A korona helye

                        Ha van Magyar Regény, akkor a mi koronánk sorsa és élettörténete bizonnyal az – telve titkokkal, talányokkal, borzongató utalásokkal, szépséggel és a magyar tragédiákon mindig felemelkedő méltósággal, ahogy elképesztő erővel sugározza a múltunkat, azt az időt, ami egyszerre történelem és nemzeti mitológia. Amelynek nincs meghatározható kezdete, és amely mindig új meg új jelentésekkel sugározza be a jelent. Amely összefog és védelmet ad. Alexa Károly (1945) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár Magyar Hírlap

Dante gondolata sajnos nagyon aktuális a mai Magyarországon - ugyanis még mindig az a maffiabaloldal "osztja az igazságot", amelyiknek bűnbánatot kellene tanúsítania

                                "Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem." Dante Alighieri (1265-1321)

Az álorcás magyar

                          Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik.   „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mo­hács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap

Petőfi Sándor: Szülőföldemen - elmondja Latinovits Zoltán - rövidke VIDEÓ!

                            kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!: http://www.youtube.com/watch?v=dlQrVBdtcuw

Petőfi Sándor a hazáról

                                Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek, És ha a csatában a halál eléri, Utószor e két szót mondja ki a férfi!   Petőfi Sándor: A magyar nép, Pest, 1848. június

Himnusz - énekel: Rúzsa Magdi - VIDEÓ!

                                  kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=1qr9TepyP3I

Az egy tudatosan hamis állítás, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak

A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor nézettsége másfél milliót közelíti. A Duna TV esetében még soha nem mértek ilyen jó eredményt, ami Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató szerint cáfolja, hogy az emberek csak a kereskedelmi adók szellemileg olcsó termékeire kíváncsiak.   A Hagyományok Háza mára nagyon fontos intézménnyé vált, archívumában pótolhatatlan kincseket őriz, melynek digitalizálására sajnos alig jut pénz. A leépítések súlyos károkat okozhatnak itt is és a Zenetudományi Intézetben is. Sebő szerint a jelenlegi elitnek teljesen közömbös a társadalom műveltsége, s ezen belül a zenei műveltség. Záborszky Kálmán Liszt-díjas karnagy szerint nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiséget romboló, ízléstelen zenén nő fel. A médiából sugárzó „ellenszél” miatt a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és gyakorló muzsikusok legteljesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állítására. Szabó Dénes Kossuth-díjas zenepedagógus szerint a Horn-kormány „reformjai” az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zenei általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Az új oktatási tervezetben végre ismét megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Magyar Nemzet

Polgári Magyarországért-díj

A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma „Polgári Magyarországért” díjat alapított, amely minden évben olyan személynek vagy közösségnek adományozható, aki/akik tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A „Polgári Magyarországért” díj plakettból és oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege 2 millió forint. 2005. évi díjazott Mádl Dalma asszony, a 2006. évi díjat megosztva Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos, 2007. évi díjat szintén megosztva Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás, 2008. évi díjat ismételten megosztva Kopp Mária és Skrabski Árpád, 2009. évben Lezsák Sándor, 2010. évi díjazott Wilfried Martens, 2011. évi díjazott Duray Miklós volt. És 2012-ben a Békemenet Magyarországért kapta a díjat. . Patrióta Európa Mozgalom  

Megvan Magyarország hatodik Londoni bronzérme! - Hatos Gábor hivatalosan is bronzérmes!

Hatos Gábor birkózó bronzérme már megérkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központjába, Lausanne-ba. A NOB tájékoztatása szerint Jacques Rogge elnök aláírását követően az érmet azonnal küldik a Magyar Olimpiai Bizottság számára - számolt be a mob.hu.   A Nemzetközi Birkózó Szövetség november közepén ítélte Hatos Gábornak ítélte a londoni olimpia bronzérmét, miután a NOB doppingvétség miatt diszkvalifikálta az üzbég Szoszlan Tyigijevet. Az érmet az üzbég visszaszolgáltatta a NOB-nak, amelyet a bronzmeccsen általa legyőzött Hatos Gábor kap meg a szabadfogású birkózók 74 kilogrammos kategóriájában. Borkai Zsolt MOB elnök és Szabó Bence főtitkár személyesen fogja átadni a medáliát a sportolónak, ünnepélyes keretek között. A Magyar Olimpiai Csapat ezzel 18 érmet nyert az olimpián. (8 arany, 4 ezüst, 6 bronz). Hatos a harmadik birkózó, aki dobogós helyen zárta a játékokat. Londonban a kötöttfogású Lőrincz Tamás (66 kg) második, Módos Péter (55 kg) harmadik lett. A brit fővárosban eredetileg nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet gyűjtöttek a magyar versenyzők, Hatosé a hatodik bronz.

Orbán Viktor - járási vezetők kinevezésén

Az állam nem arctalan, lélektelen mechanizmus, nem csupán szabályok összessége. Az állam annak ellenére sem tekinthető puszta gépezetnek, hogy a pontos működéshez és elszámoltathatósághoz a napi rutin is hozzátartozik.

Az államnak a lényegét jelentő hagyományokat és eszméket kell képviselnie, miközben a közigazgatási ügyek lebonyolításában elsősorban egy jól működő gépezet hatékonyságával kell eljárnia. Részlet Orbán Viktor beszédéből, melyet a járási vezetők ünnepélyes kinevezésén mondott 2012. december 17.