Szaniszló Ferenc visszaadja a Táncsics-díját
Az Echo Tv műsorvezetője rendkívüli adásban jelentette be, hogy Balog Zoltán miniszter kérésének eleget téve, visszaadja a tőle kapott Táncsics-díjat. Szaniszló Ferenc kijelentette, ő nem rasszista, hanem a globális háttérhatalom áldozata, akit az USA és Izrael nyomására kivégeztek.
Szaniszló Ferenc elmondta, hogy egykoron a Szovjetunió, ma az Egyesült Államok jelenti őt fel, akit egyébként az első MSZP–SZDSZ-kormány idején letiltottak a képernyőről.
A kitüntetésről szólva kijelentette: „Én voltam a legjobban meglepve, főleg a bizottsági balhé után". „A miniszter átadta, kedves mosollyal, aztán néhány óra múlva visszavonta". „Szemenszedett hazugsággal, önkényes kiragadással sikerült félrevezetni minisztert, kormányokat. Amiket nekem tulajdonítottak, azok nem igazak, alattomos hazugságra alapozódnak. Nézzék vissza a műsoraimat. Kiállok Palesztina mellett, ahogy kiáll Obama is. Igaz, hogy lelepleztem szeptember 11-et, a Kennedy-gyilkosságot, Diana-gyilkosságot, ez fáj nekik", sorolta.
Örülhet az USA és Izrael nagykövete, legyőzték őt és a Táncsics-díját, mondta. „Ennyire félnek tőlem, a Világ-panorámától, az Echo tévétől?", kérdezte.
„Én vagyok náci, én vagyok fasiszta, én irtom a gázai szerencsétleneket, én vagyok rasszista, én nem engedtem, hogy Obama szülei összeházasodjanak az USA-ban?!" - firtatta. „Mitől félnek?
Egy kis magyar csatorna műsorvezetőjéről van szó. Még az ENSZ-ben is vitát akarnak nyitni az én Táncsics-díjamól. Ez a pusztuló világrend önlelepleződése. A világgal tudatták, hogy van egy kis csatorna, egy kis műsor, ami ellen a háttérhatalom kénytelen összefogni. Nem tetszik a másságom?!”
„Ütközetet vesztettünk, de a hadjárat a miénk lesz. Hazánk megfojtása árán nekem a Táncsics-díj nem kell. Visszaadom azoknak, akik méltatlannak találtattak arra, hogy engem méltónak találjanak" - fejezte be a műsorvezető.
MTI, index, Patrióta Európa Mozgalom
Daniel Cohn Benditet, az MSZP nagy barátját, utolérte a múltja - folytatódik a németországi őrület
Botrány övezi a hazánkat gyakran támadó, az unióban hangos kirohanásairól ismert Daniel Cohn-Bendit Theodor Heuss-díjjal tervezett kitüntetését. A német alkotmánybíróság elnöke, Andreas Vosskuhle lemondta a kitüntetés átadása alkalmából tervezett díszbeszédének megtartását.
Számtalan gyermekvédő és társadalmi szervezet, felháborodott polgárok és politikusok tiltakoztak az NSZK első kancellárjának emlékét idéző alapítvány elnökségének terve ellen, hogy az európai zöldeket képviselő „Vörös Dani” megkapja az 1965-ben alapított Theodor Heuss-díjat.
A tiltakozók szerint e magas kitüntetés nem egyeztethető össze Cohn-Bendit múltjával. Mint ismeretes, a politikus a róla megjelent életrajzban elfogadhatatlan módon nyilatkozott a felnőttek és a gyerekek közötti szexuális kapcsolatról.
A gyerekboltokban dolgozó Cohn-Bendit – saját bevallása szerint – ötesztendős lányokkal is flörtölt, és ezek a kapcsolatok hamarosan erotikus formát öltöttek. Nadrágján keresztül hagyta magát simogatni, s ő is hasonlóan cirógatta a gyerekeket.
