Amit az élelmiszergyártók trükkjeiről tudni érdemes
Arra számít, hogy a földieperitalban földiepret talál? Ne áltassa magát! Aki vakon hisz a szupermarketekben és a címkék felirataiban, az biztosan betesz a kosarában néhány megtévesztő csomagot. Amit az élelmiszergyártók átveréseiről tudni érdemes – és ezek legális trükkök.
Ne ítéljen a külsőségek alapján! – szól a mondás. Nagyon fontos, hogy vásárláskor főként ne a külsőségek, inkább a címkék alapján tájékozódjunk, bár ez sem elegendő minden esetben. A címkének kellene lenni a legbiztosabb információk forrásának, a törvény is ezt követeli meg, de sok a kivétel, és számtalan kiskapu kínálkozik a gyártók számára.
A csomagoláson ott lebeg a vásárló előtt az ínycsiklandó ígéret, mégis igen gyakran hiába keresi az általa elvárt ízt, egészségügyi hatást vagy a származás régióját. Németországban egy újonnan megjelent könyv tárja a fogyasztók elé azokat a trükköket és jelmezeket, amelyek segítségével az élelmiszeripar átveri a vásárlókat.
1. számú hazugság: a termék neve
„Ropogós csirke” – a név elolvasása nyomán máris összefut a nyál az ember szájában. Az ilyen típusú termékek azonban elsősorban a fantázia világában léteznek, nem a kosarunkban. Hogy az a csirke valójában hogyan készült el, azt nem a kereskedelmi elnevezésből, hanem a címkéből olvashatjuk ki. Már ha lehetséges. Jelen esetben: „Egészben panírozott csirkehús.” Ez már nem cseng olyan étvágygerjesztően. Vegyük másik példának a „földieperitalt”, amelyben a leggyakrabban már csak a földieper neve fordul elő. Az ilyen italok java része ugyanis földieper-aroma hozzáadásával készül, így a helyes elnevezés a címkén a következő lenne: „Földieper ízű tejital”.
2. hazugság: a hús fajtája
Ha valaki készpénznek veszi, hogy a baromfivirsli valóban szárnyashúsból készült, azt kellemetlen meglepetés érheti. Sajnos nem létezik szabály, amely kimondaná, hogy milyen százalékban kell a baromfitermékben baromfinak lennie, és ezt sok gyártó könyörtelenül ki is használja. Ne csodálkozzanak, ha a címkén, amelynek fel kellene fednie a valós összetételt, a sertés szerepel az első helyen, azaz a legnagyobb arányú összetevőként.
3. hazugság: étvágygerjesztő fotók
A csomagolások fotóin gyönyörű gyümölcsök, csirkehússal teli gőzölgő leves ébreszti fel a vágyat a termék iránt, elrejtve, hogy egyébként ezekből az összetevőkből elég kevés van benne. Néha még olyan élelmiszer is a fotóra kerül, ami egyáltalán nem szerepel az ételben. Éppen ezért minden alkalommal nézzük meg a termék címkéjét, mert abból – jó esetben – kiderül a turpisság.
4. hazugság: a rejtőzködő alkohol
Számtalan olyan termék létezik a salátaöntetektől kezdve az eperlekváron át a csokoládéig, amelyekben van alkohol. Igaz, az aromák oldószereként használva olyan csekély mennyiségben van jelen, hogy azt nem kötelező feltüntetni. Mégis, akadnak emberek, akik egészségügyi vagy vallási okokból nem szeretnének még ennyi alkoholt sem fogyasztani. Őket a címke sem segíti, közvetlenül a gyártónál kell érdeklődniük az alkohollal kapcsolatban.
5. hazugság: a származás
Sok fogyasztó számára fontos, hogy egy bizonyos régióban készült terméket vásároljon, és ezért hajlandó akár többet is fizetni. Sajnos a törvény nem szabályozza megfelelő módon a regionalitás elvét és annak jelölését, ezért ez teljes egészében a gyártók lelkiismeretén nyugszik. Többnyire nem világos, hogy az étel minden összetevője, vagy csak egy része származik a megjelölt régióból. A fogyasztóvédők intelme szerint csak a megfelelő módon, egyértelműen megjelölt származást szabad elfogadni. Ennek hiányában az élelmiszer elnevezésében rejlő származási utalás üres ígéret csupán.
6. hazugság: természetes és hagyományos
Az élelmiszeripari adalékanyagok, mint például az ízfokozók, a tartósítószerek vagy stabilizátorok sokakban váltanak ki ellenérzéseket. Egyes gyártók megpróbálják elterelni a figyelmet, és olyan kifejezésekkel illetik termékeiket, mint például a „hagyományos”, a „természetes” vagy a „házias”. Ne hagyjuk magunkat átverni, mindig érdemes megnézni a címkén az összetevők listáját. És attól, ha a gyártók kijelentik, hogy a termék „mentes az ízfokozóktól”, ez még nem biztos, hogy igaz. Használhatnak például helyettesítőket, például élesztőkivonatot, és ezt már nem kell feltüntetni az adalékok között.
7. hazugság: egészségügyi előnyök
Ami egészséget ígér, azt jobban vásároljuk, és általában magasabb áron is kapjuk. Ezért a gyártók gyakran címkézik fel termékeiket a csupán feltételezett egészségügyi előnnyel. Azt mondja, például „erősíti az immunrendszert”, „gazdag kalciumban” vagy „extra tejadaggal készült”. Ez különösen akkor abszurd, ha a terméknek természetes jellemzője a magas kalciumtartalom, mint például a tejtermékek esetében. A fogyasztói szervezetek erősen kritizálják azokat a tanácsokat, melyek túl sok extra vitamin és ásványi anyag bevitelét javasolják. Az egészséges táplálkozást így nem lehet megvalósítani, sőt még növelhetjük is az egészségügyi kockázatot.
8. hazugság: összetevők
Az élelmiszerek minden összetevőjét kötelező feltüntetni a címkén. A lista élére az az összetevő kerül, amelyből a legtöbb van benne. Így az összetevők listája az egyik legfontosabb információforrás lehet a vevők számára. De még itt is vannak kiskapuk. Egyes termékek teljesen legálisan kerülhetnek a piacra az összetevők feltüntetése nélkül. Például egyes alkoholos italok 1,2 alkohol-térfogatszázalék felett (kivéve a sör), és néhány tejtermék. Ha a termék csomagja nagyon kicsi, a gyártók felmentést kaphatnak az összetevők kötelező feltüntetése alól. Amennyiben a fogyasztó ezt nem tartja elfogadhatónak, panaszt tehet a gyártónál.
9. hazugság: a csomagolás mérete
Tudjuk, hogy a chipsek, a csokoládé, a dió és más csomagolt élelmiszerek esetében a zacskó felbontása után látja meg a vásárló, hogy valójában mit kapott. A gyártók nagy előszeretettel töltik meg a zacskókat levegővel, alkalmaznak kettős fenekű vagy túlméretezett dobozokat. Mindennek célja, hogy kitöltsék a csomagolást, amely látszólag sokkal többet ígér. A tartalom és a csomagolás arányát semmilyen törvény sem szabályozza.
10. hazugság: ömlesztett áru
A csomagolatlan, úgynevezett ömlesztett élelmiszereket gyakran értékesítik drágábban, mivel azok különösen frissek. Esetükben azonban hiába keressük az összetevők listáját. Nincs csomagolás, címke sincsen. Az ilyen termékek minőségét nagyon nehéz felmérni. Az ömlesztett termékekről az eladóknak kellene megadni minden tájékoztatást a termék összetételével, elkészítésével és származásával kapcsolatban. Találkozott ön már ilyen eladóval?
mno.hu
Mi vagyunk erősebbek
Magyarország megérezte a siker ízét, mert megismerte a fenyegetést, és nem ijedt meg tőle. A magyar emberek kiálltak amellett a kormány mellett, amelyik rettentő hosszú évtizedek után nem az alkalmazkodás, hanem az öntudat útjára lépett.
Bencsik András - Demokrata
Gyulai kolbász, pápai sonka
Közel tízezer állás forog kockán most, amikor minden egyes munkahelyért meg kell küzdeni. Más országok kormánya sem restellt átmenetileg beszállni a válság vagy rossz menedzsment (a leggyakrabban mindkettő) miatt bajba jutott szektorokba, miért lenne kivétel Magyarország?
Szabó Anna - Magyar Nemzet
PIN kód
A Fidesz azért tenne díjmentessé havonta két készpénzfelvételt, hogy bankkártyával költségek nélkül lehessen felvenni a fizetést, vagy annak egy részét. Az ötlet már csak azért is támogatandó, mert felháborítók a dráguló banki költségek, és az, hogy a pénzintézetek rajtunk vasalják be az egyébként őket terhelő tranzakciós illetéket.
Ezrelék ide, ezrelék oda, a sok kicsi sokra megy, és hiányzik a zsebből, miközben az egyébként 73 milliárd forintos első féléves adózás előtti eredménnyel záró magyar bankszektor veszteségekről, negatív eredményekről való siránkozása bicskanyitogató.
Nagyban megy tehát a költségek, a banki terhek áthárítása az ügyfelekre, így nem csoda, hogy az elmúlt időszakban az elégedetlenségi index is feljebb szökött. A Fidesz újabb tehercsökkentő intézkedése szükséges, és megsüvegelendő.
Szarvas Szilveszter
Magyar Hírlap
Ver még a pulzus
Mindezzel együtt az igazi kísérlet itt nem is az oktatás kapcsán folyik. Az igazi kísérlet az, hogy hol tart ma a magyar ifjúság, mihez, milyen eszmékhez kötődik, milyen értékeket vall. Mondjuk meg őszintén, ebben a kérdésben mindannyian nagyon borúlátók voltunk, s vagyunk is. Csakhogy a kísérlet eszköze, mérőműszere valami mást, pontosabban mást is mutat. Ha a közszolgálatin ilyen nagy volt a túljelentkezés, s ez az egyetem, ahol szinte egyedülálló módon, de nőtt a tavalyihoz képest a felvételizők száma, akkor itt valami másról van szó a jelenség mélyén. Úgy tűnik, van egy olyan rétege a magyar ifjúságnak, amelyet szorgos munkájukkal sem tudtak lenevelni a hazaszeretetről, a közösség, az állam tiszteletéről a különféle televíziós csatornák.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
"A baloldal ne züllessze tovább a magyar közéletet!"
A Fidesz-frakció visszautasítja az ellenzéknek azt a kísérletét, amely Kövér László házelnök szavainak kiforgatásával, minden alap nélkül, valótlan vádakkal illeti az Országgyűlés elnökét - írja keddi közleményében Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő.
Hangsúlyozza, a házelnök nyilatkozatában kifejezetten kizárta a „rossz ízű” értelemben vett rendeleti kormányzást. Egyértelművé tette: hosszútávon valamennyi politikai erő számára megfontolásra érdemes, hogy a legrészletesebb szabályok törvénybe iktatása helyett „érdemesebb lenne az energiákat nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom ellenőrzésére fordítani".
A házelnök nyilatkozatában félreérthetetlenül az ellenzéki jogok kiszélesítése, valamint a kormány hatékonyabb parlamenti ellenőrzése mellett foglalt állást, ezért visszatetszőnek tartjuk azt a hazugságkampányt, amely az ellenzéki miniszterelnök-jelöltben megállapodni képtelen balliberális szervezeteket is közös platformra hozta.
Felszólítjuk a baloldali ellenzék pártjait, hogy ne züllesszék tovább a magyar közéletet azzal, hogy az ellenzék ellenőrzési jogosítványainak bővítésére vonatkozó házelnöki felvetést jogaik korlátozására irányuló szándékként tüntetik fel! - zárul a politikus közleménye.
fidesz.hu
A karaktergyilkossághoz karakter is kell
A karaktergyilkossághoz karakter is kell, ezért bosszantóan unalmas ez az ellenünk felhozott vád, a jelenlegi balliberális oldalon karaktereket ugyanis nem találni. Ezt a hűséges híveik is érzik, tanácstalanok, mert nagyon szegényes az étlap, amelyből választhatnának.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Gazdasági igazságtétel - avagy egy gondolat, a most végtelenül okos, az emberekről gondoskodni akaró maffiabaloldalról
Amúgy ki és mi gátolta őket nyolc hosszú éven keresztül, hogy annyi rezsicsökkentést adjanak a népnek, amennyi a csövön és a bankszámlákon kifér? Ám ők csak a rezsinövelésben láttak fantáziát mindig, minden helyzetben.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Román-magyar: a FIFA-hoz fordult egy jogvédő szolgálat
A FIFA-hoz fordult a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, hogy felhívja a figyelmet a pénteki román–magyar világbajnoki selejtezőn történt újabb magyarellenes megnyilvánulásokra – közölte vasárnap a Maszol.ro kolozsvári portál.
A levélben – amelyet Tamás Sándor, Kovászna megye közgyűlésének elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Markó Attila parlamenti képviselő írt alá – a panaszosok rámutatnak: egyes román szurkolók magyarellenes, idegengyűlölő magatartása nem elszigetelt jelenség. „Újabban megszokottá vált az, hogy focimeccseken folyamatosan skandálják azt, hogy a magyarok hagyják el az országot” – írják.
A panasz írói azt várják a FIFA-tól, hogy határozottan lépjen fel azokkal szemben, akik magyarellenes hangulatot gerjesztenek. „Számunkra elfogadhatatlan, miközben nézzük a tévében a meccset, azt látjuk, hogy el akarnak bennünket kergetni az országból. Ha ilyesmi történik, az ellen minden egyes alkalommal határozottan fel kell lépnünk. Nem tolerálhatjuk, hogy a labdarúgó-mérkőzések vagy bármilyen más sportesemény az uszítás, intolerancia és gyűlölet színtere legyen” – szögezték le a levél írói.
A levélírók kitértek arra is, hogy a hasonló esetek mély nyomot hagynak az erdélyi magyar közösségben, gyengítik az erdélyi magyar emberek biztonságérzetét, félelmet és bizalmatlanságot keltenek. Ezért azt kérik a FIFA-tól, a legszigorúbb büntetés kiszabásával jelezze, hogy a sport nem a gyűlöletről, hanem a tiszteletről szól.
A háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat korábban is fordult nemzetközi labdarúgó-szervezetekhez a román szurkolók magyarellenességével kapcsolatban. A szolgálat tevékenységének eredményeképpen a FIFA fegyelmi bizottsága 20 ezer svájci frank büntetést rótt ki a Román Labdarúgó-szövetségre (FRF), amiért a szurkolók magyarellenes transzparenst feszítettek ki a hollandiai vb-selejtezőn – idézte fel az erdélyi portál.
MTI, MNO
Fricz Tamás: Knézy Jenő viszont remekül teljesített! - Hol van a nemzettudat, az eltökéltség? Gyáva, beszari alakokkal nem megyünk semmire
Knézy Jenő, a Magyar Televízió sporttudósítója végre bombát robbantott: elege lett az elmúlt évtizedek kenegetős, hazugságra és mellébeszélésre épülő, „a jövő szép lesz”-szerű álságos mellébeszélésből. Kimondta azt, amit láttunk a pénteki román–magyar mérkőzésen: nincs magyar labdarúgás, s ha nem hagyjuk abba a több évtizedes hazudozást, akkor soha nem is lesz.
Knézy Jenőnek igaza van abban, hogy ezt megtette (egy ideje egyébként már próbálkozik ezzel).
S ezáltal ő nyújtotta a legjobb teljesítményt a román–magyar selejtezőn: szakított egy ócska paradigmával, mégpedig azzal, hogy folyamatosan azt hazudja a „magyarfoci” környezete a nyilvánosság előtt immáron legalább négy évtizede, hogy amit látunk, az „biztató”.
Vegyük észre: ami a magyarfoci körül van, az a Kádár-korszak továbbélése a labdarúgás területén. Itt sem történt meg a rendszerváltás, miként annyi más területen, legyen az titkosszolgálat, kultúra, médiavilág, bíróságok, tudomány egyes szférái stb., stb.
A Kádár-korszak a munka és teljesítmény nélküli megélhetésről, illetve az ezt legitimálni próbáló hazudozásról és mellébeszélésről szólt.
Viszont a magyarfoci háza táján továbbra is ez van, egészen a mai napig. A magyarfociból él meg rengeteg szervezet, MLSZ-alkalmazottaktól a klubok korrupt vezetőitől a hiéna futballmenedzsereken át a magyarfocival foglalkozó médiumokig, újságírókig, riporterekig és így tovább.
Jól látható az újságírók és a tudósítók hozzáállása: bődületesen borzalmas NB1-es mérkőzéseket úgy kell közvetíteniük, hogy nem szabad kimondaniuk azt, amit látunk: hogy ez botrányos, amit néznünk „kell”. Az országos sportlapban még mindig több oldalon kell foglalkozni a magyarfoci nevű semmivel, miközben sikeres sportágainkra fél oldal jut. Igen, igen, uraim: itt állásokról, pénzről van szó és érdekekről, ezért és csak ezért kell fenntartani a látszatot, hogy amiről írnak, az létezik is. Márpedig nem létezik.
Mit is mondott Hofi már a hetvenes években a magyarfociról? Azt, hogy a tévében lehalkította Vitrayt, s felhangosította a rádióból tudósító Szepesi Györgyöt, aki még a szarból is aranyot tudott „tudósítani”. „Tévén néztem, a rádión hallgattam – így tűrhető vót” – mondta Hofi.
De ennek véget kell vetni. Tisztán és világosan ki kell mondani: ebből tényleg elég volt! Elég a hazudozásból a magyarfoci „biztató jeleiről”, a „sokat fejlődtünk” ágálásából. Ugyanúgy elég volt a magyarfoci háza táján ebből, mint minden másban, politikában, gazdaságban, kultúrában, tudományban, történelemben, külpolitikában, globális folyamatokban.
Nem elfogadható, hogy miközben az országban az elmúlt három évben számos területen fejlődés indult meg, és az ország önbizalma, a nemzettudata is lassan kezd helyreállni, sőt, számos sportágban kiemelkedőt vagyunk képesek nyújtani – lásd a londoni olimpia remek magyar sikereit, melyekre joggal vagyunk büszkék! –, addig itt van a legnépszerűbb sportág, a foci, amely romokban és öncsalásban, hazugságban és kádári mocsokban fetreng.
A Bukarestben történtek nem maradhatnak következmények nélkül, következmények kellenek, itt és most.
Először is: gyorsan el kell felejteni a vb-re való kijutást lehetőségét, mert mondjuk ki: egy ilyen csapattal nem is érdemes kikerülni Rióba!
Másodszor: a 2016-os Eb-re kell elkezdeni a felkészülést, átfogó koncepció alapján, amelyben az utánpótlástól a válogatott szerepléséig mindent egységes szerkezetben kell átgondolni. Az Orbán-kormány már megtette az első lépéseket, ezt kell folytatni, s nem azt, hogy nemzetközi nyomásra lassan megtiltjuk a szurkolóknak még azt is, hogy kinyissák a szájukat.
Harmadszor: Egervári Sándornak természetesen mennie kell, méghozzá lehetőleg tegnap. (Ezt természetesen neki kellene felajánlania, de egy olyan országban mit várunk, ahol Gyurcsány Ferike még mindig politikai tényező lehet?)
A szürkeség és a színtelenség, a jellegtelenség ugyanis nem sok jót hoz. Számomra vele kapcsolatban a végső „lökést” az adta meg, amit a román–magyar második félidejének elején kellett látnom. Ugyanis elemi dolog lett volna, hogy az első félidő után szinte minden mindegy alapon felszántják a pályát a „fiúk”, s ehhez a motivációt az edző kell, hogy megadja az öltözőben. Ehhez képest döbbenetes volt látni, hogy a második félidő elején sem változott a játék képe, sőt. Vajon mit csinált a kapitány a szünetben?
Negyedszer: a magyar játékosok lélektelen hozzáállása förtelmes és undorító volt. Mit képzelnek ezek a „sportolók”, Guzmicstól Dzsuzsákig, több százezres, esetenként milliós fizetésekkel? Nem is beszélve arról, hogy ez román–magyar, magyar–román meccs volt, történelmi, politikai jelentőséggel. Hol van a nemzettudat, az eltökéltség? Gyáva, beszari alakokkal nem megyünk semmire. Végig azon gondolkodtam: vajon mi motiválja ezeket a „sportolókat” egyáltalán? Szigorúan a pénz, az „állás” meg az, hogy le ne sérüljenek?
Új szövetségi kapitány kell, s ezeknek a játékosoknak – tisztelet a kivételnek, lásd Bogdán – nagyon messzire kell kerülniük a válogatottól.
S ha egy ideig nem lesz kivel helyettesíteni őket, hát el kell viselnünk, hogy inkább jöjjön a csend és építkezés, öntudatos, magabízó, nemzettudattal is rendelkező fiatalokkal.
Csak merjük végre kimondani – nem csak a foci területén –, hogy ami borzasztó, az borzasztó. Ez a kiindulólépés a paradigmaváltáshoz!
Fricz Tamás
mno.hu