"Hitünkkel, bizalmunkkal egymásból elő- és kiszerethetjük a szentet, a boldog embert."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Az ukrán főváros egyik legjelentősebb egyháztörténeti, és idegenforgalmi nevezetessége, a Lavra barlangkolostor számos, szentéletűként számon tartott régi vallási személyiség mumifikálódott holttestét őrzi.
Köztük van egy magyar születésű is: Mojszej Ugrin, azaz Magyar Mózes, aki még az egyetemes keresztény egyházat szolgálta. 1043-ban halt meg, tehát tizenegy évvel az egyházszakadás előtt, amit a történelem „az 1054-es nagy keleti egyházszakadásként” ismer.
Életének jelentős részét külföldön töltötte. Előbb az ősi, kijevi Rusz egyik hercegének, Borisznak a szolgálatában állt testvérével, Efrémmel és Györggyel együtt.
I. (Vitéz) Boleszláv lengyel király hadai 1015-ben Boriszt (és vele Györgyöt is) meggyilkolták, 1018-ban pedig elfoglalták Kijevet. Hősünk megmenekült ugyan, de fogolyként lengyel földre került.
Szent Mózest a krónikák magas, délceg férfiúként írják le, nem csoda hát, hogy egy fiatal, ráadásul gazdag lengyel özvegyasszonynak megtetszett, aki meg is vásárolta rabszolgának.
A nő mindenáron el akarta csábítani, sőt azt kívánta, hogy a férje legyen. Mózes azonban semmiképpen sem egyezett ebbe bele, inkább az Istennek ajánlott szerzetesi hivatást választotta.
Sok kínzatás után végül megcsonkítva jutott vissza Kijevbe, ahol szerzetesként élte le további életét. Az ortodox egyház szentként tiszteli, emléknapját július 26-án tartja.
A sárközi népviselet a magyar népviseletek közül a legrégibb formájú, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült.
A szoknyák anyaga selyem és bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható.
A sárköziek az úri divat, a takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok, családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz.
A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól, lassabban is változott, és a századforduló idejére elvárosiasodott.
A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben).
A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a Franciaországi Lyonból, míg a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták.
Központosított, a pénzügyi körök irányította Európa helyett független nemzetek alkotta Európáért indított mozgalmat több magyar civil szervezet, Patrióta Európa Mozgalom névvel.
Valaha megszületett, majd formát öltött az európai országok szövetségének gondolata. Akkor még az a cél lebegett a közösséget formálók szeme előtt, hogy alkossák önálló, független nemzetek, megtartva sajátosságaikat, de összefogva közös ügyeinkért.
Ám valakik, valahol átalították a váltót, és az „Európa expressz” a jelek szerint nem éppen arra száguld, amerre gondoltuk. Legalábbis ez a véleménye azoknak a civil szervezeteknek, amelyek elérkezettnek látják az időt, hogy újra az eredeti irányba vezessék a vonatot. A pénzügyi körök központosított, bürokratikus Európája helyett a polgárok patrióta Európáját építve.
Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy mozgalmat hirdetnek a hagyományos értékek megőrzéséért.
Semmit rólunk, nélkülünk – ez a nemrég megalakult civil mozgalom vezető elve. A pénzbirodalom világszerte gúzsba kötötte a kormányokat, s ez ellen a népnek, az európai civilségnek fel kell lépnie, fogalmazott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke, aki hozzátette, vissza kell állítani a választások között a civilek kontrollját.
Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke, a mozgalom egyik megalapítója olyan Európai Uniót támogat, amely közös értékeink mentén határozható meg, a hazaszeretet, a család, a keresztény hagyományaink, az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás valódi szabadsága, a gazdasági növekedés gyümölcsének igazságos elosztásába vetett hit, a tiszta természethez és a védett környezethez való jog mentén.
Európa megfeledkezett ezekről a közös értékeinkről, fogalmazott Mészáros László.
Magyarország törekvései, a nemzeti értékek fontossága, a brüsszeli központosítással kapcsolatos aggályok egybeesnek más nemzetek gondolkodásával, fogalmazott Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel író, aki hozzátette, rendkívül fontos a civil mozgalom egész Európa nemzeteire történő kiszélesítése, hogy az együttes erővel gyakorolhasson hatást a pénzügyi világhatalomra.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság | 2012. február 13
Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején legfeljebb az lehetett „hungarikum”, hogy valaki államtitkári kinevezést kapjon felsőfokú végzettség nélkül. Aztán kétharmaddal kergette el a nép az önjelölt nyájterelő csahosokat. Kiderült, a Duna-Tisza táján kedvelik ugyan a birkapörköltet, de az országot nem birkanép lakja.
Vass Krisztián
MNO
Maradéktalanul eltávolított minden rákos sejtet az eddigi humán műtéti teszteken a Takáts Zoltán magyar kutató által feltalált intelligens sebészkés, amely az operáció közben folyamatosan informálja az orvost, hogy az érintett szövet rákos vagy egészséges.
Az onkokéssel végzett kísérleti műtétek eredményéről készült tanulmány szerdán jelent meg a Science Translational Medicine című folyóiratban. Takáts Zoltán találmányának lényege, hogy az intelligens kés – vagy ahogy a tanulmány említi, az iKnife – az operáció közben azon nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket. Ez jelentősen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist és segítséget nyújt a műtétet végző orvosnak, hogy maradéktalanul eltávolíthasson minden rákos sejtet. Az eljárás megrövidítheti a műtéti időt, csökkentheti a vérveszteséget és a fertőzésveszély kockázatát is.
Az analízis jelenleg a legjobb kórházakban is legalább 10-30 percet vesz igénybe, és az orvosok még az eredmény birtokában sem lehetnek biztosak abban, hogy minden rákos sejtet kimetszettek-e, ezért gyakran inkább több szövetet távolítanak el a biztonság kedvéért. Amennyiben a műtét után is maradnak rákos sejtek, a páciensre esetleg újabb operáció vár vagy kemoterápia, sugárkezelés.
91 műtétnél alkalmazták már az okos kést
A szerdán Londonban bemutatott, fehér színű, vastag tollra emlékeztető iKnife működését 2010 és 2012 között három kórházban tesztelték. 302 pácienstől vett szövetminták laboratóriumi elemzése nyomán állítottak fel egy adatbázist, amelyben 1624 rákos és 1309 nem rákos minta szerepel.
Takáts Zoltán, az Imperial College kutatója a londoni bemutatón felvetette a további kutatások szükségességét. Mint mondta, egy nagyobb tanulmányban 1000-1500 különböző rákbetegségben szenvedő páciensen készülnek tesztelni az okos kést. Ez a kísérleti fázis még két-három évet vehet igénybe, és csak ezt követően kezdik meg az engedélyeztetést, majd az eszköz kereskedelmi értékesítését.
A magyar kutató hangsúlyozta, hogy az intelligens kést nemcsak a daganatos betegségekkel kapcsolatos műtéteknél lehet majd felhasználni. Az iKnife ugyanis a vérrel nem megfelelően ellátott szöveteket is felismeri, valamint a szövetben fellelhető baktériumfajtákat is azonosítja.
MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
És fajsúlyos képviselői: az érettségivel sem rendelkező Martin Schulz, valamint a pedofil Cohn Bendit
fotó: Nagycenki Füzetek
A Kék templom vagy Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Pozsonyban Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették („Sissit” 1899-ben ölték meg Genfben). Pozsony-Óváros részében található, közel a Comenius Egyetem jogi karához és a szintén Lechner Ödön tervezte Grössling Gimnázium szomszédságában.