Mint tudjuk, Babits Mihály sok évi súlyos szenvedés után torokrákban halt meg. A csodálatosan szép, Balázsolás című verse, életének e kínokkal terhes korszakát örökíti meg.
Balázsolás
Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én,
s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák
lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
magasabb szellemek – de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan oly megadón
hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
olyan nagy dolog a halál.
Babits Mihály
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=PXQTb8S8jhY
Az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre Úrvacsorához járuló egresi parasztlányokat mutat be. Ezüstös tónusa, aprólékos, leheletszerű finomsága azt mutatja, hogy huszonöt éves alkotója technikai akadályokat nem ismert. A kép derűs, kissé édeskés hangulata, a sok pirospozsgás szép leány megjelenéséből fakad.
A festményen a téma és a stílus, az előadásmód egyszerűsége és hangos érzelmektől és kiáltó színektől való tartózkodása harmonikusan találkozott.
Dunaszerdahelyen a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott teltházas ünnepségen sok más színvonalas produkció mellett magyar népzenét játszott a a Pántlika zenekar, és táncműsort adott elő a Dunaág Néptáncműhely
Ennek a feltűnő külsejű tyúkfajtának az ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe. Egy bécsi kiállításon 1875-ben,az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett.
1925-ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. Rendkívüli jó tojóképességű. Csórényakúnak is nevezik.
A Wesselényi-szobor két alakja, a felszabadított jobbágy és Wesselényi Miklós magas, tömbszerű talapzaton, sziklaormon jelenik meg. Az enyhén görnyedt hátú, széttárt karú idősödő paraszt panaszaival fordul urához, fejét az előtte, alacsony sziklatömbön álló báró felé emeli, aki kinyújtott jobb karját megértő gesztussal a paraszt vállára teszi. A báró alakja a szokástól eltérően nem magas talapzatról, vagy lóhátról tekint le alattvalójára, a két alak közti enyhe szintkülönbség az egyenjogúságra utal és a szoborcsoport háromszögbe komponálását szolgálja. Wesselényi alakja mögött a sziklára vetett mentéje és "A Szabadság bajnokának" mondatszalagos babérkoszorú látható.
Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Híres mondása: "A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni !"
A középkori plasztika legelterjedtebb műfaja a faragott szárnyas oltár, ami a festészet és szobrászat együttélésének a gótikában megnyilvánuló sajátos formája. A kor fontos alkotásai a "Madonna szobrok". A gótikus művészet legszebb faragott emlékei: Kassai Jakab magyar mester műve a kassai dóm főoltára és a bártfai templom Veronika oltára.