Baloldali fogadkozások

                      Miközben építik a varrodát, fel kell húzni mellé egy nagymosodát is, mert a különféle foltokat meg kell tisztítani, mielőtt összevarrják őket, különben csak azokra számíthatnának választóként, akik a szennyes ruhától sem riadnak vissza, sem az offshore maszattól, sem a libafoltoktól s egyéb elszíneződésektől. Így is elég sajátosan terepszínű lesz a jelmez, de bíznak a népi bölcsesség igazában, mely szerint nem a ruha teszi az embert, így a pártot vagy a pártszövetséget sem. Bíró Zoltán Magyar Hírlap

Itthon vagyunk

                                A másik Magyarország lakója ugyanúgy hisz magában, mint a barátai és honfitársai tudásában. Erős, küzdeni kész ennek a Magyarországnak a magyarja, de áldoz a közösség oltárán is. Szereti a családot, a baráti és lakóhelyi közösségeket. Függetlenül attól, hogy mennyi pénze van, minőségi életet él, és erre tanítja gyermekeit is. Béke, egészség, szeretet és türelem – ennek a jegyében szeretne élni ez az ember.   Azonkívül természetesen éli meg mindazt, amit hordoz. Magyarságára büszke, de nem ordítozik erről minden utcasarkon. Nyitottan gondolkodik, és őszintén kíváncsi más népek, más emberek tudására, tapasztalataira. Fontosnak tartja, hogy az ő nemzedéke – ha már hozzátenni nem tud – legalább megőrizze a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat, ápolja ősei szellemi és tárgyi örökségét. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap

Amikor a saját bőrükre megy a "tolerancia gyakorlása", akkor már nem is olyan fontos érték a tolerancia

                            A Ruhr-vidékre több tízezer cigány érkezett Romániából és Bulgáriából. A tartományi belügyminisztérium a bűncselekmények, betörések emelkedéséről számol be. A tárcát vezető szociáldemokrata Ralf Jager szerint tévedés lenne azt hinni, hogy e problémákat a rendőrség képes megoldani. A lakosság körében aláírásokat gyűjtenek a romák bevándorlásának megakadályozásáért. Magyar Nemzet

Szilágyi Gaby (Connecticut): Újévre készülve az Újvilágban

                            Az Amerikai Egyesült Államokban több mint másfél millió olyan amerikai állampolgár él, aki magát magyar származásúnak tartja. Ez a szám azonban nem mutatja a valós adatokat, hiszen a hosszabb ideje vizummal vagy már anélkül itt tartózkodókról nincsenek pontos információink. Többségük december 24-én este gyújtotta meg a fényeket a karácsonyfáján, melyen néhány szem Magyarországról küldött szaloncukor is akad, és magyar szokás szerint ekkor adták át az ajándékokat is egymásnak.   Vegyes házasságokban gyakran követik az amerikai szokást, amely szerint már Hálaadás ünnepe utáni nap feldíszítik a fenyőfát, és csak december 25-én reggel hozza Santa Claus vagyis Mikulás az ajándékokat. Azonban ezekben a családokban is megünneplik a Szentestét, és gyakran éppen a nem magyar származású fél készíti a bejglit. Több, az Egyesült Államokban élő magyar származású híresség is büszke arra, hogy megtartotta a magyar szokásokat. Pataki György volt kormányzó gyermekeit is többször elvitte Magyarországra és Erdélybe, hogy közelebbről is megismerkedjenek a hagyományokkal, és megízleljék azt a töltött káposztát, amit oly finoman készített e nagymamája.Ezt a szót máig tiszta magyarsággal ejti ki. S mivel kedvence a tokaji aszú, biztos vagyok benne, hogy ünnepi asztalukról az sem hiányzott. Sok született amerikai is szereti a magyar konyha ízeit, de nem tudnak bejglit sütni vagy töltött káposztát főzni. Nekik csak el kellett menniük az egyik közeli magyar templomhoz, ahol több ezer töltelék készült azok számára, akik hagyományos magyar karácsonyi vacsorát kedvelik. Természetesen a magyar templomokban december 23-ától 25-ig naponta tartottak magyar nyelvű miséket és istentiszteleteket. Előtte és utána pedig ünneplés, beszélgetés. Sokan csak ilyenkor tudnak elszakadni a munkából, és résztvenni a közösségi életben. A magyar templomok , közösségi házak az összefogó kapcsok az itteni magyarság között. Ma az amerikai keleti partokon sűrű havazás közepette Szilveszterre készülünk. Hagyományosan Connecticutben Wallingfordon tartották minden évben a szilveszteri bulit. Wallingfordot kicsiny erdélyi településnek is mondhatjuk. A Magyar Ház dísztermében tartják októberenként az éves Székelybált is, és több mint száz erdélyi magyar szívére tett kézzel itt esküdőt fel a New Yorki főkonzulátus képviselője és az otthonról érkezett parlamenti képviselők jelenlétében, hogy Magyarországnak hű állampolgára lesz. Szilveszter este a teremre most mégis csend borul. Hűen tükrözve az Egyesült Államok gazdasági helyzetét. A szorgalmasan dolgozó székelyeknek és mindenki másnak is szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat,. New Yorkban, Manhattanben a 82.utcai Magyar Házban megpörgetheti a menyecskéket és az asszonyokat az, aki az Óévet nagy társaságban szeretné búcsúztatni töltött káposzta, sült kolbász és sertéskaraj mellett. Oh,s majd elfelejtettem a sok finom házi süteményt és bort. Az Amerikai Egyesült Államok bármelyik államában is éljenek a magyarok, otthonukban vagy baráti társaságokban ünnepeljenek, egészen biztos, hogy a magyar idő szerinti éjfélkor bekapcsolják a computerüket vagy tévéjüket, hogy együtt énekelhessék az otthoniakkal himnuszunkat, mert nekünk itt mégis csak akkor kezdődik az Új Esztendő. Szilágyi Gaby (Connecticut) Magyar Hírlap

Kövér László: Önmagában, hogy ez kérdés lehet az értékvesztésnek a kifejeződése

                    Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy világos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy a pusztulásba rohan. Márpedig a magyar szellemi elit – folytatta – 22 éve szekértábor-háborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mértékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.   Kövér László szerint ez látható a fiatal generációkon is, például annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy egy ingyenesen tanuló felsőoktatási hallgató köteles-e a Magyarországon megszerzett tudását legalább egy bizonyos ideig a közössége javára fordítani. Önmagában, hogy ez kérdés lehet (...), ennek az értékvesztésnek, elbizonytalanodásnak, zavarnak a kifejeződése” – értékelte, bírálva ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek „meglehetősen alantas módon gyermekeket tolnak maguk előtt politikai harcba.

Kövér László az Alkotmánybíróság bántó döntéséről

                      A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntését, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt – folytatta –, hogy az Ab politikai pályára lépett, és politikai tanácsokat osztogatott a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni – vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik. mno.hu

A nemzet nem egy történelmi baleset következménye

                        A nemzetpolitikáról szólva Kövér László úgy fogalmazott, a nemzetek nem egy történelmi baleset következményei, hanem (...) a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik, és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. Ha a nemzet elvész, akkor a civilizáció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék – hangsúlyozta. mno.hu

Kövér László: Ez az eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés - az erdélyi magyarok, és politikai vezetőik

                          Egyre mélyül a szakadék az erdélyi magyar közösség és annak vezetői között – vélekedett a házelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A decemberi romániai választások eredménye az utolsó utáni figyelmeztetés, mondta Kövér László.   Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet – vélekedett, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette. A választások éve volt 2012 a határon túli magyar közösségek számára, és egyáltalán nem sikerült komoly eredményeket elérni, a kormányokból kiszorultak a magyar erők. „Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott az országgyűlési választásokon arányait tekintve, mint román” – példázta, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt. Ráadásul – hívta fel a figyelmet – e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis „kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és annak vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak”. A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell – összegezte álláspontját Kövér László. mno.hu

Számvetés - Nagyon nehéz egy ciklus alatt bepótolni évtizedek mulasztásait és kijavítani a hibákat

                                    A jelenlegi kormánynak valójában huszonkét év problémáival kell megküzdenie. Iparunk a múlté – milyen jó lenne feltámasztani, de hát ez nem megy egyszerűen. Mezőgazdaságunkat lerombolták, pedig valaha azt mondták ránk, mi vagyunk Európa éléskamrája. Történelmünk feltárása, de mondhatnánk azt is, a múltunk feltárása egyre jobban kitolódik. Vámos György Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Gúzsba kötve

                              Még sincs olyan rossz dolguk Magyarországon a bankadóval és vállalati különadókkal sújtott multinacionális cégeknek, mint ahogyan egyesek állítják. Olyan tekintélyes mértékű nyereségre tettek ugyanis szert hazánkban, hogy a profit kivitelével – amelynek során a cégek a forintot átváltják devizára, és úgy viszik ki az országból – alaposan elmozdították az év utolsó hónapjában a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Nagy Vajda Zsuzsa Magyar Nemzet