Stefka István: Ki hazudik? - (teljes cikk)
Ennek megállapítása mindig nézőpont kérdése. Persze mindent felülírnak a tények. De vannak olyanok, akiket nem zavarnak a tények, a valóság, és rendre csak az ellenkezőjét állítják. A folyamatos hazudozók mindig számítanak az emlékezetkihagyásra, a kegyes felejtésre és természetesen a történelemhamisításra.A hazudozást alakíthatja a kényszer, a szükség, de indukálhatja a rosszindulat, a hatalom megszerzése és egyfajta morális romlottság, akinek nem számít sem ember sem isten. Az egyenesen pofátlanság, amikor valaki úgy hazudik, hogy tudja, nem mond igazat. Ebben a komcsik mindig is mesterek voltak, mivel évszázados hagyománya van a bolsevik módszernek: tanulni, tanulni, tanulni, de inkább hazudni, hazudni, hazudni.
Hazugsággal, átveréssel, aztán terrorral tudták összetartani valamivel több mint hetven évig a nagy Szovjetuniót. Sztálin hűséges tanítványai közül Rákosi szelleme még ma is él. Az MSZP hatalomra jutásakor Lendvai Ildikó hittel, meggyőződéssel jelentette ki többször, aztán tagolva: „nem lesz gázáremelés!” Tudjuk, nyolc év alatt 200 százalékkal emelték a gáz árát.
Gyurcsány Ferenc a 2006-os miniszterelnök-jelölti kampányban élő televíziós vitában felháborodottan utasította vissza Orbán Viktor feltételezését az orvosi vizsgálat fizetőssé tételéről. Kétszer is megismételte: a szocialisták nem engedik, hogy az orvosi vizsgálatért fizetni kelljen vagy a kórházakat privatizálják. S ezek az ígérgetések, hazugságok bejöttek a választásnál, mi pedig emlékezünk a vizitdíjra és a kórházak magánosítására.
Ugyanígy a Kádár-korszakban egy jelentős réteg elhitte, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. Addig tanították a hazugságokat az iskolákban, a történészek egy része addig magyarázta félre a valóságot, hogy a Ellenforradalom tollal és fegyverrel könyv hazugságai lettek az irányadók. Holott már a honvédelmi harcok közben közmegegyezés volt, szájról szájra járt, hogy szabadságáért harcolt ez a nép.
Nos, itt tartunk még mindig ebben a tudati összevisszaságban, zűrzavarban a rendszerváltás után huszonkét éve. Nem véletlen, hogy be vannak tojva a liberálbolsik az új oktatási-nevelési elképzelésektől, és ezerrel támadják, mert esetleg képes lenne rendet teremteni végre a nebulók fejében. Képes lenne igazi értékrendet felsorakoztatni a diákság előtt. Ezért vonultatnak fel félrevezetett „testvéri tankokat” az utcákon, hátha hazug szándékaik kapnak támogatást.
De erről szó sem lehet. Még akkor sem, ha elfogadjuk, hogy valóban deficites ez az ország. Rosszabb állapotba került, mint huszonöt éve volt. Most játsszák Csurka István Deficit című darabját az Új Színházban. Az 1967-ben írt abszurd játék bemutatását az épülő szocializmus vigyázó cenzorai csak tizenkét évvel később engedélyezték játszani.
Volt is mitől tartaniuk. Csurka a kiúttalanság, a társtalanság, a gyökértelenség, a szenvtelenség, a morális üresség kétségbeesett drámáját tárta a magyar társadalom elé. S mindez azért történhetett meg, mert a társadalom egy része elvtelen alkut kötött a hatalommal: a szabadság, a függetlenség helyett választotta a Wartburgot, a Trabantot és a víkendtelkeket. Ugyanakkor más választása aligha volt, mert betörték volna a fejét.
Mégis miről van szó? Arról, hogy sokat vesztettünk identitástudatunkból, egyáltalán a tudatunkból. Hiszen minden ott dől el. Mennyire vagyunk átverhetők, megvehetők. Erről lesz szó a következő években, évtizedekben. Kinek mennyi embert sikerül a maga oldalára állítani? Az agymosás, az átverés eddig jól bevált. Ezt az alattomos módszert akasztotta meg két és fél éve a kétharmad.
Kérdés, mennyit fognak hazudozni az idén? Most kell csak igazán hazugság fegyvert bevetni, a hazugságháborút folytatni, mert ezek a „kifogástalan” urak 2014-ben szeretnék ott folytatni, ahol 2010-ben abbahagyták.
