Egy haza van! - Illyés Gyulára emlékeznek Komáromban - (Felvidék)
Egyik legnagyobb költőnkre, a világirodalmi rangú Illyés Gyulára emlékeznek november 10-én Komáromban születésének száztizedik évfordulóján. A Duna Menti Múzeum dísztermében délután három órakor kezdődő verses-zenés emlékező műsor vendége lesz a költő lánya, Illyés Mária is.
Arra a rendíthetetlen magyar emberre emlékeznek, aki az Egy mondat a zsarnokságról c. költeményt írta, s aki mindig kiállt a határon túli magyarokért a pártállami diktatúrában és nemzetközi fórumokon is, hirdetve, hogy a magyar nemzet egységes, egy haza van!
Az tisztelgő rendezvényre szeretettel várják a két Komárom és környéke magyarjait a Lélekharang Polgári Társulás és a Lakiteleki Népfőiskola komáromi Jókai Mór Klubja, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Selye János Gimnázium nevében.
Batta György
Felvidék. ma, Patrióta Európa Mozgalom
Ki a civil?
Magyarország alaptörvényének preambulumában ezt olvassuk: „Az emberi szabadságjogok a közösségekben teljesedhetnek ki.” Közhely, hogy közösség nélkül törékeny szalmaszálak vagyunk, míg együtt törhetetlen kéve. Pedig a lényeg ilyen egyszerű. Együttműködésre, a civilek összefogására van szükség. A magyar nemzet fenntarthatósága és felemelése csakis közös munkánk eredménye lehet. A lényeg az, hogy hol és mit teszünk a közjóért, a családjainkért és az országért, valamint tágabb hazánkért, Európáért.
Csizmadia László
Magyar Hírlap
Drámai segítségkérés a világ népeitől - 1956. november 4 - rövid VIDEÓ!
Kedves Barátaink!
Ez a VIDEÓ, az egykori Magyar Szabadságharcos Rádió adásának utolsó perceinek mondataival elhozza nekünk a mába szent forradalmunk és szabadságharcunk tragédiájának "sűrítményeként" a balsorsú történelmi pillanatokat.
Osszuk meg az anyagot, hogy sokak emlékezetét felfrissíthessük! Ne feledjük, ma egy másik világhatalom - az USA - próbálja "megleckéztetni" hazánkat, szabadságszerető nemzetünket - igaz nem tankokkal - bankokkal, a "demokrácia nevében"!
De megfogadtuk: Nem leszünk többé gyarmat"! Nem, soha!
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója.
Kattint a videóra:
http://www.youtube.com/watch?v=s9ZpoYggX10
Orbán Viktor stratégiai megállapodást kötött a Richterrel
Az ország sikerességéhez sikeres cégekre van szükség, mert azok tudnak versenyképes fizetéseket adni dolgozóiknak. A magyar kormány számít a sikeres cégekre, oly módon, hogy megpróbáljuk jól beépíteni őket a magyar gazdaság szövetrendszerébe.
Orbán Viktor, az aláírás után
A Tarcali Hitvallás 450 év távlatából
A biztonságot, a ma békességét és a jövendő reménységét nem a körülmények határozzák meg, hanem mennyei Atyánk ígérete és akarata. A 21. században csak akkor tudjuk hitvallásunkat megtartani, ha korunk kihívó kérdéseire a magunk helyén, felelős őrállóként egyedül Istent valljuk! – hangzott el a Tiszáninneni Református Egyházkerület őszi lelkész-presbiteri konferenciáján október 20-án, Tarcalon. A zempléni városban rendkívüli közgyűlés során emlékeztek az 1561. és 1564. évi részzsinatokra, illetve a Tarcali Hitvallás elfogadásának 450. évfordulójára.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület minden tájáról, mintegy 700 résztvevő érkezett a tarcali református templomba és környékére, hogy emlékezzenek azokra az elődökre, akik 450 évvel ezelőtt a református keresztyén hit alapvető kérdéseiről tusakodtak. Az 1561-ben és 1564-ben Tarcalon tartott részzsinatokon az eleve elrendelés kérdéséről, illetve a genfi Kátéról tanácskoztak az egyházvidék lelkipásztorai. 1562-ben - kisebb módosításokkal - elfogadták Kálvin János genfi munkatársának és utódának, Theodor Béza-nak két évvel korábban elkészült hitvallását, ezzel világosan állást foglalva a reformáció svájci-helvét irányzata mellett.
A jelenlévők fennállva, Szűcs Endre püspök-helyettes vezetésével ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el.
A nyilatkozat kimondja, az egyházkerület Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink, Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra. „A 21. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen. Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, és az Ő nagy nevének dicsőségére.”
Kojsza Péter
tirek.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Ünnepélyes nyilatkozat - A Tarcali Zsinat 450. éves évfordulóján
A Tiszáninneni Református Egyházkerület ünnepi rendkívüli Közgyűlése a Tarcali Zsinat 450. évfordulóján Isten iránti hálaadással emlékezik hitvalló Atyáink – Isten kijelentésére alapozott és hűségükkel hitelesített – bizonyságtételére, a Tarcali Hitvallásra.
Hálát adunk a történelem Urának, hogy ezt a lelki-szellemi örökséget a nehéz évszázadok alatt nem engedte elveszni, s azzal Egyházunk életét a kálvini reformáció útján megtartotta és megőrizte.
Gyülekezeteink szolgálatára elhívást kapott közösségként – Eleink hitbeli látásával azonosulva – ma újra elkötelezzük magunkat, hogy
„ … az Urnak igazságát, a mint maga kijelentette; követjük mindenekben, jól tudván, hogy nekünk egészsz minden szolgálatunkról számot kelletik adnunk a Pásztorok Fejedelmének, az igaz Birónak, a mi Urunk Jésus Christusnak, kinek sajáti az mi gondviselésünkre bizattatot Juhok.”
A XXI. század magyar református népeként Urunk irgalmas szeretetébe ajánljuk magunkat, hogy abból erőket nyerve: értékőrző szolgálatunk lendületet vegyen, Egyházunkat építő munkálkodásunk gyümölcsöket teremjen, hiteles bizonyságtételünk életeket újítson sokaknak üdvösségére, s az Ő nagy nevének dicsőségére.
Tarcal, 2012. október 20.
Patrióta Európa Mozgalom
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Kárpátalja
A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén. A megemlékezésen felhívta a figyelmet azokra a határon túli ’56-os hősökre, akik kisebbségi létük és a várható retorziók ellenére is bátran kiálltak a magyar forradalom ügye mellett. A miniszter emlékeztette hallgatóságát, hogy az elszakított magyarság is együtt lélegzett a nemzettel, és követte a hazai eseményeket, hiszen tüntetések voltak Erdélyben, és Kárpátalján is voltak fiatalok, akik megmozdultak.
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Erdély
Koszorúzásokkal, istentisztelettel, szavalással egybekötött ünnepségekkel, fáklyás felvonulásokkal emlékeztek meg 1956-ról Erdély több városában is. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 - Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon, Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén, Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
Kolozsváron a sétatéri ’56-os emlékműnél tartottak megemlékezést a Kolozsvár Társaság, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Dávid Gyula volt politikai elítélt beszédében rámutatott: az ’56-os forradalom során egységesen lépett fel a szétdarabolt magyar nemzet, és a kommunista hatalom épp ennek akart a későbbiekben véget vetni.
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Felvidék
Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet.
Azt mondta, az emberek újra megtalálták az önbecsülésüket, az ´56-os forradalom lemosta a második világháború szennyét és a magyarok szabadságszerető, a diktatúrákkal áldozatok árán is szembeszálló nemzetként vonultak be a huszadik század második felének történelmébe. Kiemelte: célokat kell megfogalmazni, és azok mögé kell sorakozni, vállalva akár a reménytelennek tűnő küzdelmet is. 1956-nak ez az egyik üzenete.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Vajdaság
A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’ 56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek. A szabadság iránti megtörhetetlen és semmilyen erőszakkal el nem taposható emberi vágyat jelképező emlékmű, amelyet a vajdasági magyar közösség 2006-ban emelt, a nemzeti összetartozást, az egymás iránti elkötelezettséget jelképezi.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt rá, október 23. a legfiatalabb nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, miként illeszkedik az ünnepek sorába – ennek ellenére mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe.
Megjegyezte, magyarnak lenni Közép-Európában nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell, s ezt tudták 1956-ban is, hiszen a forradalom egy lengyel–magyar szimpátiatüntetésből robbant ki.
A megemlékezés virágait elsőként Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja helyezte el, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői.
kitekintő.hu