A korszakváltókról - nehéz úgy nyerő nemzeti politikát kreálni, ha semmi közünk a nemzethez
Amikor a pártok – főleg, ha korszakváltásra készülnek – igyekeznek nagyobb szavazótábort létrehozni maguk körül, nekik is hasonló teljesítményt kellene elérniük. Egy politikai program nem lehet sikeres, ha nincs közösségi kontextusba helyezve. Pusztán részérdekek mentén, a sértett csoportok megnyerésével megszólítani a lakosságot nem elegendő. A jelenlegi politikai helyzet különlegességét az adja, hogy az ellenzéknek találnia kellene a „nemzeti” jelszóval szemben is versenyképes szimbólumot. A Fidesz ugyanis politikáját közösségi keretekben kommunikálja, az egység alapját pedig a nemzetre építette. Ebben a versenyben pedig hátrányt jelent, hogy a baloldal elmulasztotta kialakítani saját nemzetfogalmát.
Flick László
Magyar Hírlap
Az évezred sodrában
A keresztény magyar államiság végigélte nagyon nehéz körülmények között a szabadon fejlődő Európa történelmét annak 1945-ig tartó élete végéig. Európa tönkretételéig. A Szent István-i állam együtt élte mindvégig az európai Európa életét, annak létrejöttétől annak függetlensége elvesztéséig. Egy korszak véget ért, Magyarország vezetőinek a felelőssége megtartani a magyar államot az új világrendszerben, amely most a nemzeti államok elsorvasztásán fáradozik.
Csapó Endre
Magyar Hírlap
A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő
A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő, tehetetlen dühében már képtelen legalább hallgatni, ha nincs mondanivalója. A rezsicsökkentéseket lehet ugyan először támadni, aztán még nagyobbat követelni, de ez inkább vicces. Az „unortodox” lépéseket egyre több ország utánozza, Lengyelországban például szintén államosítják a magánnyugdíjpénztárakat, nem gonoszságból, hanem mert ott is rádöbbentek a rendszer tarthatatlanságára.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása ellen
Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása, a kommunista diktatúra ellen
1969. január 20-án Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta fel magát a 17 éves Bauer Sándor.
Búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”.
Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára.
Még élt néhány napig. Ott a haldoklót előzetes letartóztatásba helyezték, majd nyomozók faggatták, vallatták, ki akarták belőle szedni egy nagyobb összeesküvés részleteit.
Talán meg akarta dönteni a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt? Tényállás az volt, hogy „gyalázó kijelentéseket” tett a hatalomra.
1969-et írtunk, élénken élt a kelet-európaiakban a prágai tavasz emléke, és az akkori, ’69-es budapesti tél sem tűnt rózsásabbnak.
Bauer Sándor nem kívánt a diktatúrában, megalkuvóként élni, ő másik ösvényt választott, a cselekvés útját - az életét adta a hazáért.
kattints a képekre - szívszorítóak!
Recsegő-ropogó neoliberalizmus
A neoliberális toposzok hangoztatása már a nemzetközi, de a hazai nyilvánosság terein, a közbeszédben sem vált ki áhítatot, sőt, lassan ennek az ellenkezőjét. S ami a legfontosabb: a tételek, tézisek kezdenek egyszerűen unalmassá válni, mert nem mondanak semmiről semmit. És nem oldanak meg egyetlen társadalmi, gazdasági vagy politikai problémát sem. Jelentéktelenednek. Sőt: röhejessé válnak.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Gordon álma
Hiszen demokrata, csinos, szakértően mosolygós. Szivárványszerű karakter. Lehet egy Gordon ennél tökéletesebb? Mi kell még? Ha marad a volt rezsim, a szocializmusféle, most tervhivatalban lenne osztályvezető, ha minden bejön, menő külkeres értékesítő. Jó seft. Szeretni kell. Fletó anyósa úgy hívta: a 2-es villamoson érkezett. Tudják, ez volt a megfelelő káder útvonala: a Közgázból akár egyenesen a Parlamentig. A munkát elegánsan kihagyva. Hát végül is egyszer már sikerült, Gyurcsány segített.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Még egyszer a Szörényi - Bródy - Alföld-féle István, a király ocsmány előadásáról - rövid lapszemle
Csóti György szerint az István, a király előadása jól megrendezett, látványos előadás volt. Profi a rendező tele ötletekkel. Az első üzenet a drasztikus kemény egyházellenesség. Asztrik püspök uralja az egész előadást. Gestapo-főnökként jelenik meg a legelején, és úgy köszön el a nézőktől. Végtelenül ellenszenves, kegyetlen, érzelmek nélküli uralkodó diktátor.
A vörösen izzó keresztek fegyverré válnak, velük veri, ölik, döngölik földbe a magyarokat a csuklyás szerzetesek.
A második üzenet a magyarok primitívek, tehetségtelenek, aljasok és nevetséges bohócok. Koppány népe négykézláb állva a földről eszik, mint az állatok. A táltos gusztustalan, drogos alak. A magyarok, István népe, Koppány emberei egyaránt, tehetetlen csorda, akiket fekete ruhás gárdisták vagy vörös kereszttel fenyegető papok lökdösnek, jobbra-balra.
Ellenállás nincs, csak menekülés, földre zuhanás, megadás. Tehetetlen, mindenre alkalmatlan tömeg. A magyarok aljasak: Sur, Solt és Bese, a három főúr „reprezentálja” a magyar elitet: csak ők viselnek bocskaihoz hasonló zsinóros kabátot, senki más. A magyarok nevetséges bohócok: amikor két regős kiszáll az 1938-as rendszámú Trabantból, kitör a harsány nevetés a nézőtéren.
Ez az előadás teljes mértékben történelmietlen. Istvánt tehetetlen, akarat nélküli, az anyja és Asztrik püspök között vergődő, szánalomra méltó alaknak állítja be. Még királlyá koronázásakor sem emeli fel a fejét.
Alföldi Róbertet egyáltalán nem zavarja, hogy István létrehozott egy birodalmat, amely ötszáz évig Európa meghatározó hatalma volt. Úgy állítja be az ezer év előtti eseményeket, mintha a kegyetlen németek leigázták volna, és rabszíjra fűzték volna elődeinket.
Magyar Nemzet
Bizonyítványosztás tanévnyitón?
Ma annyit látunk, hogy az állam fenntartható oktatási rendszert épít ki, amelyben a feladatkiosztás és a finanszírozás egy kézben összpontosul. Az újraeladósodásnak így kisebb az esélye. A stabilizálódó környezetben a pedagógusok döntő többségének nő a keresménye. Holott az ország épp csak kidugta fejét a súlyos válságból. A pár tízezer forintos nettó fizetésemelkedés ezért több egyszerű gesztusnál. Az oktatás és az oktatók fontosságának elismerése.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Gergényi-per: csak a kezdet?
Ha optimista akarok lenni, úgy fogom fel a "legföljebb felfüggesztett börtönbüntetést", hogy az igazságszolgáltatás is tudja: Gergényiék perével nem zárulhat le a 2006-os dosszié. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy szimpla kötelességmulasztással meg van magyarázva minden. Hogy néhány felfüggesztett börtönévvel kipipálható egy brutális, véres és előre eltervezett embervadászat... Jó lenne hinni: a Gergényi-pert követi majd az igazi. Az igazi vádlottakkal.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Az áfacsökkentés haszna
A költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve biztosak lehetünk abban, hogy olyan könnyítéshez nehezen adja áldását a büdzsén őrködő nemzetgazdasági tárca, ahol a kieső bevétel idővel nem térül meg. A tervezett áfacsökkentésből – az államkassza szempontjából – ugyanakkor még többletbevétel is lehet.
A kevesebb adó eltitkolásáért már nem érdemes annyit kockáztatni, ezért a feketezónából várhatóan sokan a legális útra lépnek majd, és befizetik a közterheket. Másrészt a termelés fellendülése is – egyes számítások szerint – munkahelyek tízezreit hozhatja létre, amelyek a költségvetésnek újabb adózó polgárokat jelentenek.
Úgy tűnik, mindenki jól jár tehát, a változás pofonegyszerű – már csak az a kérdés: miért kellett ennyit várni a kormány döntésére? Elsősorban azért, mert az áfacsökkentés a bevezetése után egy darabig érezhető kiesést jelent a büdzsének. Csak olyan költségvetés mellett vállalható ez a kockázat, amely stabil lábakon áll. Mostanra elérkeztünk ide, és meglehet, az adómérséklés később más élelmiszereket is érinthet.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet