Anyja, a tizenhét esztendős Santana igen tapasztaltnak számít, több utódot is sikeresen felnevelt már. A kis zsiráf és anyja jelenleg egy elkülönített istállóban, afféle szülőszobában tartózkodik, de egy betekintő üvegablakon keresztül már a nagyközönség is láthatja. Ideje nagy részét főleg pihenéssel és az emlők keresésével tölti.
A Zsiráfbébi nemét még nem tudták megállapítani, így egyenlőre még neve sincsen a kis jövevénynek.
A szoknyák anyaga selyem és bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható.A sárköziek az úri divat, a takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok, családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz.
A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól, lassabban is változott, és a századforduló idejére elvárosiasodott.
A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben).
A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a Franciaországi Lyonból, míg a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták.
babamuzeum.extra.hu
A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Lysa Góra. 1006-ban alapították itt azt a bencés monostort, ahol a Szent Imre herceg (1007-1031) által ajándékozott ereklyét őrzik.
A legenda szerint Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzve vadászni ment, és Lysa Gora hegyén felismerte, hogy álmában már járt ezen a helyen. Imre megkérte Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort, sőt a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadta neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalták ezüstbe, amelyet atyja, Szent István a görög császártól kapott ajándékba.
Imre kérésére a király csakugyan monostort alapított a hegyen, amelynek kerengőjét 2002 óta díszíti egy kétnyelvű márványtábla, a két nép közötti ezeréves jószomszédság, a közös királyok, a lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatai, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök emlékére.
Az alapítás ezredik évfordulóján, 2006-ban Erdõ Péter bíboros oltárt szentelt fel itt Szent Imre tiszteletére, 2007-ben pedig felavatták Imre herceg mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását.
Magyar emlékek a világban
Sorozatunk 4. eleme
Kedves Barátaink!
Íme, emlékezet frissítő anyagunk negyedik eleme.
Fontos folyamatosan emlékeznünk a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy időszak országromboló, nemzetáruló politikájára, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy mi mindenre is képes ez a politikai alakulat!
Kéjük osszuk meg ezt a képet is, hogy mások emlékeit is felfrissítsük, mit is tettek azok, akik 2014-ben újra ott akarják folytatni, ahol 2010-ben abbahagyni kényszerültek!
Barátsággal: Mészáros László
Az Andrássy út és a Dalszínház utca sarkán, az Operával szemben, található a Wahrmann-család 1882-ben épült egykori palotája, Freund Vilmos tervei szerint. Az elmúlt hónapokban fejeződött be luxus-színvonalú felújítása, irodákat és üzleteket alakítottak ki az épületben.
A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, ekkor alakították ki a parkot is.
Soltra E. Tamás szobrászművész és Fekete Szilárd építész alkotása a 2003-ban felavatott Hűségkút.
Három figurája, három soproni történelmi eseményt szimbolizál.
Az első, az 1277-es történéseknek, amelyek eredményeként Sopron IV. László királytól szabad királyi város rangot kapott, a második az 1921-es népszavazásnak, amelynek eredményeként, magyarországi város maradhatott Sopron - a Hűség Városa, a harmadik pedig, az 1989-es Páneurópai Pikniknek állít emléket.
Barokk szoborcsoport. A felhőkkel díszített oszlopon Szűz Mária áll a földön, melyre kígyó tekerődzött. Középen négy szent: Szent István, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Ferenc. Az oltár alatt fekszik Szent Rozália. Lent: Imre herceg, Szent Pál, Szent Péter, Xaveri Szent Ferenc, Szent Flórián, Keresztelő Szent János, Padovai Szent Antal és Nepomuki Szent János.
Az 1739-ben pusztító pestis emlékére állíttatta a város tanácsa. Készült 1741–1742-ben, szobrász: Conti Lipót Antal.
A háttérben a Katona József Színház épülete látható
Visszanézni megtett útra, akár hegyek közt, akár az életben, nem szerettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt.
Kodály Zoltán
"Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk."
Kodály Zoltán (1882-1967) - háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja