszítik. – Örömömre szolgál, hogy a testvérem által megírt történetekhez én készíthettem el a rajzokat, nem ceruzával, hanem szénnel. Kenyérsütés előtt édesapa belehelyezte egy fémdobozba a kihegyezett mogyoróágakat, betette a tűzbe, megmelegedtek, megégtek, és ezekkel rajzoltam. Édesanyámmal közösen elolvastuk a történeteket, és ezek alapján naponta négy-öt rajzot készítettem, a legsikeresebbek kerültek be a könyvbe. Nagyon szeretek rajzolni, a Mikulástól festőpalettát és festékeket, az Angyaltól festőállványt kaptam – meséli lelkesen Ilka. A gyerekek szabadidejük nagy részét a természetben töltik, lovagolnak, játszanak a kutyáikkal, de a házi munkába is besegítenek, az álla­tok körül tevékenykednek, Gergő kaszálni is megtanult. Szeret olvasni, a kedvenc könyve a Daniel Defoe által írt Robinson Crusoe, hobbija a repülő- és vasútmodellezés. – Ez a könyv bizonyíték arra, hogy létezik alternatíva a rohanó, városi életre. Ez olyan közeg, ahol a gyermekek is jól érzik magukat, igazi otthonra találtak – teszi hozzá a büszke édesapa. Gergő tovább írja a történeteit, és abban bízik, hogy ezekből újabb könyv jelenik meg. Bár az írás számára az önkifejezés eszköze, mégsem írói pályára készül, vasúti mérnök szeretne lenni. Némethi Katalin Székely Hírmondó   Közreadjuk az írópalánta egyik első fogalmazását: (A 11 esztendős, IV. osztályos szerző alábbi dolgozatával első helyezést ért el a Román Televízió Magyar Adásának tanulók számára kiírt fogalmazási pályázatán.) Nagy Gergő: Az én falum Az én falum a rejtelmes Úz-völgyében, a Csíki-havasokban található. Én Nagy Gergő vagyok és itt élek a családommal. Sepsiszentgyörgyről költöztünk fel a hegyekbe. Édesapám néprajzi gyűjtést végzett Székelyföldön és tizenhárom évvel ezelőtt ide is eljutott. Azt is elmesélte nekem, hogy az én falumba, Csinódba csak 2001-ban vezették ki a villanyt. Édesapám azt is mesélte, hogy akkor még az asszonyok télen a hideg vízben mosták és tisztálták a ruhát. Hideg téli napokon pedig az asszonyok összegyűltek és szőttek meg beszélgettek. Gyönyörű szőnyegeket készítettek és néhányan még ma is szőnek. A férfiak erdőkitermeléssel foglalkoztak és sokan ma is abból élnek. Az asszonyok minden reggel hordták a csarnokba tejet. Abban az időben még rengeteg tehenet tartottak, de a rossz út miatt bezárt a csarnok és a tehenek száma megcsappant. A jó hír az, hogy nálunk több a születés, mint az elhalálozás és a legutóbbi népszámlálás óta is kis jövevények gyarapították falunkat. Édesapám ezért úgy döntött, hogy ezen a vadregényes helyen vesz egy házat és ebbe édesanyám is beleegyezett, mert neki is nagyon megtetszett ez a vidék. Végül egy hét hektáros kertet vásároltak itt és egy elhagyatott házat, amit mára gyönyörűen felújítottunk. Kezdetben hétvégi házként használtuk, de az ott töltött hétvégékkel nem teltünk be, ezért a táj egyre közelebb hívogatott magához és azt az érzést keltette fel bennünk, hogy ide kell költözzünk. Rengeteget gondolkodtunk rajta. Otthon arról beszélgettünk, hogy a város kezd egyre függőbbé válni az energiahordozóktól és hogy minden egyre drágább. Meghirdettük a 4 szobás lakásunkat és nagy nehezen el is tudtuk adni. Végre valóra vált a nagy álmunk, és 2011 júniusában felköltöztünk Csinódba. Vígan rendezkedtünk be a zsindelytetős faházba. Azt is elmondhatom, hogy télen a tömbházlakásban soha sem volt 20 foknál melegebb, itt viszont sokszor + 30 fokban fűtőzhetünk. Visszatérve a falumra: Hamar barátokat szereztem és megtudtam, hogy ők gyimesi csángók és több mint száz esztendeje Gyimesből húzódtak fel ide és mostanában moldvai csángó asszonyokat vesznek feleségül. Édesanyám tavaly ősz óta a falu tanító nénije és engemet is ő tanít. Sokat játszunk és tanulunk. Rengeteget beszélünk a szeretet törvényéről. Édesanyám összevont osztályt tanít. A negyedik osztálynak sokszor szoktam segíteni betűzgetni. Gyakran vagyok én a matek tanár bácsi, mert ez a kedvenc tantárgyam. Nagyon szeretek másokkal foglalkozni, másoknak segíteni. Az osztálytársaim nagyon szeretnek engem és én i s őket. Sokat beszélgetünk, kergetőzünk vagy hóvárat építünk. Ez a tél nagyon kedvezett a hóvár építésnek. Idén van a legnagyobb hó, amióta élek. A kertünkben elértük az 1 m 30 cm-es hóvastagságot. Ez nagy örömet jelentett nekünk, mert rengeteget szánkózhatunk és hógolyózhatunk. Itt a nyarak is nagyon szépek. Finom gombafajták élnek itt, mint például a vargánya, a rókagomba, vagy tízféle tinóru. Veszélyes mérges gombák is vannak, mint például a gyilkos galóca. Sokat szoktam gombászni a barátaimmal. A szüleim midig figyelmeztetnek, hogy nagy fűbe sose járjak, mert bármikor felbukkanhat egy kígyó. Sajnos, itt rengeteg a keresztes vipera, a mi kertünkben is szeretnek a napon sütkérezni. Amit még el kell mondanom, hogy itt van egy gyógyfürdő is. Kénes víz van azon a helyen. Csinód boltosa és legtalálékonyabb embere hozta létre ezt a fürdőt és még vízicsúzdát is épített a gyerekeknek. Régen ennek a boltos bácsinak a nagytatája hordta haza innen a gyógyvizet. Most egy gumislagon keresztül vezetik le a vizet a kis forrástól a patak alatt a fa kádakba. Nyáron sok helybeli ember és gyerek jár ide gyógyulni, lubickolni és csúszdázni. Ennek az embernek a neve, aki a fürdőt építtette: Bara Gerő. Nagyon lelkes ember, mert a falusiaknak ingyen, baráti alapon is engedi a fürdőzést. Mi nagyon jó barátságban vagyunk vele és együtt járunk kirándulni. Idén télen egy hópánkó pályát is kiépített, ami nagyon élvezetes. Neki köszönhető, hogy az út télen járható. Ő húzatja el traktorral és hóekével a havat. Nagyon kedvelik őt az emberek. Az ő boltjában gyűlnek össze a falusiak. Ott beszélik meg a dolgaikat. Egyszóval az ő boltja a falu központja. Még kártyapartikat is rendeznek nála. Ha idegen ember látogat ide, az ő boltjába megy be eligazítást kérni. Nagyon szereti a gyerekeket és a szomszédos faluból, Egerszékról ő szokta a dubájával áthordozni Csinódba és Egerszékre a gyerekeket iskolába. Idén télen Egerszéken az útra a szél úgy befújta a havat, hogy markolós géppel kellett elnyomassa. Ezen kívül el szeretném mesélni a falu legújabb szokásait is. Idén vezettük be a farsangolást. Édesanyám betanított az osztálynak egy farsangi műsort. Ezzel a mullattató előadással mentünk a faluban házról-házra. A falusiak nagyon élvezték a műsort. A pónilovunkat színes papírvirágokkal díszítettük fel és még piros kalapot is tettünk a fejére. Amikor végigvonultunk a falun, mindenki a lovat nézte. Lehetett látni, hogy a ló is büszke volt magára.. Mi menet közben ezt kiabáltuk: Vörös hagyma, fokhagyma, Jöjjenek a farsangba, Ha nem jönnek, maradnak, Otthon is jól lakhatnak. Így telt el az első farsangi nap. Másnap a csíkszeredai Vörös Kereszt tagjai látogattak el mihozzánk és egy vidám utcai farsangtemetéssel örvendeztették meg a falu népét. A műsor után Egerszéken bábuégetést szerveztek és egy óriási bált. A bálban csinódi zenészek játszodtak csángó nótákat. Mindenki jól mulatott. Sorsot húztunk, táncoltunk és viccelődtünk. Így telt el nálunk az első farsang. Ezen kívül még megünneplik a karácsonyt, a húsvétot. Aprószentek napján, december 28-án a legények aprószentekelni járnak. Itt az emberek katolikus vallásúak. Két szép fatemplomunk van: egy Egerszéken és egy nálunk. Havonta egyszer jár fel a pap bácsi prédikálni a 350 embernek. Újévkor házszentelés szokott lenni. Idén a mi házunkat is megszentelték, pedig mi unitáriusok vagyunk. Itt csak mi vagyunk más vallásúak. Ettől függetlenül mi is ugyanúgy járunk a templomba, mint a többi ember. Nálunk a kenyeret nem az üzletből veszik, hanem mindenki kemencét rakat magának és finom házikenyeret süt benne. Mi is kemencét rakattunk a múlt ősszel és édesanyám azóta minden szombaton kenyeret süt. A kemence rengeteg dologra jó: kenyérsütésre, hússütésre, pizzasütésre, dunsztolásra, aszalásra és fa szárítására is kitűnő. A kemencék itt fa alapra téglából és agyagból rakják. Édesanyám először megdagasztja a kenyérmasszát. Egy órai dagasztás után egy órát hagyja kelni. Dagasztáskor édesapám behevít a kemencébe és kelés után beveti a kenyérmasszát. Két óra múlva friss kenyeret vehetünk ki a kemencéből. Így készül Csinódon a házi kenyér. Kedves Olvasó! Nagyon köszönöm a figyelmet. Így zajlik az élet az én falumban. 2012. március 9.

Februárban újra együtt a Wass Albert-felolvasók - Felhívás!

                  2013. február 15-én pénteken este 18.00 órától, másnap este 19 óráig – immár hatodik alkalommal fognak össze a magyar szépirodalom tisztelői, hogy Wass Albert és a többi nagy szellemóriásunk műveiből 25 órás felolvasást tartsanak szerte a világban.   Az éveken át kitartó felolvasások részben elérték az ötlet elindítói által – 2003-ban egy debreceni fiatalember ötletére, az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében – megfogalmazott célt. Az új alaptantervnek köszönhetően egyre több diákhoz jut el Wass Albert értékközvetítő gondolatai. Ennek tudatában a korábban egyetlen íróra összpontosító országos felolvasást egyre inkább egy szépirodalmi ünnepnek tekintjük. Nevezzük ki az erdélyi írót az Égi Kávéház házigazdájának, és a nevében hívjunk meg, idézzünk meg minél több írót, költőt és minél több építő üzenetet adó művet, hogy minél több szín és érték jelenhessen meg az együtt töltött órák alatt! Wass Albert üzenete az ifjúsághoz Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar. Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is. Várjuk szeretettel  magyar emberek csatlakozását, támogatását és részt vételét felolvasóként vagy hallgatóként a világ minden pontján. Mivel a mostani felolvasások már nem a világcsúcsdöntés jegyében zajlanak, az összefogás és együtt cselekvés jelentőségét kiemelve, az olyan helyszínek jelentkezését is elfogadjuk, ahol nincsenek meg a kellő adottságok a 25 óra teljesítéséhez, viszont vállalják, hogy velünk egyszerre kezdve egy kisebb műsort szerveznek. Jelentkezni lehet: Hegedűs Gergelynél:  wafelolvasas@gmail.com  címen 06/30/3829444 telefonon http://www.wassalbertfelolvasas.hu ErdélyMa, Patrióta Európa Mozgalom

Bartókot szlováknak nevezték - a szlovákok keresik, de még mindig nem találják identitásukat

                                      Az athéni magyar nagykövet felvetette szlovák kollégájának, hogy téves állítások hangzottak el magyar zeneszerzőkről egy januári, a görög fővárosban rendezett szlovák koncerten – közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Korábban az Index írt arról, hogy a koncerten többek között az hangzott el, hogy Bartók Béla szlovák népzenekutató volt.   Az athéni magyar és szlovák nagykövet tisztázta, hogy a program szervezésében a szlovák nagykövetség nem vett részt – mondta a külügyi szóvivő. Az MTI azt követően kereste meg a tárcát, hogy az Index azt írta, az athéni szlovák nagykövetség klasszikus zenei koncertjén, amelyet az ország megalakulásának 20. évfordulója alkalmából szerveztek, a darabok felvezetésében az hangzott el, hogy Bartók Béla szlovák népzenekutató volt, Liszt Ferencnek pedig feltételezhetően szlovák családi vonatkozásai is vannak. A beszámoló hozzátette, hogy a koncerten Brahms magyar táncait úgy konferálták fel, hogy a darabot tévésen hívják magyar táncoknak, mert az a cigányzene hagyományain alapul, „és közelebb áll a roma, mint a magyar kultúrához". Kaleta Gábor azt mondta, hogy ezek az állítások „megmosolyogtatók". Mindenesetre szerinte azt támasztják alá, Magyarország helyesen teszi, hogy minden alkalmat megragad a magyar zenei kultúra bemutatására. MTI, Patrióta Európa Mozgalom

Józsa Judit: A rovó - terrakotta szobor

Böjte Csaba gazdaságáról

                          Semmim sem maradt, és mégis életemben soha nem tapasztalt gazdagságérzés töltött el, megértettem, hogy mindent odaadva mindent megkaphatok. Böjte Csaba