Csak a Fidesz - a Fidesz és szövetségesei nyerték az időközi választásokat vasárnap
Balogh Imre Ferenc, a Fidesz jelöltje nyerte a monori 1-es számú egyéni választókerületben vasárnap tartott időközi képviselő-választást. 380-an mentek el szavazni, ami 21,5 százalékos részvételnek felel meg. A három jelölt közül a legtöbb, 212 szavazatot Balogh Imre Ferenc (Fidesz) kapta, megelőzve Bokros Tibort, a Jobbik jelöltjét, akinek 110 szavazatot sikerült szereznie. A harmadik helyen, 57 vokssal az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös jelöltje, Mikla László végzett.
A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Regölyben Kövér István (Fidesz) 369, a független Makovics Erika Anna 130, a szintén független Jókai Jánosné 11 szavazatot kapott. A győztes, az önkormányzat jelenlegi Fidesz-KDNP-s alpolgármestere a voksok több mint 72 százalékát szerezte meg. A 962 választásra jogosult 53,5 százaléka jelent meg az urnáknál.
A Fidesz és a Nemzeti Fórum Egyesület támogatásával indult Lakatos Tibor kapta a legtöbb szavazatot a vasárnap megtartott időközi polgármester-választáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiban.
Lakatos Tibor 292 szavazatot szerzett, Bolla István és Bóné László független jelöltek 111, illetve 17 szavazatot gyűjtöttek össze.
mno.hu
Egy közülünk
Egyes politikai közösségeknek már az is borzalmasan hangzik, hogy a magyar alaptörvény Isten nevével kezdődik, s azt állítja, hogy a magzati életet fogantatásától kezdve védelem illeti meg, valamint a házasságot férfi és nő között létrejött életszövetségként definiálja. Az alkotmány azt is kijelenti, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja, és hogy az adó mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
A pénzvilág urai jelenleg a családok rezsiköltségének csökkentésétől féltik a multinacionális cégeket, s ezt teszik az érdekeiket képviselő hazai komprádor strómanok is.
Külön kérdés az erkölcsi nevelés iskolánkban történő bevezetése. Tisztes szakmai munkában megőszült szociológusnők a kényszerűség horthysta rendszerét vizionálják, s demonstrációkra járnak. Lelkük rajta, de nézzük a tényeket.
Az Európai Unión belül csak három országban nincs etika- vagy vallásoktatás. Nehéz indokot találni arra, hogy hazánkban a rendszerváltozás óta miért nem volt erkölcsi nevelés az ifjúság körében. 2013 őszétől végre bevezetik az etikaoktatást vagy az ezt helyettesítő felekezeti hittanoktatást.
A megélhetési emberjogi aktivistáknak szörnyű gondolat, hogy a szociális kormányzat abortusz helyett a megszült gyermekek örökbefogadásának megkönnyítéséért tesz lépést.
Az ENSZ női jogokkal foglalkozó bizottsága felszólította a kormányt, hogy biztosítsa az abortusz lehetőségét anélkül, hogy a nőket kötelező tanácsadásra és egészségügyi szempontból szükségtelen várakozási időre kényszerítené.
Az emberi élet a fogantatással kezdődik. Az embrió egy közülünk!
Méltóságát és épségét a jog és a gyakorlat minden eszközével védeni kell. Biztatni szeretnék mindenkit, hogy csatlakozzon az Egy közülünk elnevezésű európai kezdeményezéshez, amely nagy aláírásgyűjtési akcióba kezdett, méghozzá azzal a céllal, hogy felhívja a társadalom figyelmét az embriók védelmére, s arra, hogy uniós forrásokból ne finanszírozzanak emberi embriók elpusztításával járó kísérleteket.
Reméljük, egyre többek számára lesz világos a családok védelmének fontossága, valamint az a tény, hogy a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás az egyetlen remény a jövő megnyerésére.
Farkas Péter
Magyar Hírlap
A Fidesz nem ért egyet a jelentéstévőkkel
A rendszerváltás óta először rögzíti az alaptörvény a hajléktalan-ellátást feladatként - emeli ki szerdai közleményében a Fidesz-frakció.
Tájékoztatásuk szerint Magyarország Alaptörvénye a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására. Míg 2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott meg Budapest utcáin, addig a kormány beavatkozásának köszönhetően mára minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma.
Ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Magyarországot ma bírálják hajléktalan-ügyben, miközben korábban éveken át tűrték, hogy tömegesen halnak meg fedél nélküli emberek. A márciusi alaptörvény-módosítás lényege éppen az, hogy arra ösztönzi az államot és az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a rászorulók elhelyezését - hangsúlyozzák.
Az Alaptörvény kimondja: „Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani”.
Mindemellett Magyarország kormánya egész Európában példaértékű intézkedéseket tett a hajléktanokért: az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok feladata a területükön hajléktalanná válás megelőzése és az utcán élők rehabilitációja.
Új ellátóhelyek létesültek, a fővárosban hétszázzal emelkedett a férőhelyek száma; a Büntető Törvénykönyvben új büntetőjogi kategória lett a kiszolgáltatott személyek megalázása, továbbá idén csaknem egymilliárd forintra pályázhatnak a hajléktalan-ellátásban résztvevő intézmények.
A közterületen történő szállás tiltása egyébként nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről a hajléktalan személyeket kitiltják: Belgiumban például törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak és abban éljenek az emberek, és hasonló korlátozást alkalmaznak többek között Csehországban is - zárul a közlemény.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de nem bízhatunk ebben. Az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű - mondta Orbán Viktor reggel a Magyar Rádióban
Számítani kell arra: Magyarország kifejezetten mérges ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést. Megnézzük, hogy Brüsszelt mennyire fertőzi meg ez a gondolkodásmód - folytatta.
A magyar gazdaság már idén egy váratlanul jó növekedési számot tud majd produkálni.
Ha az unió meg tudna békélni azzal, hogy bár Magyarország más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, akkor ezt akár közös sikernek is tekinthetnénk.
A kétszázalékos tavalyi hiányadattal kapcsolatban: Magyarország jobban teljesít, mint korábban, de még mindig nem vagyunk elég jók. Ugyanakkor az adósságtörlesztés nélkül vizsgálva az adatokat azt látni, hogy Magyarországon nem költségvetési hiány van, hanem többlet. Ez ad esélyt arra, hogy visszafizethessük a korábban felvett adósságokat, tehát jó pályán vagyunk.
Indokolt az MNB új növekedési hitelprogramja. Ma a kereskedelmi bankok aligha adnak a vállalkozóknak tízszázalékosnál alacsonyabb kamatú kölcsönt, ami gyakorlatilag kitermelhetetlen.
Szükséges a pénzintézetek közreműködése is, mert az MNB közvetlenül nem adhat hitelt a cégeknek. A jövő kérdése az, hogy megtaláljuk-e azokat a módszereket, amelyekkel valóban olcsón lehet eljuttatni az olcsó hiteleket a vállalkozásoknak.
A korábbi években a központi bank rossz politikát folytatott, mert semmit nem tudott hozzátenni a magyar gazdaság fejlődéséhez. Miközben a világon számos helyen a jegybankok segítettek az embereknek, a vállalkozásoknak a nehéz évek átvészelésében, addig Magyarországon nem történtek ilyen lépések. Egy rossz gyakorlatot meg kell változtatni, ezzel próbálkozik az új jegybanki vezetés.
Két hét múlva vitát tartanak az Európai Parlamentben (EP) a magyar alkotmányos helyzetről, a hétvégén döntünk az esetleges részvételről.
Az EP nem egy európai hely, ugyanis ott a tények a korábbi viták során másodlagosak voltak, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket. Ugyanakkor, még az ellenfelek között is volt néhány olyan képviselő, akit érdekelt, mit mond a magyar miniszterelnök.
Magyarországnak körülbelül tízmilliárd köbméter az éves gázfogyasztása, és most az E.ON, illetve egy másik gáztározó megvásárlása eredményeképpen mintegy hétmilliárd köbméternyi gáz tározására alkalmasak vagyunk.
Ez azt jelenti, hogy akármi is történik a cső másik végén, ha van betározott gázunk, biztonságban vagyunk. Tehát a kamrakulcs nálunk van!
További rezsicsökkentések lesznek, de az további küzdelmekkel jár, ezért fontos, hogy az emberek – az aláírásgyűjtés során – kinyilvánítsák: akarnak-e újabb rezsicsökkentést.
Óvatosnak kell lenni, de van ok az optimizmusra az ár- és belvízhelyzettel kapcsolatban.
A költségvetést úgy terveztük meg, hogy az árvízi védekezés nem pénzkérdés, vagyis nem állhat elő olyan helyzet, hogy azért marad el védekezés, mert nincs rá elegendő pénz.
2010 óta több mint kétszázmilliárd forintot költöttünk védekezésre, gátak megerősítésére, víztározók építésére.
Patrióta Európa Mozgalom
Kövér László: Választásokat kell nyerni, nem felméréseket
Magyarország nem válság sújtotta gazdaság, minden makrogazdasági mutatója jól alakult az elmúlt két évben – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Siófokon, a Magyarország jobban teljesít címmel rendezett sajtótájékoztatón.
„Sikerült stabilizálni a gazdaságot, tartósan három százalék alá szorítani az államháztartási hiányt és leszorítani az inflációt, ehhez képest a foglalkoztatottság 160 ezer fővel nőtt, Magyarország kereskedelmi mérlege is pozitív” – hangoztatta Kövér László. Közölte: egyetlen tényezőt, a növekedési számainkat kellene kicsit szebbé tenni növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. „Ha ez az idén megtörténik, akkor úgy gondolom, minden tekintetben sikeres négy esztendő után állhatunk jövőre a rajtvonalhoz” – tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott: az, amit a kormány az elmúlt három évben megtett, komoly mértékben javított az emberek helyzetén, „még akkor is, ha ezt sokan csak azzal tudják összefoglalni, hogy a családjuk nem ment tönkre”.
Úgy vélte: a nem ortodox gazdaságpolitikának a rezsicsökkentés „logikus kifutása”. Ennek lényege, hogy az állam finanszírozásához szükséges forrásokat nem „az emberek zsebében kotorászva” kell pótolni, hanem a nemzetközi hátterű, monopolhelyzetben lévő vállalatoktól, a bankszférától, amelyek az Európában megszokotthoz képest jelentős extraprofitot realizáltak Magyarországon.
Mértéktartás és higgadtság
A házelnök arra a kérdésre, hogy osztja-e a Nézőpont Intézet elemzőinek véleményét, amely szerint a 2014-es választás nem tekinthető lefutottnak, azt válaszolta: nincs józan politikus, aki azt gondolja, hogy a választási eredmények következnek a felmérésekből. „Választásokat kell nyerni, nem felméréseket, ezt tartjuk szem előtt” – tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott: a Fidesz olyan választási kampányra készül lélekben, amilyet még nem látott Magyarország. Megjegyezte: azok a provokációk, amelyek a Parlament előtt, a Fidesz székházában történtek, „mértéktartásra és higgadtságra kell, hogy intsenek minket”.
mno.hu
Célegyenes előtt az autonómiát kérő Európai Polgári Kezdeményezés
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös megbízásából 2013. március 22-én Szilágyi Zsolt külügyi alelnök benyújtotta a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára.
Amint az ismeretes, Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a Tanács külhoni magyar szervezeteinek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében.
Az említett – februári – találkozón ugyanakkor az EMNT által megszövegezett első EPK-tervezetnek, valamint a Székely Nemzeti Tanács(SZNT) kezdeményezésének bemutatására is sor került.
Tavaly júniusi – újabb – találkozónkon a KMAT vezetői és szakértői már az RMDSZ javaslatát is megismerhették. Bár ez utóbbi nagyban hasonlított a néhány hónappal korábban bemutatott, az EMNT által szignózott indítványhoz, a KMAT ülésén ezt is önálló kezdeményezésként tárgyalták. A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut.
Az azóta eltelt időszakban az EMNT-EMNP közös, Szilágyi Zsolt néppárti alelnök által vezetett munkacsoportja széles körű konzultációba kezdett. Osztrák, olasz, flamand és magyar szakértői vélemények összegyűjtése és mérlegelése nyomán Szilágyi Zsolt jogi véleményezés céljából benyújtotta az Európai Bizottság illetékes főosztályára az EMNT európai polgári kezdeményezésének tervezett szövegét.
Ezzel egy időben elkezdődött annak a hálózatnak a kiépítése, amely az aláírásgyűjtést fogja segíteni. Az eddigi véleménycserék, pozitív visszajelzések alapján várhatóan a legtöbb nyugat-európai államból lesznek támogatói a kezdeményezésnek. Ennek megfelelően Kelet-Közép Európa EU-tagországainak (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és a csatlakozás előtt álló Horvátország) magyar közösségei mellett Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Németország, Olaszország, Dánia, Finnország és Görögország civil szervezeteire is számíthatunk a kezdeményezés elindításában, illetve sikerre vitelében.
Említésre méltó, hogy Tőkés László EP-képviselő, aki sikeres módosító javaslataival maga is tevőlegesen hozzájárult az új uniós érdekérvényesítési eszköz létrejöttéhez, már kezdettől fogva hangsúlyozta az EPK-ban rejlő lehetőségeket.
Az erdélyi EP-képviselő több ízben is szorgalmazta: mind a Kárpát-medence magyarságának, mind pedig az európai őshonos kisebbségeknek és nemzeti régióknak össze kell fogniuk azért, hogy az Unió szintjén egy hasonló kezdeményezés sikerre vezessen. Az egymillió aláírás összegyűjtése a jogszabály szerint kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy megvizsgálja, kezdeményez-e jogszabályt az illető kérdéskörben.
neppart.eu, Patrióta Európa Mozgalom
Hat pontban tette helyre Gulyás Gergely a nyugati huhogót
Kim Lane Scheppelének terjedelmes, hat pontból álló levelet írt Gulyás Gergely. A Princetoni Egyetem professzora a Helsinki Bizottság előtt állított enyhén szólva megalapozatlan dolgokat Magyarországról.
Gulyás Gergely szerint Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora megalapozatlan állításokat és ténybeli tévedéseket közölt a Helsinki Bizottság március 19-ei washingtoni meghallgatásán, illetve azt megelőző nyilvános értekezéseiben. Erről a fideszes országgyűlési képviselő a professzornak címzett és a Fidesz honlapján közzétett nyílt levelében írt.
Kim Lane Scheppele az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája – Amiért Magyarország számít címmel a washingtoni kongresszusban megtartott márciusi meghallgatásán beszélt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat.
Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt kíván venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.
Ezt nem hagyhatta szó nélkül Gulyás Gergely
A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteivel kapcsolatban.
Scheppele szerint ráadásul az alaptörvény nemrégiben elfogadott módosítása „újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ismeri el hatalmának semmilyen korlátozását”.
Tételes cáfolat hat pontban:
Gulyás Gergely válaszában úgy fogalmaz, a tudományos élet szabadsága – melyet messzemenőkig tiszteletben tart – nem egyenlő azzal, hogy valaki függetleníti magát a tényektől.
Hozzáteszi: „meglepett, hogy miután a szocialista–liberális kormány alatt részben az alkotmány-előkészítő bizottság tanácsadójaként négy évet töltött Magyarországon és elmerült a magyar politika szövevényes részleteiben, ordító hibák csúsznak a magyarországi alkotmányos változásokról szóló írásaiba.
… Tudom, hogy Magyarország újonnan elfogadott alaptörvénye nem felel meg az ízlésének. Ennek okai részben lehetnek szakmaiak, de én úgy látom, többnyire személyesek és politikaiak” – fogalmaz Gulyás.
A kormánypárti politikus hat pontban cáfolja a professzor állításait.
Szerinte nem igaz, hogy az alkotmányt titokban írták, hiszen az alaptörvény kidolgozásának folyamata nyilvános volt, ezt bizonyítja a tervezethez érkezett közel kétszáz írásos beadvány, a témában lefolytatott nemzeti konzultáció, valamint a többi parlamenti pártnak biztosított lehetőség saját javaslat benyújtására.
„Sajnos az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy politikai okból kivonulnak a bizottság munkájából, valószínűleg abban bízva, hogy ez az egész folyamat legitimitását aláássa majd. Más szóval megtagadták, hogy hozzájáruljanak a nemzet első demokratikusan elfogadott alkotmányához. Rendkívül tisztességtelennek tartom a Fidesz hibáztatását az ellenzék viselkedéséért” – írja ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely.
Emellett szerinte nem igaz, hogy „a módosított új alkotmány szerint egyetlen intézménynek sincs joga az egypárti kormány számos fontos jogkörének ellensúlyozására”, ahogyan az sem, hogy egypárti kormány irányítaná Magyarországot.
A fideszes képviselő bírálja a professzor azon kijelentését is, amely szerint az alaptörvény negyedik módosítása „konkrétan visszaállítja szinte az összes olyan, a Fidesz-kormány által hozott, vitatott új törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság elkaszált”.
Hangsúlyozza: az Ab majdnem minden komolyabb döntése, amelyre Scheppele hivatkozik – egyházügyi törvény, átmeneti rendelkezések, közterületek használata –, kifejezetten felhatalmazta a parlamentet, hogy hozzon törvényeket annak érdekében, hogy az általa megadott irányelveket követve tisztázza a jogi helyzetet és töltse be a megsemmisített rendelkezések nyomán keletkezett joghézagot.
Amerikai példák az amerikainak
„Az a tény, hogy a parlament úgy döntött, hogy e fontos szociális kérdések alapelveit az alaptörvénybe emeli, csupán elvi döntés kérdése. Ugyanolyan elvi döntés ez, mint az, hogy a kaliforniaiak a gépjárművek forgalmi adóját, az arizonaiak az állami bányafelügyeleti hivatal viselését, az alaszkaiak a halászati és a hajózási jogokat, a georgiaiak a lottó és a bingó szerencsejátékokat, a floridaiak a vemhes sertések kegyetlen és embertelen tartását állami alkotmányaikban szabályozzák” – írja Gulyás Gergely.
Szerinte a professzor azon folyamatos erőfeszítései, hogy Magyarországot zsarnoki Frankensteinként fesse le, azt a gyanút keltik, hogy tudományos értekezéseit személyes, politikai vagy más megfontolások hatják át.
„A tények elferdítésén alapuló, Magyarország elleni kampánya, valamint a megalapozatlan vélemények ismételgetése nem fog minket elriasztani attól, hogy azt tegyük, ami szerintünk jó Magyarországnak és a magyar embereknek, akik nekünk a cselekvésre felhatalmazást adtak” – zárja levelét a magyar politikus.
mno.hu
Martonyi: Ne bántsd a magyart
Martonyi János szerint a magyar nemzetpolitikában kívánalomként kormányzatoktól függetlenül megmarad a „Ne bántsd a magyart!” elve. Magyarország külügyminiszterével az erdélyi Krónika című napilap közölt hosszú interjút csütörtöki számában.
Martonyi János úgy véli, hogy az utóbbi három évben Magyarország szomszédsági kapcsolataiban változó mértékű, de jelentős előrelépés történt. „A magyar–román kapcsolatok talán soha nem voltak olyan kedvezőek, mint kormányzásunk első két évében” – értékelte a miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt egy évben változott a helyzet.
Arra a kérdésre, hogy mi gerjesztheti a magyarellenességet a Magyarországgal szomszédos államokban, Martonyi János megállapította: „a szomszédos országok politikai elitjének és közvéleményének egy része még mindig nem tudott teljesen megbirkózni a gondolattal, hogy a területekkel nagy közösségeket is kaptak, amelyeket a létszámuktól függetlenül el kell fogadniuk, el kell ismerniük magyar közösségként, integrálniuk kell az államba”.
Hangsúlyozta, Magyarországnak nincsenek területi igényei, de szomszédjai mégis gyakran úgy tekintik, hogy vannak. Hozzátette, hogy az első világháborút követő történelmi megegyezésnek az az alapja: „Mi tudomásul vesszük a területeket, ők tudomásul veszik az embereket.” Bajnak tartja, hogy a szomszédos országokban meglévő, az ottani magyar közösségekkel szembeni „aggodalmat” politikai célokra lehet kihasználni, „ami időnként meg is történik”.
Martonyinak sikerült meggyőznie Pontát
A magyar diplomácia vezetője elmondta, úgy érezte, márciusi bukaresti látogatása idején sikerült meggyőznie Victor Ponta román miniszterelnököt arról, hogy Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz nem ellensége Romániának.
Bántónak találta, hogy azóta megint azon vitatkoznak, ki mit mondott a másikról. „A problémáinkat úgy nem tudjuk megoldani, ha azt mondjuk, hogy a másik a bűnös, a hibás, őt kell elővenni, adott esetben vele szemben kell szankciókat alkalmazni. Ez sehova nem vezet” – jelentette ki.
A külügyminiszter szerint azért sem lehetett szó nélkül hagyni Viktor Ponta nyilatkozatait, amelyek szerint elsősorban Magyarországot célozza a négy EU-tagállam külügyminisztere által javasolt új európai számonkérési mechanizmus megteremtése, mert ez nem felel meg a valóságnak. Hozzátette, Guido Westerwelle német külügyminiszter személyesen is biztosította arról, hogy ez a javaslat nem Magyarországra vonatkozóan készült.
Erdélyi autonómiatörekvés
A Krónika riportere nemcsak külügyminiszterként, hanem jogászként is kérdezte Martonyi Jánost az erdélyi magyar autonómiatörekvések esélyéről. A külügyminiszter válaszában kifejtette: az autonómia különböző formáira nem áll fenn egyértelmű nemzetközi jogi kötelezettség, de egy államnak vagy többségi nemzetnek célszerű figyelembe vennie, ha egy közösség egyértelműen, demokratikusan kifejezi az autonómiaigényét.
„Jogilag lehet vitatkozni, de a lényeg, hogy egy adott országban kisebbségben élő közösség biztonságban, otthon érezze magát, ne érjék támadások, ne használják fel politikai célokra a velük kapcsolatos rejtett vagy kevésbé rejtett ellenérzéseket” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, a mindenkori magyar külpolitikának az a feladata, hogy támogassa a magyar közösségek „ésszerű, demokratikusan kifejezett” igényeit.
Külföldi bírálatok
A Magyarországgal szemben megfogalmazott EU-s bírálatokat a külügyminiszter annak tulajdonítja, hogy Európában és a világban „egy ideológiai, vagy ha úgy tetszik, értékvita” dúl. „Volt a magyar alaptörvényben néhány elem, amely kifejezetten az értékválasztási kérdésekkel függött össze, és amit sokan nem néznek jó szemmel, így bevitték a pártpolitikába. A másik ok, hogy ráléptünk több komoly cég lábára, számos gazdasági érdeket sértettünk, mert hatalmas átalakítást hajtottunk végre” – magyarázta Martonyi János.
Úgy látja, van esély arra, hogy tisztázódjanak a félreértések. „A közeljövőben elfogadunk néhány törvényt, amely világosabbá teszi, hogy miről szól az alkotmánymódosítás” – nyilatkozta az erdélyi Krónika napilapnak Magyarország külügyminisztere.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Állj, eddig és ne tovább! - Felhívás!
Ötven, magát értelmiséginek mondó osztrák és német, szakmájukat tekintve filozófus, publicista, zenész, tudós, képzőművész és költő kiáltványban buzdítja Európa polgárait a magyar kormány megdöntésére.
Lázadást szítanak, Magyarországot a kontinens "rothadó gócának" nevezik. Mint írják, a magyar népet fel kell szabadítani, az Orbán-kormány egyre fasizálódó uralma alól.
A kiáltványt a marxista nézeteiről elhíresült dramaturg, Klaus Pierwass szövegezte, melyben a szélsőbaloldali és a balliberális nézetek egybefonódnak. Íme, újra összenőtt, ami összetartozik: az internacionalizmus és a globalista kozmopolitizmus.
A leginkább árulkodó mondat a kiáltványban az, amikor arról írnak, „az Orbán-kormány zavartalanul jobboldali rezsimmé alakítja át az államot.” Igen, itt a lényeg: az európai közvélemény e főgurujai, felkent véleménymondói számára a „jobboldaliság” főbenjáró bűn. Ezek a hölgyek és urak semmit sem értettek meg a demokráciából!
Túl e kiáltványon, immáron nyilvánvaló, hogy erőfitogtatás kezdődött egy Európa-uniós nemzet ellen, ahol a kezdeményezők többek között az Európai Unió Parlamentjében ülő baloldali, szélsőbalos és liberális képviselők.
Állj, eddig és ne tovább!
Az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament rossz úton jár. Saját felelősségükről kívánják elterelni a figyelmet. Az évek óta elhúzódó gazdasági válság kialakulásában elszámolni valójuk van. Magyarország pellengérre állítása a lényegről történő figyelem elterelés. Bizony, elégtelenre vizsgáztak, itt az ideje az Unió teljes szerkezetének átalakítására.
A régi uniós tagállamok pénztőkései nyomorba döntötték Közép-Kelet és Dél-Európa polgárait. A válság egyre mélyül és talán az utolsó csepp a tengerben Ciprus, ahol az uniós vezetés már a magánvagyonok egy részét is elvette.
Az IMF és az Európai Központi Bank által vezérelt erőszakos hitelnyújtási cunami és annak feltételrendszere az érintett országok gyarmatosítását, polgárainak elszegényítését jelenti.
Magyarország ebből nem kér. Keservesen, de saját erőből fogunk kilábalni a ránk erőltetett adósságból. Példát szeretnénk mutatni arról, hogy hogyan lehet újabb adósságok elkerülésével a nehézségeket vállalva, de szabadnak maradni.
Ez rémiszti meg a multinacionális cégek és bankok gazdáit.
A hajánál előrángatott magyar ügyek, amelyeknek nagy többsége a hazai bukott politikusok és külföldi elv-barátaik hazugságain alapulnak, eltörpülnek a valós uniós gondok mellett.
Kettős mércét állítanak és provokálnak bennünket, az Unió egyenrangú tagjait, akik e közösségben békében, saját erőből vállalták fel a válságból történő kilábalást.
Kijelentjük, hogy csakis az igaz érveket fogadjuk el és párbeszéd alapján azokat az Európai Unió szabályai szerint figyelembe is vesszük.
Most arra kényszerülünk, hogy a keresztény Európa gyökereiből táplálkozva, hazánk védelme érdekében meghirdessük nemzetünk szellemi honvédelmét.
Szólítunk minden közéleti gondolkodó magyar embert, értelmiségit, a tudomány embereit, de minden a nemzetéért felelősséget érző hazafit, hogy tömörüljünk egységbe azért, hogy a hasonló megnyilvánulásokra békés eszközökkel, tényekkel, igaz érvekkel tudjunk reagálni.
A Civil Összefogás Fórum és a Patrióta Európa Mozgalom, valamint a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány várja a szellemi honvédelemben részt venni akarókat. A pártérdekeket kiszolgáló hazudozókat tükör elé kell állítanunk. Meg kell védenünk a tiszta és demokratikus választásokon kialakult, a polgárok többségének véleményét tükröző politikai akaratot, meg kell védenünk azt a legitim módon megválasztott kormányzatot, amely a demokratikus, jogállami normák betartásával működik immáron harmadik éve.
Vagyis, meg kell védenünk a demokráciát Európa baloldali-balliberális véleményvezéreitől, mindenkitől, aki kétségbe vonja egy EU-s ország jogát a szabadságra és a nemzeti szuverenitásra!
A fentiek szerint meghirdetjük a szellemi honvédelmet, amelyhez a "Békemenet" civil kurázsin alapuló erejét is csatlakoztatjuk.
Várjuk a jelentkezéseket a következő címre várjuk: info@civilosszefogas.hu (Jelentkező neve, elérhetősége feltüntetésével, és a " Patrióta Európa Mozgalom" megjelöléssel) Figyelem! Amennyiben a rákattintásnál a e-mail cím bármelyik magánhangzójára esetleg ékezet kerülne, azt kérjük korrigálni szíveskedjenek - levenni az ékezetet a küldés előtt! Érthetetlen központi rendszerhiba miatt pl. az "a" betűre ékezet kerülhet!!!
CÖF alapító szóvivői
CÖKA kuratóriuma
Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Lezsák Sándor: Az elmúlt évtizedekben nem volt rezsicsökkentés
Az Orbán-kormány döntése alapján csökken a háztartások rezsiköltsége, amire az elmúlt évtizedekben nem volt példa - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kedden Kiskunfélegyházán.
A Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke hangsúlyozta: a kormány alapelve, hogy egy közösség szolgálatában dolgozó intézménynél, közműnél nem lehet csak a profitra és a nyereségre összpontosítani. A nyereséget, amely tízmilliárdokban mérhető, nem lehet bezsebelni, hanem ennek a haszonnak egy részét vissza kell osztani azoknak, akiktől elvették - tette hozzá a politikus.
Lezsák Sándor bízik abban, hogy a mostani 10 százalékos árcsökkentést később növelni lehet, és hosszabb távon a háztartások rezsiköltsége tovább csökkenhet. Fontosnak nevezte, hogy kellő előkészítés után a szemétszállítás díját is csökkenteni lehessen.
Lezsák Sándor a város piacán aláírta a kormány rezsicsökkentő intézkedéseit támogató ívet a Fidesz-aktivisták által felállított pultnál.
MTI, fidesz