Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Kandó Kálmán (1869-1931)
Mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Régi nemesi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait az 1904-ben épült Fasori lutheránus gimnázium elődjének számító, Sütő utcai Budapesti Evangélikus Gimnáziumban kezdte. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Műszaki egyetemi negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert az egyik elektrotechnikai dolgozatával. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész- és villamos ismereteit későbbi pályafutása során sikeresen kamatoztatta. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. Szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felső vezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók.
Hétköznapi hősök
Az elmúlt évszázadokban Európa e táján ritka vendég volt a béke és a függetlenség, de amikor a béke és a szabadság egy-két évtizednél tovább tartott, a magyarság látványosan emelkedni kezdett, a hősies védekezést és a még hősiesebb talpraállásokat követően a szorgalmas munka mindig meghozta gyümölcsét. Bencsik András Demokrata
Hende: Emlékeznünk kell, hogy megmaradjon a történelmünk
Emlékeznünk muszáj, hogy történelmünket meg tudjuk tartani - hangoztatta a honvédelmi miniszter a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a doni katasztrófa 70. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Hende Csaba elmondta: a Magyar Királyi Honvédséget arra tervezték, hogy egy regionális konfliktus esetén a siker reményében tudjon szembeszállni közel hasonló erejű ellenfeleivel, de nem arra, hogy két világhatalom konfliktusában, a kor legmodernebb fegyverei ellen vegye fel a küzdelmet, rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között.
A feladatot, amit a magyar királyi 2. hadseregre bíztak, nem lehetett megoldani - hangsúlyozta a tárca vezetője, hozzátéve, hogy nem lehetett a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel a kijelölt lehetetlenül hosszú védőszakaszt megtartani, különösen a megfelelő felszerelés, fegyverzet, utánpótlás és tartalék híján. "Ők megtették a kötelességüket, amit a haza nevében megköveteltek tőlük és annál sokkal többet is: mindazt, amit lehetett" - mondta Hende Csaba.
MTI, fidesz.hu
Gyurta Dániel fair play díjat kap
2012. április 30-án tragikus hirtelenséggel hunyt el Alexander Dale Oen, a norvég úszósport legnagyobb alakja. A 100 méteres mellúszásban tavaly világbajnoki címet szerző, a 2008-as pekingi olimpián második, 200 méteren kétszeres Eb-ezüstérmes norvég sportoló az Egyesült Államokban egy arizonai edzőtáborban, a zuhanyzóban szívroham következtében halt meg.
Szerte Norvégiában és a világban nagy visszhangot váltott ki Gyurta Dániel, a londoni olimpia aranyérmesének gesztusa, amikor is egy norvégül elhangzott beszéd kíséretében átnyújtotta az emlékérmet a tavaly elhunyt barát, Alexander Dale Oen családjának. Az olimpiai aranyérem egy olyan másolatáról van szó, amelynek egyik oldalán Alexander Dale Oen arca látható.
A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint a Nemzetközi Fair Play Bizottság budapesti ülésén Gyurta Dánielt felterjesztették Fair Play-díjra, amelyet áprilisban, Párizsban, az UNESCO székházában, a Nemzetközi Fair Play Díj ötvenedik átadásán kap majd meg a versenyzőnk.
Böjte Csaba: Ne féljünk!
"Ne féljünk, mert a félelem a gonosz lélektől van. A bizalom, a remény, a hit, az van Istentől. Isten lelke a szeretet, a bizalom, a hit, a kibontakozás, a győzelem lelke."
Böjte Csaba (1958) - ferences szerzetes
Böjte Csaba a pedagógiáról
"Amikor azzal kell szembesíteni valakit, hogy az élet nem egy habos torta, az sosem könnyű, de nem szabad hazudni.
... Azt hisszük, hogy jó, ha sterilizáljuk a gyerekek számára a világot, pedig nem: tudatosan fel kell készíteni arra őket, hogy a tetteiknek következményeik vannak. S a pedagógiának pont valahol ez lenne a célja, hogy felkészítse a gyerekeket."
Böjte Csaba (1960) - ferences szerzetes
A korona helye
Ha van Magyar Regény, akkor a mi koronánk sorsa és élettörténete bizonnyal az – telve titkokkal, talányokkal, borzongató utalásokkal, szépséggel és a magyar tragédiákon mindig felemelkedő méltósággal, ahogy elképesztő erővel sugározza a múltunkat, azt az időt, ami egyszerre történelem és nemzeti mitológia. Amelynek nincs meghatározható kezdete, és amely mindig új meg új jelentésekkel sugározza be a jelent. Amely összefog és védelmet ad.
Alexa Károly (1945) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Magyar Hírlap
Dante gondolata sajnos nagyon aktuális a mai Magyarországon - ugyanis még mindig az a maffiabaloldal "osztja az igazságot", amelyiknek bűnbánatot kellene tanúsítania
"Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem."
Dante Alighieri (1265-1321)
Az álorcás magyar
Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik. „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mohács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap
Petőfi Sándor: Szülőföldemen - elmondja Latinovits Zoltán - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!: http://www.youtube.com/watch?v=dlQrVBdtcuw