Herman Lipót (1884-1972) festményeiből

Herman Lipót (1884-1972) festményeiből

Munkácsy-díjas érdemes művész. 1901-1905 között a Mintarajziskolában Balló Edénél, Hegedűs Lászlónál, Zemplényi Tivadarnál tanult.

Már első éves növendékként karikatúrákat rajzolt a Kakas Márton és a Borsszem Jankó c. élclapok számára.

Münchenbe ment, ahol A. Ažbe`-nál tanult. majd Berlinben dolgozott, Falus Elekkel közösen plakátokat és könyvillusztrációkat készített. 1910 őszén hazatért és részt vett a Kecskeméti Művésztelep megalapításában.

1911-ben Párizsban, Brüsszelben és Londonban járt tanulmányúton. 1921-ben Németországban, majd az ezt követő években Hollandiában,
Párizsban, Münchenben és Olaszországban járt, közben részt vett kiállításokon is.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 07. 00:00

Egyéb ,

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szemerédi Endre (1940)

Szemerédi Endre, élő Széchenyi-díjas magyar matematikus, nemzetünk büszkesége. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa, akit az elméleti számítástudományt és az információelméletet megalapozó úgynevezett diszkrét matematika területén elért eredményeiért, az Oslói Egyetem matematika tanszékének javaslatára, 2012-ben a matematikai Nobel-díjnak megfelelő Abel-díjjal ismertek el.

2017. January 06. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Őshonos háziállataink - racka juh

A magyar racka juh (régebben hortobágyi racka juh) régi magyar juhfajta, amely a honfoglalás óta a magyarok társa volt.

Sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.

A rackajuhok őse az arkal, ez az egyetlen nagy testű vadjuh, amelynek hosszú farka van, és Délnyugat-Ázsiában élt, ahol a juhok háziasítása végbement.

Bökönyi Sándor régészeti kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar racka a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 06. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Az Országszászló - Kecskemét - Alföld

Országszászló a főtéren - Kecskemét - Alföld

A hagyományosan erősen nemzeti érzületű kecskeméti polgárság elsők között, 2010. június 4--én, a trianoni gyalázat évfordulóján újra országzászlót emelt a város főterén.

Az emlékmű talapzata Nagy-Magyarországot formázza.

kattints a képekre - érdemes!

2017. January 03. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Óriás betlehem a Kis-Balatonnál - Vörs - Dunántúl

Krisztus születésének történetét sok-sok helyütt bemutatják világszerte, betlehemeket állítva a települések főterein. Magyarország kis falvainak egyikében, Vörsön a világ legnagyobb, templomban épített betlehemét építik meg minden évben.

Ennek a közösségi energiának már csak a templom szerény méretei szabnak gátat: idén harmincöt helyi lakos serénykedett a csupa természetes anyagból épült bibliai életkép elkészítésén.

E különleges és minden tekintetben egyedülálló közösségi alkotás híre idén a Vatikánig eljutott; olyannyira, hogy advent első vasárnapján Olaszország képviseletében Maria Assunta Accili olasz nagykövet is részt vett a rendezvényen, míg Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius megáldotta a betlehemet.

Maga a vörsi a templom a tizennyolcadik században épült, műemléki védelem alatt áll.

kattints a képekre - érdemes!

2016. December 18. 00:00

Egyéb

Algyógyi-vízesés - Feredőgyógy - Erdély - Videóval!

Hunyad megyében, Szászvárostól északra találjuk Feredőgyógy települését, amelyen keresztülfolyik az Gyógy patak, aminek a mintegy 15 méter magas vízesése gyönyörű természeti látványosság - kedvelt turisztikai célpont.

A vízesést egy termál forrás táplálja, ami télen a nagy fagyok ellenére sem fagy be.

kattints a VIDEÓRA - ÉRDEMES!

https://www.youtube.com/watch?v=UOK2N-DksEo

2016. December 15. 00:00

Egyéb , Videó , Zöld világ

Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999) -

Régi magyar filmcsillagok - Szeleczky Zita (1915-1999)

A művésznő előadásában meghallgatható: A kanyargó Tisza partján című dal, az anyag végén található linkre történő kattintással

1933-ban érettségizett a budapesti Veres Pálné Leánykollégiumban. 1936-tól 1944-ig közel harminc magyar és egy olasz–magyar film női főszerepét alakította.

1937-ben végezte a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színház tagja lett, majd a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1945-ben elhagyta az országot, a népbíróság elítélte "háborús magatartása miatt."

Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is.

1949-1974 között a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival. 1962-ben az USA-ba költözött. Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot.

Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek.

Több hanglemezt is kiadott. Vonzó külsejével, színpadi megjelenésével, intelligens és természetes játékával fiatal leányokat, lírai hősnőket és naivákat játszott rövid magyarországi pályáján.

Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette.

Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

1998 őszén hazatelepült, Érden élt. 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo

2016. December 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Latinovits Zoltán (1931-1976) - A "színészkirály"

Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”

Saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött” született. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja.

Az édesapa gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a családot, ami élete végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot.

Édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István (1942), aki Bujtor István néven volt színész, és Károly (1946), aki Frenreisz Károly néven zenész lett.

A konyhaművész Gundel unokájaként a tizenhárom nagybácsi, a gyermeklélek számára csodás-misztikus állatkert, és a nevezetes étterem alkotta hangulatos légkörben nevelkedett.

„Tört fényű kagylókkal érkeztem a világra, babonás füvekkel, virágszirmokkal, ördögfintorral, gömbölyű boszorkánykavicsokkal. Felhők, napok, csillagok szikráinak barlanghomályos rajzát hurcoltam magammal, elkezdett kanyaros vonalakat, kis görcsös köröket, befejezetlen görbéket” - vallja.

1952-ig „bizonyos koráramlat” folytán asztalostanonc, majd hídépítő munkás lesz, de hamarosan beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát kap.

Mindeközben 1951-től már NB I-es (tartalék) játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ezenkívül nagyon jó vitorlásversenyző.

Az egyetemi évek alatt is folyamatosan ad elő verseket, Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint, a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedik a színészmesterség fortélyaival, s mint később bevallja: igencsak nehezen ment neki.

1956-ban mégis szerződtetik Debrecenbe.

Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte.

Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Színházi munkáinak sorából kiemelkedik a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia Ruttkai Éva volt), a Játék a kastélyban (Ádám), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Az ügynök halála (Willy Loman). Jelentős kései alakítása fűződik a Ványa bácsi c. Csehov-darabhoz, amelynek címszerepét játszotta.

Veszprémben megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt.

Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád,

A Pendragon-legenda, Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza.

Már 3 éves kora óta szavalt, majd az egyetem évei alatt folyamatosan mondott verset. Színészként a magyar előadó-művészet talán legnagyobb alakjává vált.

Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső és más költők verseinek ihletett előadójaként összetéveszthetetlen, fülsimogató baritonján senki máshoz sem fogható művészi elevenséggel élte meg a magyar sors minden aspektusát.

„Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie úgy, ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli” - vallotta.

Újfajta látásmódjával szakított az egyoldalú, távolságtartó versmondói stílussal, és ezerárnyalatú, hajlékony előadóművészetével hű folytatója lett Ascher Oszkár és Egressy Gábor versmondói munkásságának.

Szavalatainak hangulata, csengő-bongó rímei előre kimunkált hangsúlyozással és artikulációval párosultak.

Önmagáról mondta:

"Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok."

2016. December 13. 00:00

Egyéb

Kárpát-medence madarai - Kerecsensólyom

Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A ragadozó madarak leggyorsabb képviselője.

Az égbolt legveszélyesebb vadásza. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is.

A magyar ősi mondavilágának egyik "főszereplője", turulmadárként emlegetve.

kattints a képekre - érdemes!

2016. December 12. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Advent - részlet Csurka István írásából

"Az advent a legátélhetőbb keresztény misztikum. Talán éppen azért, mert alig több, mint egy égbe vetített hétköznapian emberi élet.

Minden család lényegi története adventtal, azaz a kisded eljövetelére való várakozással kezdődik. Éppen ebben a várakozásban teljesedik az addigi szerelmespár, hitvespár családdá.

Meghallani a már eltéveszthetetlen jeleket és felkészülni a fogadására. Az advent is ilyen befelé figyelés, az emberi közösség nagy megcsendesedése, milliók halkabban vett lélegzetvétele, befelé bámulása ködös, szürke, téli tájba, jelkiolvasás a hosszú éjszakák fagyreccsenéseiből, távoli fölsóhajok.

Advent az emberiség legenyhébb, megbocsátó mosolya.

Advent - részlet

Csurka István (1934-2012) - író

2016. December 11. 00:00

Egyéb