Amikor a saját bőrükre megy a "tolerancia gyakorlása", akkor már nem is olyan fontos érték a tolerancia

                            A Ruhr-vidékre több tízezer cigány érkezett Romániából és Bulgáriából. A tartományi belügyminisztérium a bűncselekmények, betörések emelkedéséről számol be. A tárcát vezető szociáldemokrata Ralf Jager szerint tévedés lenne azt hinni, hogy e problémákat a rendőrség képes megoldani. A lakosság körében aláírásokat gyűjtenek a romák bevándorlásának megakadályozásáért. Magyar Nemzet

Szilágyi Gaby (Connecticut): Újévre készülve az Újvilágban

                            Az Amerikai Egyesült Államokban több mint másfél millió olyan amerikai állampolgár él, aki magát magyar származásúnak tartja. Ez a szám azonban nem mutatja a valós adatokat, hiszen a hosszabb ideje vizummal vagy már anélkül itt tartózkodókról nincsenek pontos információink. Többségük december 24-én este gyújtotta meg a fényeket a karácsonyfáján, melyen néhány szem Magyarországról küldött szaloncukor is akad, és magyar szokás szerint ekkor adták át az ajándékokat is egymásnak.   Vegyes házasságokban gyakran követik az amerikai szokást, amely szerint már Hálaadás ünnepe utáni nap feldíszítik a fenyőfát, és csak december 25-én reggel hozza Santa Claus vagyis Mikulás az ajándékokat. Azonban ezekben a családokban is megünneplik a Szentestét, és gyakran éppen a nem magyar származású fél készíti a bejglit. Több, az Egyesült Államokban élő magyar származású híresség is büszke arra, hogy megtartotta a magyar szokásokat. Pataki György volt kormányzó gyermekeit is többször elvitte Magyarországra és Erdélybe, hogy közelebbről is megismerkedjenek a hagyományokkal, és megízleljék azt a töltött káposztát, amit oly finoman készített e nagymamája.Ezt a szót máig tiszta magyarsággal ejti ki. S mivel kedvence a tokaji aszú, biztos vagyok benne, hogy ünnepi asztalukról az sem hiányzott. Sok született amerikai is szereti a magyar konyha ízeit, de nem tudnak bejglit sütni vagy töltött káposztát főzni. Nekik csak el kellett menniük az egyik közeli magyar templomhoz, ahol több ezer töltelék készült azok számára, akik hagyományos magyar karácsonyi vacsorát kedvelik. Természetesen a magyar templomokban december 23-ától 25-ig naponta tartottak magyar nyelvű miséket és istentiszteleteket. Előtte és utána pedig ünneplés, beszélgetés. Sokan csak ilyenkor tudnak elszakadni a munkából, és résztvenni a közösségi életben. A magyar templomok , közösségi házak az összefogó kapcsok az itteni magyarság között. Ma az amerikai keleti partokon sűrű havazás közepette Szilveszterre készülünk. Hagyományosan Connecticutben Wallingfordon tartották minden évben a szilveszteri bulit. Wallingfordot kicsiny erdélyi településnek is mondhatjuk. A Magyar Ház dísztermében tartják októberenként az éves Székelybált is, és több mint száz erdélyi magyar szívére tett kézzel itt esküdőt fel a New Yorki főkonzulátus képviselője és az otthonról érkezett parlamenti képviselők jelenlétében, hogy Magyarországnak hű állampolgára lesz. Szilveszter este a teremre most mégis csend borul. Hűen tükrözve az Egyesült Államok gazdasági helyzetét. A szorgalmasan dolgozó székelyeknek és mindenki másnak is szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat,. New Yorkban, Manhattanben a 82.utcai Magyar Házban megpörgetheti a menyecskéket és az asszonyokat az, aki az Óévet nagy társaságban szeretné búcsúztatni töltött káposzta, sült kolbász és sertéskaraj mellett. Oh,s majd elfelejtettem a sok finom házi süteményt és bort. Az Amerikai Egyesült Államok bármelyik államában is éljenek a magyarok, otthonukban vagy baráti társaságokban ünnepeljenek, egészen biztos, hogy a magyar idő szerinti éjfélkor bekapcsolják a computerüket vagy tévéjüket, hogy együtt énekelhessék az otthoniakkal himnuszunkat, mert nekünk itt mégis csak akkor kezdődik az Új Esztendő. Szilágyi Gaby (Connecticut) Magyar Hírlap

Kövér László: Önmagában, hogy ez kérdés lehet az értékvesztésnek a kifejeződése

                    Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy világos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy a pusztulásba rohan. Márpedig a magyar szellemi elit – folytatta – 22 éve szekértábor-háborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mértékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.   Kövér László szerint ez látható a fiatal generációkon is, például annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy egy ingyenesen tanuló felsőoktatási hallgató köteles-e a Magyarországon megszerzett tudását legalább egy bizonyos ideig a közössége javára fordítani. Önmagában, hogy ez kérdés lehet (...), ennek az értékvesztésnek, elbizonytalanodásnak, zavarnak a kifejeződése” – értékelte, bírálva ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek „meglehetősen alantas módon gyermekeket tolnak maguk előtt politikai harcba.

