Petőfi Sándor a hazáról

                                Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek, És ha a csatában a halál eléri, Utószor e két szót mondja ki a férfi!   Petőfi Sándor: A magyar nép, Pest, 1848. június

Himnusz - énekel: Rúzsa Magdi - VIDEÓ!

                                  kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=1qr9TepyP3I

Az egy tudatosan hamis állítás, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak

A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor nézettsége másfél milliót közelíti. A Duna TV esetében még soha nem mértek ilyen jó eredményt, ami Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató szerint cáfolja, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak.   A Hagyományok Háza mára nagyon fontos intézménnyé vált, archívumában pótolhatatlan kincseket őriz, melynek digitalizálására sajnos alig jut pénz. A leépítések súlyos károkat okozhatnak itt is és a Zenetudományi Intézetben is. Sebő szerint a jelenlegi elitnek teljesen közömbös a társadalom műveltsége, s ezen belül a zenei műveltség. Záborszky Kálmán Liszt-díjas karnagy szerint nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiséget romboló, ízléstelen zenén nő fel. A médiából sugárzó „ellenszél” miatt a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és gyakorló muzsikusok legteljesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állítására. Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus szerint a Horn-kormány „reformjai” az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zenei általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Az új oktatási tervezetben végre ismét megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Magyar Nemzet

Polgári Magyarországért-díj

A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma „Polgári Magyarországért” díjat alapított, amely minden évben olyan személynek vagy közösségnek adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A „Polgári Magyarországért” díj plakettból és oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege 2 millió forint. 2005. évi díjazott Mádl Dalma asszony, a 2006. évi díjat megosztva Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos, 2007. évi díjat szintén megosztva Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás, 2008. évi díjat ismételten megosztva Kopp Mária és Skrabski Árpád, 2009. évben Lezsák Sándor, 2010. évi díjazott Wilfried Martens, 2011. évi díjazott Duray Miklós volt. És 2012-ben a Békemenet Magyarországért kapta a díjat. . Patrióta Európa Mozgalom  

Megvan Magyarország hatodik Londoni bronzérme! - Hatos Gábor hivatalosan is bronzérmes!

Hatos Gábor birkózó bronzérme már megérkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központjába, Lausanne-ba. A NOB tájékoztatása szerint Jacques Rogge elnök aláírását követően az érmet azonnal küldik a Magyar Olimpiai Bizottság számára - számolt be a mob.hu.   A Nemzetközi Birkózó Szövetség november közepén ítélte Hatos Gábornak ítélte a londoni olimpia bronzérmét, miután a NOB doppingvétség miatt diszkvalifikálta az üzbég Szoszlan Tyigijevet. Az érmet az üzbég visszaszolgáltatta a NOB-nak, amelyet a bronzmeccsen általa legyőzött Hatos Gábor kap meg a szabadfogású birkózók 74 kilogrammos kategóriájában. Borkai Zsolt MOB elnök és Szabó Bence főtitkár személyesen fogja átadni a medáliát a sportolónak, ünnepélyes keretek között. A Magyar Olimpiai Csapat ezzel 18 érmet nyert az olimpián. (8 arany, 4 ezüst, 6 bronz). Hatos a harmadik birkózó, aki dobogós helyen zárta a játékokat. Londonban a kötöttfogású Lőrincz Tamás (66 kg) második, Módos Péter (55 kg) harmadik lett. A brit fővárosban eredetileg nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet gyűjtöttek a magyar versenyzők, Hatosé a hatodik bronz.

Orbán Viktor - járási vezetők kinevezésén

Az állam nem arctalan, lélektelen mechanizmus, nem csupán szabályok összessége. Az állam annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és elszámoltathatósághoz a napi rutin is hozzátartozik.

Az államnak a lényegét jelentő hagyományokat és eszméket kell képviselnie, miközben a közigazgatási ügyek lebonyolításában elsősorban egy jól működő gépezet hatékonyságával kell eljárnia. Részlet Orbán Viktor beszédéből, melyet a járási vezetők ünnepélyes kinevezésén mondott 2012. december 17.

A tanár úr - Kodály Zoltán 130 éve született Kecskeméten

                          Soha ne feledjük el, hogy Kodály Zoltán népe vagyunk. Olyan kincs birtokába jutottunk egy önfeláldozó, istenes ember életművével, amelyet megérteni, felfogni csak kevesen tudunk. A titok ebben áll: ismerd meg néped kultúráját, szeresd, tiszteld, ápold és őrizd meg, amit örökül kaptál – de egyúttal légy okos és tisztességes magyar, és mindig fogékony emberként tekints a nagyvilágra. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap

Mi nem felejtünk! - VIDEÓ!

Néhány dolgot mindenkinek tudnia kell a Gyurcsány-Bajnai kormányzásról: ● 8000 milliárd forint államadósság keletkezett 2004 és 2010 között. ● Kormányzásuk következtében hitelcsapdába kerültek a magyarok: 6 év alatt hatszorosára nőtt a magyar emberek adóssága. ● 2010 és 2014 között Magyarország évente több mint 1000 milliárd forintot költ Gyurcsány és Bajnai adósságának visszafizetésére. ● Elvették a Gyes-t, a Gyed-et, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazotti béreket. Ha rajtuk múlik, ma lenne ingatlanadó. Mi nem felejtünk! Tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai páros együtt tette tönkre Magyarországot. Most újra együtt vannak, és újra meg akarják kaparintani a hatalmat. Ha nem szeretnéd, hogy visszatérjenek, oszd meg te is ezt a videót! Kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?v=xHX-wNBERjM

Az ősi hagyomány és modernkor találkozása - A Csíkszenttamási szüreti felvonulás – Erdély

                              A felcsíki falvakban október tájt, a felnőttkor határára érkező ifjak népviseletet öltve faluról-falura végigvonulnak települések főutcáin.A legények szépséges lovaikon , mint „csőszlegények”, a leányok, mint gyönyörűséges „csőszleányok”,  szekereken, énekelve haladnak a sorban.   Ahol a helyiek egy útkereszteződésben, vagy a községük központjában „elkötik az utat”, ott a menet megáll, és a zenekar talpalávalójára a fiatalok ropják a táncot gyönyörködtetve a nézősereget. Ezt elvégezvén továbbállnak. Tavaly az egyik ilyen „útelkötés” alkalmával egy filmbe való jelenetnek voltam szem-, és fültanúja Szenttamáson. Az egyik csőszleánykának, aki még éppen a szekéren ült, megszólalt a mobiltelefonja (okos!), melyet elővett ruhájának egy rejtekéből, és a következőképpen szólt bele: - Szerrusz, most nem tudok beszélgetni, le kell tegyem, mert elkötték az utat, táncolni kell menjek. És azzal leszökött a szekérről, és már ropta is. A mai csíki valóság: az élő hagyomány és a mobiltelefon (az okos!), a szépséges ősi székely szóhasználat és mondatszerkesztés, meg ez az egész a modern világ. Mészáros László Patrióta Európa Mozgalom  

Ady Endre - Ember az embertelenségben - mondja: Latinovics Zoltán - rövid VIDEÓ!

                              kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=GO55GtXz8qA   Ember az embertelenségben    Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte.   És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Mindegy, indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted.   Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban, Újból-élő és makacs halott.   Borzalmak tiport országútján, Tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket: Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge.   És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe S vél őrizni egy szebb tegnapot.   Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek, (Bár föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám.   Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut: Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte.   S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben.