Újratemették Skultéty László földi maradványait felvidéki Hegyesmajtényban - a magyar-kormány tiltakozását követően Magyarország hivatalos képviselőit is meghívták a szertartásra
A Háry János alakját ihlető magyar huszár földi maradványait májusban a romániai Újaradon hantolták ki. Az újratemetésen Magyarországot Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte.
Nincs két történelem, nincs külön szlovák és külön magyar történelem, csak magyarok, szlovákok és a velük együtt Közép-Európában élő népek közös történelme létezik, amely összeköti őket, mert közösen élték és élik meg azt – hangoztatta Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes az újratemetésen mondott beszédében, hozzátéve: a magyar huszár élete is ezt bizonyítja, hiszen nemcsak anyanyelvén, magyarul beszélt, hanem németül, latinul és szülőfaluja többségének nyelvén, szlovákul is.
A vezérkarifőnök-helyettes elmondta: nagyra értékeli a meghívást, amit szép gesztusnak tart, amely csökkenti annak a sajnálatos lépésnek a súlyát, hogy a magyar felet nem vonták be az előkészületekbe. Mint mondta, reméli, Skultéty László hazatérése egy új korszak kezdetét jelenti, ami a Szlovákiában lévő magyar hadisírok gondozását illeti.
Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában helyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, négy nyelven, szlovákul, magyarul, németül és angolul. A magyar nyelvű emléktábla szövegében több helyesírási hiba és elírás van.
A magyar hadseregben rekordideig – 81 éven át – szolgált Skultéty László földi maradványainak újratemetésére közel egy hónappal azután került sor, hogy a magyar huszár földi maradványait a szlovák és a román hatóságok megegyezése alapján kihantolták a katona újaradi sírjából, és elszállították Szlovákiába, Magyarország elől eltitkolva az eseményt.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu
Megszűnik a magyarok kollektív bűnössége Szerbiában
A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó II. világháborús határozatot, amely egyes délvidéki magyar települések lakóira is vonatkozott – jelentette be kedden Belgrádban Áder János köztársasági elnök az 1941–48-as vérengzéseket feltáró magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacic szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacic azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.
Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt lezárásában történészekre és politikusokra egyaránt felelősség hárul. A történészeknek kell feltárniuk azt, ami a Szerbiában és a Délvidéken történt a II. világháború alatt és után, hogy ezzel is elősegítsék a későbbi nemzedékek megemlékezéseit, és okulással szolgáljanak a következő generációknak.
Áder János szerint a politikusoknak is van felelősségük ebben, és ezt ismerték fel tavaly novemberben Budapesten Tomislav Nikolictyal, amikor elhatározták, hogy közös megemlékezés keretében fejet hajtanak a II. világháború ártatlanul meggyilkolt szerb és magyar áldozatai emléke előtt, és lezárják a múlt egy tragikus fejezetét.
A magyar köztársasági elnök szerint a múltat három lépésben zárják le. Az első lépés volt a szerb parlament által múlt pénteken elfogadott nyilatkozat, amely elítélte az 1944–45-ös délvidéki vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat.
Áder János úgy fogalmazott, hogy „sokan és nagyon régóta vártak erre a pillanatra”. Megismételte, hogy ezzel a döntéssel Szerbia nem uniós országként példát mutatott nagyon sok európai uniós tagországnak.
Az államfő szerint a múlt e tragikus fejezetének a lezárásban a második lépés lesz a szerdai csúrogi megemlékezés, s a harmadik lépést egy soron következő ülésén teszi meg szerb kormány, érvénytelenítve a háborús bűnösséget kimondó, hét évtizede hozott határozatot. Ezzel befejeződik az a munka, amely a politikusokra tartozik – mondta Áder János, s hozzátette, hogy a történészek felelősségi körébe tartozó munka még folytatódik.
Tomislav Nikolic arról beszélt a vegyes bizottság ülésén, hogy nem szabad megfeledkezni az ártatlanul meggyilkolt polgárokról, méltón kell rájuk emlékezni, ez civilizációs és emberi kötelesség.
„Kötelességünk, hogy nevükön nevezzük a bűncselekmények elkövetőit, nem terhelve a népeinket egyesek által elkövetett bűnökkel. Népeink között voltak példák bátor hőstettekre is, voltak olyanok, akik áldozatot hoztak a más népekhez és vallásokhoz tartozókért. A mi missziónk az, hogy ne hagyjunk terhet a gyerekeink vállán” – hangoztatta Nikolic, hozzátéve hogy ezért fog Áder Jánossal együtt szerdán a szerb és a magyar nép nevében fejet hajtani az ártatlanul kivégzettek csúrogi vesztőhelyén, és ezért helyez el koszorút az emlékükre.
A második világháborúban, 1942-ben Újvidéken és a környező településeken vezetőik önhatalmú utasítására magyarok mintegy 3300-3800 szerb és zsidó embert gyilkoltak meg a szerb partizánok ellen indított razziában. Szakály Sándor történész megállapítása szerint – a közkeletű vélekedéssel ellentétben – a csendőrök részéről nem történt jogszerűtlen fegyverhasználat. Az önkényes kivégzésekért néhány alacsonyabb rendfokozatú katonatiszt volt a felelős.
A háború végén a szerb partizánok módszeresen gyilkolták a magyar lakosságot: becslések szerint 30-50 ezer lehet az áldozatok száma. Az etnikai arányokat jelentősen megváltoztató, hihetetlenül kegyetlen módszereket felsorakoztató tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták Jugoszláviában, a tömegsírokba, csatornákba, dögkutakba dobált áldozatokra emlékezni is tilos volt. A partizánok a magyarság ellen elkövetett népirtása 20. századi történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. A szerbek közellenségként tekintettek a horvát, a német és a magyar lakosságra; ahogyan Kamarás Mihály ferences szerzetes írta naplójában: Tito katonái számára maga a magyarság volt a bűn.
A mintegy 40 ezer lemészárolt és 85 ezer, szülőföldjéről elüldözött magyar kálváriáját eddig jobbára csak újságírók és más helyi értelmiségiek által megjelentetett kisebb-nagyobb publikációk tárták fel. Hogy mi történt a nagyobb városok magyar – és német – polgáraival a rettegés hónapjaiban, azzal kapcsolatban egyáltalán nincsenek szaktudományos szintű kutatások, hangzott el az MTA dísztermében Matuska Márton szakújságíró tavaly novemberben tartott előadásában. Ennek csak az egyik, el nem fogadható indoka lehet az, hogy a szerb hatalom minden eszközzel akadályozta és akadályozza máig az ilyen irányú történelmi feltáró munkát, de Szabadkán még a temetőbeli kegyhely kialakítását is.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent Kinga-szobor lengyel barátainknál - Ószandec
Kinga, IV. Béla király lánya, magyar hercegnő és lengyel királynő adományából épült a klarissza kolostor a lengyelországi Ószandecen 1257-1280 között.
Férje halála után Kinga az általa alapított kolostorba vonult vissza, itt halt meg, s most is itt nyugszanak hamvai.
II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.
Patrióta Európa Mozgalom
Magyar emlékek lengyel barátainknál - Szent Kinga Klarissza Kolostor
Kinga, IV. Béla király lánya, magyar hercegnő és lengyel királynő adományából épült a klarissza kolostor 1257-1280 között.
Férje halála után Kinga az általa alapított kolostorba vonult vissza, itt halt meg, s most is itt nyugszanak hamvai.
II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.
Arany János - Toldi
"Ég a napmelegtől a kopár szik sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben."
Toldi - részlet
Arany János (1817-1882) - költő
Egy hazugságra épített boldogság...
Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság.
Wass Albert
Légy hasonló az égen szálló madárhoz
"Légy hasonló az égen szálló madárhoz…, aki a törékeny
gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet,
mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében."
Victor Hugo (1802-1885) - francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus