Ráolvasó
Januári virágeső,
hósárkányt űző, kergető,
Egy intésemre jöjj elő!
Maréknyi fényt vihar helyett,
legyen kívül-belül meleg.
De aki hóban-fagyban jár,
szálljon szemére napsugár!
Oda, hol jószándék virít,
ne küldje rontás nyilait!
Elfásult tölgyön, hársakon
rügyezzen ki a bizalom!
Ki ember, mind legyen szabad!
Sárkányölő virágeső,
terítsd ránk
bíbor szárnyadat!
Füzesi Magda
Forrás: Füzesi Magda: Bíztató című kötete, Intemix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992
A romanticizmust képviseli. Remekművén, a fél-életnagyságú Búsuló juhászon a magyaros elemek klasszicizáló formában keverednek, de új és merész kezdeményezése a népies elem bevitele művészetünkbe.
Nobel–díjas magyar vegyész. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály, nagybátyja pedig Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus.
Fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének egy új szintű megértéséhez vezetett. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”.
Vályi Gyula (1855- 1861), Marosvásárhely szülöttének, a neves matematikusnak a szobra Marosvásárhelyen.
A Református Kollégiumba járt, majd a kolozsvári tudományegyetem matematika- és természettudományi karán tanult, ezt követően Berlinben Karl Weierstrass előadásait látogatta. Ezután visszatért Erdélybe, ahol a parciális differenciálegyenletekkel, projektív és analitikus mértannal, elemi matematikával, illetve a számelmélettel foglalkozott, szerezve világhírnevet magának a matematikában.
Szobrát Miholcsa József (1953) marosvásárhelyi művész készítette.
Feltalálta a membránszűrőt és az ultraszűrőt, melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani.
1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért".