Régi magyar filmcsillagok - Kabos Gyula (Budapest, 1887 – New York, 1941) színész, humorista

1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906–1907 között Zomborban, 1907–1910 között ismét Szabadkán játszott.

Pályája Nagyváradon (1910–1913), majd a Királyi Színházban (1913–1914) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916–1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra, később számtalan színház és kabaré kedvelt sztárja volt.

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is. Hadaró és dadogó beszéddel, eszköztelen játékkal, félszeg mozdulatokkal, groteszk mimikával teremtett figuráját számos, 1931–1938 között készült film őrzi.

Mai napig a legnépszerűbb filmszínészek egyike.

Filmjei:

1931 Hyppolit, a lakáj

1932 Piri mindent tud, Repülő arany

1933 Mindent a nőért

1934 Márciusi mese, Meseautó, Lila akác, Az új rokon, Emmy, Az iglói diákok

1935 Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó, Budai cukrászda, Elnökkisasszony, Halló, Budapest!, A csúnya lány, Címzett ismeretlen, Az okos mama

1936 Szenzáció, Nászút féláron, Három sárkány, Dunaparti randevú

1937 Fizessen, nagysád!, Lovagias ügy, Torockói menyasszony, Pesti mese, Szerelemből nősültem, Hotel Kikelet, Viki, A kölcsönkért kastély, Hetenként egyszer láthatom, 120-as tempó, Úrilány szobát keres, 300 ezer pengő az utcán, Maga lesz a férjem, A harapós férj, Hol alszunk vasárnap?, Az én lányom nem olyan

1938 Pillanatnyi pénzzavar, Döntő pillanat, Borcsa Amerikában, Beszállásolás, Rozmaring, Fehérvári huszárok, Papucshős

2016. November 21. 00:00

Egyéb

Hungarikumok - Makói vöröshagyma

A makói vöröshagyma hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés. 2009-ben az Európai Bizottság felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a makói vöröshagymát.

A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségét a magról vetik.

Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozik.

Kisebb termetű, élénk színű, kemény és alakjára nézve nem telten gömbölyű, hanem inkább szikárabb. Az ízvilága, szárazanyagtartalma adja meg különleges tulajdonságait - a jellegzetes magyar ételek, a pörkölfélék, vagy például a halászléfőzés elengedhetetlen alapanyagának számít.

kattints a képekre - érdemes!

2016. November 18. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Bibó istván

"Kifordítom, befordítom, mégis bunda, a bunda"
magyar népdal

A felsőbbrendűség tudatában tetszelgő - nagyon demokratikus - osztrák elit számára kiegészítjük a jeles magyar tudós, Bibó István gondolatát azzal: demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem csalni.

„Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival.

Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.

Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni."

A kelet-európai kisállamok nyomorúsága - 1946 - részlet

Bibó István (1911-1979) - Széchenyi-díjas, jogi professzor, politikai fogoly

fotón: "Elegáns" fehér (!) osztrák bunda - természetesen puccos, első osztályú - európai minőség! :D
Az "osztrák demokrácia" romokban hever - a meghatározó súlyú, és ebből adódóan kormányon lévő két nagy párt, valamint az őket támogató, a közbeszédet terror alatt tartó véleményformálók, nettó csalók: elcsalták a májusi államelnök választást - bundáztak

2016. November 18. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Árpád-kori templomaink - Római katolikus kerek kápolna - Őskü - Dunántúl

Az ősküi épület, a római katolikus kerek kápolna – félköríves szentéllyel, félgömbös-gerezdes zsindelytetővel és tölcséridomú, lőrésszerű ablakokkal áll a faluban.

Kiugró lábazata még a római korból származik, midőn a duzzasztógátat védő vár tornya lehetett. További része Árpád-kori, XII. századi.

Bejárata most a déli oldalon van, régen az északi oldalon volt. A hajó belső átmérője 7,3 m. Falvastagsága 1,9 m. A hajó felmenő fala vegyes: kő és tégla.

Eredetileg kőből rakott kupola-boltozat fedte, mely kúp alakú tetőzet lehetett. A szentélyt is valószínűleg negyedgömb kupola fedte.

Építését az építészeti jellemzők miatt, falvastagsága alapján a XI. század közepére teszik a kutatók.

kattints a képekre - érdemes!

2016. November 15. 00:00

Egyéb

Régi magyar filmcsillagok - Tolnay Klári (1914-1998)

Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (1914-1998) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Első férje Ráthonyi Ákos rendező, második férje Darvas Iván Kossuth-díjas színművész. Bár a fővárosban született, a Nógrád megyei Mohora faluban töltötte gyermekkorát apja középbirtokán.

Gyerekkorától kezdve énekelt és zenélt, majd rokona, Bókay János szerkesztő bátorítására meghallgatásokon vett részt Rajnai Gábornál, Heltai Jenőnél és Hevesi Sándornál. A kezdeti kudarcok után Gaál Béla filmrendező karolta fel, és így filmszínészként indult karrierje a Hunnia Filmgyárban.

Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta, ezután vették át 1934-ben a Vígszínházba. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt. 1936-ban Ráthonyi Ákos rendezőhöz ment feleségül, lányuk, Zsuzsanna 1940-ben született.

Második gyermekük fiú lett volna, de egy bombatámadás miatt idő előtt megindult a szülés, és a Mátrában a gyermeket nem lehetett megmenteni.

Mészöly Dezső 1993-as tévéműsorában vallott a művésznő először Márai Sándorhoz fűződő titkos viszonyáról.

1945-ben mutatta be a Vígszínház Márai: Varázs című darabját, amelynek kapcsán megismerkedett személyesen is az íróval.

Tolnay a Művész Színházban ismerkedett meg Darvas Ivánnal, akivel össze is házasodott, de 1958-ban elváltak.

2016. November 11. 00:00

Egyéb

Őshonos kutyafajtáink - Pumi

A pumi őshonos kutyafajtánk, hazánk területén, a 17-18. század folyamán alakították ki a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből.

Így jött létre a pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, hiszen minden jószág mellett használható volt. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.

A pumi közepesnél kisebb méretű kutya, amely megjelenésében le sem tagadhatná a terrier ősöket. Szőrzete 4–7 cm hosszú, tincses, nem nemezesedik, de rendszeres ápolást igényel: ajánlatos olykor trimmelni és ollóval igazítani. Leggyakrabban a szürke különböző árnyalataiban fordul elő, de van fehér, fekete és fakó színű is.

A pumi egy négy lábon járó vitalitásbomba, amelynek energiája kimeríthetetlen. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot. Nagyfokú mozgásigényét leginkább kertes ház felel meg, lakásban csak az tartsa, aki naponta több órát tud rászánni.

Gyorsan tanul, hihetetlenül mozgékony, ideális a különböző kutyás sportok űzésére. Szeret szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, „bohóckodni”, ezért elsősorban aktív, mozgalmas életet élő családoknak ajánlható.

A pumi ma is pásztorok mellett dolgozik, viszont Európa-szerte az agility sportra is használják sokan, melyre szintén nagyon alkalmas.

kattints a képekre - érdemes!

2016. November 07. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Bazaltzuhatag a vár oldalában - Somoskő - Felvidék és a vár - Csonka-Magyarország

Ez a különleges képződmény a somoskői vár oldalában található. Somoskő ma is Magyarország területéhez tartozik, ma Salgótarján része. Annak ellenére, hogy a vár és a várhegyen található bazaltzuhatag csak pár méterre van Somoskőtől, mégis elcsatolták Magyarországtól.

2016. November 07. 00:00

Egyéb , Zöld világ