Nehezen magyarázható a bizottság hazánkra irányuló megkülönböztetett figyelme, az ölre menő küzdelme a deficitszint 0,1– 0,5 százalékos (!) esetleges túllépése miatt. Mert mi ez ahhoz képest, hogy az euróövezet már-már a szétesés ellen küzd, a spanyolok tegnap mentőcsomagot kértek, Portugáliában ötven éve nem látott megszorításokat vezettek be, amely ellen százezrek tüntetnek, Görögország adósságválsága megoldhatatlan, az olaszok pedig rettegnek, hogy a spanyolok küszködése őket is magukkal rántja?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Ahogy hallom, a tavalyihoz képest annyi a változás, hogy most nem egy bizonyos Dopeman (aki rengeteg trágár kifejezést ismer), hanem Bajnai Gordon (akinek sok pénze és autója van) beszél majd ostobaságokat - akarom mondani, szólal majd fel.
Pozsonyi Ádám
Demokrata
Bajnai Gordonról köztudott, hogy ifjúkommunista volt, majd némi kitérő után előbb gazdasági miniszter volt Gyurcsány Ferenc kormányában, 2009-től pedig miniszterelnök. Az elmúlt időszak nagy részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, ahol Charles Gati, Mark Palmer, Soros György és Hillary Clintonhoz kötődő különböző alapítványok segítségével készült szakértőként készült visszatérni a miniszterelnöki székbe. Furcsa véletlen, hogy a civil szervezetként elkönyvelt Milla is az Egyesült Államokból kapott anyagi támogatást, de a pénz egy része - állítólag - eltűnt.
Tóth Gy. László
Demokrata
A politika szilárd eszmei mag nélkül hatástalan és értéktelen. Ez az, ami hat éve reménytelenné tesz minden baloldali politikai törekvést. A különböző formációknak egyetlen közös gondolatuk van: legyőzni Orbán Viktort, és a helyére ülni. Ez azonban nem eszmei alap, ez csak egy vágykép.
Nézzük, kik is készülnek szónokolni a Milla nevű, végsőkig zűrzavaros szerveződés színpadán, most október 23-án. Egy Facebook-vitéz, akiről azt sem tudjuk, hal-e vagy hús, továbbá egy Trockij szerepében tetszelgő szalonproletár, egy Szovjet-Oroszországban kiképzett titkosrendőr, egy harmadosztályú rapper és egy KISZ-titkárból lett nagytőkés, aki aktív részese volt a Gyurcsány - kormány ámokfutásának. A hatalom megszerzésének vágyán túl vajon van-e bármi közös ezekben az emberekben? Ugyan!
Bencsik Gábor
Demokrata
Befejezésül: hogyan érhető el Európa egysége, az önrendelkezés megtartása, a gazdasági szabadság és a morális függetlenség? Először is a nyugati civilizáció alapjainak a megerősítésével, az értékközösséget adó transzcendentális alapok és az öngondoskodás eszközrendszerének egységes felújításával. A második Orbán - kormány helyes irányba indult, amikor a meggyengült egyéni és közösségi identitás, az értékközösség megerősítését, az öngondoskodás képességének helyreállítását tűzte ki célul, ahogy a Varsó-Budapest tengellyel is. Csak erős és egységes Kelet - Közép - Európa érvényesítheti érdekeit akár Moszkva, akár a Karoling - utódállamok vagy éppen Amerika irányában.
Banai Miklós
Magyar Nemzet
Az új földtörvény a maga nemében páratlan. Ezért is támadják sokan határon túlról és belülről a kormány minden, nemzeti alapokon, érdekeken nyugvó döntését. Pedig olyan egyszerű az egész: annyi földet vehessenek nálunk a külföldiek, mint amennyit mi vásárolhatunk az ő hazájukban. Se többet, se kevesebbet, így vagyunk kvittek.
Csákó Attila
Magyar Hírlap
Akiknek itthon érdekük fűződik az Orbán-kormány megbuktatásához, de legalábbis meggyötréséhez, ha más nem is sikerülhet, azok nagyon szeretnek általában Berlinben időzni, hiszen ott nekik mindig kék az ég és simogatóan süt a nap. Szeretnek ott élni vagy oda gyakorta kirándulni a hazai „liberális” ellenzék különféle figurái. Demszky is újabban inkább ott tartózkodik, mint itthon vagy horvátországi nyaralójában, akik feltűnően jó kapcsolatokat ápolnak a német közvéleményt formáló – elsősorban baloldali és liberális – körökkel.
Ha eddig főként Amerikában érezték otthon magukat, ma már egyre inkább Berlinben, bár Amerika és Kanada is változatlanul kiváló terepnek bizonyul számukra. Jólét, jó ellátás, jó kapcsolatok, gazdag sajtótámogatás, és nem kell megdolgozni érte, csak kitalálni magyarországi szenvedéstörténetük meséjét, ahol őket elnyomják, meg a cigányokat is elnyomják, és nincs sajtószabadság. Ha ezt a mesét mindennap elő lehet adni és be lehet sulykolni még a gazdaság és a politika világközpontjaiba is, akkor jó pénzzel talán még a következő választásokon is sikert lehet aratni.
Most azonban Angela Merkel nyilatkozata arról szólt, hogy több vitatott kérdésben is el kell ismerni a
kormány munkáját és eredményeit, s azokat méltányolni lehet.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Más dimenzióba emel a másik lángész, Szanyi Tibor, aki YOUROPE című korszakalkotó cikkében (Népszabadság) a szegénység felszámolását abban látja, hogy elveszi a bankárok és milliárdosok pénzét. „Szóval igen, kedves milliárdosok, a ti pénzcsapjaitokat akarjuk és fogjuk elzárni,
amiből sokkal, de sokkal több minden fedezhető, mint amit ebben az írásban felvetettem.” Elvenni a gazdagoktól, szétosztani a szegények között, ez sok ezer éve tetszetős program, bár a baloldali milliárdosok és bankárok esetében kissé nehéz lesz a kivitelezés, a rém sem azért ment a gyárba, hogy szétossza mindenét, és a cicanadrágjában elmenjen futni egyet. Egyébként az elvétel egyszer már megtörtént Rákosi idejében, az osztogatás már nem sikerült, de legalább a szegényeknek megvolt az a vigasztaló érzésük, hogy a pártvezetőkön kívül mindenki szegény.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Lagarde asszony ma Orbán Viktor politikájának legnagyobb támogatója. Ezt mondta: „Nem az öncélú megszorítás a célunk. Hanem az, hogy az országok tartósan saját lábukra tudjanak állni, hogy önállóvá váljanak és a képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat”.
Lényegét tekintve pontosan ezért küzd a magyar kormány is. A piac el is ismeri az eredményeket: a forint árfolyama erősödött, a kockázati felár csökkent. A hazai baloldali és liberális ellenzéken kívül szinte csak a hazánkat bóvli kategóriába soroló hitelminősítők erőltetik az IMF-fel való megállapodást. Elképesztő módon a legnagyobb hisztériát a baloldali közvélemény-formáló sajtómunkások csapják a két-három éves futamidejű IMF-hitelszerződés megkötése érdekében. A szociálisan amúgy nagyon érzékeny szocialisták szeretnék leginkább a pénzügyi kiigazítást, a strukturális reformot a hitelmegállapodásért cserébe.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága tegnap úgy döntött, a szlovák kormány 2009. augusztus 21-én joggal akadályozta meg, hogy Sólyom László akkori államfő Révkomáromba látogasson, ahol részt kívánt venni Szent István szobrának avatási ünnepén. Az indoklás szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.
Az Európai Bíróság ítélete tehát tükrözi az Európai Bizottság korábbi állásfoglalását, amely ugyanezen a véleményen volt, teljes mellszélességgel Szlovákiát támogatva és kérve a luxembourgi talárosokat a magyar álláspont elutasítására.
A bíróság indoklásának 72-ik pontjában azt írja, „Mivel a Magyarország által felhozott kifogások közül egyiknek sem adott helyt, a keresetet teljes egészében el kell utasítani”. A felperesi érvek kifogások?
Ugyanannak az Európai Bizottságnak a jogi képviselője, amely szerint Magyarország államfője ne avasson Szent István szobrot a Duna másik oldalán, szeptember 20-án a tényeket és az emberi tisztesség minimumát is kigúnyolva kérte az Európai Parlament petíciós bizottságát, hogy az ne vegye napirendre a Benes-dekrétumok ügyét, mert azokat az Európai Unió keletkezése előtt alkották meg és így „történelmi dokumentumokról” van szó.
Az 1945-ből származó Benes-dekrétumok elsősorban azon 13 jogszabályból állnak, amelyek a csehszlovák nemzetállam területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették. Amelyek alapján indultak meg a kitelepítések, a vagyontól való megfosztás és az iszonyatos kegyetlenkedés. Annak ellenére, hogy e dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi kartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette „e történelmi dokumentumok” sérthetetlenségét.
A napokban a Nobel béke-díjjal kitüntetett EU szerint tehát egy államelnök ne sétáljon át szobrot avatni a schengeni határon, az viszont teljességgel az Oslóból nézve békében úszó unió rendjéhez tartozik, ha a többszázezres magyar őshonos kisebbség Szlovákiában még ma is kollektív bűnös, jogait nem állítják helyre, kártérítést nem követelhet és – függetlenül a Benes-dekrétumoktól – nem beszélhet orvosával anyanyelvén vagy adott esetben büntetés terhe mellett használhatja anyanyelvét.
Az Európai Bizottság természetesen – ő mondja - nem részre hajló Magyarországgal szemben. Franciaországgal sem. A hangját nem is hallottuk, amikor szeptember végén az ottani Marseille városában felgyújtottak egy cigánytelepet, amelynek lakói fejvesztve menekültek – nyilván az alapjogi kartával összhangban.
Arról az Európai Bizottságról van szó, amely a 2008-ik évi őszi gazdasági előrejelzésében a Magyarországról szóló fejezet ezt a címet kapta: A kezdődő gazdasági fellendülés. És ebben az állt, hogy 2009-ben a magyar gazdaság 1,7 %-kal nő. Hogy a valóság 6,8 %-os csökkenés lett, az is nyilván aláhúzza e bizottság hazánk iránti jóindulatát.
Amikor az épp szocialista vezetés alatt menetel. Hogy ugyanennek a bizottságnak most, november 7-ére ütemezett gazdasági előrejelzése a valóságnál rosszabbat fog jósolni, csak alátámasztja e Nobel-díjas társulat irántunk és a Benes-dekrétumok fenntartása iránt mutatott szeretetét.
Lovas István
Magyar Nemzet