Régi magyar filmcsillagok - Vízvári Mariska (1877-1954) - (a képen, középen)

M. S. mester ismert festményei - Selmecbánya - Felvidék (készült: 1500-1510)

                                            Szenzációs középkori magyar képek M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján M. S. egy Sebestyén nevű,  magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon. Csupán hét képe ismert. Ezek 1500-1510 közt készültek, és egykor a selmecbányai Szent Katalin katolikus templom főoltárát díszítették. Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában, a Jézus születése című kép a hontszentantali plébániatemplomban, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A Királyok imádása című táblakép a 19. század végén egy lille-i múzeumba került. Fennmaradt művein a táj részletes ábrázolása, természet és ember harmóniája jellemző, emiatt a dunai iskola stílusirányzatába sorolható. Patrióta Európa Mozgalom

Juhász Gyula: Érezzük, hogy hitünknek szárnya van

                                Lehet, hogy gyenge még a hangunk Lehet, hogy léptünk még bizonytalan, De indulunk a szépet, jót akarjuk, Érezzük, hogy hitünknek szárnya van. Juhász Gyula

Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 3. rész Kedves Barátaink! A múlt héten új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is.   Fogadják szeretettel a harmadik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   Tebenned bíztunk eleitől fogva…   Madridi gépünk már landoláshoz készülődött. Vecsésen túl nagy ívet rajzolt az égbolton, hogy ráfordulhasson a leszállópályára. Én most is  az ablakra tapadtam, összpontosítva az alattunk kirajzolódó Közép-Pest megyei kis települések jól kivehető rajzolatára. Pándot próbáltam megtalálni, s úgy tűnt, egy szemvillanás erejéig meg is pillantottam a távolban – de gondolataimban mindenképpen.   Visszaidéztem, milyen büszkeség töltötte el a szívemet, amikor már felnőttként először mehettem el ebbe az ország közepén fekvő, mégis Isten háta mögöttiséget idéző kis falucskába egy ünnepségre. A nagyapám, a Ti déd-, illetve ükapátok századik születésnapjának tiszteletére a falu közössége új síremléket állított. Nagyapám olyan ember volt, akire nemcsak a családja néz fel, hanem a halála után több mint negyven évvel az a faluközösség is, amelyiket híven szolgált. A sírkövére Pál apostolnak a Timóteushoz írt II. leveléből vett idézetet vésték a hálás helybéliek: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…”. Így emlékezik a közösség egykori egyházi, szellemi vezetőjére, aki úgy szerette hazáját, hogy híven szolgálta az övéit, ahogyan az egy hazafitól elvárható: a legínségesebb időkben szinte a semmiből, a lélek erejéből, az általa elért összefogással templomot, iskolát, kultúrházat építettek, s töltötték meg azokat nemzetet, jövőt építő hasznos élettel. A hazának ilyen hétköznapi hősökre, szolgálókra van szüksége. Ezt soha el ne feledjétek! A haza az ilyen nagyapák, déd- és ükapák öröksége. Vigyázni kell rá! Az ősökről emlékezve nem hagyhatom szó nélkül a szülőket, akik a legközelebb állnak hozzánk, s akiknek elvesztése a legnagyobb fájdalmak közé tartozik mindannyiunk gyarló életében. Apám hirtelen halálának megrázó élménye mélyítette el bennem még jobban a haza iránti elkötelezettségemet, mert attól kezdve úgy éreztem, hogy most már őnélküle is meg kell valósítanom tanításait. A felelősség kizárólag az enyém lett. A haza képe s szeretete csak a szülők alakjával s a gyermek szülő iránti tiszteletével lehet teljes. Édesanyád bölcsődala, simogatása, feltétel nélküli szeretete olyan, amilyet felnőttkorban csak a haza nyújthat számodra, és csak a nemzeti közösségbe való tartozás katarzisélményével vethető össze. Így elmélkedtem tehát a repülőgépen, miközben földet értünk. S amikor utoljára zöttyent a gép, s kerekei Isten segítségével találkoztak az anyafölddel, a kilencvenedik zsoltárt énekeltem magamban, mert édesanyám, a ti nagy-, illetve dédanyátok jutott eszembe, akinek ez volt a legkedvesebb egyházi éneke. Akkor, amikor a hazáról, a nemzetről gondolkodtam, újra eszembe villant: Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram! Téged tartottunk hajlékunknak, Mikor még semmi hegyek nem voltanak, Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva Te voltál és te vagy, erős Isten, És te megmaradsz minden időkben.   Kint, a sírnál is mindig eszembe jut: anyám azt kérte, hogy a temetésén is ezt énekeljük el. S most is, amikor a hazára gondoltam, ezt énekeltem. Mert ahogyan szülők nélkül nem értelmezhető a haza, úgy számomra e zsoltár is a hazához tartozik, a haza pedig nem létezhet Isten áldása nélkül. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!

Józsa Judit (1974) - Korond - Erdély - Leövey Klára - Kerámia szobor

                                  Leövey Klára:  (Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) pedagógus, író, újságíró A magyar nőnevelés egyik úttörője Máramarosszigeten látta meg a napvilágot. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Teleki Blankával Debrecenben sebesülteket ápolt, az üldözötteket, majd a bujdosókat segítette és a forradalom, a függetlenség gondolatának ébren tartásán munkálkodott. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított. Ennek megszűnése után 26 éven át a Teleki családnál volt nevelőnő. Közben 1865-től a Máramaros című lap munkatársaként gazdasági, politikai, irodalmi és főleg színházi vonatkozású cikkei jelentek meg. A szabadságharcra vonatkozó visszaemlékezéseit, tárcáit, verseit fővárosi lapok is közölték. Budapesten halt meg 1897. április 8-án.  

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Békésy György (1899-1972)

                                    Biofizikus, professzor, akadémikus, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, az 1961. évi orvosi, illetve élettani Nobel-díj osztatlan kitüntetettje. Az emberi hallószerv működésére vonatkozó magyarországi kutatásaiban elért eredményeiért kapta a Nobel-díjat.  Az Egyesült Államokban kiszélesítette kutatási területét: a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta.

A nap verse - Füzesi Magda - Uggvár - Kárpátalja: Szerencsefia

                                        Szerencsefia Jól megfogtam az isten lábát, mikor e tájra megszülettem! A gólya, amely itt hagyott, röhögve suhant el mellettem. Majd negyven évem elpergettem, s mikor a sorstól bérem kértem, az isten, kinek lábát fogtam, elvágtatott tüzes szekéren. Igaz, még egyszer rám mosolygott, mielőtt végleg elhagyott: jól megfeddte a balga sorsot s adott egy rozsdás csillagot… Füzesi Magda: Biztató című kötete - Intermix kiadó - Ungvár-Budapest - 1992

Tavasz virágai - Fehér sáfrány

                                        Ritka növényeink közé tartozik. Csupán a hegyi vagy nedves legelőkön találja meg az életben maradásához szükséges feltételeket, márciustól áprilisig virágzik.

Böjte Csaba a szülői szeretetről

                                  "A szülői szeretet hasonlít leginkább a krisztusi szeretethez: az édesanya nemcsak világra hozza, dajkálja, babusgatja gyermekét, hanem felneveli, feltarisznyálja és útnak indítja. Ha szükséges, beadja a keserű pirulát, szeretettel inti és a helyes irányba terelgeti magzatát…" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Böjte Csaba a szeretetről

                          A szeretet olyan játék, mint a tenisz: te elütöd a labdát, a másik visszapattintja. Néha elhibázod, néha elhibázza. De újra szerválsz, míg egyre jobban játszol. Az a legcsodálatosabb, ha megtalálod azt, akivel egy életen át játszhatod. Böjte Csaba