A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
“Csak összetett kezekkel várakoztok,
hogy majd helyettünk fog dolgozni a sors?”
Bánk bán – részlet - Ezt az idézetet vésték a Kecskeméti temetőben található síremlékére is
Katona József (Kecskemét, 1791- Kecskemét, 1830) – főügyész, drámaíró
Egy kettéhasított kő fekszik a kecskeméti városháza előtti parkban, rávésve:
"Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának"
74 éves korában meghalt Páll Lajos, pénteken Székelyudvarhelyen, a kórházban, temetése hétfőn Korondon, a római katolikus temetőben lesz. Páll Lajos egy korondi fazekascsalád gyermekeként a kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni. Az 1956-os magyar forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával bebörtönözték. 1962-es szabadulása után Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe; lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Versesköteteit saját képeivel illusztrálta.
Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjakat vett át: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az '56-os aranykeresztet, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat vehette át.
Páll Lajos hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik. Páll Lajos életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségben, munkái az egész nemzet kulturális értékkészletének fontos darabjai .
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Rózsás János magányos hős. 18 éves, tehát még gyerek volt, amikor a front mögött, harc nélkül, leventetársaival együtt hadifogságba esett. Idegen országba, egy morális értelemben feje tetejére állított világba került, ahol a nyelvet sem értette. A fiatalember nem tudta, mi volt ellene a vád, és miért ítélték el tízévi rabságra.
...Rózsás János bátor, igaz ember volt, olyasvalaki, aki bízvást elmondhatta Szent Pál apostollal együtt: "A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam..."
Stark Tamás
Magyar Nemzet
Egyik legnagyobb költőnkre, a világirodalmi rangú Illyés Gyulára emlékeznek november 10-én Komáromban születésének száztizedik évfordulóján. A Duna Menti Múzeum dísztermében délután három órakor kezdődő verses-zenés emlékező műsor vendége lesz a költő lánya, Illyés Mária is.
Arra a rendíthetetlen magyar emberre emlékeznek, aki az Egy mondat a zsarnokságról c. költeményt írta, s aki mindig kiállt a határon túli magyarokért a pártállami diktatúrában és nemzetközi fórumokon is, hirdetve, hogy a magyar nemzet egységes, egy haza van!
Az tisztelgő rendezvényre szeretettel várják a két Komárom és környéke magyarjait a Lélekharang Polgári Társulás és a Lakiteleki Népfőiskola komáromi Jókai Mór Klubja, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Selye János Gimnázium nevében.
Batta György
Felvidék. ma, Patrióta Európa Mozgalom
Magyarország alaptörvényének preambulumában ezt olvassuk: „Az emberi szabadságjogok a közösségekben teljesedhetnek ki.” Közhely, hogy közösség nélkül törékeny szalmaszálak vagyunk, míg együtt törhetetlen kéve. Pedig a lényeg ilyen egyszerű. Együttműködésre, a civilek összefogására van szükség. A magyar nemzet fenntarthatósága és felemelése csakis közös munkánk eredménye lehet. A lényeg az, hogy hol és mit teszünk a közjóért, a családjainkért és az országért, valamint tágabb hazánkért, Európáért.
Csizmadia László
Magyar Hírlap
Kedves Barátaink!
Ez a VIDEÓ, az egykori Magyar Szabadságharcos Rádió adásának utolsó perceinek mondataival elhozza nekünk a mába szent forradalmunk és szabadságharcunk tragédiájának "sűrítményeként" a balsorsú történelmi pillanatokat.
Osszuk meg az anyagot, hogy sokak emlékezetét felfrissíthessük! Ne feledjük, ma egy másik világhatalom - az USA - próbálja "megleckéztetni" hazánkat, szabadságszerető nemzetünket - igaz nem tankokkal - bankokkal, a "demokrácia nevében"!
De megfogadtuk: Nem leszünk többé gyarmat"! Nem, soha!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója.
Kattint a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=s9ZpoYggX10
Az ország sikerességéhez sikeres cégekre van szükség, mert azok tudnak versenyképes fizetéseket adni dolgozóiknak. A magyar kormány számít a sikeres cégekre, oly módon, hogy megpróbáljuk jól beépíteni őket a magyar gazdaság szövetrendszerébe.
Orbán Viktor, az aláírás után
A biztonságot, a ma békességét és a jövendő reménységét nem a körülmények határozzák meg, hanem mennyei Atyánk ígérete és akarata. A 21. században csak akkor tudjuk hitvallásunkat megtartani, ha korunk kihívó kérdéseire a magunk helyén, felelős őrállóként egyedül Istent valljuk! – hangzott el a Tiszáninneni Református Egyházkerület őszi lelkész-presbiteri konferenciáján október 20-án, Tarcalon. A zempléni városban rendkívüli közgyűlés során emlékeztek az 1561. és 1564. évi részzsinatokra, illetve a Tarcali Hitvallás elfogadásának 450. évfordulójára.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület minden tájáról, mintegy 700 résztvevő érkezett a tarcali református templomba és környékére, hogy emlékezzenek azokra az elődökre, akik 450 évvel ezelőtt a református keresztyén hit alapvető kérdéseiről tusakodtak. Az 1561-ben és 1564-ben Tarcalon tartott részzsinatokon az eleve elrendelés kérdéséről, illetve a genfi Kátéról tanácskoztak az egyházvidék lelkipásztorai. 1562-ben - kisebb módosításokkal - elfogadták Kálvin János genfi munkatársának és utódának, Theodor Béza-nak két évvel korábban elkészült hitvallását, ezzel világosan állást foglalva a reformáció svájci-helvét irányzata mellett.
A jelenlévők fennállva, Szűcs Endre püspök-helyettes vezetésével ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el.
A nyilatkozat kimondja, az egyházkerület Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink, Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra. „A 21. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen. Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, és az Ő nagy nevének dicsőségére.”
Kojsza Péter
tirek.hu, Patrióta Európa Mozgalom
A Tiszáninneni Református Egyházkerület ünnepi rendkívüli Közgyűlése a Tarcali Zsinat 450. évfordulóján Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink – Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített – bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra.
Hálát adunk a történelem Urának, hogy ezt a lelki-szellemi örökséget a nehéz évszázadok alatt nem engedte elveszni, s azzal Egyházunk életét a kálvini reformáció útján megtartotta és megőrizte.
Gyülekezeteink szolgálatára elhívást kapott közösségként – Eleink hitbeli látásával azonosulva – ma újra elkötelezzük magunkat, hogy
„ … az Urnak igazságát, a mint maga kijelentette; követjük mindenekben, jól tudván, hogy nekünk egészsz minden szolgálatunkról számot kelletik adnunk a Pásztorok Fejedelmének, az igaz Birónak, a mi Urunk Jésus Christusnak, kinek sajáti az mi gondviselésünkre bizattatot Juhok.”
A XXI. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve: értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen, Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, s az Ő nagy nevének dicsőségére.
Tarcal, 2012. október 20.
Patrióta Európa Mozgalom