A felháborodásra reagálva az ünnepi rendezvény szónoka, Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke lemondta részvételét. Az elnök már tavaly elfogadta az alapítvány meghívását anélkül, hogy tudta volna, kinek szánja a szervezet az idei Theodor Heuss-díjat.
A prominens vendég a Cohn-Bendit életrajzában megjelentekre hivatkozva visszakozott. Ursula Enders, a gyerekeken elkövetett szexuális visszaélés ellen harcoló szervezet (Zartbitter – Enyhén keserű) alapítója kijelentette: „Számomra méltatlan döntés, hogy díjat kapjon.” A liberális FDP szerint Theodor Heuss megfordulna a sírjában, ha megtudná, kit szándékozik kitüntetni a róla elnevezett alapítvány.
Stefan Lázár - Köln
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Az MSZP újabb támadást indított Magyarország ellen - Ismét saját nemzetükre rontottak a posztkommunisták
Újabb támadást indítottak a magyar kormány ellen a szocialista európai parlamenti képviselők. A korkedvezményes nyugdíj megszüntetését jogellenesnek minősítették, és uniós fellépést követeltek. Az Európai Bizottság azonban elutasította a beavatkozást, a nyugdíjreformot pedig Magyarország belügyének minősítette.
Néhány civil és szocialista EP-képviselők igyekeztek lejáratni a magyar kormányt az Európai Parlament petíciós bizottsága előtt. Tabajdi Csaba és Göncz Kinga a tőlük megszokott elszántsággal állították, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése az állampolgári jogokat sérti, és követelték az Európai Unió közbelépését.
Bagó Zoltán néppárti képviselő szerint politikai színjáték zajlott a petíciós bizottság ülésén.
– Ez tulajdonképpen egy politikai ügy, hiszen olyan civil szervezetek, olyan magukat civil szervezetnek mondó egyesületek állnak a háttérben, akik politikai tagtoborzást folytatnak, és egyáltalán nem reprezentatívak országos viszonylatban. A másik a mindenki által ismert össztársadalmi igény a másik oldalon, ami arról szólt annak idején, hogy 37 évesen valaki ne lehessen úgy nyugdíjas, hogy mellette még munkát vállal és életerős fiatalemberként a társadalombiztosításnak erkölcstelen pluszterhet jelent – nyilatkozta a Hír TV-nek Bagó Zoltán.
Az Európai Bizottság véleménye egyértelmű az ügyben, a testület képviselője megerősítette: a nyugdíjreform Magyarország belügye.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Viviane Reding megtéveszti a közvéleményt - szóvivőjén keresztül ráadásul hazudozik is
Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa "a számára egyre kínosabbá váló" Tobin-ügyben megtéveszti a közvéleményt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága szerint.
Az államtitkárság az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében utalt arra, hogy múlt csütörtökön a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos szóvivője, Mina Andrejeva Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón azt közölte: minden, a Tobin-ügyben kapott levélre válaszoltak.
A KIM közlése szerint ugyanakkor "a valóság ezzel szemben az", hogy sem a 2012. november 13-án, sem a 2012. november 26-án a Tobin-ügyben, valamint a 2013. február 14-én Bora Bora-ügyben írt levelekre mind a mai napig nem kaptak választ, mint ahogy elutasításra találtak informális kapcsolatfelvételi kísérleteik is.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a múlt héten írt nyílt levelet Viviane Redingnek, abban felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a biztos egy lapinterjúban kijelentette: nem lepte meg, hogy az ír hatóságok nem adták ki állampolgárukat Magyarországnak abban az időszakban, amikor ott komoly aggályok merültek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Levelében Navracsics Tibor azt is szóvá tette, hogy Viviane Reding nem válaszolt az ügyben írt hivatalos leveleire.
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben a távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította.
A Bora Bora-ügy lényege, hogy - sajtóhírek és Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének tájékoztatása szerint - egy magyar állampolgárságú nőt és magyar-francia kettős állampolgárságú négyéves gyermekét hónapok óta Bora Borán tartja fogva és bántalmazza a francia állampolgárságú férj, aki elvette útlevelüket, és a csendes-óceáni szigeten válópert indított, hogy megszerezze közös gyermeküket. A férfi ügyvédje ugyanakkor a magyar sajtóban korábban visszautasította, hogy ügyfele bántalmazta volna feleségét és korlátozná szabad mozgását.
MTI, echotv.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Ez a fajta ízléstelenség még egy szocialistától is meglepő
Újabb botrányos dolog történt a parlamentben, Szanyi Tibor jól látható módon, egy államtitkári választ követően, középső ujját magasra tartva, egész egyszerűen „beintett” – mondta Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: a szocialista képviselő nem először tesz vagy mond vállalhatatlan dolgokat. Ennek kapcsán Balla György emlékeztetett arra, amikor Szanyi Tibor lerománozta a határon túli magyar honfitársait. „Ekkor Mesterházy Attila is magyarázkodni kényszerült miatta” – jegyezte meg, hozzátéve: ez a fajta ízléstelenség, ez a fajta ordenáré viselkedés még tőle is meglepő.
A fideszes képviselő, élve a gyanúperrel, hogy Szanyi magától nem fogja visszaadni mandátumát, kíváncsi arra, hogy ezek után a szocialistáknak és Mesterházynak mi a véleménye az ilyen viselkedésről. Balla György azt is kérdezte az MSZP-től: „ez a helyes magatartás szerintük? Megtartják-e soraikban Szanyi Tibort? És ha nem tartják meg, milyen lépéseket kívánnak tenni?”
Összegzésében a fideszes politikus hangsúlyozta: ha Szanyi Tibor ezek után is a szocialisták parlamenti frakciójában ül, akkor ez valamennyi szocialistára vonatkozik, valamennyi szocialista vállalja ezt a viselkedést.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Felháborító: magyar zászlót égettek román szurkolók
Magyar zászlót égettek a Rapid Bucuresti labdarúgócsapatának szurkolói a kolozsvári CFR elleni hétfő esti bajnoki mérkőzésen – közölte kedden a Transindex.ro portál.
Magyar zászlót égettek a Rapid Bucuresti kolozsvári vendégszereplése alkalmával román szurkolók. A hír forrásaként megjelölt Stiridesport.ro portál fényképet is közölt arról, amint a lelátókat elválasztó drótkerítésre akasztott magyar zászló égni kezd, megjegyezvén hogy a bukaresti szurkolók a kolozsvári CFR zászlaját is meggyújtották a mérkőzés elején.
A Kolozsvári Vasutast elsősorban tulajdonosa, Pászkány Árpád miatt tekintik magyar csapatnak, de az is az együttes magyar kötődéseit jelzi, hogy a törzsszurkolói olykor magyarul is eléneklik a csapatot biztató rigmusokat.
Miről szól a zászlóégetés?
A csapat honlapján feltüntetett 37-es játékoskeretben egy magyarországi, a régóta sérülésekkel bajlódó Vass Ádám, és két erdélyi magyar játékos, Sepsi László és Veres Szilárd szerepel. A csapat gerincét Portugáliából és Dél-Amerikából igazolt játékosok adják.
A mostani sorozatban is Bajnokok Ligája-résztvevő CFR vasárnap a Ferencvárossal játszik barátságos találkozót – ez lesz az Albert Stadion búcsúztatója.
Üzenet a FIFA-nak
A magyar válogatott szurkolóit tömörítő Facebook-oldalon már meg is kezdődött a szervezkedés a zászlóégetés kapcsán. Az akciózók arra kérik az embereket, hogy juttassanak el a FIFA-hoz egy angol nyelvű tájékoztató levelet, mely röviden összefoglalja, mi is történt a hétfői meccsen. A fordítás itt olvasható:
„Kedves FIFA, UEFA, Román Labdarúgó Szövetség,
2013. március 18-án román szurkolók felgyújtottak egy magyar zászlót a CFR Cluj-Rapid Bukarest mérkőzésen. A történtekről írásbeli feljegyzés és fotó is készült. Várjuk a FIFA, az UEFA és a Román Labdarúgó Szövetség lépéseit a rasszista, gyűlöletkeltő cselekmény kapcsán.”
Pénteken zárt kapus mérkőzésen fogadja a magyar válogatott Romániát világbajnoki selejtezőn.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa mozgalom.hu
Az MSZP-sek nem hólapátot, hanem csak mikrofonállványt fogtak
A Fidesz-KDNP frakciószövetség köszönetet mond mindenkinek, aki az elmúlt napokban részt vett a bajba jutott emberek mentésében, ugyanakkor bírálja az MSZP-t, amiért egy ilyen helyzetben segítség helyett „politikai haszonlesőként” lépett fel.
Kósa Lajos , a Fidesz alelnöke a Parlamentben elmondta, hogy az emberek kitűnőre vizsgáztak a rendkívüli helyzetben a múlt hét végén.
Felszólalását Vadai Ágnes közbekiabálása miatt Kövér Lászlónak kellett egy pillanatra megállítani.
Kósa összeszámolta, március 12-től, 14-ig 884 hírforrás jelezte, hogy rendkívüli helyzet lesz, és írta, hogy ne induljanak útnak, ezért az MSZP figyelmeztetést hiányoló szólamai szerinte oktalanok.
„A katasztrófavédelem új működési mechanizmusa jól vizsgázott”, szögezte le, hozzátéve, nálunk sokkal jobb helyzetben lévő államokban történtek a miénknél sokkal nagyobb problémák, senki élete nem forgott veszélyben.
Itt az egész országra kiterjedően azonnal intézkedett a kormány – mondta el a parlamentben napirend előtt a Fidesz ügyvezető alelnöke.
Tanulságként megemlítette: az emberek 99 százaléka hólapátot fogott, az MSZP-s politikusok mikrofonállványt. Válaszul Pintér Sándor következett megint, aki az ellenzéknek szegezte a kérdést: kik fogtak hólapátot a rendkívüli helyzetben?
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Halálos gázolás: Navracsics keményen nekiment Redingnek
Levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Redingnek, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosnak, amelyben éles hangon bírálja, hogy az európai biztos egy lapinterjúban párhuzamot vont a Tobin-ügy és a magyar igazságszolgáltatás függetlensége között.
Viviane Reding a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban hozta fel Magyarországot, amikor arról szólt, hogy még nem bízhatnak egymás igazságszolgáltatási rendszereiben az uniós tagállamok, illetve azok polgárai.
Reding az interjúban példaként említette, hogy a magyar igazságügy-miniszter az elmúlt évben többször is panaszkodott nála, amiért Írországban a legfelsőbb bíróság vonakodik kiadni egy halálos gázolással elítélt ír állampolgárt. Úgy fogalmazott: „személyesen nem lepett meg”, addig a pontig ugyanis Magyarország számos olyan döntést hozott, amely kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Navracsics a vasárnap nyilvánosságra hozott, március 15-én elküldött levelében – amelyben egyúttal kifogásolja, hogy az európai biztos „válaszra sem méltatja” hivatalos leveleit – úgy fogalmazott: „nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.
Navracsics: Felháborító és elfogadhatatlan
Az igazságügy-miniszter a biztostól „éppen ellenkezőleg” azt várná, hogy elősegítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását.
Navracsics levelében „felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte, hogy „bárki párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között”.
Továbbá, – fogalmazott – az a közvetlen összefüggés, amit a biztos megteremteni igyekszik a Magyarország által az igazságszolgáltatás átalakítása irányában tett – és egyben kifogásolt – lépések és az ír bíróság döntése között, „aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, melyeket a bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene”.
Navracsics szerint az elmúlt időszak „összetett vitái” közepette, amelyek „olykor mindkét fél részéről fokozott rugalmasságot követeltek”, Magyarországnak mindeddig sikerült konstruktív párbeszédet fenntartania a bizottsággal. A magyar tárcavezető egyben arra kérte az európai biztost, hogy a „jövőben ennek megfelelő hozzáállást tanúsítson és szíveskedjen tartózkodni az olyan nyilvános kijelentésektől, melyek nemcsak a megfelelő megalapozottságot, de a minimális jóindulatot is nélkülözik.”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A Tobin-ügy háttere
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. Az ügy eddig kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin átadását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír legfelsőbb bíróság megerősítette. Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem „elmenekült” Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott.
Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ezt a cikkelyt később törölték a jogszabályból, és az átadási ügyben 2009-ben – Tobin időleges őrizetbe vételével – ismét bírósági eljárás kezdődött Írországban, ám ez idén nyáron az ír legfelsőbb bíróság újabb jogerős elutasító döntésével ért véget.A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította.
A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól és személyesen Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is.
Az mno.hu birtokába került Reding Navracsicsnak írt levele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést. Később a biztos szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat.
„Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét” – szögezte le Tóth István ügyvéd, a leányfalui család jogi képviselője.
Navracsics szerint ha Írország visszavonja a 2008-as uniós kiadatási kerethatározat elfogadásakor tett nyilatkozatát, Írországban is letöltheti a büntetését Francis Ciarán Tobin, akit távollétében Magyarországon jogerősen börtönbüntetésre ítéltek.
2012. november 30-án perújrafelvételt kért az ír legfelsőbb bíróságtól annak a két kisgyermeknek az édesapja, akiket egy ír állampolgár több mint egy évtizede halálra gázolt Magyarországon. Az üggyel foglalkozó ügyvédi iroda honlapja által ismertetett angol nyelvű levél szerint az átadási eljárás során felmerült alapvető jogi kérdés az volt, hogy Tobin elmenekült-e a magyar igazságszolgáltatás elől, vagy sem. Zoltai Bence és jogi képviselője közli az ír legfelsőbb bíróság tagjaival: szeretnék és tudják is bizonyítani, hogy Tobin elmenekült a magyar igazságszolgáltatás elől.
Kemény válasz a felháborodásokra - Szaniszló Ferenc díjazásáról az Echo Tv-ben
A kommunista rendszer egykori derék kiszolgálóinak semmiféle erkölcsi alapjuk nincsen kritizálni azt, hogy a Szaniszló Ferenc szerkesztő-műsorvezető Táncsics-díjban részesült– szögezte le Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában.
A héten Táncsics Mihály-díjban részesült Szaniszló Ferenc újságíró, az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának szerkesztője. A döntés miatt több újságíró úgy döntött, hogy visszaadja Táncsics-díját, az MSZP sajtótagozata pedig egyenesen felháborodását fejezte ki.
Az ügyben nyilatkozatot adott ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki azt közölte, hogy nem volt tudomása az egyik Táncsics-díjazott sértő megnyilvánulásairól.
A tárca vezetője közölte: 2013. március 15-e alkalmából egy újságírói szervezet javaslatára Táncsics Mihály-díjat adományoztam Szaniszló Ferenc újságírónak. Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek.
Balog Zoltán miniszter nyilatkozatára reagálva Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában kijelentette: valószínűleg a tanácsadók véleményét tükrözi a miniszteri nyilatkozat, amely tipikusan balliberális álláspont.
„Egy plurális demokráciában a vélemények sokszínűségének helye van. Ahol véleményszabadság van, ott minden elhangozhat, ami nem alkotmánysértő” – szögezte le Tóth Gy. László, akinek szavai szerint Szaniszló Ferenc egy nagyon érdekes jelenség a jobboldali médiakultúrában, aki sajátos nézőpontból tárgyalja az eseményeket, amit ő képvisel az világszerte elfogadott. „Amerikában napi gyakorlat a hasonló vélemények megfogalmazása” – tette hozzá.
A politológus nevetségesnek nevezte, hogy – mint fogalmazott – olyanok tiltakoznak a Táncsics-díj odaítélése ellen, és olyanok követelik a díj visszaadását, akiknek erre semmiféle erkölcsi alapjuk nincs.
Többek között visszaadta 1995-ben kapott Táncsics-díját, Németh Péter a Népszava főszerkesztője is. A Klubrádió két munkatársa, Rangos Katalin és Bolgár György, valamint Vince Mátyás az MTI volt elnöke is úgy döntött, hogy visszaadják a saját Táncsics-díjukat.
„Ezek az emberek a posztkommunista rendszer és a kommunista rendszer egykori derék kiszolgálói, emellett egy sajátos belvárosi értelmiségi szubkultúrához tartoznak mindannyian. Ennek meglehetősen militáns képviselői” – jelentette ki Tóth Gy. László.
A publicista legfőképpen azt kifogásolja, hogy annak idején többek között pont Németh Péter kaphatott Táncsics-díjat. A politológus hozzátette: Németh Péternek, aki a Kádár-rendszerben párttitkár volt, besúgó volt, kommunista párttag volt, semmilyen erkölcsi alapja nincs arra, hogy ő kifogásolja mások Táncsics-díját.
„Az a tragédia, hogy 1995-ben, amikor az országnak egy pufajkás kommunista miniszterelnöke volt, az ilyen emberek, mint Németh Péter ahelyett, hogy átnevelő táborba kerültek volna, Táncsics-díjat kaptak” – hangoztatta Tóth Gy. László, aki azt is hozzátette, hogy vállalja radikális kijelentéseit.
Zárug Péter Farkas politológus a Korrektúra című műsorunkban úgy fogalmazott, hogy a ’90-es években gyomorforgató kitüntetési rendszer alakult ki.
MHO/Echotv.hu
„Izzó gyűlölet”: magyar iskolásokra támadtak Ungváron
Szombaton dél körül helyi ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál. Ugyanezen a napon egy másik súlyos magyarellenes incidensre is sor került a városban. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről az MNO-nak elmondta, hogy egyre több a magyarellenes megnyilvánulás Kárpátalján.
A miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A közelben tartózkodó, megvadult ukrán nacionalisták, akik aznap a mindössze egy napig fennálló Kárpát-Ukrajna nevű bábállam megalakulásának 74. évfordulóját „méltatták”, valamennyiükről letépték a kokárdákat.
Egy másik súlyos incidensre is sor került ugyanaznap, ugyanott, szintén magyarországi iskolások sérelmére. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről elmondta, hogy a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkeztek a vendégeik. Pedagógus családokról van szó, akik nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintették meg – tette hozzá. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9-től 16 éves korig) volt.
Egy 16 éves lány sírva fakadt
„Úgy találtuk legbölcsebbnek, mivel gyermekek is voltak velünk, hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni. Ekkor már, látva a felfokozott hangulatunkat, nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak” – ismertette az eseményeket a kollégium vezetője. A támadást követően mindenki döbbenten meg volt dermedve, egy 16 éves lány sírva is fakadt.
Ezt követően Varju felhívta Tóth István beregszászi főkonzult, s bejelentést téve elpanaszolta a történteket. „Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust, ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet, mellyel nem kívántunk élni” – közölte az igazgató. Varju az MNO-nak azt is elmondta, hogy a konzulátuson rögvest cselekedtek és minden segítséget megadtak, amit külön megköszönt nekik.
Szólt arról is, hogy szombat este a Szvoboda nevezetű ukrán szélsőséges soviniszta párt egy százfős tüntetést tartott a beregszászi Petőfi-szobornál, ahol összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel is. Reméli, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló eseményre, „mivel jól tudjuk, hogy az ukránok többsége nem azonosul ezekkel a nézetekkel”. Varju elmondta, hogy hamarosan közleményt adnak ki az eseményekkel kapcsolatban, amiben arra kérik az ukrán közvéleményt, ítélje el ezeket a cselekményeket.
A kollégium igazgatója beszámolt arról is, hogy a Szvoboda egyáltalán nem leplezi magyarellenes politikáját, és minden nagyobb kárpátaljai akciójuk után a helyi magyarság felháborodik. Ezek az akciók nagyrészt a Vereckei-hágónál lévő emlékmű ellen irányulnak. A Szvoboda akciói és viselkedése a Szovjetunió legsötétebb múltját juttatja a kárpátaljai magyarság eszébe – zárta szavait Varju.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom