Tükörkép
A polgári pártszövetség támogatottsága még mindig kimagasló, vélhetően azért, mert a többség tovább lát az orra hegyénél. Tudja, hogy a mostani nehézségekért nem a jelenlegi kormány a felelős, hanem ez a két szocialista ciklus örökségének, az uniós gazdasági válságnak és a ránk nehezedő, politikai célzatú nyomásgyakorlásnak az együttes következménye.
És az ellenzéki ötletek láthatóan fogynak. Úgy indultak neki az esztendőnek, hogy most majd jönnek a tíz- és százezres tüntetések. Az Opera előtti tömeg mérete viszonylag elfogadhatónak is látszhatott, egészen január 21-ig, amikor a Békemeneten legalább tízszer annyian vonultak fel a kormány mellett. Jó eszköznek tűnhetett az is, hogy az Európai Unión keresztül próbálják megfúrni a kormányt. Csakhogy ez a fegyver visszafelé sült el, és a hisztérikus támadások láttán összezárt a polgári tábor.
A legnagyobb mélyütést pedig épp a magát új erőnek beállító LMP szenvedte el, amikor általa kulcsfontosságúnak beállított témákban kerek perec kimondva érdektelenségbe fulladt a népszavazási kezdeményezésük, hiába szállt be az akcióba az utolsó héten demonstratívan az MSZP is. A népszavazási akció nemcsak az LMP bukása, hanem a kormánnyal szembeni vélt elégedetlenségre támaszkodó teljes ellenzéki blokk súlyos kudarca is.
Bándy Péter
Demokrata
Ábránd
Persze le vagyok erősen maradva az itthoni hírességek folyó ügyeivel kapcsolatban is, pontosabban fogalmam sincs, miféle, keresztnéven vagy csúfnéven emlegetett „celebről” van szó, ki éppen kit hagyott el, kibe szeretett bele, továbbá kinek fáj a műmelle. Mintha külföldön élnék, annyira idegen számomra ez a mindent elborító és beszennyező szubkultúra, de bizonyára van rá igény, különben nem terjesztenék jó pénzért. Nekem is van egy álmom, vagy inkább csacska ábrándom: szeretném megérni, hogy nem érdekel a nagy és tökéletes Amerika véleménye, ahogyan szerencsére már a nagy és tökéletes Szovjetunió véleménye sem rólunk, pusztai, locsolkodó nomád magyarokról.
Szentmihályi Szabó Péter
MH
Pezsgő közélet
...hirtelen divat lett közéleti személyek egykori szakdolgozatainak, doktori fokozatainak a felkutatása. Nagy ügy például, hogy Gyurcsány Ferenc írt-e egyáltalán szakdolgozatot annak idején a diplomájáért, s ha igen, akkor hol a csudában bujkál az a szakdolgozat. Mintha Gyurcsány egész politikai, közéleti szerepén fikarcnyit is módosíthatna ez a kérdés ahhoz képest, amit eddig művelt ország-világ szeme láttára és füle hallatára pártvezérként és miniszterelnökként hazánk szerencsétlenségére.
Bíró Zoltán
MH
Antall Magyarországa
Egy esztendővel ezelőtt Mányban Juhász Judit, Antall József egyik legjobb, leghitelesebb, leghívebb ismerője így beszélt: „Antall Józsefet 1956–1989 között az államvédelmi hatóságok megszakítás nélkül figyeltették. Harminc besúgó jelentette minden lépését, körülbelül száz belügyi munkatárs foglalkozott vele, s dolgozta fel a jelentéseket. Ő ezt tudta és elviselte lelki torzulás nélkül. Független szellem volt, és a szeretetre való képességét mindvégig, a legellenségesebb politikai és médiaviszonyok között is megőrizte. Példát mutatott a politikai kultúra elvárható gyakorlatáról, nem ismerte az ellenfél politikai, erkölcsi megsemmisítésére törekvő színvonaltalanságot.”
Apáti Miklós
MH
Jobbegyenes
Szegény Kovács Zoltán, az És főszerkesztője is belefutott egy jobbegyenesbe, mert még ott tartott, hogy Orbán Viktor 1988-as diplomamunkáját dékáni utasításra nem adják ki. A dolgozatot a miniszterelnök feltette a világhálóra, és a balliberálisok fanyalogva elismerték, hogy a disszertáció bizony nemcsak megfelelő, hanem jó is.
Szentmihályi Szabó Péter
MH
"Az orosz megszállás negyven évbe került a magyaroknak"
Még ma is találkozom olyan emberekkel, akik hajnalig álltak a jéghideg szélben Antall József ravatalánál– jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára.
Életem egyik legszebb pillanata volt, amikor a Fehér Ház kertjében álltunk, s a férjem tiszteletére játszották el a magyar himnuszt. Csodálatos volt – jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára, felidézve az Amerikai Egyesült Államok elnökénél tett látogatást.
A néhai miniszterelnök felesége úgy folytatta: elmesélte Barbara Bushnak, hogy a második világháború után Magyarországot az orosz csapatok foglalták el, ami negyven évébe került a magyar társadalomnak és a magyar nemzetnek. Este volt egy díszvacsora, amikor Bush elnök mellett ülhettem. Az elnök megfogta a karomat és elmondta, hogy nagyon megrendítette őt, amit feleségének mondtam, majd megkérdezte, hogy elmondhatja-e az asztaltársaknak – hangsúlyozta. Hozzátette: „borzasztóan büszke voltam erre, mert egy számomra idegen miliőben tudtam olyan dolgot mondani az Amerikai Egyesült Államok elnökének, ami felkeltette figyelmét”.
fidelitas.hu-fidesz.hu
Küzdelem a kommunizmus ellen – megjelent Sujánszky Jenő könyve
Küzdelem a kommunizmus ellen címmel az 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének kiadásában megjelent Sujánszky Jenő személyes élményeken alapuló könyve. Utószóként a Mezartin csoport ÁVH általi felderítéséről írt tanulmányt Bank Barbara történész, az ÁBTL munkatársa.
Sujánszky Jenő hadapródiskolás társaival 1949-ben alapította meg a titkos, kommunistaellenes Mezartin csoportot. A mintegy 50 fősre növekedett szerveződésnek az volt a célja, hogy fegyveres felkelést robbantson ki a kommunista diktatúra ellen. A kommunista titkosrendőrség 1955 decemberében felszámolta a csoportot, amelynek vezetőségében több áruló is akadt. A volt hadapród fiatalok tudták, mit tesznek kockára szervezkedésükkel. Kezdettől tisztában voltak azzal, ha lebuknak, a vezetők csak halálos ítéletet kaphatnak, a többiekre hosszú börtönévek várnak. Katonaként éltek, „a Hazáért, mindhalálig!” Amint Sujánszky könyvében felhívja rá a figyelmet, a Mezartinhoz hasonló, lebukott ellenállócsoportok perei titokban zajlottak, és legalább annyi áldozatuk volt, mint az 1956-os szabadságharc fegyveres összecsapásainak.
Sujánszky Jenőre és társaira tehát halálbüntetés várt, azonban a sztálini diktatúrát elítélő új rezsim „enyhülő politikájának” köszönhetően kivégzésük elmaradt.
tortenelemportal.hu
Kövér: A Marsról nem hozhatunk elnököt
– „Vannak nálam alkalmasabbak is az államfői posztra” – így nyilatkozott az államfőjelölés kapcsán. Önmagát miért nem tartja megfelelő jelöltnek?
– Nem vagyok olyan rossz véleménnyel magamról, hogy ne tartanám magam alkalmasnak erre az egyébként közjogi súlyát tekintve nem különösebben erős pozíció betöltésére. Csupán azt gondolom, hogy mindent mérlegre téve, vannak nálam alkalmasabbak is erre a posztra. Ameddig el nem fogy az ő soruk előttem, nem akarom törni a fejem a saját alkalmasságomon. Azt a látszatot sem kívánom kelteni, mintha elutasítanám vagy vállalnám az egyébként meg sem fogalmazódott felkérést.
– Meg sem fogalmazódott a felkérés? A sajtó viszont azt írja, hogy ön az első számú jelölt.
– Az ilyen senki által nem várt hétfői, bár már sejthető fordulat után el kellett indulnia a jelöltekről való gondolkodásnak. Most nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben, amikor Schmitt Pált jelöltük. Az akkori politikai helyzet és a mostani merőben különbözik egymástól, nem egy „Schmitt Pál kettőt” kell keresnünk, hanem olyan embert, aki a mostani szituációban a legjobb lenne. Azt gondolom, ebben a döntésben nem kell befolyásolnia minket az ellenzéknek. A magunk értékrendje, politikai céljaink szerint kell az elnököt kiválasztanunk. Mint mondtam, a pozíció inkább szimbolikus, mint valóságos politikai hatalmat jelent, ezért aztán a körülötte folyó viták valójában nem is a leendő személyről vagy a poszt fontosságáról szólnak. Az a lényeg – ahogy a Schmitt-ügy kapcsán ez kiderült –, miképp lehet összekötni az elnökkel szembeni támadásokat azzal a politikai erővel, amely őt támogatja.
– Áder Jánost megfelelő jelöltnek tartaná?
– Elfogult vagyok vele kapcsolatban, hiszen a barátom, és nagyon régóta ismerem. Ezért is merem állítani, hogy kiváló köztársasági elnök lenne. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, az alkotmányozásban, most az Európai Parlamentben dolgozik. Ezek a tapasztalatok predesztinálják a pozícióra.
– De nem épp a fideszes politikusi pályája tenné ideális célponttá az ellenzék számára?
– Nem szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy az ellenzék diktátumait követjük, amelyek egyébként a saját érdekeik szerint mindig változnak. A köztársasági elnökkel szembeni elvárás, hogy meg tudja testesíteni a nemzet egységét. Göncz Árpád, akit az SZDSZ ügyvivőjeként jelöltek elnöknek, vagy Szili Katalin, az MSZP házelnöke – aki a szocialisták 2005-ös kiválasztottja volt – az MSZP szerint párttagként is képes volt erre. Most, a mi jelöltünkkel kapcsolatban persze pártkatonáznak. Egyébként minden eddigi elnöknek volt valamilyen politikai kötődése. Úgy is fogalmazhatok: a Marsról nem lehet államfőt hoznunk.
MH
Újrakezdés
Húsvét a hit, remény és szeretet egyedülállóan fényes és boldog ünnepe, mert ugyan ezen a földön egyszer mindannyian meghalunk, de éppen a bűnt, a halált mint „utolsó ellenséget” legyőző, a gonosz hatalmából megszabadító Jézusnak köszönhetjük, hogy biztosan hihetjük és remélhetjük bűneink bocsánatát, testünk feltámadását és az örök életet. Mi is, ma is, mindent újrakezdhetünk. Minden látás valósággá válik, ha van erőnk és türelmünk kivárni.
Faggyas Sándor
MH
"Az ünnepet magunkkal vihetjük a hétköznapokba"
Jó, hogy vannak fontosabb dolgok, mint a politika. Például az ünnep. Mi is lenne velünk nélküle?! Olyan ünnepek nélkül, melyeket nem egyszerűen mi találtunk ki, szerveztünk, rendeztünk vagy kívántuk.
Buli, rendezvény, évforduló, családi összejövetel – lehetnek szépek és ünnepélyesek, de az igazi ünnephez kell még valami, amit mi nem tudunk magunktól „összehozni”. Kell hozzá az életünk mélysége és a magassága. Nagypéntek és Húsvét. Olyan dimenziók, melyekbe az ember önmagától nem tud eljutni. De magával ragadhatja az ünnep, ha valóban figyel az üzenetére: Ember, hidd el, értsd meg, hogy igazi megrendülés nélkül nem juthatsz el az élet lényegéhez! Nagypéntek nélkül nincs Húsvét, de utána van. S ha ezt megérted, akkor az ÜNNEP-et magaddal viheted a hétköznapokba is.
Ahogyan egy régi imádság mondja:
„Mindig, mindenütt, ha ketten meg tudnak bocsátani egymásnak: Húsvét van. Feltámadás. Mindig mindenütt, amikor megértjük gyermekeinket: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ha valaki elhatározza, hogy mostantól tisztességesen él: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol megszületik egy gyermek: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig, ha megpróbálsz életednek egy új tartalmat adni: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol két ember egymást mélyen szereti: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol egymásra a szív szemeivel tekintetek, egy kedves mosollyal: Húsvét van. Feltámadás.
Mert feltámadt a szeretet, mert feltámadt a béke, mert feltámadt az igazságosság, mert feltámadt a reménység, feltámadt az öröm, feltámadt Krisztus, az Úr. Bizonnyal feltámadt!”
Balog Zoltán
társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár írása húsvét alkalmából
fidesz.hu