Liberálisok a hallgatói tiltakozások mögött
Az utóbbi egy-két évben sorra alakultak a különböző „hálózatok”. A felületes szemlélőnek e csoportosulások tevékenységét, mondandóját figyelve olyan érzése lehet, hogy 2010-ig az oktatás területén minden rendben zajlott, majd a kormányváltás után elkezdődött az ágazat „szétverése”. A korábbi évek liberális oktatáspolitikája melletti kiállás „állampolgári jog” – csakhogy e hálózatok ezt az egykori SZDSZ-es holdudvarral és a párt korábbi prominens politikusaival a soraik között teszik: „civilként”.
Az Oktatói Hálózat (Ohá) tagjai akár egy „tiltakozó levél” aláírói is lehetnének. A csoportosuláshoz tartozik (a teljesség igénye nélkül) az immár MSZP-s Braun Róbert, továbbá Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária. Ráadásul LMP-s platformjával az Együtt 2014 felé kacsingató Jávor Benedek is csatlakozott a hálózathoz.
Máté András, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője – alapító tagként – a HVG múlt heti számában arról beszélt, „csak szakpolitika, egy centivel sem azon túl”. Ehhez képest az Ohá múlt szerdai sajtótájékoztatóján Máté András hajtókáján Kossuth-címerrel állt a nyilvánosság elé, amelynek viselésére Mesterházy Attila MSZP-elnök szólította fel „a demokratákat”. Máté András ráadásul olyan „szakpolitikai tüntetéseken” is részt vett, mint a lapunk elleni, mintegy húszfős flashmob.
A Hálózat a Tanszabadságért (Hát) nevű csoportosulásról már írtunk, tagjai között Tamás Gáspár Miklós „filozófus, tud. kutatóval” vagy Magyar Bálint „szociológussal”, az 1996–98 és 2002–2006 közötti oktatási miniszterrel. Hát-alapítóként talán nem véletlen, hogy a PDSZ maradt az egyetlen pedagógus-szakszervezet, amely továbbra is sztrájkkal fenyegetőzik.
A legnagyobb diáktüntetések élére álló Hallgatói Hálózat (Hahá) fiatal tagjai még nem futhattak be ilyen „pályát”, de – mint azt több lap megírta – soraik között számos LMP-s és DK-s aktivista található. Politikai indíttatásukról sokat elárul, hogy előszeretettel emlegetik az 1968-as párizsi diáklázadást, amely köztudottan kommunista jelszavakat tűzött zászlajára.
„Hálózat vagyunk, nincs szervezetünk, nincsenek tisztségviselőink” – mondta Máté András. Éppen ezért abszurdnak tekinthető a bármiféle felhatalmazás nélkül álló „hálózatok” határozott követelése, hogy „érintett szervezetekként” a szakminiszter tárgyaljon velük.
Magyar Hírlap
Olajozott werberi gépezet
Az MSZP elnöke által beígért werberi háztól házig való zaklatással a munkásmozgalmi agressziót melegítik fel. Egy no name elnökségi tag szerint óriásplakátokat helyeznek el, s a közterületeken fogják győzködni a gyanútlan lakosságot az Orbán-kormány ellen. Hogy egy neve senkit tuszkoltak ki a sajtó elé, jelzi: ők is érzik, mennyire ciki az emberek inzultálása. Ha majd nem válik be az ávós-werberi tömeguszítás, ne a legfelsőbb pártvezetéshez kötődjön a fiaskó.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja
A kormány Balog Zoltán útján megegyezett a HÖOK képviselőivel. Nem mindenkinek és nem százszázalékos megelégedésére, de a tárgyalások természete már csak ilyen. Valamit adok, másban engedek. Intelligens tárgyaló felek közt, demokráciában ez így szokás. Az oktatási irányítás – egyeztetve a kormányfővel – képes volt saját korábbi álláspontját mérlegre tenni. Nagyon nagy bűn ez? Nem erről szól a demokrácia? (...) A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A jogvédőktől is védik a romákat
A magyar sajtónak múlhatatlan felelőssége van abban, hogy milyen képet mutat a hazai cigányságról – mondta a lapunknak adott interjúban Kocsis Fülöp. A nyíregyházi Huszár-telepen lévő iskola ügye kapcsán a görög katolikus püspök szólt arról is, csak korlátolt gondolkodású ember gyanakodhat arra, az egyház azért hoz létre hátrányos helyzetű településen oktatási intézményt, hogy így szegregálja az ott tanuló roma származású gyermekeket.
Úgy fogalmazott, az integráció arról szól, hogy a cigány és magyar gyermekek együtt nevelkednek, mert jó hatással vannak egymásra, ám ez csak akkor működik, ha a megfelelő környezetet is kialakították hozzá. Kocsis Fülöp szerint a mégoly szépnek tűnő eszmények emberek nélküli, embereket figyelmen kívül hagyó, mechanikus megvalósítása mérhetetlen károkat tud okozni. Ezt láthattuk az elmúlt rendszerekben – közölte.
Magyar Hírlap
Stefka István: Hiteltelenek - (teljes cikk)
A baloldal, a szocialisták nem tagadják meg magukat. A múlt kísért, legalábbis náluk. A jövő évi választásra készülve utcabizalmikat telepítenek, képeznek ki a választókerületekben, akiknek a feladatuk az lesz, hogy a körzetükben „ajtótól ajtóig” győzzék meg a választókat a szocialisták megkerülhetetlenségéről, a baloldali alternatíváról. Az utcafelelősök Ron Werber szocialista kampányguru útmutatásai szerint adatbázisokat készítenek, kimutatást az emberek érzelmeiről, gondolatairól, hovatartozásáról – netán szokásairól, ügyeiről, álmai-ról.
Egyszóval az MSZP nem egyszerűen gondolatrendőrséget épít ki magának, hanem a valóságban klasszikus gyűlöletfelelősöket telepít a lakóhelyekre, ahol majd egymást figyelik, egymásról jelentenek az emberek.
Most még a választásokig következmények nélkül tehetik. De gondoljunk csak bele, mi történne, ha a választók akaratából hatalmat kapnának. Jaj lenne azoknak, akik nem támogatták a baloldalt.
Ezt már ismerjük, legalábbis az idősebbek. Emlékszünk a Rákosi-, majd a Kádár-korszak házmestereire, ház- és tömbbizalmiaira. Ők voltak az ÁVO, a belügy szeme, ők voltak azok, akik szorgosan körmölték be megjegyzéseiket a lakó-nyilvántartási könyvbe: megbízható, megbízhatatlan. Ők jelentettek, feljelentettek rendületlenül, névtelenül, s a hazugságokat, hamis vádakat rendre követték a házkutatások, zaklatások, kihallgatások, fenyegetések, megfélemlítések.
Így éltünk mi. Ezt akarja az egyharmad? Ez jöjjön vissza? Horn Gyula nem véletlenül mondta a parlamentben a rendszerváltás hajnalán, hogy Magyarország a feljelentők országa volt. A jobboldalon ülők ugyan felháborodtak ezen – többen a tisztességükben érezték magukat sértve –, sajnos mégis ez volt az igazság.
Soha annyi embert nem jelentettek fel érdekből, számításból, rosszindulatból, karriervágyból 1945 után, az ötvenes és a hatvanas években, mint akkor. Ártatlanok tízezreit hallgatták ki, sok ezer embert vetettek börtönbe vagy végeztek ki. Ez volt a kommunizmus, ez volt a bolsevizmus, a proletárdiktatúra, ez volt és ez ma is a baloldal igazi arca.
A kommunista nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma is a hazugságra, a megtévesztésre és a felejtésre épít. Ennek eklatáns példája volt nemrégiben Mesterházy Attila botrányos kolozsvári kiruccanása. Szegény ember, a határon túli magyaroktól pártja, az MSZP nevében bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazás kudarcáért, s mit tesz isten, az erdélyiek nem felejtettek. Kifütyülték, „beszóltak” neki. S ez a valóság.
Nem lesz könnyű Ron Werber gyűlöletfelelős úrnak újabb hazugságkampánnyal, tömbbizalmikkal győzelemre vezetnie a baloldalt, mert még túl frissek az emlékek a szocialisták és liberálisok négy- plusz nyolcéves országlásáról, áldásos tevékenységéről is.
Ennek az országrontó baloldali politizálásnak az érzelmi alapjait Márai Sándor írta meg 1948-ban, a Napló ötödik kötetében: „Károlyi Mihály, a párizsi magyar követ nemrégiben izgatottan kijavított egy nyilatkozatot, amelyet Judit leánya adott egy újságírónak. Károlyi ezt írta a nyilatkozatba: »Én gyűlölöm a magyar népet…« – majd kijavította, imígyen: »Én gyűlölöm a magyar nép volt vezetőit.«”
Nos, most melyik mondatát higgyük el a balliberális oldalon nagyra becsült úrnak? Amely szívből jött vagy amelyet az esze diktált? Az most már világos, hogy az MSZP a következő választásokig a gyűlöletpolitikára épít. Ezt jelzi a Magyarország ma elnevezésű új kampányuk. Gyűlöletplakátjaikra – Winkfein Csaba szocialista elnökségi tag szerint – először Matolcsy Györgyöt és Hoffmann Rózsát teszik fel. Milyen szánalmas erőlködés.
Célpontjukba ismét egy nyilvánvaló hazugságot tesznek, amiről éppen az ellenkezőjét gondolja a többség. A hazugság, amit az MSZP állít: „Az Orbán-kormány csaknem három éve az elszegényedésről, a rombolásról, a kapkodásról, »az esztelen ötletelésről» és a jövő feléléséről szólt, s ezt mindenki tapasztalja, mert Magyarországon ma rosszabb a helyzet, nehezebb boldogulni, mint három évvel ezelőtt.”
Az utolsó két mondat igaz. De az emberek vissza fognak kérdezni: kik juttatták ide Magyarországot, melyik kormány védte meg igazán hazánkat a külföldi pénzoligarcháktól, kik tudták a költségvetést az EU-normáknak megfelelően ilyen alacsony szintre levinni, és melyik kormány az, amelyik ilyen gazdasági helyzetben is tud rezsit csökkenteni, nyugdíjat és minimálbért emelni, munkanélküliséget felszámolni, még ha lassan is? Melyik?
Stefka István
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Miskolctól Kolozsvárig - (teljes cikk)
Miskolcon a helyi szocialista korifeusok ismételten románozásba kezdtek. Nem hiszik? Pedig igaz.
Egészen pontosan az történik Miskolcon, hogy a szocialista frakció vezetője felszólította a polgármestert, nevezze meg, a városházán dolgozók, illetve a helyi közigazgatásban és kulturális életben tevékenykedők közül ki született a határon túl, egészen konkrétan Romániában. Ezután azt is hozzátette ez a minősíthetetlen gazember, hogy a miskolci önkormányzati ülések már román nyelven zajlanak – ezzel nyilván arra utalva, hogy akik a határon túl (értsd: Erdélyben) születtek, azok románul beszélnek, hiszen románok.
Bontsuk ki ezt a gusztustalan csomagot.
Ma a miskolci szocialisták vezetője emberek születési helyére, ezzel tehát konkrétan emberek származására kíváncsi. Ma a miskolci szocialisták vezetője embereket a származásuk alapján listáz.
Ma a miskolci szocialisták vezetője annyira tudatlan, ostoba barom, hogy azt gondolja, aki Erdélyben született, az szükségképpen román, és románul beszél.
Ma a miskolci szocialisták vezetője numerus clausust óhajt bevezetni Miskolcon, ugyanis aljas listázásának egyetlen indoka az lehet, hogy a születési hely és a származás alapján meghatározza, hány itt vagy ott született, ilyen vagy olyan származású ember dolgozhat a városi önkormányzat kötelékében.
Ma a miskolci szocialisták vezetője nyilván hangosan és obligát módon elítéli Gyöngyösi Márton zsidólistára vonatkozó elmebeteg ötletét, majd hazamegy, és odvas vackának félhomályában listákat készít a határon túl született magyarokról.
Ma a miskolci szocialisták vezetője ott folytatja, ahol dicstelen és nyomorult elődei, Kovács Lászlóval és Gyurcsány Ferenccel az élen, abbahagyták: a huszonhárommillió román aljasságánál, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor a NEM melletti undorító kampányolásnál.
A miskolci szocialisták vezetője éppoly érzéketlen, tahó, nyomorult alak, mint amilyenek azok voltak. A miskolci szocialisták vezetője gyékényen árulja a nemzetet és a hazát az ilyesmire fogékony lumpenproliknak. A miskolci szocialisták vezetője Ron Werber utasításait hajtja végre, mert nincs sem önálló gondolata, sem önálló világnézete, sem meggyőződése, sem becsülete.
A szocialisták országos vezetője mindeközben Kolozsvárra ruccan álságos Canossa-járásra. A szocialisták országos vezetője azért teszi ezt, mert Ron Werber ezt tanácsolta neki. Hiszen a szocialisták országos vezetőjének önmagától fogalma sincs a határon túli magyarokról, Erdélyről, s a szocialisták országos vezetője azt sem tudta eddig, hol van Kolozsvár.
A szocialisták országos vezetőjének az égvilágon semmit sem jelent az erdélyi magyarság, a felvidéki magyarság, a délvidéki magyarság, a kárpátaljai magyarság, a burgenlandi magyarság.
A szocialisták országos vezetője annak a Gyurcsány Ferencnek volt a famulusa, kávéfőzője, sunyi kis talpasa, ócska segédje, aki levezényelte a 2004-es nemzetáruló gyalázatot. És kilenc esztendőn át nem jutott eszébe bocsánatot kérni.
Most, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, Ron Werber szólt neki, hogy kell a voks, menni kell oda is kampányolni. Kiment hát Mesterházy Kolozsvárra utcafelelősnek, háztól házig vérdisznónak, s a legtökéletesebben egy helyi fiatal foglalta össze a nagy zarándoklat lényegét: „Gyalázat, hogy egy ilyen szarembert küldenek ide!”
Ehhez nincs is mit hozzátenni.
Miskolc és Kolozsvár így ér össze a szocialisták és Ron Werber rothadt agyában.
Bayer Zsolt
Záródnak a kiskapuk?
A svájci anonim számlákat ma már Franciaország és Olaszország is tűz alá vette, és válaszút elé próbálják kényszeríteni az ide menekített pénzek tulajdonosait. Svájc a ránehezedő óriási nyomás miatt az eddigi forrásadót 30 százalékkal felemelte. Ennél több azonban csak akkor történne, ha az unió tagállamai nem egyesével kötnének kétoldalú szerződéseket az alpesi állammal, hanem következetesen és egységesen lépnének fel az összes adóparadicsom ellen.
Már az is döbbenetes, hogy erre eddig nem került sor, és az általánosságokat tartalmazó irányelvek hangoztatásán túl Brüsszel nem volt képes többet felmutatni. Aligha véletlen, hogy a társadalmi nyomás eddig csak a tagállamok politikusait érintette, ezért is maradhatott a probléma kezelése tagállami szinten. Egy ilyen fajsúlyos kérdés esetében látszik igazán az uniós vezetők iránti bizalmi deficit, amely a társadalmi felhatalmazottságuk hiányának egyenes következménye.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Kölcsey, az irodalmár
A magyar kultúra napján a Himnusz születésére, a magyar nemzeti kultúra születésére is emlékezünk. A globalizálódó, szinte már kontraproduktív módon technicizálódó s kissé analfabetizálódó világban álljon itt egy további gondolatokra serkentő idézet a csekei remete Mohács című művéből: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” Kovács Emőke Magyar Hírlap
Őshonos háziállataink - Magyar szürke marha
A magyar szürke marha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád körképén is szürke marhákból álló ökörfogatot ábrázolt.
Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. Az alföldi pusztákon rideg tartásban tenyésztik.
A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében.
A magyar szürke marha tartásának és takarmányozásának ma is legfontosabb eleme a legeltetés. Évente átlagosan 215 legeltetési nappal számolnak a tenyésztők, de ez erősen időjárásfüggő. A legeltetés általában az első hóig tart, s közben a marhák nem kapnak sem abrakot, sem más kiegészítést.
Alkotmányos szabad út
Akik vádaskodnak, hogy a kormány eleve számolt az alkotmánybírák és az ellenzék várható reakcióival, ezért történt létfontosságú elemek - pl. a külföldön "életvitelszerűen" tartózkodó magyar állampolgárok jegyzékbe vétele, szavazásának biztosítása - mellé odaaplikálva egy-két (szerintük) kevésbé lényeges passzus, azokat már eleve a rosszindulat hevíti. Az ellenzék hiába örvendezik, hogy a Fidesznek nem jött be minden, mert a kormány azt, amit igazán el akart érni, keresztülvitte. De ez miért baj? Nem erről szól a politika?
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom