„Tiszta hülyeség” – helyrerakta hazánk kritikusait a volt német miniszter
A magyar kormány tevékenységének számos pontját lehet bírálni, az azonban „tiszta hülyeség”, hogy Magyarország nem demokrácia – mondta Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus kedden Berlinben, a magyar nagykövetség egy rendezvényén.
A Két ország identitása című pódiumbeszélgetésen, amelyen magyar gyökerekkel rendelkező neves németországi személyiségek vettek részt, a volt oktatási és tudományos miniszter, Hamburg egykori polgármestere kiemelte: tavaly Magyarországon megbeszélést folytatott számos vezető politikussal, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel, és tapasztalatai alapján úgy véli, „természetesen történtek hibák”, de „tiszta hülyeség” arról beszélni, hogy Magyarország nem demokrácia.
A rendezvényt Bela Anda, a Bild című lap főszerkesztő-helyettese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek Gerhard Schröder vezette egykori kormányának szóvivője vezette. Hangsúlyozta, hogy a pódiumbeszélgetés témája nem a magyar politikai helyzet, de nem is hagyhatják figyelmen kívül az aktuális vitákat.
„Közvetítőktől” értesülnek az újságírók
Egyebek között felidézte, hogy a beszélgetés egyik részvevője, Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap egykori rovatvezetője egy korábbi fórumon kifejtette, hogy a Magyarországról szóló német sajtóbeszámolók gyakran „egyoldalúak”. Hefty a moderátornak arra a kérdésére, hogy mi lehet ennek az oka, elmondta: a jelenség mindenekelőtt kommunikációs problémákra vezethető vissza.
A német újságírók hagyományosan kritikus beállítottságúak, a Magyarországgal foglalkozó német újságírók pedig rendszerint nem tudnak magyarul, ezért a fejleményekről nem első kézből, hanem közvetítők útján szerzett információk alapján készítik kritikus hangvételű beszámolóikat. A kép torzulásához, egyoldalúságához vezet az is, hogy a magyarok „bámulatra méltóan öntudatosak”, ami „kívülről dacosságnak tűnik” – mondta Paul Georg Hefty.
A tények
Klaus von Dohnanyi – Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész, karmester unokája – ezzel egyetértve hangsúlyozta: a kormánynak sokkal többet kell tennie szándékainak és tevékenységének megismertetéséért, a Magyarországgal foglalkozó külföldieknek pedig jóval alaposabban kell tanulmányozniuk a tényeket.
Hozzátette: a magyarországi folyamatok megértéséhez tudni kell azt is, hogy a magyar szabadságszerető nép, és évszázadokig idegen urak elnyomása alatt élt. „Nem nagyon ügyes”, amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy korábban Moszkva, most pedig Brüsszel parancsolgat, de kijelentését a magyar történelem összefüggésrendszerében kell értelmezni – mondta Klaus von Dohnanyi.
A pódiumbeszélgetésen részt vett Ildiko von Kürthy író és Ungvári László, a Berlin térségében fekvő Wildauban működő műszaki főiskola vezetője. A beszélgetést nagyjából 70 fős, többnyire németekből álló közönség követte, köztük több diplomata. A kedd esti rendezvényt a Daimler autógyártó társaság fővárosi képviseletén, a Mercedes–Benz Gallery-ben tartották meg.
Magyarország nem „antidemokratikus szörnyeteg”
Egyre több helyről állnak ki hazánk mellett, legutóbb Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter védte meg Magyarország hírnevét Torontóban.
A magyar alaptörvény mellett állt ki – már nem először – Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, aki egyben alkotmányjogász is.
A francia Valeurs actuelles jobboldali hetilapban Frédéric Pons budapesti különtudósító pedig Miért zavaró Magyarország? címmel írt arról: hazánk nem „antidemokratikus szörnyeteg”, Orbán Viktor pedig csak végrehajtja a programot, amiért megválasztották.
mno.hu
150 ezer aláírás – az emberek bíznak a rezsicsökkentésben
Egy hét alatt 150 ezer aláírást gyűjtött össze a Fidesz–KDNP a rezsicsökkentés megvédése érdekében – közölte Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus értékelése szerint a múlt szerda óta összegyűlt 150 ezer aláírás példátlan sikernek számít – különös tekintettel a zord időjárási körülményekre –, és azt mutatja, hogy a magyar emberek bíznak a rezsicsökkentésben, együttműködnek a kormánytöbbséggel annak megvédésében.
Hozzátette, a Fidesz–KDNP bízik abban, hogy aláírás-gyűjtési akciójuk ebben az ütemben folytatódik, valamint abban is, hogy ezzel mindenkit emlékeztetni tudnak: 2002 és 2010 között a gáz ára a háromszorosára, a villanyé a kétszeresére emelkedett, az energiaszolgáltatók pedig csaknem ezermilliárd forintos haszonra tettek szert az energiaszektor privatizálása óta.
Kocsis Máté azt is mondta: mindenkinek fel akarják hívni a figyelmét, hogy az emberek és a kormány együtt képesek megvédeni a rezsicsökkentést mind a magyarországi, mind a nemzetközi támadásoktól.
Arra az újságírói felvetésre, amely szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője lakossági fórumokon arról beszél, hogy esetleg rezsiadót vezetne be a Fidesz, a kormánypárt kommunikációs igazgatója azt válaszolta: ez Bajnai Gordon „adóperverziója”, mert bármilyen témával is találkozik a volt miniszterelnök, az adó az első gondolata.
„Bár tudjuk, hogy neki ez a mindene, de nem gondolkodunk rezsiadóban, nincs ilyen terv” – mondta Kocsis Máté.
A nyugdíjasotthonokban is érvényesíteni kell a rezsicsökkentést!
A nyugdíjasotthonokban, társasházakban, szövetkezeti lakásokban is érvényesíteni kell a tízszázalékos rezsicsökkentést, ahol ennek akadálya van, ott jogszabályt módosítanak – jelentette be Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa szerdai sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti képviselő elmondta, hogy a háztartási rezsicsökkentés a tulajdonosi szerkezet alapján nem érintene egyes közösségi tulajdonban lévő lakóházakat. Jelezte: ennek megoldására az állami és önkormányzati fenntartású nyugdíjasotthonokban arra kérik a fenntartókat, hogy kössenek szerződést az üzemeltetőkkel, és rögzítsék, hogy albetétenként fogják érvényesíteni a rezsicsökkentést. Hozzátette: ha ez nem megy, akkor előbb-utóbb jogszabályt módosítanak.
A fideszes képviselő jelezte: megvizsgálták a szövetkezeti lakások és társasházak helyzetét is, ahol sokkal egyszerűbb a helyzet, mivel az ellátásról szóló törvények egyértelműen fogalmaznak. A társasházak – szerződéseik szerint – az egyetemes szolgáltatás alá tartoznak, vagyis meg kell kapniuk a tíz százalékot a szolgáltatótól.
Az áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat hatályban marad, amíg meg nem születik az új díjakat megállapító döntés, így továbbra is érvényesül a január 1-jei díjcsökkentés – közölte a Magyar Energia Hivatal (MEH).
Orbánt is felháborította
Korábban már Orbán Viktor miniszterelnök is hangot adott felháborodásának, mikor a rezsicsökkentéssel kapcsolatban bizonyos cégek bírósághoz fordultak. A magyar bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormánnyal szemben az árat emelni szándékozó cégeknek ad igazat – jelentette ki március 11-én Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában.
A miniszterelnök a Kossuth rádióban múlt héten úgy fogalmazott: ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést. Azt mondta, a kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amelyet a miniszterelnök egész Magyarország sikerének nevezett.
mno.hu
A fölényes Fidesz-győzelem végleg szétrobbantja a ballib tábort?
Semmibe vett nemzeti szuverenitás
Már nemcsak Európában, de a tengeren túl is elindult a hazai baloldal által támogatott lejárató kampány, miután a hét elején az amerikai kongresszusban tartottak meghallgatást a magyar demokrácia állapotáról. Washingtonban egyebek mellett az új magyar alkotmány legitimitása is napirendre került, amivel egyes hozzászólók gyakorlatilag Magyarország nemzeti szuverenitását kérdőjelezték meg.
Az amerikai politikai elit ugyanakkor nem támogatja egységesen a Magyarországot érintő kritikákat. Christopher H. Smith republikánus politikus, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnöke szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.
A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel tartott meghallgatást kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága. Cikkünkben Teljes terjedelmében közöljük Szájer József, Christopher H. Smith republikánus politikus, a bizottság társelnöke és Paul A. Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatójának felszólását.
Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője képviselte Washingtonban.
Szájer a meghallgatáson leszögezte: Magyarország alkotmányos demokrácia, amely tiszteletben tartja a jogállamiságot és az állampolgári jogokat a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta. – Bárkit, aki ennek az ellenkezőjét állítja, szívesen látunk Magyarországon, hogy saját tapasztalatot szerezzen – mondta a fideszes EP-képviselő. Hangsúlyozta, hogy „meghallgatjuk a jó szándékú tanácsot, és tanulunk mások tapasztalataiból […] Az önálló döntés jogához azonban ragaszkodunk.”
Megkérdőjelezett értékek
Szájer kifejtette: egy új alkotmány már régóta esedékes volt Magyarországon, a Fidesz 2010-ben meg is kapta a választóktól az ehhez szükséges felhatalmazást.
Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt-emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója a meghallgatáson később erre úgy reagált, „vannak, akik azt gondolják, hogy azért következett be ez a változás, hogy elnyerjék a Jobbik-szavazók tetszését, és így a jelenlegi, 52 százalékos teljesítményhez képest jobb kilátásokat biztosítsanak a jövőbeni választási győzelem tekintetében. Mások kevésbé pusztán politikai manőverként értékelték a váltást, és inkább úgy gondolják, hogy a Fidesz saját belső előítéleteit és hitét tükrözi.
” Magyarország mint az unió és a szélesebb euroatlanti közösség tagja, olyan alkotmánnyal rendelkezik, amely tiszteletben tartja és előmozdítja a demokrácia és a jogállamiság értékeit – hangsúlyozta Szájer.
Negyedik alkotmánymódosítás
A magyar képviselő beszédének legfőbb gondolata az volt, hogy a legújabb módosítás sem tartalmaz semmi olyan lényegi elemet, amelyet korábban ne próbáltak volna már ki a kompetens európai intézmények, és szükség esetén ne módosítottak volna. Hangsúlyozta: a külföldi híradásokkal szemben a negyedik módosítás nem csökkenti, sőt bővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét.
Az EP-képviselő tételesen is cáfolta, hogy Magyarországon korlátoznák a testület működését.
Shapiro ezt figyelmen kívül hagyva úgy reagált, „a magyar kormány lépeseket tett az igazságszolgáltatás politikai manipulálására és függetlensége csorbítására, most pedig az alkotmánymódosítással alá kívánja ásni az igazságszolgáltatás azon jogát, hogy felülvizsgálja a kormány által alkotott törvényeket és rendeleteket”. Majd felidézte a náci Németország által az igazságszolgáltatás meggyengítésére tett lépéseket.
Zéró tolerancia
Az egyházak jogállásáról Szájer megjegyezte, a kritizált törvénynek nincs köze a vallásszabadságoz vagy a valláshoz. A médiatörvényt érintő módosításról azt mondta, ha valaki elolvassa a kormányt kritizáló cikkeket, egyértelművé válik, hogy semmiféle cenzúra nincs hazánkban.
Az antiszemita és rasszista megnyilvánulások aggodalomra adnak okot Magyarországon – ismerte el Szájer. Hozzátette, ez nem új keletű jelenség, a magyar kormány pedig meg tud felelni a kihívásnak. Orbán Viktor több alkalommal is megerősítette, a „zéró tolerancia” pártján áll az antiszemitizmus kérdésében – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Shapiro szerint a formális jogi tiltás ellenére a Magyar Gárda egységei továbbra is gyülekezhetnek és felvonulhatnak a zsidók és a romák megfélemlítésére. Szerinte „az elmúlt három évben a holokauszt történetének trivializálására vagy eltorzítására tett kísérletek […] szabad folyást engedtek a nyílt antiszemita megnyilvánulásoknak.
Liberális amerikai törvények
A magyar képviselő felidézte azt is, az első Orbán-kormány volt az, amely létrehozta a Holokauszt-emlékközpontot Budapesten, bevezette a holokauszt-emléknapot, s az iskolai alaptantervbe is belevette a holokauszt oktatását.
Shapiro ehhez képest azt kérdezte: „Magyarország újra az instabilitás forrása lesz Európában, ez alkalommal az Európai Unió szívében, amint az volt a harmincas évek végén?”; vagy „Ez az ország, amely valaha egy több mint 800 000 lelket számláló zsidó népességnek adott otthont, trivializálni fogja vajon a holokausztot és az európai antiszemita fellendülés élére fog vajon állni?”
Szájer beszélt arról is, hogy meg kell találniuk az egyensúlyt a gyűlöletbeszéd elleni harc és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme között.
Emlékeztetett arra, magyarországi zsidó közösségek, amelyek évtizedekig vártak erősebb jogi eszközökre a gyűlöletbeszéddel szemben, üdvözölték a magyar hatóságok Egyesült Államokhoz intézett kérését a Kuruc.info bezárásával kapcsolatban. – A válasz mindig az volt, ez nem lehetséges a liberálisabb amerikai törvények szerint. A politikus hangsúlyozta, szívesen fogadják a kritikájukat, ha azok tényeken, érveken alapulnak. – Mi betartjuk az európai intézmények szabályait és ugyanezt várjuk el mindenki mástól is – mondta Szájer.
Kettős mérce
Az Egyesült Államokban ma nincs nemzeti egyetértés a magyarországi politika vonatkozásában, mert a republikánus vélemények élesen eltérnek a demokrata párti adminisztrációétól – erről Gulyás Gergely beszélt tegnapi budapesti tájékoztatóján.
A Fidesz képviselője ugyanakkor hangsúlyozta: ennek ellenére azt szeretnék, ha minden félreértést korrekt módon meg lehetne tárgyalni. Felhívta a figyelmet Christopher H. Smith republikánus képviselőnek, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökének csütörtöki nyilatkozatára, miszerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azon bírálatok, melyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Gulyás szerint elfogadhatatlannak tartotta, hogy külföldi sajtóorgánumok, nemzetközi szervezetek vagy kormányzat a magyar ellenzék oldalán kívánjon belpolitikai kérdésekbe beavatkozni.
mno.hu
A gyerekvállalást ösztönző intézkedésekre készül a kormányzat
A fiatalok gyerekvállalását ösztönző intézkedésekre készül a kormányzat, a "komoly szociálpolitikai akcióban" a diplomás nők gyermek- és munkavállalását kívánják segíteni - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője egy, a témában rendezett konferencián.
Balog Zoltán a tervezett intézkedések részleteiről nem kívánt a kormánydöntés előtt nyilatkozni, ám azt jelezte, hogy azok kidolgozásában segítségükre voltak a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom javaslatai.
Utalt arra, mindkét szervezet abban vállal ösztönző, segítő szerepet, hogy Magyarországon valóban megszülethessenek a tervezett és kívánt gyermekek, ezért a fiatalok előtt álló különböző típusú akadályok lebontására dolgoznak ki javaslatokat, programokat.
A miniszter azt hangoztatta, a kormány olyan család- és munkaerő-politikát kíván folytatni, amelyben a családok megerősödhetnek.
Arról beszélt, hogy a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom középosztályt célzó tevékenysége - és általában is a középosztály megerősítése - az egész ország jövője miatt fontos feladat, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyerekek 22 százaléka mély szegénységbe születik, és hogy az egyik legnagyobb szegénységi kockázat ma a gyermekvállalás.
Székely András, a mozgalom vezetője a miniszter szavaira reagálva arról beszélt, azért elsősorban a középosztálybelieket célozták meg programjaikkal, mert ők azok, akiknél nem születnek meg a várt és tervezett gyerekek, a szegényebbeknél és a gazdagabbaknál jobb ez az arány.
Soltész Miklós, a tárca szociális államtitkára a miniszter által jelzett várható intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, a kormányzat azoknak az egyetemista korosztályba tartozóknak kíván segítséget nyújtani, akik gyereket szeretnének vállalni, akár már az egyetemi éveik alatt is. Ez, mint mondta, részben érintheti a diákhitelt is.
A tervezett döntés okaként emlékeztetett arra, hogy a fiatalok házasságának és gyerekvállalásának az ideje az elmúlt két évtizedben fokozatosan kitolódott.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy szerinte azok a nemzetközi támadások, amelyek Magyarországot érik, "messze nem arról szólnak", ami a híradásokban megjelenik. Véleménye szerint a magyar kormány családdal, családi élettel kapcsolatos "értékek melletti abszolút kiállása" miatt is támadják az országot, ám örömtelinek nevezte, hogy eközben sok ország családvédő vagy tudományos szervezetei kiállnak mellettük.
MTI, Demokrata, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Magyar Rádióban - ha másképp nem megy a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést
Ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést, hogy a díjak az európai átlagszint alá mérséklődjenek.
A kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amely egész Magyarország sikere.
A szolgáltatók összefogtak a magyar családok ellen, azok ellen, akikből egyébként élnek. A privatizáció óta eltelt években ezek a cégek sok száz milliárd forintnyi profitra tettek szert, amit ki is vittek az országból.
A rezsicsökkentés ügyében zajló, a Fidesz által kezdeményezett aláírásgyűjtés a népszavazás erejével ér fel, mert olyan erős barátai vannak a nagy nemzetközi szolgáltatóknak, amelyekkel szemben a magyar kabinet egymagában aligha tud a lábán megállni. Arra van szükség, hogy az egész ország akaratát tekintve most egyesüljön, és együtt védjük meg azt a rezsicsökkentést, amit eddig elértünk, és együtt tudjunk továbbmenni ezen az úton.
Ez egy nehéz csata, de Magyarország végre elég jól teljesít ahhoz, hogy ilyen lépéseket meg merjen kockáztatni.
A kormányoldal nem tudja megoldani, hogy április 30-áig minden szempontnak eleget tevő megoldást találjon az önkényuralmi jelképek tiltására. Így lesz egy olyan időszak, amikor már hatályos az Ab döntése, de még nincs megoldva a probléma.
Emberiesség kérdése, hogy egy ilyen történelmű országban, mint Magyarország, az áldozatokra való tekintettel nem megengedhető bizonyos szimbólumok szabad viselete. Ebben a kérdésben azonban a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal, és ezt a problémát meg kell oldani, alaposan meg kell vitatni, tehát semmilyen további alkotmánymódosításra vagy gyors megoldásra sem szükség, sem lehetőség nincs.
A kormány mindenkit meghallgat, de a magyar nemzeti szuverenitást nem fogja feladni.
Magyarország nem fogadja el azt a helyzetet, hogy már egy hónapja zajlik egy vita a parlamentben az alaptörvény módosításáról, és egy nappal a szavazás előtt idetelefonáljanak Brüsszelből vagy valamelyik nagy európai állam fővárosából, és azt mondják, állítsuk le a törvényalkotás folyamatát, és ne szavazzon a magyar parlament. Ehhez senkinek nincs joga, és ilyen nem is fog megtörténni.
A magyar kormányzatot bíráló német rajzfilmmel kapcsolatban: sajnáljuk a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak.
Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá.
A hajléktalanság alkotmányos szabályozásával kapcsolatban azzal minden normális ember egyetért Magyarországon, hogy a helyi önkormányzatoknak és a központi államnak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel megakadályozhatnak a többi embernek hátrányos, veszélyes magatartásokat. Az állam és az önkormányzatok több szálláshelyet tartanak fenn, mint amennyi a hajléktalanok száma.
A családdefiníció az új szabályozás szerint szélesebb, mint a ma még hatályban lévő polgári törvénykönyv meghatározása. Nem szűkülésről van szó, hanem tágításról.
Az európai alkotmányossághoz való fontos hozzájárulásnak tartjuk azt az új alaptörvényi passzust, amely szerint a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A kabinet jövő heti ülésén már tárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az elfogadott alkotmánymódosítás alapján születnek majd meg, az indítványokat pedig haladéktalanul be fogjuk nyújtani az Országgyűlésnek.
Ezeket a szabályokat vizsgálhatja majd az Ab, a testületnek ugyanis az a hivatása, hogy megvédje az Alaptörvény szövegét.
A múlt heti rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet elhárításával kapcsolatban a mentés első számú célja megvalósult, mert az emberi élet biztonságát garantáltuk, és az állapotokhoz képest a vagyoni kár is elfogadható mértékű volt.
Ha legközelebb ismét száz kilométer per órás szél lenne, újra többméteres hófalak jönnének létre, és több kilométer hosszan torlódnának fel a gépkocsik a sztrádán, akkor sem tudnánk - mert emberileg nem lehetséges - gyorsabban kimenteni az embereket, mint a múlt héten. Nincs olyan technológia, amellyel ilyen időjárási körülmények között, ilyen hosszú kocsisorból hamarabb lehetne kimenteni az embereket.
A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal.
A mentésben részt vevők ragyogó munkát végeztek, és emberiességből is jelesre vizsgáztak.
Patrióta Európa Mozgalom
Gulyás Gergely: Alátámasztás nélkül fogalmaznak meg durva kritikát
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az amerikai politikai elit nem támogatja egységesen azokat a kritikákat, amelyeket az amerikai kormány fogalmaz meg Magyarországgal kapcsolatban.
A kormánypárti politikus pénteki sajtótájékoztatóján Christopher H. Smith republikánus képviselőnek, az amerikai Helsinki Bizottság társelnökének csütörtöki nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amely szerint méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban.
A fideszes képviselő úgy értékelte: az Egyesült Államokban ma nem áll fenn nemzeti egyetértés a magyarországi politika vonatkozásában, mert a republikánus vélemények élesen eltérnek attól, mint amit a demokrata párti adminisztráció kizárólagosként feltüntet.
Ugyanakkor hangsúlyozta: ennek ellenére azt szeretnék, ha minden félreértést korrekt módon meg lehetne tárgyalni. Nem érdekünk ezeknek a helyzeteknek még élesebbé válása, ugyanakkor a magyar kormány és a kormánypártok semmilyen vita elől nem fognak meghátrálni – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány minden uniós kritika közepette világossá tette, hogy Magyarországnak egyértelmű érdeke az európai uniós tagság és jó transzatlanti kapcsolatok.
Gulyás idézte a republikánus képviselő nyilatkozatát, amiben a politikus azt írta: az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához, illetve méltatta a magyar alkotmányos szabályozást az adósságplafonnal és a magzati élet védelmével kapcsolatban.
Beavatkozás
A fideszes képviselő szerint az elmúlt hónapokban azt tapasztalható, hogy vannak olyan külföldi sajtóorgánumok, nemzetközi szervezetek és kormányzati adminisztrációk, amelyek nem érvek és tények összevetésén alapuló higgadt párbeszédben érdekeltek, hanem Magyarországgal kapcsolatosan minden alátámasztás nélkül fogalmaznak meg erős, durva kritikát.
Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartotta, hogy bármely külföldi sajtóorgánum, nemzetközi szervezet vagy kormányzat a magyar ellenzék oldalán kívánjon belpolitikai kérdésekbe beavatkozni.
Kijelentette: attól tartanak, hogy ezek a kritikák azért is károsak, mert valójában nem a magyar választópolgárokat állítják szembe a magyar kormánnyal, hanem a nemzetközi szervezetekkel és adott országokkal fordítják szembe a magyarokat.
A német közszolgálati tévécsatorna Magyarországgal kapcsolatos rajzfilmjéről Gulyás kérdésre válaszolva azt monda: ha Németországban van bármilyen sajtóetika, akkor egy ilyen jellegű, teljesen alaptalan, egy másik nemzet lejáratását célzó, gyermekek körében fogalmazott reklámnak kell, hogy legyen következménye.
Szerinte a németországi sajtó hosszabb ideje olyan információkat jelentet meg Magyarországról, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Az önkényuralmi jelképek használatának szabályozásról a fideszes szakpolitikus kérdésre válaszolva azt mondta: személyes véleménye szerint a szabálysértési jog keretében lehetne ezt a kérdést rendezni.
Magyarország is elvárja ezt
Ismert: a magyar parlament március 11-én 265 igen szavazattal 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Rövidített formában bekerült az alaptörvény szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce – jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásán. A bizottság előtt Gulyás is megjelent.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Christopher H. Smith az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke: Él és virul a magyar alkotmányos rendszer
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban, foglalt állást az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke.
Christopher H. Smith úgy látja, Magyarországon „az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul”. A képviselő megállapította: sok civil szervezet és néhány kormány is bírálta Magyarországot a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban, amit a magyar kormány és támogatói határozottan visszautasítottak.
„Miután mindkét oldal anyagait tanulmányoztam, azt kell mondanom, hogy az Orbán-kormánynak igaza van, amikor azt mondja, a bírálatok között sok a méltánytalan, amelyek kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaznak” - hangoztatta a politikus állásfoglalásában.
A képviselő emlékeztetett rá, kevesebb mint egy hónappal ezelőtt ő elnökölt az Antiszemitizmus: növekvő fenyegetés minden hit számára című külügyi albizottsági meghallgatáson. Az eseményen meghallgatták az Orbán-kormány volt miniszterét, Fellegi Tamást is. Smith azt írta, Fellegi beszámolója nagy benyomást tett rá, csakúgy mint az a hosszú lista, amely azokat a jelentős intézkedéseket sorolja fel, amelyeket az Orbán-kormány a magyar társadalomban jelentkező antiszemitizmus leküzdése érdekében tett.
Az amerikai kormány, amikor az Orbán-kormányt bírálta az új alkotmány elfogadása miatt, egy dokumentumban azt állította, hogy „alapvető” kérdésekben átfogó társadalmi konszenzusra van szükség, mintsem csak a kormánykoalíció nézeteinek tükrözésére, és „a társadalom különböző szektoraival való komoly konzultáció hiánya nem jelentette a demokrácia szellemének tiszteletét”.
Smith kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Obama-kormánynak van-e erkölcsi alapja az ilyen bírálatok megfogalmazásához: „bárki megkérdőjelezheti, aki tisztában van az Obamacare (egészségügyi törvény) elfogadásával, hogy vajon a kormány ideális helyzetben van-e ahhoz, hogy ilyen üzenetet küldjön”. Hozzáfűzte, hogy az ilyen üzeneteket mégis meg kell fogalmazni: „nem szabad meghátrálnunk a saját kormányunk vagy bármely más kormány kudarca által gerjesztett cinizmus előtt”.
„De sokkal szerényebbeknek kell lennünk - különösen ha egy olyan országgal van dolgunk, mint Magyarország, ahol az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere él és virul, ahol egy demokratikus párt, amely példátlan, minősített többségét és felhatalmazását szabad és igazságos választások útján nyerte el, demokratikus alkotmányt fogadott el és nyitottnak mutatkozik az iránt, hogy másokkal együttműködjön az új törvényeiben mutatkozó hibák kiigazításában és javításában”, írja a képviselő.
„Ez egy egyenlők között folytatott párbeszéd és mi sokat tanulhatunk Magyarországtól. Különösen az államadósság alkotmányos korlátozására és arra a rendelkezésre gondolok, amely megvédelmezi a méhen belüli életet”, fogalmaz Smith.
Christopher Smith gratulált a magyar kormánynak, amiért az új alkotmány olyan dicséretes, az emberi jogokat előmozdító elemeket tartalmaz, mint amilyen az emberkereskedelem és a reproduktív klónozás tilalma, valamint az élet kultúrájának támogatása.
MTI,. mandiner.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Kövér László: Ők a nemzet sírásói
Kövér László szerint semmit nem tanult a történelemből az, aki azt hiszi, az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet. Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az „elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért” való kiállás – hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint azt sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen.
„Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből” – mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918–1919 „honvesztő történései” idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik.
Ez tartotta a lelket a magyarokban
A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918–1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak. Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz.
A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket – hangoztatta Kövér László.
Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa – „megannyi ellentmondása mellett is” – lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat.
Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.
„Figyelünk a velünk összetartozókra”
Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy „figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért”.
A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a „legnagyobb székelyről”, Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé.
Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.
mno.hu
Pofátlan fényezés helyett bocsánatkéréssel tartozik a baloldal
A Fidesz pofátlanságnak tartja, hogy a baloldal ahelyett, hogy naponta bocsánatot kérne a magyar emberektől az általuk felhalmozott államadósság miatt, még magát próbálja fényezni. Az MSZP szerint ugyanis a kormány elvesztette a harcot az államadóssággal szemben, amire a kormányszóvivő úgy reagált: teljes tévedés az állítás.
A Fidesz az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a szocialista Burány Sándor napközben tartott sajtótájékoztatójára reagált, amelyen az ellenzéki politikus azt mondta, az Orbán-kormány elveszítette az államadósság elleni harcot, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint ugyanis az adósság korábban nem látott szintre emelkedett.
Naponta kellene bocsánatot kérnie a baloldalnak
A Fidesz úgy látja, a szocialistáknak minden esetben bocsánatkéréssel kellene kezdeniük, ha erről a témáról beszélnek. Az országnak azért van óriási államadóssága, mert a Gyurcsány–Bajnai-kormányok csak hitelekből tudtak megélni, és tehetségtelenek voltak a kormányzáshoz – fogalmaznak, hozzátéve: kormányzásuk alatt a GDP 52 százalékáról 82 százalékra nőtt az államadósság, a devizaadósság pedig csaknem megduplázódott: 25-ről 47 százalékra emelkedett.
Hangsúlyozzák, az ország és az államadósság állománya azért van kiszolgáltatva a nemzetközi pénzügyi folyamatoknak, mert a baloldal jelentős részben devizában adósította el az országot.
Az államadósság szintje havi szinten hullámzik, ki van szolgáltatva a devizaárfolyamnak – teszi hozzá a Fidesz, aláhúzva: kormányuk a baloldallal szemben egy fillér hitelt sem vett fel, helyette kamatostul törleszti a baloldal által hátrahagyott adósságot, és intézkedések sorával segíti a bajba jutott devizahiteleseket otthonuk megmentésében.
Giró-Szász: A tartalékot az államadósság kiváltására fordítják
Kiemelte, a szocialisták nem veszik figyelembe a számításnál azt, hogy a kormány a kedvező piaci feltételek okán nemcsak a dollárkötvény, hanem a hazai jegyzésű állampapírok esetében is engedte a túljegyzést. Ez ugyan nominálisan növeli az államadósságot, de a túljegyzésből képzett tartalékot az államadósság kiváltására fordítják – tette hozzá. Mint mondta, az érdemi releváns adatokat akkor láthatjuk, ha az államadósság számából ezt a tartalékot levonjuk. Közlése szerint jelenleg 78-79 százalék közt van az államadósság, ami a múlt év végéhez képet is mintegy félszázalékos, a kormányváltás óta pedig mintegy 6 százalékos csökkenést jelent.
MNO, MTI, Patrióta Európa Mozgalom