Böjt és bőség

Mert a „keresztény gyökerek” nem vallásosságot jelentenek, hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a „trendi” ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a „modern Európa” öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga. Ugró Miklós  MN

Orbán: Kibontakozóban vagyunk

Ez volt a küldetésünk, mivel Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes egy új alkotmányt írni a kommunista rezsim bukása után" - hangsúlyozta Orbán Viktor az alaptörvény megalkotásáról szólva a The Washington Postnak adott interjújában. Online kiadása pénteken közölt szemelvényeket belőle. A lap szerint ez az első interjú, amelyet a magyar kormányfő amerikai újságírónak adott. Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza. A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában "megpróbálta elmagyarázni, hogy miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki". Egy kérdésre elmondta, hogy 1989-ben a kerekasztalnál ő is részt vett ugyan az akkori alkotmány átdolgozásában, de az nem volt elegendő, mivel ott voltak a kommunisták is. "Amikor átírtuk, azt mondtuk: ez egy átmeneti alkotmány". Visszautasította, hogy az alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. "Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot - így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak" - mondta. A kérdésre, hogy a végeredmény nem összpontosított-e minden hatalmat a kezébe, Orbán Viktor kijelentette: "Az alaptörvény önmagában nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt." A Médiatanácsról szóló kérdésre válaszolva kiemelte: "Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozás összeomlott". A miniszterelnök cáfolta, hogy a testület tagjai mind a Fidesz jelöltjei lennének: "Ez nem igaz. Az előző rendszerben a küldöttek személyét a párthovatartozás határozta meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne legyen pártképviselet, s csak olyanok lehetnek a tanács tagjai, akiket a parlament támogat." A Médiatanács vezetője, Szalai Annamária ugyan tagja volt a volt Fidesznek, de "mi ezzel a probléma?" - kérdezett vissza. Kiemelte: Magyarországon a média legalább 75 százaléka külföldi tulajdonban van. " Szóval, menjen el a tulajdonosokhoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot" - mondta. A Klubrádióról szólva rámutatott: "A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érdekeiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek." A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítik-e a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: "Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Próbálja meg Magyarországot úgy elképzelni, hogy az legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok." A közbevetésre, mely szerint "nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint az Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt: "Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?" A kormány hajlandó-e teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit - hangzott egy újabb kérdés. A miniszterelnök kijelentette: "Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek." A közbevetésre, mely szerint az IMF-nek a központi bank kezelését kifogásolja, Orbán Viktor így válaszolt. "Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben van-e. Megkértek, tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesítjük őket." A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk. Aktívak vagyunk a közös NATO-fellépésekben". Hozzátette: "Amennyire tudom, az amerikaiak elismerik a magyar eredményeket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk." A Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítójának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban. Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. "A szabadság abszolút. Arról van szó, ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon számos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették." A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta. "2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válságadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból - hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztják-e el a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte: "kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedes-gyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben."  MTI

A legnagyobb örömhír

Mostanában sokat gúnyolódnak rajtunk – akik mérhetetlen ostobaságunkban még merünk hinni politikai vezetőkben –, azt írják, birkanép vonult és tipródott a békemenetben, senkiben és semmiben nem szabad bíznunk. Ezt a filozófiai és közéleti nihilizmust naponta szajkózva rontják meg az emberek gondolkodását a lélekgyilkosok, az ördög ügyvédei és szószólói. Húsvétkor azonban nem törődünk velük, sőt nagy bosszúságukra még sajnáljuk is őket, imádkozunk értük is, hogy egyszer megértsék, az emberiség történetének legnagyobb örömhíre rejtőzik ezekben a mondatokban: „S az Ige testté lett, és közöttünk élt". Szentmihályi Szabó Péter MH

Jó befektetés a görög válság?

A németek jól profitálnak a görög válság kezelésére nyújtott hitelekből – véli Evangelosz Venizelosz volt görög pénzügyminiszter, a görög szocialista párt (Paszok) elnöke. Elmondta: a német adófizetők sokat profitálnak" abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás megszilárdítását célzó programokban. Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így az utóbbi két évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk  A német pénzügyminisztérium adatai szerint Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén. Venizelosz  elmondta: a májusi országos választásokat követően felálló, új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a középtávú pénzügyi tervet. Ebben a szerkezeti reformokra és a privatizációra kell a hangsúlyt helyezni, hogy elkerülhető legyen a bérek és a nyugdíjak további csökkentése. Hozzátette: társadalmi támogatottság híján igen nehéz a fájdalmas reformok végrehajtása, egyes területeken pedig, mint például a privatizáció, fel kell gyorsítani a folyamatokat. A reformok fő célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is finanszírozható legyen. Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek egy újabb, 14 milliárd eurós megszorítócsomagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU–IMF-hitelcsomag esedékes részletét, és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget. MN

Egy lengyel vélemény

A lengyel konzervatív Rzeczpospolita szerint Budapesten megfelelően működnek a demokrácia mechanizmusai. Schmitt lemondása is a külföld által kétségbevont sajtószabadság bizonyítéka. Ha Magyarország valóban olyan lenne, mint amilyennek beállítják, az elnöknek nem kellett volna lemondania. MH

Európai Unióból szocialista szuperállam lesz ?

Marácz László nyelvész, az Amszterdami Egyetem Európai Tanulmányok Tanszékének docense szerint a nyugat-európai keresztény politikusok nem keresztény, hanem liberális politikusok. A belgiumi Leuvenben működtetett „katolikus” egyetem esetében a katolikus jelző nem jelent semmit. Michiel Klinkhamer szerint 2002-ben készült egy felmérés, amelyben újságírók 78 százaléka mondta magát mérsékelt vagy szélsőségesen baloldalinak, s csak 1 százalékuk jobboldalinak. De nagyjából ugyan ez a helyzet az oktatás vagy a könyvkiadás területén. És nem csak Hollandiában, hanem a többi nyugat-európai országban is! Az egyes országokban található intellektuális elitek összeolvadnak. Kibontakozóban van egy európai uralkodó osztály a média szférájában is. Az Európai Unió hatalmas összegekkel támogatja tanszékek felállítását, amelyeket a domináns ideológia ural. Magyarországnak mindenképpen helyt kell állnia, máskülönben az Európai Unióból szocialista szuperállam lesz. MN

Sátorbontás

Előbb a Sándor-palotánál, majd a főváros parkjaiban is összeszedte sátorfáját a Lehet Más a Politika (LMP) kempingpárt; átmenetileg befejeződött a cirkusz - azt még nem tudni, hol lép fel legközelebb a társulat. Kiadott nyilatkozataik szerint mindkét szereplésük sikeres volt, lám, a köztársasági elnök is lemondott, népszavazási aláírásgyűjtésük pedig százhatvanezer embert mozdított meg. Ez nem semmi - szól az értékelés -, mindkettőre büszke a párt. Utóbbi esemény ceremóniamestere, Vágó Gábor kijelentette: az LMP kampánygépezete ezerrel pörgött; csoda volt, ahogyan kavartak az aktivista lányok... Az most lényegtelen, hogy nem sikerült összeszedni a szükséges kétszázezer aláírást, a parlament százezer érvényes szignó esetén is dönthet úgy, elrendeli a népszavazást. Márpedig működő demokráciákban bizony elrendelik, ez alapvetés, sugallja a d’Artagnanra emlékeztető LMP-lovag. Zöldék szerint nagy szükség van a népszavazásra, csak ebből derülhet ki, jól mennek-e a dolgok manapság idehaza. (Ennek feltérképezésére - így az LMP - feltétlenül az általuk szerkesztett négy témakörben kell kérdéseket feltenni: tankötelezettség-korhatár, álláskeresésijáradék-időpont, próbaidő-maximálás, szabadságkétharmad. Csupa-csupa sorskérdés.) Hogy ezekben az ügyekben már megegyezett a kormány az érintett felekkel? Az most nem érdekes; az egészre az LMP-nek is áldását kell adnia, csak akkor stimmel. Pilhál György  MN

Kendőzetlen vélemény

Cohn-Bendit eltorzult arca és fröcsögése merül fel emlékezetünkben, no meg a budapesti tudósítók kendőzetlen véleménye a „klerikálfasizmusról”, amely hazánkban dühöng. Persze mi is dühöngünk, de a pénz mögöttük van, és a jól fizetett hálózat szorosan összezár, így lesz a durva mocskolódásból „igazságbeszéd”, sőt bátor kiállás az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia mellett. Hiába berzenkedünk: klerikálfasiszták lettünk.   Szentmihályi Szabó Péter   MH

Most jobb lesz?

Voltak egyetemek, mint például a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem, a közismert Foxi-Maxi, amelynek papírja külsőre pimaszul hasonlít az ELTE diplomájára, csak hát a minőség az előbbinél azonnal elmállik a terhelés próbája alatt. Vagy milyen értékkel bír az MSZMP Politikai Főiskolája, amely végzettséggel komoly funkciókat töltöttek, töltenek be sokan még ma is?  Seszták Ágnes MN

Más a mércénk

Fontos leszögezni, hogy Schmitt Pálnak - másokkal ellentétben - nem remegett a szája széle az államfőségért, azt szolgálatként vállalta. Azt is rögzítsük, hogy a politika nem semmisíthet meg egy egész életpályát. Schmitt mégiscsak kétszeres olimpiai bajnok, munkájával nemzetközi tekintélyre szert tett diplomata, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, az Európai Parlament alelnöke volt. Méltatlan az a mocskolódó kampány, amit a mások erkölcsi integritására mindig finnyás ellenzék művelt. Kövér László Heti Válasz