Villány és környéke - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=dZ55M-QhODg
Első világháborús emlékmű – Domborművekkel díszített magas talpazaton ágaskodó lovon ülő huszár harc közben - Hódmezővásárhely - Alföld
Pásztor János I. világháborús emlékműve a Városháza előtti parkrészen van felállítva. A magas mészkő talapzaton bronz lovasszobor, a talapzat keleti és nyugati oldalában bronz-relief, északi oldalán a város címere látható.
Felirat: „Azoknak, akik mindent áldoztak 1914-1918."
A művész az emlékművet, az I. világháborús huszár pontos, valósághű megmintázásával alkotta meg. Az ágaskodó lovon ülő katona felemelt jobbjában kardot tart és azzal előre vág. A ló mozgása lendületes, dinamikus, statikai megoldása könnyed és mégis biztonságos. A talpazat nyugati oldalán elhelyezett reliefen három katona ágyút tol, egy pedig lövedéket nyújt. A keleti oldal domborművén két gyalogos fegyvert szegezve indul rohamra, a harmadik sebesülten összeesett, egy álló alak baljával hívó mozdulatot tesz, jobbjával pedig a trombitát emeli szájához. így az emlékművön a gyalogság és tüzérség emléke is megörökítésre került.
Kik lehetnek boldogok?
"Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták hogyan lehet másokat szolgálni."
Albert Schweitzer (1875-1965) - elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos - Nobel-békedíjas
Figyeljük csak, és halljuk meg, amit Nobel-díjas kiválóságunk mondott!
"Testünk és környezete között egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak.
Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése."
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)- Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus
Gyönyörű szép emberi vonások kerülnek felszínre a bajban
"Gyönyörű szép emberi vonások kerülnek felszínre a bajban."
Böjte Csaba (1959) -ferences szerzetes
Böjte Csaba a hitről, a bizalomról
"Hitünkkel, bizalmunkkal egymásból elő- és kiszerethetjük a szentet, a boldog embert."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Magyar emlékek a nagyvilágban - Lavra-barlangkolostor - Magyar Szent Mózes-emlékek - Kijev - Ukrajna
Az ukrán főváros egyik legjelentősebb egyháztörténeti, és idegenforgalmi nevezetessége, a Lavra barlangkolostor számos, szentéletűként számon tartott régi vallási személyiség mumifikálódott holttestét őrzi.
Köztük van egy magyar születésű is: Mojszej Ugrin, azaz Magyar Mózes, aki még az egyetemes keresztény egyházat szolgálta. 1043-ban halt meg, tehát tizenegy évvel az egyházszakadás előtt, amit a történelem „az 1054-es nagy keleti egyházszakadásként” ismer.
Életének jelentős részét külföldön töltötte. Előbb az ősi, kijevi Rusz egyik hercegének, Borisznak a szolgálatában állt testvérével, Efrémmel és Györggyel együtt.
I. (Vitéz) Boleszláv lengyel király hadai 1015-ben Boriszt (és vele Györgyöt is) meggyilkolták, 1018-ban pedig elfoglalták Kijevet. Hősünk megmenekült ugyan, de fogolyként lengyel földre került.
Szent Mózest a krónikák magas, délceg férfiúként írják le, nem csoda hát, hogy egy fiatal, ráadásul gazdag lengyel özvegyasszonynak megtetszett, aki meg is vásárolta rabszolgának.
A nő mindenáron el akarta csábítani, sőt azt kívánta, hogy a férje legyen. Mózes azonban semmiképpen sem egyezett ebbe bele, inkább az Istennek ajánlott szerzetesi hivatást választotta.
Sok kínzatás után végül megcsonkítva jutott vissza Kijevbe, ahol szerzetesként élte le további életét. Az ortodox egyház szentként tiszteli, emléknapját július 26-án tartja.
Magyar népviseletek - Sárközi viselet - Dunántúl
A sárközi népviselet a magyar népviseletek közül a legrégibb formájú, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült.
A szoknyák anyaga selyem és bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható.
A sárköziek az úri divat, a takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok, családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz.
A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól, lassabban is változott, és a századforduló idejére elvárosiasodott.
A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben).
A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a Franciaországi Lyonból, míg a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták.
Patrióta Európa Mozgalom: vissza a hagyományos értékekhez - indulásunk pillanatára, mozgalmunk célkitűzéseire, egy másfél évvel ezelőtti tudósítás felidézésével emlékeztetünk
Központosított, a pénzügyi körök irányította Európa helyett független nemzetek alkotta Európáért indított mozgalmat több magyar civil szervezet, Patrióta Európa Mozgalom névvel.
Valaha megszületett, majd formát öltött az európai országok szövetségének gondolata. Akkor még az a cél lebegett a közösséget formálók szeme előtt, hogy alkossák önálló, független nemzetek, megtartva sajátosságaikat, de összefogva közös ügyeinkért.
Ám valakik, valahol átalították a váltót, és az „Európa expressz” a jelek szerint nem éppen arra száguld, amerre gondoltuk. Legalábbis ez a véleménye azoknak a civil szervezeteknek, amelyek elérkezettnek látják az időt, hogy újra az eredeti irányba vezessék a vonatot. A pénzügyi körök központosított, bürokratikus Európája helyett a polgárok patrióta Európáját építve.
Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy mozgalmat hirdetnek a hagyományos értékek megőrzéséért.
Semmit rólunk, nélkülünk – ez a nemrég megalakult civil mozgalom vezető elve. A pénzbirodalom világszerte gúzsba kötötte a kormányokat, s ez ellen a népnek, az európai civilségnek fel kell lépnie, fogalmazott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke, aki hozzátette, vissza kell állítani a választások között a civilek kontrollját.
Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke, a mozgalom egyik megalapítója olyan Európai Uniót támogat, amely közös értékeink mentén határozható meg, a hazaszeretet, a család, a keresztény hagyományaink, az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás valódi szabadsága, a gazdasági növekedés gyümölcsének igazságos elosztásába vetett hit, a tiszta természethez és a védett környezethez való jog mentén.
Európa megfeledkezett ezekről a közös értékeinkről, fogalmazott Mészáros László.
Magyarország törekvései, a nemzeti értékek fontossága, a brüsszeli központosítással kapcsolatos aggályok egybeesnek más nemzetek gondolkodásával, fogalmazott Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel író, aki hozzátette, rendkívül fontos a civil mozgalom egész Európa nemzeteire történő kiszélesítése, hogy az együttes erővel gyakorolhasson hatást a pénzügyi világhatalomra.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság | 2012. február 13
Birkanép helyett birkapörkölt
Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején legfeljebb az lehetett „hungarikum”, hogy valaki államtitkári kinevezést kapjon felsőfokú végzettség nélkül. Aztán kétharmaddal kergette el a nép az önjelölt nyájterelő csahosokat. Kiderült, a Duna-Tisza táján kedvelik ugyan a birkapörköltet, de az országot nem birkanép lakja.
Vass Krisztián
MNO