Kitartunk a kormány mellett
A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül.
A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett.
Bencsik András
mno.hu
Ez a megmozdulás megmentette az Orbán-kormányt
Fricz Tamás szerint ha nem akarjuk, hogy egy szűk érdekkör mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor cselekedni kell, ezért van jelentősége a békemenetnek, amely januárban megmentette az Orbán-kormányt. A politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában azt mondta: a magyar kormány legnagyobb bűne az unió és a globális körök előtt az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit.
Tíz-húsz év múlva a történészek nem hagyhatják figyelmen kívül a 2012. január 21-i békemenetet – jelentette ki Fricz Tamás politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában. A civil kezdeményezésű békemenet egyik szervezője azt mondta: egyértelműen állítható, hogy ez a megmozdulás megmentette az Orbán-kormányt. A politológus szerint ha az Európai Unió komolyan veszi az alapértékeit – vagyis azt, hogy az állampolgárok beleszólhatnak a folyamatokba, demokrácia van –, akkor óriási jelentősége kell, hogy legyen annak, hogy az emberek kinyilvánítják: kiállnak a kétharmados többséggel megválasztott kormányuk mellett akkor, amikor európai uniós és globális szintű támadás indul a kormány ellen.
Fricz szerint az elmúlt években olyan folyamatok indultak meg, amelyek megkérdőjelezik a nemzetállamok szuverén döntéseit, és nemzetközileg akarnak hatással lenni a döntéseikre. Egy ilyen gazdasági hátterű politikai nyomás mellett a békemeneten részt vevő több százezer ember megmutatta, hogy azt a kormányt akarja, amely az érdekeiket képviseli. Január 21-ét követően Brüsszel egész másképp tárgyalt a magyar kormánnyal. Ezt maga Orbán Viktor is elmondta – emelte ki Fricz. Ha nincs békemenet, akkor ma sok minden másképp lenne – vélekedett.
A piacok diktálnának
A támadások hátteréről a politológus úgy vélekedett: húsz-harminc év alatt egy olyan neoliberális gazdaságfilozófia alakult ki, amelynek alapelve, hogy a piacok – középpontban a bankokkal – diktálnak. Ennek a nagyon erős szférának, érdekkörnek – amely még az Európai Uniónak is diktál – olyan ereje van (a pénzpiacon és a médiában is), hogy kormányváltást képesek elérni egy országban, befolyásolják a hitelminősítők értékeléseit.
– Ha nem akarjuk, hogy egy szűk csoport mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor ezek ellen a folyamatok ellen fel kell lépni – vélekedett Fricz. A januári békemenet után volt egy nyugodtabb időszak, de újrakezdődtek a támadások hazánk ellen. Hiába nyújtott be Matolcsy György miniszter egy olyan gazdasági csomagot, amellyel három százalék alatt tartható az államháztartási hiány – ahogy azt az unió előírja –, az EU pénzügyi szervei azt kommunikálják, hogy ezt nem hiszik el. Eközben több ország – köztük Spanyolország vagy Portugália – nem képes betartani a három százalék alatti hiánycélt, és ennek nincs következménye.
A kormány legnagyobb bűne az Európai Unió és a globális körök szemében az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit. „Eltérő súlyú feleknél nem lehet fejjel a falnak menni, meg kell tanulni taktikázni” – vélekedett Fricz, és hozzátette: a kormány az elmúlt bő fél évben sokkal taktikusabban viselkedik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az Európai Bizottság kettős mércéjére: a Gyurcsány- és Bajnai-kormánnyal szemben a 10 százalék feletti államháztartási hiányt sem találták soknak. A politológus szerint ez a Brüsszelben egyértelműen érzékelhető „balliberális kánon” eredménye, mely a másság tiszteletét jobboldali kormányunk esetében nem alkalmazza.
Ez visszás '56 tekintetében
Az október 23-i millás megmozdulást illetően Fricz elmondta, hogy az országban tükörbeszéd zajlik, mely megosztottsághoz és a fogalmak devalválódásához vezet, és ez különösen visszás 1956 tekintetében, hiszen a forradalom az összefogás jegyében zajlott. Hozzátette: 1956. október 23-a önmagában is ellentmondásos, hiszen élő történelem, és még mindkét oldal képviselői itt élnek közöttünk. Ezt a kettősséget a rendszerváltásnak sem sikerült feloldania, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, az MSZP megőrizte hálózati hatalmát. A szocialistákat illetően Fricz elmondta, hogy úgy gondolják, hogy övék a hatalom, és ha ez nem így van, akkor az diktatúra. Hozzátette: az új alaptörvény megszüntetheti az ország megosztottságát, de ez hosszú folyamat.
Arra a kérdésre, hogy a januári békemenet sikere megismételhető-e, a politológus azt mondta: „ha a kihívás megismétlődik, akkor bizonyos dolgok is megismétlődhetnek”. Fricz a békemenet legfőbb céljának a honpolgárok összetartásának megerősítését, a kormány mellett való kiállás szükségességét és az Európai Unióval való vitáink pozitív irányba történő változását nevezte. Arra a kérdésre, hogy mivel előzik meg az összetűzéseket, a politológus azt mondta, hogy „a béke a lelkekben van”, amit már januárban is bizonyítottak.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Veszélyes Magyarország?
Nem tud „leszállni” rólunk az Európai Bizottság. Október 16-án a jövő évi költségvetés újabb kiigazítását kérték tőlünk, s ezt 17-én, rendkívüli ülésén teljesítette is a kormány. Nem tehetett mást, hiszen óriási uniós támogatások forognak kockán.
Azt hittük az utóbbi hetek-hónapok kedvező fejleményei láttán — különösen a sikeres Merkel–Orbán találkozó fényében —, hogy talán felkelhetünk a büntetőpadról, s végre ugyanolyan elbánásban lehet részünk, mint a többi EU‑s országnak, mint például Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak, Írországnak, hogy Görögországról már ne is beszéljünk.
Ebben ismét csalódnunk kellett. Ugyanakkor mindez markánsan arra hívja fel a figyelmet — immáron nem először —, hogy erős civil támogatásra van szüksége a második Orbán‑kormánynak, hiszen, mint a példa is mutatja, nem szűntek meg a külső és belső támadások az országgal, illetve a kétharmados többségű kabinettel szemben.
Gyakorta bírálják, méghozzá igen elfogult hangnemben Orbán Viktort, kormányát és az országot is. Lawrence Ferlinghetti amerikai költő visszautasította a magyar PEN Klub által első alkalommal neki ítélt Janus Pannonius‑díjat, azzal az érveléssel, hogy Magyarországon sérülnek az emberi jogok, a sajtószabadság, és a kormány szélsőjobboldali.
Ez az eset azért is jellegzetes, mert itt már összeér a külső és a belső támadás: nyilvánvaló, hogy Ferlinghettit magyar „barátai” szólították fel, hogy ne fogadja el a díjat, s adták szájába a szokásos mantrákat diktatúráról, fasizmusról, rasszizmusról, nácizmusról, irredentizmusról, antiszemitizmusról.
Továbbra is működik tehát a magyar kormánnyal szembeni internacionális hálózat; ez a hálózat nem engedi, hogy az ország lekerüljön a szégyenpadról, hiszen ha így történne, akkor az a „végzetes” következmény is előállhatna, hogy a 2014-es választást is a Fidesz–KDNP-szövetség nyerné meg.
Márpedig az Orbán-kormányt el kell söpörni, méghozzá azért, mert továbbra is kitart azon céljai mellett, amelyeket a választások előtt megfogalmazott. E célok súlyosan sértik az országunk ellen felesküdött hazai és nemzetközi erőkre támaszkodó hálózat érdekeit, hiszen a nemzeti — egyszerre politikai és gazdasági — szuverenitásunk megőrzése mélységesen szembemegy elképzeléseikkel. Éppen ezért, kívülről és belülről is — lásd a hazai ellenzék mozgolódását és terveit október 23-ra — óriási nyomás nehezedik a kormányra.
Tény: a kormány önmagában nagyon sokat tehet és kell is tennie az itt élő milliók érdekeinek védelmében, ám lehetőségei nem végtelenek. Tehát az itt élőknek is meg kell védeniük azt a kormányt, amely kiáll értük. Egyik tétel a másikból következik: a kormány és a társadalom külön-külön, önmagában kevés ahhoz, hogy egyedül kivédje a külső és belső támadásokat; egymásra vannak, egymásra vagyunk utalva, csak együttesen lehet megvédeni az eddig kivívott eredményeket, és elősegíteni a következő, hasonló irányú lépéseket.
Magyarul, a társadalom, az állampolgárok, a civilek nem pusztán nézői az ő érdekeiket képviselő kormány küzdelmeinek. Kormány (állam) és állampolgárok (társadalom) egy nemzetnek két oldalát jelentik. Akik kiállnak a nemzeti szuverenitást és szabadságot, illetve az emberek sokaságának érdekeit védő kormány mellett, igazából a szó jó értelmében már honpolgárok, együtt pedig honfitársak.
De vajon megérdemli‑e ez a kormány, hogy kiálljanak mellette a honpolgárok? Feltétlenül, ugyanis a választások óta eltelt több mint két év óta mind a mai napig kitartott a nemzeti szuverenitás, az önálló út és az igazságos közteherviselés, az átlagemberek és kispénzűek védelme mellett. Amíg előbbi a szabadságunkat alapozza meg — hiszen nemzeti függetlenség nélkül nem létezhet egyéni szabadság sem —, addig az igazságos közteherviselés teremti meg a demokrácia alapjait, hiszen a demokrácia nem az elitcsoportok, hanem a széles tömegek érdekeit képviseli elsősorban.
Nem arról van szó, hogy a kormány az utóbbi két és fél évben ne követett volna el hibákat, néha talán nagyokat is. Jómagam például egyet mondanék: ha ragaszkodik is a kabinet az egykulcsos, lineáris adóhoz — amin még a jobboldali közgazdászok is vitatkoznak —, a válságra való tekintettel korlátozott időtartamra, például három évre bevezethetne egy magas kulcsú szolidaritási adót, amellyel a saját gazdasági mozgásterét növelné meg, s az igazságos közteherviselés sem szenvedne csorbát.
Azt sem mondanám, hogy nincs időnként kapkodás a törvényekben, hogy ne késne az elszámoltatás. Ám fővonalakban jó úton halad a kormány: rugalmasan és taktikusan tárgyal az „óriásokkal”, az IMF-fel és az EU‑val; a Matolcsy‑féle csomag, bár terheket is tartalmaz, igyekszik azokat arányosan elosztani; a földtörvénytervezet elsődleges célja, hogy megvédje a magyar földeket, és azokat magyar kézbe adja; a diákhitel növeli az esélyegyenlőséget; a munkahelyvédelmi akcióterv jó elképzelés; a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése dicséretes – és még sorolhatnám.
A honpolgárok joggal várják el, hogy vigyázzon rájuk a kormány. Ám a honpolgároknak is vigyázniuk kell a kormányra – ha megérdemli, ha a nemzeti és honpolgári érdekeket védi. És most ez a helyzet.
Fricz Tamás
Bayer Zsolt: Morcizás - Álláspont - (teljes cikk)
Szanyi kapitány szerint „van egy kis morcizás a Milla miatt” – de amúgy minden rendben.
És tényleg minden rendben van. Hogy lássák önök is, mennyire van rendben „A minden”, megkísérlem összefoglalni mindazt, amit eddig tudunk. Eddig azt tudjuk, hogy lesz Milla-tüntetés a Szabad sajtó útján. Ezt onnan tudjuk, hogy mondta a Juhász Péter. A Juhász Pétert meg onnan tudjuk, hogy szerinte jó dolog a fűszívás, és része a mi szabadságunknak is.
Juhász Pétert tudni amúgy szorgalmi feladat, kisötös jár érte. Ha valaki szép sormintát rajzol alá, akkor kettő.
Azt is mondta a Juhász Péter, hogy ő bármit megtesz Orbán elzavarásáért, és el is fogja zavarni Orbánt, mert erre „akkora a társadalmi igény”.
Amerre én járok, ott arra van hatalmas társadalmi igény, hogy valaki mesélje már el végre, mi az a Juhász Péter – de ez persze mellékes.
A lényeg, hogy lesz végre megint Milla-tüntetés.
Ott lesz a Társadalmi Igény, aki hatalmas vállán tartja majd a tömeget. És ott lesznek a tömegben a jövő zálogai.
Ott lesz mindenekelőtt a Dopeman nevű Pityinger László, akiről annyit érdemes tudni, hogy amikor leírja a nevét az ember, akkor az automatikus helyesírás-ellenőrző aláhúzza pirossal. Továbbá talán még azt, hogy őnála talán csak a Szanyi kapitány butább ember, és még azt, hogy ő a Milla köztársaságielnök-jelöltje. Pityinger úgy lett köztársaságielnök-jelölt, hogy nagyon komoly versenyben volt a Merlin színházban egy Bartos Cs. István nevű jelölttel, aki kampánybeszédében kijelentette az ő közönségének, vagyis a Millának, hogy „lenyelne egy harminccentis szaros disznóbelet is, ha kell”.
Sajnos eleddig még nem kellett neki, viszont ez a vállalás annyira smakkolt a Milla közönségének, hogy Bartos Cs. István toronymagasan verte Pityingert a szavazáson. A végeredmény láttán viszont a Milla-szervezőkben feltámadt az egészséges életösztön, és nemes egyszerűséggel felülírták közönségük döntését, és Pityingert nevezték meg győztesként.
Ők szerveznek most nagy-nagy tüntetést a demokráciáért.
Dopeman mellett ott lesz TGM is, de ő csak asztráltestként lesz jelen, ugyanis ő nem hajlandó részt venni Bajnai Gordon „felkenésén”. TGM amúgy beszédet is mond – már csak ezért is érdemes odamenni, hiszen alig-alig lát az ember Bajnai felkenésén nem részt vevő asztráltestet beszédet mondani. Miután a résztvevők meghallgatták TGM asztráltestet, zuhanásba fognak kezdeni. Akkorát fognak zuhanni, mint zuhant Szürke Gandalf Mória bányáiból az alvilágba. S a zuhanás végén ott várja majd őket Balavány György.
Balavány Györgyöt onnan lehet tudni, hogy 2008-ban ezt írta a Magyar Nemzetben: „Ma egy kétgyermekes magyar pedagógus házaspár kevesebbet keres a munkájával, mint egy négygyermekes munka nélküli cigány család segélyekből, adományokból és kétes ügyekből. Eközben cigányok egész falvakat rombolnak le, erdőket-mezőket tarolnak le, s felkoncolják, aki útjukba áll. Ahol túlerőbe kerülnek, nyíltan terrorizálják a lakosságot. És a magyarok tűrik a mindennapi Olaszliszkát.”
Tegnapelőtt pedig ugyanő ezt írta a blogjában: „Vona elnök, akár pártjának egyéb prominensei, már több ízben tett gyűlöletet gerjesztő és általánosító kijelentéseket a magyarországi cigánysággal kapcsolatban. Az ilyen megnyilvánulások nyilvánvalóan tovább rontják a helyzetet, ami az egyik dolog. (…) Kíváncsian várom, ennek alapján indul-e eljárás Vona Gábor és a hasonló kijelentéseket tevő társai ellen. Valami jogállamról volt szó, azt hiszem. Nekem se időm, se kedvem följelentéseket írogatni, de ha valaki ért az ilyesmihez, legyen már szíves. Köszönöm!”
Fantasztikus élmény lesz meghallgatni őt. Ha majd Balavány kolléga befejezte, kicsit feljebb mászik a tömeg az alvilágból, és ott fogja várni őt Bajnai Gordon. Bajnai Gordon az a dolog, amit Gyurcsány Ferenc húzott elő a kalapjából egykoron, és mondá néki: „Van mááásik!!!”
És tényleg van. Az MSZP 2009-es miniszterelnök-jelölt castingja volt a modern kori magyar politikatörténet legszórakoztatóbb egy hete. Az akkori eseményeket tökéletesen foglalta össze egy honfitársunk a neten annak idején: „Takács lejátszott, felkészül Varnus Xavér”. És Xavér felkészült, de valahogy közben visszaugrottak a névsor elejére, és Bajnai miniszterelnök lett. Most fog a Milla-tüntetésen felszólalni és fölkenődni. (De TGM akkor már elrepül a házak felett.)
Gyurcsány közben üzent Bajnainak, hogy rossz színpadot választott, és ne menjen oda.
Szanyi kapitány üzent Juhász Péter fűszívónak, hogy nincs ez így jól egészen. Juhász Péter visszaszólt, ezért lett a kicsi morci.
Az MSZP szerint ott kell lenni magánemberként – vagy mégsem.
Az LMP szerint szó sem lehet róla, hogy ők odamenjenek.
Az LMP szerint igenis ott lesznek.
És ott lesz a Kónya Péter is, ami mindenképpen megnyugtató. A legfrissebb hírek szerint mégis eljön a Bartos Cs. István is, és hoz magával egy harminc centi hosszú szaros disznóbelet. És tényleg: már csak éppen az hiányzik onnan.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Megfúrnák Bajnai Gordon mítoszépítését
Tovább nő a feszültség a baloldalon a Milla október 23-i rendezvénye kapcsán. A szocialisták buszokkal szállították volna a kormányellenes tüntetőket a Milla rendezvényére, de ezt most sokan lemondják, mert a szerveződés vezetője élesen bírálta a szocialisták kormányzását. A Heti Válasz közben arról ír, a baloldali pártok egyike sem érdekelt a volt kormányfő körüli mítoszépítésben.
Magyar Nemzet
Szomorú Szabadka
Szerb dallamokat penget szerb hangzású hangszerén egy torzonborz figura a főutca egyik házának lépcsőjén, szemetet sodor az őszi szél. Magyar szót még elvétve sem hallani.
Letaglózva szédelgek a negyven éve ismert házak között, a megszokott utcákon, automatikusan fordulok be itt és ott, az már fel sem tűnik, hogy akárcsak Pesten vagy Szegeden, egyáltalán nem az a jól ismert bolt vagy intézmény van már ebben vagy az épületben, amiket hosszú időn át megszoktam. A könyvbemutató, amelyre most indulok – egy idős, kiváló szabadkai asszony memoárkötete, a délvidéki magyar irtó vérengzések áldozataiért és a történtek kutatásáért alakult Keskeny Út Alapítvány adta ki –, Silák Mária címét viseli: Szép és szomorú Szabadkám.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Pakkot kaptunk
Ráadásul tudtuk is, hogy jön, mert menetrendszerű csatlakozása volt a magyar gazdasággal szembeni borúlátó londoni vélekedésekhez, amelyeket a legnagyobb elemzőházak képviselnek. Ugyan az Európai Unió mondhatta volna, hogy engedékeny lesz az egyébként igyekvő magyarokkal, mint ahogy megenyhült a portugálok törekvései láttán, és egy év türelmi időt adott nekik. Mint ahogy a görögöknek is hamarosan megszavazza az újabb kétévnyi türelmet, pedig azok ha igyekeznek is, viszonylag kevés és lesújtó eredménnyel teszik. S mint ahogy az EU általában is megértő azzal a huszonegy tagországgal, amely ellen túlzott deficit-eljárás folyik. De Brüsszel velünk szemben bekeményített!
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap
Zsarolás
Nehezen magyarázható a bizottság hazánkra irányuló megkülönböztetett figyelme, az ölre menő küzdelme a deficitszint 0,1– 0,5 százalékos (!) esetleges túllépése miatt. Mert mi ez ahhoz képest, hogy az euróövezet már-már a szétesés ellen küzd, a spanyolok tegnap mentőcsomagot kértek, Portugáliában ötven éve nem látott megszorításokat vezettek be, amely ellen százezrek tüntetnek, Görögország adósságválsága megoldhatatlan, az olaszok pedig rettegnek, hogy a spanyolok küszködése őket is magukkal rántja?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Millió
Ahogy hallom, a tavalyihoz képest annyi a változás, hogy most nem egy bizonyos Dopeman (aki rengeteg trágár kifejezést ismer), hanem Bajnai Gordon (akinek sok pénze és autója van) beszél majd ostobaságokat - akarom mondani, szólal majd fel.
Pozsonyi Ádám
Demokrata
Káosz a balliberális oldalon
Bajnai Gordonról köztudott, hogy ifjúkommunista volt, majd némi kitérő után előbb gazdasági miniszter volt Gyurcsány Ferenc kormányában, 2009-től pedig miniszterelnök. Az elmúlt időszak nagy részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, ahol Charles Gati, Mark Palmer, Soros György és Hillary Clintonhoz kötődő különböző alapítványok segítségével készült szakértőként készült visszatérni a miniszterelnöki székbe. Furcsa véletlen, hogy a civil szervezetként elkönyvelt Milla is az Egyesült Államokból kapott anyagi támogatást, de a pénz egy része - állítólag - eltűnt.
Tóth Gy. László
Demokrata