Kárpát-medence madarai - Ökörszem

                        Testhossza 9-10 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-17 centiméter, súlya 7-12 gramm, azaz körülbelül 1 dkg! Fahéj barna tollazata van. Rövid farkát felfelé tartja.

Pénz, pálya, haladás, siker, munka

                                    "Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk." Wass Albert (1908-1998) - erdélyi író és költő

Megnyílt a III. nyári színházi évad Aradon. Szerencsésnek mondhatta magát, aki Aradon, a Megyei Kulturális Központban, a Bariţiu utcai székhely udvarán berendezett ETHOS Nyári Színházban ülőhelyhez jutott, akkora volt az érdeklődés. Aztán – mintegy csoda folytán, pótszékek behozásával – mindenki leülhetett (brávó, szervezők!) a III. Nyári Színház megnyitásáig. Ha 20-30 nézővel többen jönnek el, nem tudom, hova lehetett volna elhelyezni őket. A szerencsésebbek – korábban érkezettek – az esővel fenyegető időben a jókora sátor alatt kaphattak helyet, a többiek leshették, hogy jön-e az este folyamán az égi áldásból. Az estet a házigazda – az Arad Megyei Kulturális Központ – igazgatója, Ana Maria Dragoş nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy az idei, immáron harmadik évad során is a hazai kulturális élet jelentős személyiségeivel találkozhatnak az aradiak. Nicolae Ioţcu, az Arad Megyei Tanács elnöke rövid beszédében azt emelte ki, hogy ez a szabad ég alatti rendezvény, a közönség részvétele bizonyítja, az aradi kulturális élet egyre fontosabb eseményévé válik. Az idei évadnyitó eddig szokatlan mozzanattal indult: a Horia Ungureanu–Vasile Bogdan szerzőpáros nevében ez utóbbi mutatta be a Ioan Holender de la Viena la Timişoara c. most megjelent kötetet. Ioan Holender, mint már tudhatja lapunk figyelmes olvasója, Temesvárról indult, és 1992–2010 között a Bécsi Állami Opera igazgatója volt. A szerzők szerint „naggyá tette” a nagy múltú intézményt (amely tudomásunk szerint amúgy már minimum egy-két évszázada a világ élvonalában járt zenei tekintetben), gyermekszínházat hozott létre a székhely tetőzetén (ami aztán távozásakor gyorsan meg is szűnt), és ellenezte a híres bécsi operabálak megtartását, amelyek pár napra gátolták az intézményt megszokott tevékenységében.   Ioan Holender elmondta: ezen az eseményen fia, a zenei pályáján most induló Liviu kísérőjeként vesz részt. (A műsorközlő, aki többször is hallható volt hozzáértő és szellemes kommentárjaival, megjegyezte: pár év múlva talán a krónikák arról fognak szólni, hogy Liviu apja Ioan Holender – érzékeltetve, hogy ki apa és fiú közül a jelentősebb művész.)   Az operettgálán a Cristian Pollack osztrák karmester által vezényelt (főleg temesvári, de néhány aradi muzsikust is magába foglaló) Johann Strauss Modern elnevezésű kamarazenekar működött közre a két szólista kíséretében, illetve önálló (operettrészleteket tartalmazó) zenekari számokkal. Felicia Filip szoprán a világ több nagy operaházában is sikerrrel szerepelt már, a mindössze 23 éves (hegedűsként indult) Liviu Holender (Ioan Holender fia) bariton még pályájának kezdetén áll. A két szólista az operett- (és opera)irodalom nagyjainak (Suppé, Millöcker, Johann Strauss, Bizet, Donizetti stb.) műveiből adtak elő áriákat vagy duetteket, a műsor Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. operettjének híres kettősével (Táncolnék a boldogságtól) zárult.   Az áriákat többnyire az eredeti nyelven, néhányat románul adtak elő az énekesek, akiknek minden produkcióját elismeréssel fogadta a közönség.   Az est keretében Constantin Tălmaciu, az aradi (egyben a bécsi) filharmónia tagja az operettszerzőként ismert Franz Suppé egyetlen szólóra írt művét tolmácsolta fuvolán, a tőle megszokott magas szinten.   * * * A felcímre visszautalva: tegnapelőtt este Aradon, a ligeti tó színpadán a jelenlegi (2014–2015-ös) évadban utoljára lépett fel az Aradi Állami Filharmónia, 20 órai kezdettel – ugyancsak népszerű szimfonikus művekkel, operanyitányokkal, áriákkal, apró „csecsebecsékkel”, amelyek a kevésbé vájtfülü nagyközönség számára is nagyon kedveltek.   A kívülálló, nyilván teljesen jogosan, azt kérdezheti: miért (ha nem kell, mégis miért) kell egymásra szervezni Aradon egyszerre két, azonos témájú rendezvényt? Akkora világváros lennénk, hogy két közönséget is megbír az ugyanabban az időben szervezett komolyzenei rendezvény?   Netalán tán egyszerűen a rendezők közötti kommunikáció, egyeztetés hiányáról, vagy pedig (mint sokan feltételezik) a rendezők (a megye és város vezetői) közötti konkurenciáról, nézeteltérésről lenne szó?   A cikk írója nem tud állást foglalni, nem ismervén részletesebben a körülményeket, annyi azonban biztos, hogy akármelyik variánsról van szó, az a közönség rovására megy. Megfelelő egyeztetéssel két-három órás eltérést, szerintem, különösebb nehézség nélkül meg lehetett volna oldani.  

Keserű valóság: de teljesen egyedül vagy a világon

                            "Mindenkit csak a maga életizgalmai foglalkoztatnak. Mások élete csak annyiban érdekel bennünket, amennyiben a mi izgalmainkat érintheti vagy felkeltheti, vagy a mi életünkre az ő élete valamiképpen tanulságos. Tehát nem ő a becses, hanem az a tanulság; nem ő érdekel bennünket, hanem az, amit ad. Teljesen egyedül vagy a világon. A te életed éppúgy szemlélettárgy csak másoknak, mint ahogy neked az ő életük." Titkos napló - 1921 Gárdonyi Géza ('863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

Magyar emlékek a nagyvilágban - Vámbéry Ármin emlékek - Buhara, Híva - Üzbegisztán

                            Az egyik legjelentősebb magyar Kelet-kutató, Vámbéry Ármin (1832-1913) Szentgyörgyön, Pozsony közelében született. Dunaszerdahelyen járt népiskolába, ma a városban az ő a nevét viseli az iskola. Azután szabóinas volt, majd a falusi kocsmáros gyerekének lett a házitanítója. Tehetősebb támogatói segítségével tanulmányait előbb a szentgyörgyi piarista gimnáziumban, 1847-től a soproni evangélikus líceumban, majd Pozsonyban és Pesten folytatta. Ritka nyelvtehetsége volt: tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, közben tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket, majd megtanulta a török nyelvet is. 1857-ben Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott, ahol négyéves tartózkodása alatt sikerült olyannyira törökké válnia, hogy egy híres államférfi titkárává választotta. Mindeközben tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé – török források alapján – a magyarság történelmi vonatkozásairól, 1858-ban ott, a Boszporusz partján jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1861-ben azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok őshazáját, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Pestről útnak indult. Rasid effendi néven, dervisnek öltözve Konstantinápolyból Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő közép-ázsiai zarándokcsoporthoz. 1863-ban megérkezett az üzbég Horaszanba (mai nevén: Hiva), ahol sikeresen játszotta a dervis szerepét. Úti jegyzeteket csak titokban készíthetett. Vándorlásának fontos állomásán, a buharai emír palotájában kiállítás és egy nemzetiszín szalagos koszorú őrzi nevét és emlékét. Első ízben sikerült egy európainak oda ellátogatnia, amerre Vámbéry Ármin járt. 1865-ben Angliába utazott, ahol kitüntető fogadtatásban és elismerésben részesítették, több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society tiszteletbeli tagjává választotta, útirajza is Londonban jelent meg először. 1865 és 1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára. Bár a magyar tudós társaság nem osztotta a népünknek nem finnugor, hanem török eredetét valló Vámbéry elveit, 1876-ban az MTA rendes tagja lett. A magyar államfő 2011-es közép-ázsiai útja során Buharában emléktáblát leplezett le Vámbéry Ármin tiszteletére. A tábla állításához a megyei üzbég önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia közösen járult hozzá. Schmitt Pál joggal mondhatta, hogy Vámbéry egyaránt fontos a magyaroknak és az üzbégeknek, hiszen hiteles információkkal látta el a világot a nyugati civilizációtól akkor még elzárt térségről, első kézből számolt be az oroszok közép-ázsiai terjeszkedéséről. A buharai emlékek mellett 2013 őszén Hívában is Vámbéry Ármin emléktáblát avattak. Az avató ünnepségen elhangzott beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke aláhúzta, hogy a magyar és az üzbég nép történelmi összefonódása olyan kapocs országaink között, melynek ápolása mindannyiunk érdeke. Egyben megköszönte Davron Alakulievnek, Híva város kormányzójának az emléktábla elhelyezéséhez nyújtott támogatását. „Vámbéry kijelölte a magyar turkológia kutatási irányait, neki köszönhetjük a nyelvközösség és az etnikum történetének különválasztását, ami kiállta az idők próbáját, és a mai világban is korszerűnek tekinthető” – tette hozzá Kövér László.

A mai neoliberális "globális politika" a fehér ember társadalmának és fizikai létének a teljes megsemmisülése felé sodorja világ eseményeit - rövid lapszemle

                      Szabó László Zoltán, szakíró szerint a Nyugat és elsősorban az Egyesül Államok ironikus módon nem azért vált a radikális mozlimok katonai célpontjává, mert a keresztény vallás permanens fenyegetést jelentett volna az iszlamistáknak, hanem a keresztény vallás gyakorlati megszűnése miatt. A dzsihadisták szemében a Nyugat hitetlensége, erkölcstelensége, és az egész világot behálózó kulturális dekadenciája miatt vált sokkal ördögibbé, mint korábban a nyugati kereszténység. Napi Gazdaság

Modern háború Európa ellen: amerikai hajók menekültek tömegeit szállítják Európába

                        Napjainkban a menekültek, bevándorlók kérdése foglalkoztatja a világot. Érdekes elemzést készített az Arab Tavasznak Európára, a kialakult bevándorlási hullámra gyakorolt hatásáról, illetve az Egyesült Államok mindebben játszott szerepéről a német kla.tv, amelyet az alábbiakban közlünk. A menekültprobléma egyre inkább foglalkoztatja a politikusokat. Líbiában több százezer menekült várja, hogy Európába juthasson. „Valóságos népvándorlás ez” – mondta Elmar Brok, a CDU politikusa. Bár fontos a menekültek kimentése a Földközi-tengerről, nem segít a helyzet megoldásában. „Ha még több hajót vetnénk be, akkor rövidesen 2 millió ember fog Líbiában várakozni” – fűzte hozzá. Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a politikusokat, hogy Kadhafi kormányának Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett megdöntése az ország destabilizációját eredményezi, valamint veszélybe sodorja az Európai Unió déli határát. Létezett egy szerződés Líbiával, amely szerint az ország menekülttáborokban gyűjti össze a menekülteket, ahonnan visszaküldi őket hazájukba. Bár Kadhafi diktátor volt, bizonyos szabályok szerint garantálta a biztonságot országában, most viszont káosz van ott. „Az, amit most átélünk, a katonai megszállás eredménye, amely megdöntötte Kadhafi rezsimjét, de semmi egyebet nem ért el” – mondta Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője. Úgy tűnik, jelenleg a menekülthullám veszélyeit jelző figyelmeztetéseket sem hallgatják meg, ahogy azokkal a hangokkal sem foglalkoztak, amelyek a Kadhafi-rendszer megdöntésének veszélyeire hívták fel a figyelmet. A múlt héten a külügyminiszterek közös tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a menekültválság csak akkor oldható meg, ha stabilizálódik a líbiai helyzet. Senki nem tudja viszont azt, hogy lehet ezt elérni. Az egyik ötlet szerint meg kell semmisíteni azokat a hajókat, amelyeken a menekültek Európába utazhatnának. Mások szerint az embercsempészekre kellene lecsapni. Kétséges, vajon lehet-e győzni velük szemben. A több tízezer menekült hátterében, akik évente Európába kerülnek, szervezett üzlet áll, minden menekültért 10.000 eurót kapnak. Az ebből származó hasznot csak a drogkereskedelemből származó haszon múlja felül. Vajon ki jut ezáltal pénzhez? Először azt kell megvizsgálnunk, melyik országokból származnak a menekültek. Leginkább azokból az országokból menekülnek, amelyeket az ún. Arab Tavasz döntött romlásba. Ott működik leginkább a menekültekre építő üzletág. Embereket toboroznak, csodás jövőt ígérnek nekik Európában, s mindezt a helyi sajtó is támogatja. Ez vonatkozik a fekete kontinensre, Afrikára is. Az onnan származó embereknek át kell kelniük a Szaharán, ahol még többen meghalnak, mint később a tengeren. Erről azonban hallgat a sajtó. A menekülteket szállító hajók Olaszországban kötnek ki, az olasz hatóságoktól megkapják a szükséges iratokat, dokumentumokat. A következő céljuk Németország. Ott menekülttáborokba kerülnek, a táborok viszont megteltek. Telt házasak a kórházak és a hivatalok is, hiszen a jó szándékú emberek segíteni szeretnének. Itt a menekültek rájönnek arra, hogy becsapták őket, nem vár rájuk csodálatos jövő. Nem csoda, hogy elégedetlenek lesznek, emiatt zavargások törnek ki és szociális konfliktusokra kerül sor. Vajon ki tartja mozgásban mindezt, a menekülteket, az egész „iparágat”, azokat, akik hasznot húznak mindebből? Ki mozgatja a szálakat? A menekültek érdekes módon arról számolnak be, hogy az őket szállító hajók amerikai zászló alatt hajóznak. Ezt a népvándorlást tehát az amerikai kormányzat, illetve a mögötte álló pénzügyi oligarchia vezényli - foglamaz az elemzés. Mi készteti az Egyesült Államokat arra, hogy lehetővé tegye a menekültek beszivárgását Európába? Vajon humanitárius okok miatt teszi ezt? Valószínűleg nem, hisz az Egyesült Államok könyörtelenül védi saját határait az illegális bevándorlóktól. Például az amerikai-mexikói határt 5 méter magas kerítés alkotja, amely több mint 3.100 kilométeres szakaszon húzódik. A kerítés körül 17.000 határőr járőrözik, mindehhez repülőgépeket és helikoptereket, drónokat és kamerákat vesznek igénybe, illetve olyan berendezéseket, amelyek a föld rezgéseit – például az alagútásást – érzékelik. Akit elkapnak, azt őrizetbe veszik és könyörtelenül visszaküldik őt az anyaországba. Európába viszont egyre érkeznek a menekülteket szállító amerikai hajók. Vajon hogyan reagálna az amerikai kormány, ha olasz vagy francia hajók mexikói menekülteket szállítanának az Egyesült Államokba? Ez kulcsfontosságú kérdés, ha a menekültek problémáját akarjuk vizsgálni. Ez az amerikai stratégia ugyanis egzisztenciális gondokat okoz Európának, illetve Európában. Ugyanez lenne a helyzet az USA-ban is, ezért zárták le légmentesen az amerikai határokat. A mesterségesen megrendezett menekültkatasztrófa a háború modern módszere, amit az Amerikai Egyesült Államok a háttérben a pénzügyi oligarchia támogatásával folytat. Azt is mondhatnánk, először Líbiában hullottak a bombák, most pedig Európában – átvitt értelemben – bombák helyett menekültek hullanak. Ez viszont komoly problémákat eredményez. Ez egy kifinomult módszerekkel folytatott gazdasági és pénzügyi háború, amelyet Európa, konkrétan Németország ellen folytat az Egyesült Államok. Ez ugyanakkor szociális háború is, amely ezzel a módszerrel beszivárog a családba, a munkahelyekre, a kultúrába és a műveltségbe. A háború célja Európának, a politikai, gazdasági és kulturális nagyhatalomnak a szétrombolása, destabilizálása. Az egyre nagyobb területen észlelhető káosz pedig megfelel az Új Világ globális pénzügyi oligarchái céljainak. Európa soha nem fogadta volna el ezt a helyzetet. Ezek tehát az úgynevezett Arab Tavasz virágai? kla.tv - tenyek.sk

Wass Albert: Hontalanság hitvallása - Elmondja Dörner György - rövidke VIDEÓ!

                  kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ta3ZiazXvI8

Madarász Gyula (1858-1931) - munkáiból

                            Ornitológus, festő és rajzoló. Bölcsészdoktori oklevelet 1880-ban szerzett a budapesti egyetemen. Utána a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárához került, ahol utóbb a madárgyűjtemény igazgató őre lett. Elsősorban a madarak tanulmányozásával foglalkozott. E célból beutazta egész Magyarországot, járt Nyugat-Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is, 1896-97-ben a kormány megbízásából Indiában és Ceylonban végzett zoológiai, de főleg ornitológiai kutatásokat és gyűjtést, 1911-12-ben pedig Egyiptomban, Núbiában és Szudánban. A Fertő-tó mellett madárvonulási megfigyeléseket végzett. Eredményeit hazai és külföldi szaklapokban tette közzé. Művészeti tanulmányait Ligeti Antalnál végezte. Tájakat és madarakat ábrázoló képeit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban állította ki.

Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak

                      "Az emberek sokszor hosszan a negatívumokon rágódnak, ahelyett, hogy nekiállnának, és valami jót tennének. Azáltal, hogy segítek másokon, egyszerűen elfeledkezem a magam gondjáról, bajáról." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes