Őshonos kutyafajtáink - Mudi

 

A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, az állomány zöme ma is az ő kezükön van. 

 

Kitenyésztetlen változó nagyságú, természetes fajta.  A magyar fajta mudi, spicc jellegű kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelőtt. A mudi – főleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve – első pillantásra egyszerű küllemű keveréknek tűnhet. 

 

Szőre rövidebb mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló, intelligens állat. Tulajdonképpen bármely színben előfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes Dezső szerint a mudi legeredetibb színváltozata.

 

Mivel a mudit eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladata nem utolsósorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylő terelése volt, az esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. 

 

Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. 

 

Ezenkívül hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. 

 

A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát.

Őshonos kutyafajtáink - Drótszőrű magyar vizsla

 

Mindenes vadászkutya, erdőn, mezőn és vízen is használják, a lövés előtti és utáni munkában is. Az apróvadat felkutatja, és vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi, és apportírozza. 

 

Vízi munkája kiváló, és a sebzett nagyvad  keresésére is jól használható. Az 1930-as években tenyésztették ki: rövid szőrű magyar vizslák almaiban előforduló hosszabb szőrű kölyköket felnevelve drótszőrű német vizslákkal keresztezték. 

 

A fajta kialakulása egyértelműen a Felvidékhez kötődik. A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, azért mert egyedül végzi el a pointerek, a szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval olyan igazi mindenes kutya. 

 

A vadászok nagyra értékelik a drótos rendkívüli szaglását e kiemelkedő orrjósága miatt például a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon tűzfészek-kutató kutyának alkalmazzák. 

 

Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat is lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, kezes állat és éppen ezért házőrzésre alkalmatlan. 

 

A besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli jó barátot. A rövidszőrű rokonához képest sokkal jobban bírja a hideget. 

 

Mindenes vadászkutyaként az erdőn, a mezőn és a vízen is használható, mind a lövés előtti és mind az utáni munkákban is. 

 

Az apróvadat felkutatja és jellegzetes vadmegállással jelzi, majd a meglőtt vadat megkeresi és apportírozza. 

A vízi munkája is kiváló, a sebzett nagyvadak után keresésére szintén jól használható.

Tordai-hasadék a Hesdát patakkal - Torockói-hegység - Erdély

 

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven. 

 

A két kilométer  hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. 

A falakban 32 feltárt barlang van. 

 

A Tordai-hasadék Szent László legendája: 

 

A monda szerint László király serege kemény ütközetet vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de hiába, mert annyi volt a kun, mint fűszál a réten. Ebben a reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege. 

 

A kürt szavára visszafordultak a magyarok és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek: Utána! Utána! - ordították. 

 

Tudták: ha Lászlót elfogják, övék lesz a magyar föld - mindannyian a király után vetették hát magukat. László paripáján véres hab vert ki, mégis olyan közel értek már hozzá a kunok, hogy fejszéikkel levághatták volna. 

 

Ekkor László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott: 

Ó, Uram, segélj! S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. 

 

A kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd a csodát látva ijedtükben visszafordultak.

 

Így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.

 

kattints a képekre - érdemes!

adjuk tovább - osszuk meg!

A népszavazástól távol maradó, a nemmel, vagy szándékosan érvénytelenül szavazó hazaárulóról...

Nem kell ide török, tatár, sem trianoni határ, sem iszlám viszály. 

A turáni átoktól nincs menekvése a magyarnak!

 

Wass Albert - Magyar Cirkusz - Elmondja: Bubik István - rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=nZaGXxOFKnI&feature=youtu.be

Adjuk tovább - osszuk meg!

Minden országban azok az emberek döntenek fontos dolgokról, akik részt vesznek a szavazásokon - élnek a szavazati jogukkal. 

 

Ma a lakosság 42 %-a élt a voksolás jogával, és elsöprő - 98%-os többséggel utasítottuk el Brüsszel kényszerbetelepítési terveit!

 

Ma a magyar nemzet megvédte a hazát!

Ennyien vagyunk - akik nem csak magyarul beszélünk, és nem csak "lakosok" vagyunk!

Október másodikán hárommillió-kétszáz egynéhány tízezer választókorú tagja van a magyar nemzetnek! 

Nem több, de nem is kevesebb! :( :D 

 

fotómontázs: Elég