Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 2. rész Kedves Barátaink! A napokban új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a második írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála Madártávlatból Emlékezhettek, sokat meséltem arról is, milyen szerencsém volt, amikor Madridból repülőgépen jöttem hazafelé a gyönyörű, tiszta napsütésben. Mint egy óriástérképet láthattam a tájat, egészen hazáig. Arra is emlékezhettek, hogy mondtam nektek viccesen: egyetértek Petőfivel, valóban gyönyörű az Alpok, még onnan felülről is, de különösebben nem fogott meg, ahogyan őt sem hatották meg a Kárpátok. Csodálatosnak, de hidegnek és ridegnek éreztem a csupasz sziklák világát. Elég közelről láthattam, mert a pilóta már Ausztria közepén megkezdte a leereszkedést. A magyar határ magasságába érve már olyan négy-ötezer méteren repülhettünk. És mire a Vértes és a Bakony vonalához értünk, még ennél is sokkal mélyebben siklottunk. Alattunk minden pontosan beazonosítható volt. Láthattam a szépséges Pannóniát: bármelyik ablakon néztem ki, gyönyörűség tárult elém. Láttam a pannonhalmi apátságot, amint ezeréves kereszténységünk sziluettjeként kirajzolódik a távolból. (Azt kérdezgettem akkor, két évnyire EU-belépésünktől: miért mondjuk azt, hogy Európához kell csatlakoznunk? Hisz itt vagyunk Európa közepén, s mi Európa, ha nem Pannónia, Európa szíve? Hisz mi évszázadokon keresztül életünkkel, halálunkkal védtük a hálátlan, vén kontinenst.) De már hívtak is a gép másik oldalára a társaim, s máris a szemközti ablakon csüngtem és vizslattam a tájat: a Balatont láttam egyben, a túlfelén Somogyországot, a hozzám közelebbin az északi oldalt, a Bakony vonulatát a sok kicsi településsel s a nagyobb Veszprémmel, Gizella városával. Láttam a folyókat, az utakat, amint behálózzák az országot, akárcsak testünket az erek. Milyen gyönyörű érzés fogott el, mikor eszembe villant, hogy én most egyben látom az ország egy jelentős darabját, amely sok magyarnak nem csupán lakhelyül szolgál, hanem a hazát is jelenti, s óhatatlanul eszembe jutott Radnóti gyönyörű-szomorú ódája, s igazán átéreztem annak mély tartalmát, mely leginkább szívvel érthető. Ennyire jó s megnyugtató érzésben ritkán volt részem az életben. Tudjátok, azt mondják, a magyar pesszimista nép, és mindent borúsan lát. Én erre azt válaszolom, meg is van rá az oka. De abban a mennyei állapotban úgy éreztem, félre a bút, valami hatalmasat látok s érzek: a hazát. Itthon vagyok, megérkeztem. Úgy éreztem, vagy csak akkor fogalmazódott meg bennem talán először, hogy a haza én is vagyok. Egyek vagyunk, elválaszthatatlan része vagyok a hazának. Az alkotóeleme vagyok s maradok is az örökkévalóságig, mert belőle vétettem: hatalmas, szeretetre méltó szülőmtől, aki tiszteletet s alázatot érdemel. Aki csak ad s szeret – érdek nélkül. A haza ilyen. A töredékét sem tudod viszonozni, meghálálni önzetlenségének. Már a tény is nagyszerű, hogy ebből való vagyok, lehetek. Ott, Pannónia felett fogalmazódott meg bennem először az is, hogy a haza éppen azért oly végtelenül személyes, mert valóban én is a része vagyok. A szülőföld az őseim, apám, anyám testéből való por és hamu. A föld, amibe eltemettettek, általuk magasztosul szülőföldünkké, melyből szüleik által egykoron ők is vétettek. A szülőföld-hazát elporladt testükből, élő lelkeikből építette a Nagy Isten. Majd ha e gondolatot továbbadjátok, váltok a haza, a szülőföld tudatos őrizőivé. Ahogy egyre közeledtünk keletre, a szememmel kerestem Bükkösdöt, a kis baranyai falut, ahol sok sváb él. Bár tudtam, hogy túl nagy a távolság, mégis szerettem volna legalább egy másodpercre megpillantani. Emlékeztek, gyermekeim, milyen vidám napokat töltött együtt a családunk még kisebb korotokban abban a szépen felújított parasztházban? S ahogyan kerestem a kis falucskát, éreztem, azért kutatom a tájban, mert az is a haza része bennem. Egy kicsit az is én vagyok. Tiszta porták, takaros házak, dolgos népség. Hát nem öröm, hogy ilyen emberek lakják a hazát? A sváb dolgos, ügyes és szereti hazáját, hazánkat. Én sváb is vagyok. Egy vagyok velük, akiket – akár Baranyából, akár Bácskából vagy máshonnan – a háború után, a kollektív bűnösség bélyegét rájuk sütve kitelepítettek Németországba. S egy vagyok azokkal, akiket ez a kitelepítés megtizedelt, mert útközben elvesztettek nagyon sok öreget, beteget, akik már nem bírták a kegyetlen megpróbáltatást. Egy vagyok velük, akiket így toloncoltak vissza az „anyaországukba”, és akik hazaszöktek onnan Magyarországra. Több száz éve telepedtek le itt őseik, mára már nekik a haza a mi közös hazánkat jelenti. Életük kockáztatásával, a könnyebb élet reményét ott hagyva sokan hazaszöktek, mert ragaszkodtak a hazájukhoz. Hiányzott volna nekik, nem voltak képesek elveszíteni, pedig ezer veszély leselkedett rájuk. Akinek Magyarország a haza, az a mi testvérünk. S az én is vagyok, aki Magyarországra hazaszökik. Milyen jól éreztük magunkat testvéreinknél - éveken keresztül vissza-vissza térve - abban az eperfás udvarú, muskátlivirágos, tornácos, kis bükkösdi sváb parasztházban! Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Folytatjuk!
Emlékpark a sztálini terror ártatlan áldozatainak emlékére - Szolyva - Kárpátalja - KÉPGALÉRIÁVAL!
[gallery link="file"] A második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark építése 1990-ben kezdődött. Hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor, azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhely. Az első világháborús katonatemetőt is magába foglaló park siratófalán a magyarlakta településekről több ezer elhurcolt és a sztálini lágerekbe odahalt, magyar és német személy neve olvasható. 2008-ban került felavatásra a Mártírok Kápolnája. Minden év novemberében, az elhurcolások évfordulóján a Szolyvai Emlékpark Bizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német civil szervezetekkel együtt ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezést tart. Bagyinszki Zoltán, Patrióta Európa Mozgalom megjegyzés: a képekre kattintva nagy felbontású kiváló fotókat láthatunk!
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bródy Imre (1891-1944)
Fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője.
Jónak lenni jó
Azt szeretném megmutatni, hogy jónak lenni jó.
Böjte Csaba
Kampányfilmbotrány: az MSZP nem tekintené magyarnak, de használja Bartókot
Puskás Ferenc világhírű magyar labdarúgó özvegye tiltakozik az MSZP kampányfilmje miatt, amelyet előző nap az RTL Klub kereskedelmi csatorna is kifogásolt szerzői jog-sértés miatt. A Hír TV és a terrorelhárítás felvételeit szintén engedély nélkül használták fel. Bartók Béla szerzői jogainak örököse a film visszavonását követeli.
Puskás Ferencné hétfőn közleményt jelentetett meg: tiltakozik Puskás Ferenc nevének kampánycélú felhasználása ellen, s egyúttal azt kérte, aki teheti, ítélje el és közösítse ki azokat, akik ilyen gátlástalan politikai eszközökkel élnek.
Kifejtette, megdöbbenve értesült arról, hogy az MSZP kampányfilmjében férje nevét és arcképét is felhasználták „mindenfajta hivatalos felhatalmazás, s egyáltalán, erkölcsi alap nélkül”.
Kitért arra, hogy a Magyar Nemzet hétfői száma által is ismertetett propagandaanyagot azok politikai örökösei készíttették, akik miatt férje huszonöt éven át nem térhetett haza, Magyarországra.
A 2006-ban elhunyt labdarúgó özvegye hangsúlyozta, hogy Puskás Ferenc igyekezett magát a lehető legtávolabb tartani a napi politikától. Puskás Ferencné ezért kötelességének érzi „tiltakozni minden hasonló kísérlet ellen, különösen az MSZP mostani váratlan és felháborító akciója ellen” – olvasható közleményében.
Bartók Bélát ne rángassák bele
Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse is tiltakozását fejezte ki a kampányfilm miatt. Vásárhelyi Gábor az MSZP elnökének címzett nyílt levelében, azt írta: mély megdöbbenéssel és felháborodással vett tudomást arról, hogy Bartók Béla nevét és fényképét napi politikai érvek alátámasztására használták fel.
Vásárhelyi Gábor azt írta: az a politikai csoportosulás, amely a közelmúltban nyíltan hangoztatta azt a véleményét, hogy a Bartók Béla szülőhelyén élőket nem tekinti automatikusan magyar állampolgárnak – és politikusai ezzel azt mondták ki, ha Bartók Béla ma születne Nagyszentmiklóson, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető –, „akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban nagy magyarok nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne”.
A dokumentumban az áll: Bartók Béla hamvait két fia mindaddig nem hozta haza Magyarországra, „amíg hazájában az önök felvállalt politikai elődpártja által fenntartott diktatúra uralkodott”, és a hamvakat nem a munkásmozgalmi panteonban, hanem a Farkasréti temetőben helyezték végső nyughelyre.
Bartók Bélát életében több alkalommal is próbálták belerángatni a napi politikai élet csatározásaiba, de „ő maga mindig […] távol tartotta magát a napi politikától” – olvasható a levélben, mely így zárul: „határozottan követelem, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Páll Lajos emlékünnepség a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A budapesti Károlyi-palotában sóvidéki értelmiségiek, irodalmárok, a helyhez ezernyi szállal kötődő szimpatizánsok emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt jeles korondi költőről és képzőművészről, Páll Lajosról, aki a múlt év novemberének 9. napján hunyt el, életének 75. évében.
A fellépők – Havas Judit előadóművész, Deák-Sárosi László költő-nyelvész, Király Farkas költő-szerkesztő, Tófalvi Zoltán történész-szociográfus, Szekeres-Lukács Sándor történész-levéltáros – Páll Lajoshoz és a szülőföldhöz kapcsolódó verseikből olvastak fel, emlékeket idéztek. Németh Viktor az általa megzenésített Áprily Lajos-művekből és Páll Lajos-költeményekből adott elő, amelyeket az Üzenet, másképp című előadóest és hanglemez jóvoltából ismerhetett meg korábban az anyaországi és székelyföldi kultúrakedvelő közönség.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom