A korszakváltókról - nehéz úgy nyerő nemzeti politikát kreálni, ha semmi közünk a nemzethez

                      Amikor a pártok – főleg, ha korszakváltásra készülnek – igyekeznek nagyobb szavazótábort létrehozni maguk körül, nekik is hasonló teljesítményt kellene elérniük. Egy politikai program nem lehet sikeres, ha nincs közösségi kontextusba helyezve. Pusztán részérdekek mentén, a sértett csoportok megnyerésével megszólítani a lakosságot nem elegendő. A jelenlegi politikai helyzet különlegességét az adja, hogy az ellenzéknek találnia kellene a „nemzeti” jelszóval szemben is versenyképes szimbólumot. A Fidesz ugyanis politikáját közösségi keretekben kommunikálja, az egység alapját pedig a nemzetre építette. Ebben a versenyben pedig hátrányt jelent, hogy a baloldal elmulasztotta kialakítani saját nemzetfogalmát. Flick László  Magyar Hírlap

2013. September 08. 23:53

Az évezred sodrában

                          A keresztény magyar államiság végigélte nagyon nehéz körülmények között a szabadon fejlődő Európa történelmét annak 1945-ig tartó élete végéig. Európa tönkretételéig. A Szent István-i állam együtt élte mindvégig az európai Európa életét, annak létrejöttétől annak függetlensége elvesztéséig. Egy korszak véget ért, Magyarország vezetőinek a felelőssége megtartani a magyar államot az új világrendszerben, amely most a nemzeti államok elsorvasztásán fáradozik. Csapó Endre Magyar Hírlap

2013. September 08. 23:46

A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő

                                              A baloldalnak egyre savanyúbb a szőlő, tehetetlen dühében már képtelen legalább hallgatni, ha nincs mondanivalója. A rezsicsökkentéseket lehet ugyan először támadni, aztán még nagyobbat követelni, de ez inkább vicces. Az „unortodox” lépéseket egyre több ország utánozza, Lengyelországban például szintén államosítják a magánnyugdíjpénztárakat, nem gonoszságból, hanem mert ott is rádöbbentek a rendszer tarthatatlanságára. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

2013. September 08. 23:35

Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása ellen

                            Aki önkéntes tűzhalálával tiltakozott hazája megszállása, a kommunista diktatúra ellen 1969. január 20-án Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta fel magát a 17 éves Bauer Sándor. Búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”. Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára. Még élt néhány napig. Ott a haldoklót előzetes letartóztatásba helyezték, majd nyomozók faggatták, vallatták, ki akarták belőle szedni egy nagyobb összeesküvés részleteit. Talán meg akarta dönteni a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt? Tényállás az volt, hogy „gyalázó kijelentéseket” tett a hatalomra. 1969-et írtunk, élénken élt a kelet-európaiakban a prágai tavasz emléke, és az akkori, ’69-es budapesti tél sem tűnt rózsásabbnak. Bauer Sándor nem kívánt a diktatúrában, megalkuvóként élni, ő másik ösvényt választott, a cselekvés útját - az életét adta a hazáért. kattints a képekre - szívszorítóak!

2013. September 07. 13:28

Recsegő-ropogó neoliberalizmus

                            A neoliberális toposzok hangoztatása már a nemzetközi, de a hazai nyilvánosság terein, a közbeszédben sem vált ki áhítatot, sőt, lassan ennek az ellenkezőjét. S ami a legfontosabb: a tételek, tézisek kezdenek egyszerűen unalmassá válni, mert nem mondanak semmiről semmit. És nem oldanak meg egyetlen társadalmi, gazdasági vagy politikai problémát sem. Jelentéktelenednek. Sőt: röhejessé válnak. Fricz Tamás  Magyar Nemzet

2013. September 07. 13:19

Gordon álma

                              Hiszen demokrata, csinos, szakértően mosolygós. Szivárványszerű karakter. Lehet egy Gordon ennél tökéletesebb? Mi kell még? Ha marad a volt rezsim, a szocializmusféle, most tervhivatalban lenne osztályvezető, ha minden bejön, menő külkeres értékesítő. Jó seft. Szeretni kell. Fletó anyósa úgy hívta: a 2-es villamoson érkezett. Tudják, ez volt a megfelelő káder útvonala: a Közgázból akár egyenesen a Parlamentig. A munkát elegánsan kihagyva. Hát végül is egyszer már sikerült, Gyurcsány segített. Máté T. Gyula Magyar Hírlap

2013. September 07. 12:52

Még egyszer a Szörényi - Bródy - Alföld-féle István, a király ocsmány előadásáról - rövid lapszemle

                              Csóti György szerint az István, a király előadása jól megrendezett, látványos előadás volt. Profi a rendező tele ötletekkel. Az első üzenet a drasztikus kemény egyházellenesség. Asztrik püspök uralja az egész előadást. Gestapo-főnökként jelenik meg a legelején, és úgy köszön el a nézőktől. Végtelenül ellenszenves, kegyetlen, érzelmek nélküli uralkodó diktátor.   A vörösen izzó keresztek fegyverré válnak, velük veri, ölik, döngölik földbe a magyarokat a csuklyás szerzetesek. A második üzenet a magyarok primitívek, tehetségtelenek, aljasok és nevetséges bohócok. Koppány népe négykézláb állva a földről eszik, mint az állatok. A táltos gusztustalan, drogos alak. A magyarok, István népe, Koppány emberei egyaránt, tehetetlen csorda, akiket fekete ruhás gárdisták vagy vörös kereszttel fenyegető papok lökdösnek, jobbra-balra. Ellenállás nincs, csak menekülés, földre zuhanás, megadás. Tehetetlen, mindenre alkalmatlan tömeg. A magyarok aljasak: Sur, Solt és Bese, a három főúr „reprezentálja” a magyar elitet: csak ők viselnek bocskaihoz hasonló zsinóros kabátot, senki más. A magyarok nevetséges bohócok: amikor két regős kiszáll az 1938-as rendszámú Trabantból, kitör a harsány nevetés a nézőtéren. Ez az előadás teljes mértékben történelmietlen. Istvánt tehetetlen, akarat nélküli, az anyja és Asztrik püspök között vergődő, szánalomra méltó alaknak állítja be. Még királlyá koronázásakor sem emeli fel a fejét. Alföldi Róbertet egyáltalán nem zavarja, hogy István létrehozott egy birodalmat, amely ötszáz évig Európa meghatározó hatalma volt. Úgy állítja be az ezer év előtti eseményeket, mintha a kegyetlen németek leigázták volna, és rabszíjra fűzték volna elődeinket. Magyar Nemzet

2013. September 06. 13:41

Bizonyítványosztás tanévnyitón?

                                Ma annyit látunk, hogy az állam fenntartható oktatási rendszert épít ki, amelyben a feladatkiosztás és a finanszírozás egy kézben összpontosul. Az újraeladósodásnak így kisebb az esélye. A stabilizálódó környezetben a pedagógusok döntő többségének nő a keresménye. Holott az ország épp csak kidugta fejét a súlyos válságból. A pár tízezer forintos nettó fizetésemelkedés ezért több egyszerű gesztusnál. Az oktatás és az oktatók fontosságának elismerése. Borókai Gábor Heti Válasz

2013. September 06. 13:06

Gergényi-per: csak a kezdet?

                            Ha optimista akarok lenni, úgy fogom fel a "legföljebb felfüggesztett börtönbüntetést", hogy az igazságszolgáltatás is tudja: Gergényiék perével nem zárulhat le a 2006-os dosszié. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy szimpla kötelességmulasztással meg van magyarázva minden. Hogy néhány felfüggesztett börtönévvel kipipálható egy brutális, véres és előre eltervezett embervadászat... Jó lenne hinni: a Gergényi-pert követi majd az igazi. Az igazi vádlottakkal. Pilhál György  Magyar Nemzet

2013. September 06. 12:54

Az áfacsökkentés haszna

                              A költségvetés jelenlegi helyzetét tekintve biztosak lehetünk abban, hogy olyan könnyítéshez nehezen adja áldását a büdzsén őrködő nemzetgazdasági tárca, ahol a kieső bevétel idővel nem térül meg. A tervezett áfacsökkentésből – az államkassza szempontjából – ugyanakkor még többletbevétel is lehet.   A kevesebb adó eltitkolásáért már nem érdemes annyit kockáztatni, ezért a feketezónából várhatóan sokan a legális útra lépnek majd, és befizetik a közterheket. Másrészt a termelés fellendülése is – egyes számítások szerint – munkahelyek tízezreit hozhatja létre, amelyek a költségvetésnek újabb adózó polgárokat jelentenek. Úgy tűnik, mindenki jól jár tehát, a változás pofonegyszerű – már csak az a kérdés: miért kellett ennyit várni a kormány döntésére? Elsősorban azért, mert az áfacsökkentés a bevezetése után egy darabig érezhető kiesést jelent a büdzsének. Csak olyan költségvetés mellett vállalható ez a kockázat, amely stabil lábakon áll. Mostanra elérkeztünk ide, és meglehet, az adómérséklés később más élelmiszereket is érinthet. Nánási Tamás  Magyar Nemzet

2013. September 06. 11:25
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

46. oldal/190