Megszólalt a Merkelnek síró kislány: „Remélem, Izrael egyszer megszűnik”
Reméli, hogy Izrael eltűnik a föld színéről, mondta a Die Welt újságírójának a palesztin menekült kislány, aki elsírta magát Merkel kancellár előtt.
„Das Land sollte nicht mehr Israel heißen, sondern Palästina”, vagyis „az országot többé nem Izraelnek kellene hívni, hanem Palesztinának” – ezzel a kijelentéssel lepte meg a Die Welt újságíróját Reem Sahwil, a 14 éves palesztin menekült kislány, aki világhírű lett, miután élő adásban elsírta magát Merkel kancellár előtt. Merkel akkor elmagyarázta neki, hogy Németország nem fogadhat be minden menekültet, és a politika néha bizony nagyon nehéz dolog. Sahwillra kitoloncolás várt, vissza kellett volna térnie Libanonba, ahonnan családjával együtt érkezett. A kancellárt sokan bírálták érzéketlenségéért, de hamar kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a kislány és szülei Németországban maradhatnak.
Sahwil okos, szimpatikus kislány, öt éve az országban él, jól beszél németül, és megindító volt, ahogy elmagyarázta, mennyire szeretne Németországban maradni, és elvégezni a gimnáziumot ugyanúgy, mint az osztálytársai. Később azt is elmondta, hogy rosszul esett neki Merkel asszony válasza, de nagyra becsüli az őszinteségéért.
A Die Welt most felkereste Sahwillékat rostocki lakásukban, hogy hosszabb riportban mutassák be a család életkörülményeit. A beszélgetés kellemetlen fordulatot vett, amikor az újságíró megkérdezte a kislányt, hogy hazájának tekinti-e már Németországot. „Nem, az én hazám Palesztina”, válaszolta Reem. Az újságíró észrevette, hogy a szoba falán lóg egy történelmi térkép az 1948 – vagyis Izrael alapítása előtti – Palesztináról, és rákérdezett, hogy milyen területet nevez Reem Palesztinának. „Az egészet”, mondta a kislány Merkelhez méltó őszinteséggel. „De ott van Izrael is”, kérdezett vissza az újságíró. „Igen, egyelőre, de remélem, eljön az idő, amikor majd nem lesz ott, hanem csak Palesztina”, válaszolta a kislány.
„A beszélgetés most nehézzé vált. Reem, a szimpatikus, okos kislány, aki annyira szeretne Németországban élni, olyan dolgokat mondott, amelyek nem tarthatóak”, jellemezte a beállt légkört a Die Welt. Az újságíró rámutatott, hogy Németországban nem tűrik el az antiszemitizmust, és megkérdezte, hogy érti-e Németország és Izrael különleges történelmi kapcsolatát. „Igen, de véleményszabadság van, itt szabad ilyesmit mondanom. Nyitott vagyok rá, hogy bármiről vitatkozzunk”, jelentette ki Reem.
A kislány, mint kiderült, ugyanazokon a történeteken nőtt fel a libanoni menekülttáborban, mint a palesztin gyerekek többsége: az 1948-as menekülés, a „katasztrófa” emlékein, és azon, milyen boldogok voltak egykor a nagyszülei Palesztinában.
A sztoriban benne van minden, amiért ezzel a multikulti Európával lesz még egy-két probléma.
A megmaradásunk - a létünk a tét!
"A tét ma már Európa. Az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, még pontosabban felismerhetetlenségig történő megváltozása. Most már nem csupán az a kérdés, hogy mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk."
Orbán Viktor
Bizony, bizony abba kellene hagyni végre!
"Folyamatosan félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni.
Abba kellene hagynunk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Mátyás király fái a Kárpát-medencében - Mátyás király hársfája - Bajmóc - Felvidék
A Kárpát-medencei magyarság körében Hunyadi Mátyás (1443-1490) neve fogalommá, alakja ikonszerûvé vált. A rend, az igazságosság, a szeretet, a felvilágosodás szimbólumává lett.
A nemzet szeretetét, tiszteletét legendái tükrözik a legjobban. Mátyás emlékét a mai napig sok-sok történet őrzi.
A Kárpát-medence számtalan pontján Mátyás-fákat őriznek magyar közösségek.
A Felvidéki Bajmócon a híres várkastély területének elválaszthatatlan részét képező erdősített parkban is áll egy közülük.
A várkastély bejárata előtt áll Mátyás király messze földön híres, körülbelül, 12,5 méter törzs-kerületű hatszáz éves hársfája.
Maga a király örömmel járt Bajmócra, ahol a hársfa alatt különféle lakomákat, tanácskozásokat rendezett.
A nagyemberségről
"Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is."
Szabó Magda (1917-2007) - író, költő, műfordító
forrás: Magyarország képalbum- oldal
Amikor saját magad küzdesz meg az áhított cél eléréséért
"Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik."
Wass Albert (1900-1998) – író és költő
Október 6. - A magyarok gyásznapja - Szabadság-szobor - Arad - Partium
"Aradi vértanúk" összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végzett ki az elnyomó, gyarmatosító hatalom. * Aulich Lajos honvéd tábornok (1793–1849) * Damjanich János honvéd tábornok (1804–1849) * Dessewffy Arisztid gróf, honvéd tábornok (1802–1849) * Kiss Ernő honvéd altábornagy (1799–1849) * Knezić Károly honvéd tábornok (1808–1849) * Láhner György honvéd tábornok (1795–1849) * Lázár Vilmos honvéd ezredes (1815–1849) * Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok (1819–1849) * Nagysándor József honvéd tábornok (1804–1849) * Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok (1813–1849) * Schweidel József honvéd tábornok (1796–1849) * Török Ignác honvéd tábornok (1795–1849) * Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok (1807-1849)
Az atya mai korunk egyik legfontosabb igazságát mondta ki - osszuk, terjesszük gondolatát! A felkészületlen, felületes, "mindenhez értő", gúnyolódó ember társadalmunk ebolája, ami szétrágja, megöli közösségeinket
"Divatos lett a mai világban, hogy mindenki mindenhez felületesen, de nagyon határozottan hozzászól. Félelmetes az a bátorság, ahogyan biztos próbák nélkül megszólnak, elítélnek, sárral dobálóznak az emberek!
Ezek a felületes kirohanások mély sebeket okoznak! Az ilyen stílus nemcsak az evangéliumtól van fényévekre, hanem a holnapot építő, normális emberi kommunikációtól is! Ez az ítélkező, mindent leszóló, nyafogó vírus feltartóztathatatlanul ott burjánzik a közösségeinkben, mondhatni, szívesen látott vendég lett.
Az ebola vírus is támad, de ellene összerándulunk, védekezünk, próbáljuk bölcsen legyőzni azt! A büntetés nélkül társait elítélő, megszóló, kigúnyoló ember társadalmunk ebolája, mely biztosan szétrágja, megöli közösségeinket, ha nem védekezünk ellene!
Régebben azt mondták, egy tisztességes polgár, egy úriember, nem beszélve keresztényről, nem engedhet meg magának bármilyen stílust, mert aki nem tud vigyázni a modorára, az nem való tisztességes emberek közösségébe, azzal nem ülünk le egy asztalhoz!
Jó lenne megtanulni ezt őseinktől!"
Böjte Csaba(1959) - Ferences szerzetes
Parasztházak - Tornácos ház - Bodonyi - Északi-középhegység
Gál Krisztina, helyi hagyományőrző munkái találhatók meg a házban - és egyben megvásárolhatók is.
Magyar Alkotóművészek Háza - Falk Miksa utca - Budapest
Az épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra Műcsarnoknak épült. Pfaff Ferenc építész tervezte.
A homlokzat nyers téglából készült, a gazdagon díszített majolika domborműveket a pécsi Zsolnay gyár készítette.