December

 

Nem pesti hónap: budai hónap,

Kisvárosi, falusi hónap,

Nem jazzal, rádióval hangos

Vásáros, mai hónap:

Százév előtti, régimódi, biedermeier hónap,

Gyermekéveink hónapja,

A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,

A Megfagyott Gyermek hónapja,

És Andersen kis gyufaárus lányáé,

A fehérszakállú Mikulásé

És a kisded Jézusé,

Jóság és szeretet hónapja,

A megfogyatkozott jóságé és a

megcsappant szereteté.

Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,

Nincs, aki újra befűtse.

Didereg az Ember,

Haldoklik a világ.

Ez a melegségre szomjas jégvilág,

Mely időtlen idők óta koldusan nyeli

Az áldott Nap maradék-tüzét,

A türelmes föld gyérülő szenét

És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.

Hová lett az isteni kenyér,

Mely azért volt, hogy mindenkinek

Jusson belőle egy karéj?

Alig maradt belőle egy decemberre való

Egy napra való

Egy estre való,

Egy karácsonyestre való!

Talán imádkozni kellene!

Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,

Megfogni egymás kezét,

Összebújni, egymást megölelni

És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,

Új tüzet rakni új jövőhöz

És friss kenyérsütéshez.

 

Heltai Jenő (1871-1957) - író, költő, újságíró, producer, dramaturg

Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld

 

A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete színezéssel készülnek.

 

A mintáknak jelentése van: találunk tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba hímeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a színek.

 

A keresztszemes hímzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a hímzők meglévő hímzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva.

 

Érdemes megfordítani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a hímzések fonákja is.

 

A minták párnákat, abroszokat, apró terítőket, használati tárgyakat díszítenek. A színviláguk miatt jól illenek modern stílusú lakásokba is.

 

A fonalak és a vászon tartós, így nem kell a "tisztaszobában" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni terítéknek az asztalon.

 

kattints a képekre - érdemes!

A világ legkülönlegesebb vízesése - Bigér-vízesés - Bánsági-hegyvidék - Bánság

 

Listát állított össze a világ különleges vízeséseiről a The World Geography szaklap, amelynek élére a Bánsági Bigér vízesés került.

 

A zuhatag a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya város szomszédságában található, és ez a természeti szépség még Erdélyben, illetve Magyarországon is alig ismert.

 

A vízesés különlegessége hogy a víz nem egyetlen tömegben, hanem kis ágakra válva zubog lefelé, és 45 párhuzamos sugárban folyik. A robosztus, mohával fedett vízesés a Bánsági-hegyvidék erdőségében található, és egy föld alól előtörő folyó táplálja.

 

A listára olyan természeti különlegességek kerültek még fel, mint az USA-ban található Eternal Flame Falls, amelynek érdekessége, hogy a zuhatag barlangjának belsejében gáz is képződik, így a víz mögött egy 10-20 centiméteres láng gyújtható, ami nem alszik el az előtte lezúduló víztől.

 

A Fülöp-szigeteki Asik-Asik vízesés 60 méter magas és 140 méter széles, a növényzet szinte függönyt képez a sziklafalon, ahonnan lezúdul, és a helyiek szerint a víznek gyógyereje van.

 

A listán a negyedik egy ausztráliai vízesés, amelynek érdekességét az adja, hogy vízszintesen esik a víz.

 

Az Antarktisz Véres vízesése is felkerült a legfurcsábbak közé, amely nevét a vöröses színe után kapta, az érdekes elszíneződést a kioldott vasoxid okozza. A víz különlegessége még, hogy a tengernél négyszer több sót tartalmaz, ami miatt a vízesés még mínusz 10 fok alatt sem fagy meg.

 

A Svartifoss, vagyis Fekete vízesés az izlandi Skaftafell Nemzeti Parkban található, fekete láva oszlopokról zuhan alá.

 

A libanoni Baatara Gorge vízesés olyan barlangot alakított ki maga alatt, amelyben három egymás fölé elhelyezett híd fut, a víz pedig ezek mögött zuhan a szakadékba.

 

A listára került mexikói Hierve el Agua pedig valójában nem is vízesés, hanem egy vízesést formázó kő képződmény.

 

kattints a képekre - érdemes!

A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság

 

A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái révén ismert, Kishavast (1802 méter) is magában foglaló Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó-Szörény megyék területén. A Szárkő-csúcs magassága 2190 méter.

 

A hegység nyugati határa Temes folyó – amely a Szörényi-Érchegységtől választja el - északon – a Pojána-Ruszka hegység irányában – a Bisztra folyó határolja ; délkeletről pedig a Hideg, a Sík és a Sebes – patakok völgye választja el a Cserna-, a Godján-, és a Retyezát-hegységektől.

 

A Szárkő-hegységet könnyen meg lehet közelíteni, hiszen Temesvártól csupán 130 kilométerre található.

 

Lugos és Karánsebes érintésével, Borlón keresztül végig műút vezet egészen a Kishavasra induló libegő alsó állomásáig.

Régi magyar filmcsillagok - Dajka Margit (1907, Nagyvárad-1986, Budapest)

 

Már kilencéves korában szerepelt színpadon szülővárosában, Váradon. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.

 

1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz kerül.

 

Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Pesti Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.

1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett.

 

1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.

 

Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította.

 

Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak.

 

1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.

 

Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánné szerepeire emlékezve.

 

Filmes szereplései:

Piri mindent tud (1932) - Piri, Bognár felesége

Rákóczi induló (1933) - Vilma, Jób lánya

A torockói menyasszony (1937) - Patkós Nagy Rózsi

Mai lányok (1937) - Kati, a cselédlány

A falu rossza (1937) - Finom Rózsi

A harapós férj (1937) - Lina, Péter elvált felesége

Az ember néha téved (1937) - Zizus, az utcalány

Az elcserélt ember (1938) - Anna, Benedek Péter felesége

Borcsa Amerikában (1938) - Borcsa

János vitéz (1938) - Iluska

Vadrózsa (1939) - Éva

Pénz beszél (1940) - Julcsa

Sárga rózsa (1940)

Háry János (1941) - Örzse

Szakitani nehéz dolog (1942), rendezte: Mártonffy Emil

Szerelmi láz (1942) - Éva, rendezte: Lázár István

A zenélő malom (1943) - Bogár Cica, pesti dizőz, rendezte: Lázár István

Liliomfi (1954) - Kamilla

Szakadék (1956) - Bakos néni

A tettes ismeretlen (1957) - Nagymama

Vasvirág (1958) - Racsákné

Akiket a pacsirta elkísér (1959)

Égrenyíló ablak (1959)

Zápor (1960)

Amíg holnap lesz (1961)

Az orvos halála (1965)

Szentjános fejevétele (1965)

A férfi egészen más (1966)

Hogy szaladnak a fák… (1966)

Változó felhőzet (1966)

A völgy (1967)

Elsietett házasság (1968)

Tiltott terület (1968)

Diák szerelem (1968) rövidfilm

Az oroszlán ugrani készül (1969)

Pokolrév (1969)

Ismeri a szandi mandit? (1969)

N.N., a halál angyala (1970)

Szindbád (1971)

Volt egyszer egy család (1972)

141 perc a befejezetlen mondatból (1974)

Macskajáték (1974)

Ballagó idő (1975)

Az öreg (1975)

Herkulesfürdői emlék (1977) - Öreg primadonna

Legato (1977) - Zarkóczy Amálka

A kedves szomszéd (1978) - Iduka

Csontváry (1979) - Mama

Égig érő fű (1979) - Oszkár nagyanyja

Vőlegény (1982) - Gyengusné

A nagymama (1985) - Szerémi grófnő

 

Televíziós filmjei:

Ivan Iljics halála (1965) MTV

Kristóf, a magánzó (1965) MTV

Jövedelmező állás (1965) MTV

Tűvétevők (1966) MTV

Tüskevár 1-8. (1967) MTV - Tutajos nagymamája

A nagybácsi álma (1967) MTV

Élő Antigoné (1968) MTV

Földindulás (1970) MTV

Fekete macska (1972) MTV - Zsófi néni

És mégis mozog a föld (1973) 1-3 MTV

A bóhoc felesége (1975) MTV - Nudicsné

Szürkezakós és a mama (1976) MTV

Haszontalanok (1976) MTV

A kisfiú meg az oroszlánok (1979) - Bruckner Szilvia

Képviselő úr (1979) – „nagyanyós”

Társkeresés No. 1463 (1980) MTV - Ring Anikó, a pótnagyi

Bors néni (1981) MTV - Bors néni

A nagymama (1985) MTV - Szerémi grófné – Csiky Gergely A nagymama, címszerep, 1985.

Humorsarok

:D :D

 

Sikertelen randik rövid indoklásai:

 

A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet.

A focista: Nem passzoltunk egymáshoz.

A hegesztő: Nem volt meg a szikra.

A kórboncnok: Élőben egészen más.

A matematikus: Nem jött be a számításom.

Az ügyvéd: Nem az esetem.

A táncos: Valahogy nem fogott meg.

A liftkezelő: Nem voltunk egy szinten.

A nőgyógyász: Olyan ürességet éreztem.

A vak: Nem egyezett a látásmódunk.

A festő: Nem festettünk jól együtt.

A WC-s néni: Kellemetlen szaga volt!

A cukrász: Nem volt elég édes.

A hadvezér: Nem tudtam meghódítani.

Az autó versenyző: Váltanom kellett.

A horgász: Nem kapta be a kukacot.

Az orvos: Nem hozott lázba.

Az informatikus: Nem volt kompatibilis.

A jós: Nem volt közös jövőnk.

A tanár: Nem tudtam meghúzni.

A terrorista: Nem ejtett rabul.

A rádiós: Nem voltunk egy hullámhosszon.

A bűvész: Nem varázsolt el.

A bokszoló: Nem voltunk egy súlycsoportban.

A vízvezeték szerelő: Nem volt elég nedves.

Pókember: Nem sikerült behálóznia.

A zenész: Nem tudtam ráhangolódni.

Az időjós: Nem volt felhőtlen a kapcsolat.

A kukás: Szemét volt.

A pék: Ebből nem sült ki semmi jó.

A tolvaj: Nem lopta be magát a szívembe.

A hajós: Rossz helyen kötöttünk ki.

A mezőgazdász: Nem aratott nálam sikert.

A bíró: Elítéltem a külseje miatt.

A postás: Próbálkoztam de feladtam.

A vadász: Bakot lőttem vele.

A hegymászó: Nem juttatott el a csúcsra.

A színész: Csak megjátszotta magát.

A pilóta: Nem repített a magasba.

A rekorder: Nem tudtam megdönteni.

A rendőr: Nem volt lebilincselő.

A csúszdamester: Kicsúszott a kezeim közül.

 

És még mondja azt valaki, hogy a magyar nyelv nem csodálatos!

Árpád-kori templomaink - Szűz Mária kolostortemplom - Deáki - Felvidék

 

Római katolikus temploma a 13. században épült. Elődjét, a mai templom legősibb részeként számon tartott Szent István-kápolnát II. Paszkál pápa 1103-ban kiadott oklevele említi.

 

A templomot 1872 és 1875 között neoromán stílusban bővítették. Az 1940-es évek kezdetén Serédi Jusztinián újíttatta fel, Kontuly Béla freskója is ekkor készült el.

 

A templom legújabb-kori felújítási munkálatai 1993-ban a díszüveg-ablakok restaurálásával kezdődtek, majd 1996-ban a középkori templomrész tetőszerkezetének felújításával folytatódtak.

 

A 19. századi templomrész tetőszerkezetét 1998-ban újították fel, illetve ekkor került sor az orgona javítására és a torony festésére is. A munkálatok 2001-ben vakolatcserével és a homlokzat festésével, valamint freskói restaurálásával fejeződtek be. Tóth Domonkos püspök 2001. november 10-én újraszentelte.

 

Kolozsváry László kárpátaljai festőművész Halotti beszéd című festményét 2001. márciusában szentelték fel. A 170x300 cm méretű olajfestmény a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának adománya.

 

Az itteni bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi latin szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is olvasható. A deáki templomról is található feljegyzés benne.

Kegytemplom és kolostor - Csíksomlyó - Székelyföld - Erdély

 

A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort.

 

A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja.

 

Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

 

Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.

 

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása.

 

A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel. 1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

 

A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette.

 

A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében.

 

Az orgonát 1931-ben Wegenstein Lipót temesvári mester építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik.

 

A kegyszobor A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban.

 

2,27 méter magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja.

 

Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat.

 

A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

 

A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik.

 

A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is.

 

A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították.

 

A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. 1727-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda.

 

Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter Kájoni János volt, akinek 1676-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve.

 

Később a nyomda mellett könyvkiadó is működött, ahol a nyomda termékeit kötötték, illetve a könyvtár köteteit újították fel.

 

A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, ahol már évszázadok óta gyűjtötték az értékes köteteket. Köztük számos ősnyomtatvány, festett kódex és könyvritkaság található. A gazdag anyag annak is köszönhető, hogy a könyvtár szerencsésen átvészelte a reformáció időszakát és a háborúkat is.

 

A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött.

 

A gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat, 1730-tól pedig a Mária Társulat. Lukács Mihály csíki esperes adományából bentlakásos szeminárium létesült, mely a távolabb lakó gyermekek számára is lehetővé tette a tanulást.

 

1858-ban páter Simon Jukundián kántor- és tanítóképző iskolát alapított, ahol magas színvonalon képezték az erdélyi kántortanítókat.

 

1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.

 

A Kissomlyó hegyén ma három kápolna áll, a Salvator-kápolna, ennek keleti oldalán a Szenvedő Jézus kápolnája, a nyugati oldalon a Szent Antal kápolna. A legrégibb és leghíresebb közülük a Salvator-kápolna, melynek pontos építési ideje nem ismert.

 

A hagyomány szerint 1456. augusztus 8-án a Megváltó színeváltozásának napján Hunyadi János serege a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget. A kápolna tehát a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében.

 

1680 körül Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár adományából bővítették. Főoltára 1679-ben készült, középen a keresztet tartó Krisztust, oldalain pedig Szent Pál apostolt és Szent Katalint ábrázolja.

 

Mellékoltárain a fájdalmak embere és a mennyek királynője látható. Festése 1800 körül készült.

 

Az ajtó előtti kőkeresztet a gyergyóalfalvi hívek állították 1876-ban az 1567-es győzelem emlékére.

 

A hegy aljától a Salvator kápolnáig vezető meredek utat a nép Jézus hágójának nevezi, melyet a zarándoklatok alkalmával imádkozva szoktak végigjárni. Az út mentén több régi kereszt és stációs keresztek is láthatók.

 

A Szenvedő Jézus kápolna tulajdonképpen egy fülke, benne az oszlophoz kötözött térdeplő Jézus rendkívül szép, 1810-ben készített szobrával.

 

A Szent Antal-kápolnát 1750 és 1773 között építették a korábbi, 17. századi kápolna helyén barokk stílusban. Oltárképén Páduai Szent Antal látható.

Sárkányok kertje - Almásgalgó - Erdély Természeti csoda és legendája

 

A Sárkányok kertje egy sziklaképződmény az erdélyi Szilágyságban, mely felszíni erózióval jött létre. Zsibótól 9 kilométernyire délkeleti irányban helyezkedik el, Almásgalgó határában.

 

A 32,5 hektáros terület védelem alatt áll. A terület tudományos kutatása Cholnoky Jenő (1870-1950) professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.

 

Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.

 

Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog.

 

A kert alakzatai átlagosan 10–12 méter magasak. Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van.

 

Régebbi leírásokban 25-30 méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a 10-15 métereseknél nagyobbak nincsenek.

 

A legenda A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász.

 

Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni.

 

A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt.

 

Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat.

 

kattints a képekre - érdemes!