Ezt nem szabad engednünk. Most már csak azt kell tudnunk pontosan: ki hazudik? Ki akar bennünket félrevezetni? Ennek megállapítása döntéseinkben, életünkben hosszú évtizedekre meghatározó jelentőségű lehet. De hogy ezt időben felismerjük, ehhez kell tudatunk, gondolkodásunk vegytisztasága.
Stefka István
Magyar Hírlap
Baloldali fogadkozások
Miközben építik a varrodát, fel kell húzni mellé egy nagymosodát is, mert a különféle foltokat meg kell tisztítani, mielőtt összevarrják őket, különben csak azokra számíthatnának választóként, akik a szennyes ruhától sem riadnak vissza, sem az offshore maszattól, sem a libafoltoktól s egyéb elszíneződésektől. Így is elég sajátosan terepszínű lesz a jelmez, de bíznak a népi bölcsesség igazában, mely szerint nem a ruha teszi az embert, így a pártot vagy a pártszövetséget sem.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Itthon vagyunk
A másik Magyarország lakója ugyanúgy hisz magában, mint a barátai és honfitársai tudásában. Erős, küzdeni kész ennek a Magyarországnak a magyarja, de áldoz a közösség oltárán is. Szereti a családot, a baráti és lakóhelyi közösségeket. Függetlenül attól, hogy mennyi pénze van, minőségi életet él, és erre tanítja gyermekeit is. Béke, egészség, szeretet és türelem – ennek a jegyében szeretne élni ez az ember.
Azonkívül természetesen éli meg mindazt, amit hordoz. Magyarságára büszke, de nem ordítozik erről minden utcasarkon. Nyitottan gondolkodik, és őszintén kíváncsi más népek, más emberek tudására, tapasztalataira. Fontosnak tartja, hogy az ő nemzedéke – ha már hozzátenni nem tud – legalább megőrizze a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat, ápolja ősei szellemi és tárgyi örökségét.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Amikor a saját bőrükre megy a "tolerancia gyakorlása", akkor már nem is olyan fontos érték a tolerancia
A Ruhr-vidékre több tízezer cigány érkezett Romániából és Bulgáriából. A tartományi belügyminisztérium a bűncselekmények, betörések emelkedéséről számol be. A tárcát vezető szociáldemokrata Ralf Jager szerint tévedés lenne azt hinni, hogy e problémákat a rendőrség képes megoldani. A lakosság körében aláírásokat gyűjtenek a romák bevándorlásának megakadályozásáért.
Magyar Nemzet
Szilágyi Gaby (Connecticut): Újévre készülve az Újvilágban
Az Amerikai Egyesült Államokban több mint másfél millió olyan amerikai állampolgár él, aki magát magyar származásúnak tartja. Ez a szám azonban nem mutatja a valós adatokat, hiszen a hosszabb ideje vizummal vagy már anélkül itt tartózkodókról nincsenek pontos információink. Többségük december 24-én este gyújtotta meg a fényeket a karácsonyfáján, melyen néhány szem Magyarországról küldött szaloncukor is akad, és magyar szokás szerint ekkor adták át az ajándékokat is egymásnak.
Vegyes házasságokban gyakran követik az amerikai szokást, amely szerint már Hálaadás ünnepe utáni nap feldíszítik a fenyőfát, és csak december 25-én reggel hozza Santa Claus vagyis Mikulás az ajándékokat. Azonban ezekben a családokban is megünneplik a Szentestét, és gyakran éppen a nem magyar származású fél készíti a bejglit.
Több, az Egyesült Államokban élő magyar származású híresség is büszke arra, hogy megtartotta a magyar szokásokat. Pataki György volt kormányzó gyermekeit is többször elvitte Magyarországra és Erdélybe, hogy közelebbről is megismerkedjenek a hagyományokkal, és megízleljék azt a töltött káposztát, amit oly finoman készített e nagymamája.Ezt a szót máig tiszta magyarsággal ejti ki. S mivel kedvence a tokaji aszú, biztos vagyok benne, hogy ünnepi asztalukról az sem hiányzott.
Sok született amerikai is szereti a magyar konyha ízeit, de nem tudnak bejglit sütni vagy töltött káposztát főzni. Nekik csak el kellett menniük az egyik közeli magyar templomhoz, ahol több ezer töltelék készült azok számára, akik hagyományos magyar karácsonyi vacsorát kedvelik. Természetesen a magyar templomokban december 23-ától 25-ig naponta tartottak magyar nyelvű miséket és istentiszteleteket. Előtte és utána pedig ünneplés, beszélgetés. Sokan csak ilyenkor tudnak elszakadni a munkából, és résztvenni a közösségi életben. A magyar templomok , közösségi házak az összefogó kapcsok az itteni magyarság között.
Ma az amerikai keleti partokon sűrű havazás közepette Szilveszterre készülünk. Hagyományosan Connecticutben Wallingfordon tartották minden évben a szilveszteri bulit. Wallingfordot kicsiny erdélyi településnek is mondhatjuk. A Magyar Ház dísztermében tartják októberenként az éves Székelybált is, és több mint száz erdélyi magyar szívére tett kézzel itt esküdőt fel a New Yorki főkonzulátus képviselője és az otthonról érkezett parlamenti képviselők jelenlétében, hogy Magyarországnak hű állampolgára lesz.
Szilveszter este a teremre most mégis csend borul. Hűen tükrözve az Egyesült Államok gazdasági helyzetét. A szorgalmasan dolgozó székelyeknek és mindenki másnak is szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat,.
New Yorkban, Manhattanben a 82.utcai Magyar Házban megpörgetheti a menyecskéket és az asszonyokat az, aki az Óévet nagy társaságban szeretné búcsúztatni töltött káposzta, sült kolbász és sertéskaraj mellett. Oh,s majd elfelejtettem a sok finom házi süteményt és bort.
Az Amerikai Egyesült Államok bármelyik államában is éljenek a magyarok, otthonukban vagy baráti társaságokban ünnepeljenek, egészen biztos, hogy a magyar idő szerinti éjfélkor bekapcsolják a computerüket vagy tévéjüket, hogy együtt énekelhessék az otthoniakkal himnuszunkat, mert nekünk itt mégis csak akkor kezdődik az Új Esztendő.
Szilágyi Gaby (Connecticut)
Magyar Hírlap
Kövér László: Önmagában, hogy ez kérdés lehet az értékvesztésnek a kifejeződése
Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy világos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy a pusztulásba rohan. Márpedig a magyar szellemi elit – folytatta – 22 éve szekértábor-háborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mértékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.
Kövér László szerint ez látható a fiatal generációkon is, például annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy egy ingyenesen tanuló felsőoktatási hallgató köteles-e a Magyarországon megszerzett tudását legalább egy bizonyos ideig a közössége javára fordítani. Önmagában, hogy ez kérdés lehet (...), ennek az értékvesztésnek, elbizonytalanodásnak, zavarnak a kifejeződése” – értékelte, bírálva ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek „meglehetősen alantas módon gyermekeket tolnak maguk előtt politikai harcba.
Kövér László az Alkotmánybíróság bántó döntéséről
A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntését, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt – folytatta –, hogy az Ab politikai pályára lépett, és politikai tanácsokat osztogatott a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni – vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik.
mno.hu
A nemzet nem egy történelmi baleset következménye
A nemzetpolitikáról szólva Kövér László úgy fogalmazott, a nemzetek nem egy történelmi baleset következményei, hanem (...) a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik, és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. Ha a nemzet elvész, akkor a civilizáció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék – hangsúlyozta.
mno.hu
Kövér László: Ez az eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés - az erdélyi magyarok, és politikai vezetőik
Egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között – vélekedett a házelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés, mondta Kövér László.
Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet – vélekedett, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette.
A választások éve volt 2012 a határon túli magyar közösségek számára, és egyáltalán nem sikerült komoly eredményeket elérni, a kormányokból kiszorultak a magyar erők.
„Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott az országgyűlési választásokon arányait tekintve, mint román” – példázta, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet – e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis „kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és annak vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak”.
A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell – összegezte álláspontját Kövér László.
mno.hu
Számvetés - Nagyon nehéz egy ciklus alatt bepótolni évtizedek mulasztásait és kijavítani a hibákat
A jelenlegi kormánynak valójában huszonkét év problémáival kell megküzdenie. Iparunk a múlté – milyen jó lenne feltámasztani, de hát ez nem megy egyszerűen. Mezőgazdaságunkat lerombolták, pedig valaha azt mondták ránk, mi vagyunk Európa éléskamrája. Történelmünk feltárása, de mondhatnánk azt is, a múltunk feltárása egyre jobban kitolódik.
Vámos György
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom