Fellegvár a Dunakanyarban - Visegrád - Dunántúl
A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik.
A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből IV. Béla király építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen.
A következő időszakban megépíttették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
Figyelmezzük csak az író szavát! És próbáljuk megszívlelni - boldogságunk érdekében!
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni, közben."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Wass Albert igazsága: tanulj meg örvendeni! – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUPrJ03XMbM
Hungarikumok - Kálmán Imre (1882-1953) - Csárdáskirálynő - Nagyoperett
100. éves születésnapját ünnepeljük a világszerte ma is játszott magyar operettnek.
A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, melynek zenéjét az első világháború kitörése előtt kezdte el írni.
Az alaptörténet: egy pesti orfeumi énekesnőről szól, akibe beleszeret egy trónörökös.
Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát.
Az ősbemutató Bécsben, 1915-ben volt. A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt.
Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.
Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.
A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét.
Onódi Béla (1900-1991) festőművész képeiből
A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.
A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendékeként tanul 1918-20 között. 1918-ban főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1919-ben pedig a kecskeméti művésztelepre látogat.
1921-25. között Amerikában él, Philadelphiában, a The North American újság illusztrátora. Eközben az Academy of Fine Arts-on folytatja művészeti tanulmányait.
1926-tól dolgozik a szentendrei művésztelepen, művei szerepelnek annak kiállításain. Ő is részt vesz negyedmagával a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom kifestésében 1932-33 között.
1941-ig a művésztelepen, utána a városban él. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjjal Erdélybe megy, Nagybányára is ellátogat. 1946-ban kizárják a teleptagok sorából, de ugyanúgy rendszeresen kiállít a szentendrei művészekkel.
Egész életművét meghatározza a nagybányai művészet iránti nosztalgia, az ebből táplálkozó lírai hangvételű természetelvű ábrázolás.
Gyakori témája a szentendrei városkép és a környező természeti tájak. A harmincas évektől kezdve egészen haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használ, képeit mindinkább a látványt feloldó fény- és színjáték jellemzi.
Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne
„Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját,... az egész világ tiszta lenne.”
Kalkuttai Boldog Teréz - Teréz anya (1910-1997) - Nobel-békedíjas római katolikus apáca - Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója
Pozsonyi Ádám: Új hülye
Sok idiótával találkoztam már az elmúlt évtizedben, kiknek elmeállapota veretes sorok megalkotására ösztönzött — példának okáért említhetném Tamás Gáspár Miklóst, kinek büntetést helyeztem kilátásba, ha nem javul, Tóta W. Árpádot, ki többszörös okításom ellenére sem okosodott meg, vagy Petri Lukács Ádámot, a tehetségtelen költőt, kinek első sajtóperem kellemes perceit köszönhetem —, de Kerner Zsolthoz egyik sem fogható. (A fent említett urakról pedánsan kifejtett véleményem szemrevételezhető a Czímeres ökrök panoptikuma című gyűjteményes kötetben.)
Miben is áll Kerner Zsolt újszerűsége? Tamás Gáspár Miklós mindig ügyelt rá, hogy egykori pártja, az SZDSZ érdekeit képviselje a magyarságéval szemben. Tóta W. Árpád páratlan kitartással és vasszorgalommal ölte bele a munkát, hogy a nemzet összes szimbólumát, ideálját, ereklyéjét, fájdalmát és örömét altesti viccelődésekkel hozza párhuzamba, és sáros cipővel taposson rá arra, ami a magyarnak fáj.
Petri Lukács Ádám pedig… Nos, megvallom férfiasan, nem emlékszem rá, hogy a Petri Lukács gyerek voltaképp mit irkált, mert egyetlen emlékezetes sorát nem tudom eszembe idézni, ő az apja miatt került látóterembe, akiről inkább ne értekezzünk, mert nem él. Majd ítél az utókor
No de eme illusztris urak – minden sunyi szándék ellenére – legalább annyit megőriztek a magyar nemzethez tartozásukból, hogy mondataiknak értelmük volt.
Soraik összeálltak. Tamás sznobkodva filozofált a baloldali értékekről, de nem mondott ilyet: „A friss kenyér jó lesz könyvjelzőnek, ha fáj a fejünk.” Tóta W. mocskolt, de nem írt le ilyet: „Kopaszodás ellen legjobb a fagifor, feltéve, ha este felkel a Nap.”
Nem így a Kerner, az Fn24 legendás hülyéje. Másolom fő művét. „Soha olyan jó dolog nem történhet egy ország gazdaságával, mint amikor ellepi egy rakás bevándorló.” Ezt írta ő le, ez cikkének címe.
Petri, Tóta W., Tamás, ti ásatag lomok! Hol vagytok ti ehhez?"
Demokrata
Pozsonyi Ádám: Első a praktikusság!
Rájöttem, hogy nem is akkora baromság ez a szivárványos profilkép. Eleinte idegesített, de felfedeztem a hasznos oldalát is. Ha látom, hogy egy ilyen alak hozzászól, a hozzászólását már nem is kell elolvasnom, mert tudom, hogy mi van benne. Az ember időt és energiát spórol vele. Első a praktikusság!
Bazilika - Eger - Északi középhegység
Bazilika - Eger - Északi középhegység
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus temploma, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma.
Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. A Dobó téri Minorita templom tornya 57 méter magas.
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll.
Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban található, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban.
A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy.
A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol.
kattints a képekre - érdemes!
Nagy Sándor (1869-1950) műveiből
Festő és iparművész. Budapesten, Rómában és Párizsban tanult.
Körösfői-Kriesch Aladárral együtt a gödöllői művésztelep alapítója, majd ugyanott szőnyegszövő műhely vezetője volt. Vallásos tematikájú, szimbolikus freskók (pesterzsébeti, celldömölki templomok) tájképek és rézkarcok mellett üvegfestéssel (lipótmezei kórház kápolnája) és gobelintervezéssel is foglalkozott.
Számos könyvillusztáricó közül kiemelkednek az Ady-versekhez készítettek.
Szecessziós törekvéseket hordozó műveit külföldön és itthon több kiállításon mutatta be.
Iparművészeti terveiben a népi, különösen a kalotaszegi ornamentikát használta fel. Több kül- és belföldi aranyérem és nagydíj birtokosa volt.
A szecesszió egyik legjelentősebb magyar képviselője. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.