Régi magyar filmcsillagok - Mály Gerő (1884, Székelyudvarhely – 1952, New York)
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi pulyka
Eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a magyar pulyka. Elsősorban fekete és fehér színben tenyésztették. Idővel a fekete színváltozat száma nagyon lecsökkent és a 19–20. század fordulójára a fehér színváltozat került túlsúlyba. A fehér magyar pulykát később a mexikói fehér pulykával nemesítették a testsúly növelése érdekében.
A fehér magyar pulyka tolla igen értékes árucikknek számított, különösen a hónalj alatti, ún. “marabutollak”. A Kárpát-medence egyes területein – elsősorban a Délvidéken és Erdélyben – a fekete és a fehér magyar pulyka mellett különböző parlagi színváltozatok (fehér-tarka, szürkésbarna, világosbarna) is előfordulnak.
Régi magyar filmcsillagok - Muráti Lili (Nagyvárad, 1912 – Madrid, 2003)
Igazi nagy színésznő és bálvány volt, és nemcsak az 1930-as, 40-es évek Magyarországán, hanem Spanyolországban is, ahová közvetlenül a második világháború után, nagy nehézségek árán menekült.
Sejtelmes hangjával, egyedi humorával elbűvölte a nézőket. Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát és mindent önállóan megold.
Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, mielőtt Bárdos Artúr felfedezte tehetségét.
1932-ben a Művész Színházban, 1932–34 között a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban, 1934–41 között párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban, 1943–1944 között az Andrássy Színházban (mai Új Színház) szerepelt.
Mivel a háború után a kommunisták koncepciós vádakkal illették, férjével és egyben menedzserével, Vaszary Jánossal külföldre menekült, mezítláb, végig koldulva Ausztriát.
1947-ben Madridban telepedtek le. Előbb a Madridi Rádió magyar adásában olvasott fel kommentárokat. Fél év alatt megtanult spanyolul, majd rövidesen férjével saját társulatuk lett.
1950–1963 között velük járta a spanyol színpadokat.
Először 1975-ben látogatott haza, majd a rendszerváltás után visszakapta magyar állampolgárságát, valamint életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.
Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a Karinthy Színház A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra.
18 magyar és számos spanyol filmben játszott.
Stróbl Alajos: Anyánk
Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856- – Budapest, 1926)
Régi magyar filmcsillagok - Ágay Irén (1912-1950)
Az iskolapadból került az Országos Színészegyesület iskolájába. Diplomáját 1931-ben kapta meg. 1931 és 1935 között a Vígszínház művésze volt. Főként modern tárgyú színművekben, filmvígjátékok főszereplőjeként aratott sikert, többek között Jávor Pál, Ráday Imre és Kabos Gyula partnereként.
A harmincas évek derűs, könnyed filmjeinek kedvelt fiatal hősnője volt. Igényesebb feladatot a Két fogoly-ban kapott, ahol Bajor Gizi mellett ő személyesítette meg Zilahy Lajos világháborús történetének másik vezető nőalakját.
1933-ban feleségül ment Székely Istvánhoz, aki legtöbb filmjének a rendezője volt. A házaspár 1938-ban az USA-ba emigrált. 1950-ben, egy filmforgatáson Ágay Irén rosszul lett és meghalt. Csak 38 éves volt.
Emlékezetes filmjei:
Iza néni (1933)
Mindent a nőért! (1934)
Ida regénye (1934)
Lila akác (1934)
Búzavirág (1934)
Emmy (1934)
Őfelsége keringőt táncol (1934 osztrák)
Címzett ismeretlen (1935)
Szenzáció (1936)
Nászút féláron (1936)
Segítség, örököltem! (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
Két fogoly (1937)
Józsa Judit: A rovó - terrakotta szobor
A nap verse - Füzesi Magda: Tempora mutantur...
Tempora mutantur...
"Cirkuszt s kenyeret a népnek!"
szólt egy bölcs uralkodó.
Több kenyeret, kisebb cirkuszt
kérte az alattvaló.
Ám ha engem kérdeznének,
nem mondhatnék egyebet:
ha kenyér van, cirkusz nélkül
valahogy csak megleszek...
Forrás: Füzesi Magda: Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Kandó Kálmán (1869-1931)
Mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Régi nemesi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait az 1904-ben épült Fasori lutheránus gimnázium elődjének számító, Sütő utcai Budapesti Evangélikus Gimnáziumban kezdte. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Műszaki egyetemi negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert az egyik elektrotechnikai dolgozatával. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész- és villamos ismereteit későbbi pályafutása során sikeresen kamatoztatta. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. Szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felső vezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók.