Bencsik András: Horthy a lépcsőházban

                          Horthy betiltotta volna a Jobbikot. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó idejében Szálasi Ferenc börtönben ült. Rákosi Mátyás is börtönben ült. Nyilasnak és kommunistának a Horthy-korszakban kuss volt.   Az, hogy a szélsőjobboldali Jobbik Horthy-szobrot állíttat Budapesten (magánterületen, egy református gyülekezet lépcsőházában) pontosan olyan történelmi képtelenség, mint a szélsőbal veszettül nácizó, sárga csillagot viselő tagjai, akik ez ellen ordítva tüntetnek. Horthy ugyanis éppen arról ismert, hogy következetesen és mindvégig elutasított minden szélsőséget. Se nácinak, se kommunistának, se anarchistának nem adott teret. Horthy Miklós kormányzó rehabilitálásával azonban mindmáig adós a politikai centrum, mely feltehetően konfliktuskerülésből azt a téves stratégiát követi, hogy amiről nem beszél, az nincs. Azonban a két világháború közötti magyar életről, a menny- és pokoljárás évtizedeiről nem lehet nem beszélni. A természet irtózik a vákuumtól, s mivel azok, akiknek történelmi küldetésük volna a két világháború közötti kísérlet értékelése az emberarcú demokrácia megmentését és az ország területi helyreállítását illetően, nem mernek félelem és elfogultság nélkül erről beszélni, hát azok beszélnek róla, akiknek nem kellene. A Jobbik szíve szerint Szálasi szobrot avatna, de mivel látja, hogy a jobbközép retteg attól, hogy becsületesen megvallja tiszteletét Horthy Miklós iránt, betör e résbe, nagy hangon kisajátítja magának a kormányzó mítoszát, próbálván belőle újnyilast faragni. Horthy nagyon jó eszköz a Jobbik számára, mert egyfelől elfedi műveletlen szavazóbázisa előtt a Szálasi-kultusz rémes világát, másfelől mert a keresztény középosztály számára – bár az agresszív liberális és filoszemita támadások miatt nem szeret beszélni róla – Horthy Miklós kormányzó példakép, így a bátor és szókimondó politikus szerepében tűnhet fel a legértékesebb választói bázis előtt: „látjátok, a Fidesz nem meri méltatni Horthyt, de a Jobbik meri!” A Horthy-ellenes baloldali hisztéria egy okos és árnyalt Horthy-ábrázolással leszerelhető volna, hiszen az abszurd és hamis „Horthy-fasizmus” vádját valójában a kommunisták találták ki. Horthynak nem bűne, hanem végzete volt a második világháború és a német megszállás. John Flournoy Montgomery, az Amerikai Egyesült Államok akkori magyarországi követe meggyőződéssel állította, hogy a náciknak tett magyar engedmények feltétlenül szükségesek és elkerülhetetlenek voltak, és hogy az ország nem rendelkezett valódi politikai mozgástérrel. Magyarország, a vonakodó csatlós című emlékirataiban így írt erről: „Magyarország hajlott arra, hogy a szövetségesek oldalára álljon, de a körülmények folytán elsősorban nem az volt a kérdés, hogy mit szeretne tenni a nép, hanem az, hogy mit tartottak szükségesnek. A magyarok ma úgy érezhetik, hogy vezetőik hibákat követtek el, és minden bizonnyal követtek is el hibákat, de véleményem szerint függetlenül attól, hogy milyen politikát folytattak egy adott időpontban, az eredmény pontosan ugyanaz lett volna.” Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó rehabilitálása, emlékművének felállítása a nemzeti középosztályra vár. Ehhez okos és higgadt érvelésre, civilizált vitára lesz szükség. Horthy személye és a trianoni döntés két létező tabu a magyar szellemi közéletben. Ha nem mer beszélni róla a magyar középosztály, beszél róla az alsó népréteg. És abban nem lesz köszönet. Bencsik András - Demokrata

Unortodoxia!

                                      Nagy nap volt a tegnapi: már Brüsszelben is elismerik, hogy győzött az unortodox gazdaságpolitika! Az Európai Bizottság átfogó őszi gazdasági előrejelzésében „agyondicséri” Magyarországot. ...Hogy jó utat választott a kormány, azt az is mutatja, hogy kilenc év után lekerültünk az uniós szégyenpadról, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. No meg visszafizettük a Nemzetközi Valutaalapnak, az IMF-nek a hitelünket, aminek azért van kiemelt jelentősége, mert a szervezet a hitelért cserébe aktívan beleszól a kormányzati elképzelésekbe. A szocialisták idején Washingtonból diktálták tollba a programokat, legyen szó oktatásról, egészségügyről, nyugdíjakról vagy családtámogatásról. Csákó Attila  Magyar Hírlap

Lejárt lemezek - Jobb, ha tudjuk, ők ennyire baloldaliak

                                    A tegnap ismertetett, a devizában eladósodottak számára kidolgozott mentőcsomag azokon próbál segíteni, akik az eddig felkínált lehetőségekkel nem tudtak élni. A kilakoltatások leállítása télvíz idejére és az árfolyamgát teljes megnyitása több százezer adóson segíthet, de félő, hogy a devizahitelezés felfutásával kialakult szociális probléma egészét még így sem lehet megoldani. A javaslat mindenesetre a három felelős, vagyis a túl kockázatos terméket áruló bankok, a korábban ezt tétlenül néző pénzügyi felügyelet révén maga az állam és a hitelfelvevő közötti tehermegosztásra épül – a korábbi mentőcsomagokhoz hasonlóan. A megoldás nem csak az adósok érdeke: a bankoknál már veszélyesen magas a bedőlt hitelállomány, az állam szempontjából pedig az egész ország gazdasági kilábalását hátráltatja a közel egymillió főt érintő devizacsapda. Az állítólagos baloldalon most szavazatvásárlást emlegetnek, holott a probléma az általuk vezetett kormányok tétlensége miatt alakulhatott ki, megoldás gyanánt pedig mindössze annyit tettek le az asztalra, hogy „szűk rétegként” próbálták a társadalom előtt beállítani az érintett családok százezreit, szembeállítva a forintban, illetve a devizában eladósodottakat. Jobb, ha tudjuk, ők ennyire baloldaliak. Szabó Anna  Magyar Nemzet

A magyar közélet legnagyobb sírni való vicce: a maffiabaloldal, mint a magyar demokrácia őre

                              A diktatúra-hadován pedig már valószínűleg a balliberális célközönség jó része is csak röhög. Egy diktatúrában ritkán visznek pogácsát a kormánypárt székházát elfoglaló huligánoknak, inkább gumilövedékkel vagy viperával kínálnák őket, mint a Gyurcsány-Gergényi-érában. A hídfoglalókat sem jó szóval kérnék föl távozásra, hanem lovasrohammal, füstgránátokkal. Pilhál Tamás  Magyar Nemzet

Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is

                            Nincs abban semmi meglepő, hogy a balliberális ellenzéket hatalmas erők támogatják, „tollal és fegyverrel”, pontosabban fegyver helyett pénzzel. Vissza akarják állítani a demokráciát és a stabilitást, a kiszámíthatóan kamatozó befektetéseket, a jogállamiságnak azt a sajátos formáját, mely a globális érdeket mindig a nemzeti érdek fölé helyezi – mert ez a haladás záloga. Ezek az erők nemzeti kormányt soha, sehol nem támogattak, és mindig megsértődtek, ha a maradi lakosság esetleg nem ismerte fel a jövő egyetlen helyes útját. Egész gondolkodásmódjuk a segélyezés filozófiájára épül, vagyis annyira le kell gyengíteni a helyi ipart és mezőgazdaságot, hogy lényegében mindenki a fejlett államok segélyéből éljen, lehetőleg hitelekkel is megterhelve. Számukra nem is lehet annál bosszantóbb tény, mint az, hogy a Fidesz-KDNP nyolcvanhét hónapja a legerősebb párt, ellenzékben és kormányon is. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Szerető Szabolcs: Mesterházy

                                  Néhány hete úgy látszott, az úgynevezett demokratikus ellenzék (maga az elnevezés is vicc - szerkesztő) háza táján Mesterházy Attila forgatókönyve szerint alakulnak az események.   A Bajnai-féle szövetséggel kötött választási együttműködési megállapodás rögzítette az MSZP minden felmérés által igazolt vezető szerepét az ellenzéki oldalon: nincs ugyan hivatalos miniszterelnök-jelölt, de ha kormányváltás lesz, minden józan számítás szerint Mesterházy a miniszterelnök, az MSZP-é pedig a legerősebb kormánypárti frakció. Azóta azonban kiderült, ahhoz, hogy ez az alternatíva egyáltalán megjelenjen a polgárok szeme előtt a választás idején, az MSZP elnökének egyelőre nem a „felcsúti Maradona” cselsorozatára kell figyelnie. Az elmúlt hetek ismert botránysorozata, illetve az október 23. ürügyén tartott ellenzéki gyűlésen történtek szétzilálták az addig szilárdnak, világosnak tetsző erővonalakat. Azok például, akiket az Együtt–PM-mel kötött egyezség után az MSZP kiküldött az ajtón, most összefogva igyekeznek visszamászni az ablakon. Gyurcsány Ferenc nyilvánvalóan Fodor Gáborral és a néhai SZDSZ több újra aktív politikusával együttműködve helyezi nyomás alá a hosszú hónapok alatt nehezen kialkudott ellenzéki szövetséget. A Bajnai-projekt kifulladásával a háttérben munkálkodó erők minden jel szerint új támogatottakra leltek. Feltételezhető, hogy Gyurcsány és az MSZP-ből kiszakított pártja, a Demokratikus Koalíció végzi a rombolást, készíti elő a terepet az új baloldali, balliberális alkuhoz, nyilvánvalóan a szocialisták kongresszusán nemrég a következő miniszterelnökként felkonferált Mesterházy Attila kárára módosítandó az erőviszonyokat. Nincs új a nap alatt. Az 1994-es választások előtt, ahol jó előre tudható volt, hogy nincs esélye az MDF-es, Antall József szavaival: kamikaze kormánynak, az SZDSZ-ben évekig tartó casting előzte meg a miniszterelnök-jelölt kiválasztását. Mint tudjuk, az akkori befutó az idei október 23-án is megszólalási lehetőséghez jutott a Műegyetemnél; Kuncze Gábor és pártja azonban anno csak félsikert ért el. Miután az MSZP abszolút többséget szerzett a parlamentben, nem tudták kijátszani a választói akaratot, megakadályozni Horn Gyula miniszterelnökségét, támogatóik pedig nem engedték meg nekik a parlamenti matematikából amúgy logikusan következő ellenzéki lét „luxusát”. Ha mástól nem, Csintalan Sándortól tudhatjuk, hogyan igyekeztek Hornt hátba támadni 1994 és '98 között a liberális partnerek. Akik mindig is találtak szövetségest törekvéseikhez a szocialista pártban. Aki nem hiszi, kérdezze meg Medgyessy Pétert. Van erről egy jó sztorija 2004-ből... Azt nem tudjuk, hogy a szokásos gyurcsányi blöffnek tekintsük-e, hogy a bukott miniszterelnöknek van egy jelöltje, aki Mesterházy Attila és Bajnai Gordon visszalépése esetén a baloldal kormányfőjelöltje lehet. Azt viszont tudjuk, hogy van az a pénz és médiatámogatás, amivel üstökösként tűnhet fel a magyar politika egén egy új vagy legalábbis annak mondott szereplő. A legutóbbi időkig egyetértettek az elemzők abban, hogy Mesterházy Attila szilárdan kézben tartja a pártját. Ezt a meggyőződést is kikezdték a friss történések. Legutóbb az MSZP néhány régi motorosa, korábbi elnöke szólalt meg az ATV-ben, akik a bajai videóügy kapcsán úgy védték a párt mostani vezetését, hogy közben dilettánsnak, amatőrnek, baleknak nevezték. Ne feledjük, Mesterházy többek között éppen ezt a régi gárdát szorította a háttérbe elnöksége idején. Nyilván megnyugtatja a tisztáldozatokkal járó bajai kármentés közben, hogy Kovács Lászlóék érte aggódnak, nem ellene. Szerető Szabolcs Magyar Nemzet    

Török fürdőben próbálja tisztára mosni magát az MSZP szóvivője

Mit tehetne Török Zsótti, ha a pártelnöke hazudott a bajai hamisított videó ügyében ?

Az SZDSZ madarakról kiderült, hogy végig galamb jelmezbe öltözött szarkákról van szó

A bajai videóhamisítási botrányban természetesen Mesterházy pedig semmiről sem tud