Kövér László az Alkotmánybíróság bántó döntéséről

                      A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntését, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt – folytatta –, hogy az Ab politikai pályára lépett, és politikai tanácsokat osztogatott a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni – vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik. mno.hu

A nemzet nem egy történelmi baleset következménye

                        A nemzetpolitikáról szólva Kövér László úgy fogalmazott, a nemzetek nem egy történelmi baleset következményei, hanem (...) a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik, és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. Ha a nemzet elvész, akkor a civilizáció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék – hangsúlyozta. mno.hu

Kövér László: Ez az eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés - az erdélyi magyarok, és politikai vezetőik

                          Egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között – vélekedett a házelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés, mondta Kövér László.   Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet – vélekedett, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette. A választások éve volt 2012 a határon túli magyar közösségek számára, és egyáltalán nem sikerült komoly eredményeket elérni, a kormányokból kiszorultak a magyar erők. „Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott az országgyűlési választásokon arányait tekintve, mint román” – példázta, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis „kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és annak vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak”. A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell – összegezte álláspontját Kövér László. mno.hu

Számvetés - Nagyon nehéz egy ciklus alatt bepótolni évtizedek mulasztásait és kijavítani a hibákat

                                    A jelenlegi kormánynak valójában huszonkét év problémáival kell megküzdenie. Iparunk a múlté – milyen jó lenne feltámasztani, de hát ez nem megy egyszerűen. Mezőgazdaságunkat lerombolták, pedig valaha azt mondták ránk, mi vagyunk Európa éléskamrája. Történelmünk feltárása, de mondhatnánk azt is, a múltunk feltárása egyre jobban kitolódik. Vámos György Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Gúzsba kötve

                              Még sincs olyan rossz dolguk Magyarországon a bankadóval és vállalati különadókkal sújtott multinacionális cégeknek, mint ahogyan egyesek állítják. Olyan tekintélyes mértékű nyereségre tettek ugyanis szert hazánkban, hogy a profit kivitelével – amelynek során a cégek a forintot átváltják devizára, és úgy viszik ki az országból – alaposan elmozdították az év utolsó hónapjában a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Nagy Vajda Zsuzsa Magyar Nemzet

Pozsonyi Ádám: Baloldal és irodalom - (teljes cikk)

                                          Jó ideje megszokottnak veszik a balliberális térfélen, hogy a művészi élet azt jelenti, ők vannak pozícióban. Színházi kinevezésekről is elhangzott egy-két arcpirító megjegyzés, és ezt akkora médiaháttérrel tették, hogy még egy – magát nemzetinek valló – ismerősöm szájából is elhangzott a minap: a jó írók baloldaliak. Nos, elmondanám erről a véleményem.   Kérem tisztelettel, baloldali szemléletmóddal nem lehet értéket létrehozni. A baloldali gondolkodás tudniillik a tagadásra épül. Nem! – jelenti ki a lelkes ifjú (vagy felnőni képtelen szánalmas öregember), és büszke erre a gesztusra. A kisgyerek is büszke arra, hogy nem írja meg a számtanpéldát, focizni megy, amikor tejért küldik, vagy juszt is megeszi ebéd előtt a csokit, de ez nem nevezhető komoly dolognak. Félre ne értsük egymást, szükség van erre is, csak hát helyén kell kezelni. És a lényeges dolgok közé mindez nem illeszthető be. Mert mi is a lényeges dolog? Élet, halál, közösség, szenvedés, felmagasztosulás, hősiesség, áldozat. Ezeket a kisgyerek nem érti, s éppen így a baloldali sem. A forradalmi eszmék tudniillik az élet örök törvényeit tagadják. Mert mit is tagad századok óta a baloldal? Hierarchia, férfi–nő viszony, közösség, Isten. Csak a legfontosabbakat, amelyek nélkül a létezés elképzelhetetlen. Mert ezeknek a „reakciós” szabályait nem a királyok, grófok, papok és egyenruhás tábornokok találták ki, hanem az élet. Ki kell menni a természetbe, és meglátjuk, hogy ott minden úgy működik, ahogy a reakciós, régi világban. Az eszement utópiák, amiket a 20. és 21 század ráerőltet a világra, az erdőben, a mezőn, a farkasok, lovak és seregélyek világában nem működhetnek. Képzeljünk el emancipációt a rókák és a borzok között. Próbáljuk ráerőltetni a másság tiszteletét a patkányokra. A vegetarianizmust a jegesmedvére. Az egyenlősdit az elefántcsordára. Vicc. És mivel a haladó szemléletmód az élet örök törvényeit tagadja, az élet örök kérdéseire nem is adhat választ. A baloldali művészet egy poén, egy geg. Pillanatnyi jópofa röhögés. Egy gesztus. Egy fricska. Ami a csattanó pillanatában hat, de másnap már senkit sem érdekel. Hogy is érdekelhetne, amikor másnap már másnap van? Ahhoz, hogy másnap is hasson, örök kérdésekkel kellene foglalkoznia, de ő csak addig jut el, hogy tagadja a tegnapot. Na jó, de az már tegnap volt, ma már az nem jelent semmit. Kiakasztani egy kabátot a kiállításon. Kockát mázolni három pöttyel, és azt mondani: festmény. Egyszeri poén. Jót röhögünk. De másnap már unalmas. Vegyük elő Esterházy Termelési regényét. Kassák Lajos verseit. Wahorn András festménynek nevezett baromságait. Már nem is röhögünk. Unott arccal toljuk odébb, és kezünk – mivel válaszokat keres az élet örök kérdéseire – ösztönösen nyúl a Katona Józsefek, Madách Imrék, Arany Jánosok és Gárdonyi Gézák után. De lehetünk konkrétak is. A magyar irodalom egyetlen, ismétlem, egyetlenegy írója, költője sem volt baloldali – mármint aki komolyan vehető –, mert nem is lehetett. Csokonai Vitéz Mihály, Bajza József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Arany János, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Fekete István, Szabó Dezső (ez az első vonal, csak úgy hirtelen, ami eszembe jut) kivétel nélkül a normalitásban, Istenben, nemzetben hívő írók. (Mielőtt Adyt valaki baloldalinak titulálná, kezdje a Seregesen senkik jönnek című versével, aztán maradjon csöndben.) És a másodvonal, a Rákosi Viktor, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Karinthy Frigyes, Kodolányi János, Móra Ferenc úgyszintén az. Létezik harmad-, illetve negyedvonal is, amibe az Osvátok, Kassákok, illetve korunkban a Nádas Péterek és társaik illeszthetők, de komolyan venni, és a magyarság vagy az élet örök kérdéseire választ találni ezeknél nem lehet. Ám van egy egyszerűbb próbatétel is. Egyszerűbb, kézzelfoghatóbb és világosabb. Nyíltabb és egyenesebb. Mint a teremtés rendje. Az, amit ezek állandóan tagadnak. Be kell vinni egy antikváriumba egy baloldali szerző kötetét. Ha átveszik, életképes. Ha átveszik, azt jelenti: a divat lecsengésével is keresi valaki. Keresi, mert örök igazságokat talál meg bennük. Nos, próbálja meg valaki egy posztmodern szerző kötetét bevinni. Körberöhögik. Pozsonyi Ádám Magyar Hírlap

Tukacs István ne riogassa valótlanságokkal az embereket!

Joggal rémülhet meg bárki, amikor azt olvassa Tukacs István képviselő mai közleményében, hogy a szocialisták nyilvánosságra hozott programja lesz az alapja az új MSZP-kormány gazdasági intézkedéseinek. Nem csoda, ha megretten az ember, hiszen mindannyian jól ismerjük már a szocialista gazdaságpolitikát - áll a Fidesz-frakció közleményében.   Csak néhány példa: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egyetlen évben sem tartották be a Konvergencia Programban vállalt államháztartási hiánycélt, volt olyan, hogy a hiány többszörösét tette ki a tervezettnek. Kormányzásuk évei a lakosságot sújtó sorozatos megszorításokra épültek, elég csak a 13. havi nyugdíjak és közalkalmazotti bérek eltörlésére vagy éppen az ingatlanokat terhelő vagyonadó bevezetésére gondolni. Ezzel szemben az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően folyamatosan csökken az államadósság, az államháztartás hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tudjuk tartani. Ráadásul mindezt nem a szocialisták módszerével – azaz a magyar polgárok mindennapjainak megnehezítésével – értük el, hiszen a családok, vállalkozások terheit mérsékeltük az elmúlt két és fél esztendőben.   Szerencsére szó sincs arról, hogy Magyarországnak a szocialisták gazdaságpolitikai koncepcióját kellene elszenvednie a jövőben, mégis újfent megkérjük Tukacs Istvánt, ne riogassa valótlanságokkal az embereket!   MTI/OS, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom