The Guardian-ügy: kettős mérce Londonban

                              London kettős mércét alkalmaz az emberi jogok terén, amikor a The Guardianre nyomást gyakorol – kommentálta szerdán az orosz külügyi szóvivő a brit hatóságok fellépését a napilappal szemben. Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy a brit napilappal szemben alkalmazott lépések ellentmondanak London nyilatkozatainak, amelyek szerint elkötelezett az általános emberi jogok, ezen belül is a sajtószabadság, az újságírók jogainak tiszteletben tartása mellett. „Úgy gondoljuk, indokolt, hogy a brit fél kellő figyelmet fordítson a nemzetközi jogvédő közösség jelzéseire, amelyek felhívják a figyelmet az alapvető emberi jogok megsértésének aggasztó folyamatára Nagy-Britanniában. Ebből le kellene vonni a szükséges következtetéseket, és nem kellene a »nyomok eltüntetésének« kétséges módszereivel foglalkozni” – fogalmazott tájékoztatóján az orosz külügyi szóvivő. A The Guardian főszerkesztője azt állította hétfőn, hogy az illetékes brit nemzetbiztonsági szerv (GCHQ) két emberének felügyelete mellett „az elmúlt körülbelül egy hónapban” a londoni napilap székházának pincéjében megsemmisítették azokat az adathordozókat, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől kapott titkos iratokat tartalmazták. David Cameron brit kormányfő közeli munkatársai – köztük legfőbb politikai tanácsadója, Jeremy Heywood – jártak közben a The Guardian című napilapnál annak érdekében, hogy az újság semmisítse meg az Edward Snowdentől kapott titkos iratokat – közölték szerdán brit politikai források. A The Guardian a független újságírás elleni támadásként értékelte a londoni kormány részéről a lapra gyakorolt nyomást. Alan Rusbridger főszerkesztő elmondta: hetekkel ezelőtt több megkeresést is kapott kormányzati körökből, kapcsolatba lépett vele egy „nagyon magas rangú tisztségviselő is, aki azt állította, hogy a miniszterelnököt képviseli”. A főszerkesztő szerint jogi lépésekkel fenyegették meg a lapot arra az esetre, ha nem hajlandó megsemmisíteni vagy átadni a Snowdentől kapott anyagokat. Titkos ügynökök jelenlétében végül megsemmisítették az iratokat tartalmazó adathordozókat a lap székházának pincéjében, de Rusbridger elmondása szerint külföldön vannak másolataik, így továbbra is képesek feltáró riportokat közölni.   Ismeretlen helyen Snowden Az amerikai férfi augusztus elsején nyert ideiglenes menedéket Oroszországban, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az NSA volt szerződéses alkalmazottja előbb Hongkongba menekült az Egyesült Államok hatóságai elől, ahonnan június 23-án érkezett Moszkvába, és hetekig a seremetyjevói nemzetközi repülőtér tranzitjában tartózkodott. Washington több alkalommal is kérte az orosz hatóságoktól Snowden átadását. Az informatikust kémkedéssel vádolták meg hazájában. Az ügy miatt Barack Obama lemondta az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját. MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Búzakoszorú az unitárius templomban - Csehétfalva - Erdély

I. (Szent) István a magyar államalapító király

                            I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. A magyarság minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepli, ez a nap Magyarországon hivatalos, állami ünnep.

Gyalázat - Alföldi igazán aljas húzása - Szörényi Leventének elment a maradék józan esze is?

                            Különösebb kommentár helyett, álljon itt egy hozzászólás szövege, Magyari Tibor csíkszeredai barátunktól: Levente! Még szerencsére láttam az ősbemutatót, élőben a csíksomlyói előadásodat. Most ezek után ezt nézve a tükörbe tudsz e nézni? Ha igen mit látsz kedves Levente? Neked van tartásod? Szégyen is gyalázat Levente, ennyire lealacsonyodni, egy ilyen hitvány féregre bízni a Nemzet első számú rock operájának a rendezését! Hogy nézel szembe a nagyokkal akiknek írtad? A nemzettel? Kinek is képzelted el trilógát? Ezeknek a férgeknek, vagy a nemzetnek? Levente egy életre megbélyegezted magad!!!! Egy életre!!!! Van két lehetőséged. 1. Hagyod ezt a mocskot és azzal együtt elfogadod a megalázásodat. 2. LETILTOD AZ ELŐADÁST! Lehet választani.

Fricz Tamás: A Nagy Testvér most már Nagyon Jó Testvér?

                                          Eddig szentül hittem, hogy vannak közös kiindulópontjaink. Ilyen például, hogy nem örülnénk annak, ha kiderülne, hogy Orwell Nagy Testvére valóban köztünk van és figyel minket. Ám a reagálásokból úgy veszem észre: egyre többen vannak, akik elfogadják, sőt szinte igénylik a Big Brothert. Márpedig Edward Snowden hősies – és nem hazaáruló – „borítása” után döbbenten kellett értesülnünk arról, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szolgálatai gyakorlatilag „megteremtették” a Nagy Testvért, konkrétan egy átfogó, szinte a világ minden polgárára kiterjesztett vagy kiterjeszthető megfigyelési rendszert, amely képes arra, hogy minden levelezésünket, mobilozásunkat, SMS-ünket, e-mailünket stb. figyelemmel kísérjen, megvizsgáljon és tároljon. Az Egyesült Államok tehát így „segíti elő” a Huxley által leírt Szép új világ létrejöttét. Tudjuk, ismerjük az amerikaiak érveit: a terrorizmus fenyegetése miatt kellett felépíteni a világmegfigyelési rendszert. Számokkal, példákkal is előálltak, melyek szerint ennyi és ennyi terrorcselekményt tudtak megakadályozni az átfogó adatgyűjtési és lehallgatási rendszerrel az elmúlt időszakban. E helyütt csak csendesen és szerényen szeretném megjegyezni amerikai „barátaink” felé: ezek szerint az EU vezetői, Catherine Ashton, José Manuel Barroso és a különösen fenyegető külsejű, kifejezetten agresszív megjelenésű Herman Van Rompuy által vezetett Európai Unió a terrorizmus egyik gócpontja, mely potenciális kiindulópontja a terrorista merényleteknek? Ugyanis az amerikai Nagy Testvér óvó tekintete az unió egyes diplomatáit is lehallgatta és megfigyelte, miként tette azt a meghatározó súlyú európai országokban is. Sőt, ennél rosszabb a helyzet: az USA osztályozta az egyes államokat az ellenség–barát dimenzióban, s eszerint – döbbenetes módon – az angolszász országokon kívül gyakorlatilag minden európai állam megfigyelésre „méltó” országnak tekinthető. Tisztázzunk valamit: az ember a barátait nem szokta megfigyelni, lehallgatni, főleg, ha az nem adott okot rá. Vagy nem is vagyunk igazán barátok? Hja kérem, a nemzetközi helyzet fokozódik, terrorism, terrorism, terrorism – zsolozsmázzák nekünk az amerikaiak Virág elvtárs receptje alapján. S mi marad nekünk, európaiaknak? Pelikánnal együtt csak annyit mondhatunk kellő szerénységgel és alázattal: jó tudni. Szóval tegyük egyértelművé: az Egyesült Államok messze túllépte a titkosszolgálati és nemzetbiztonsági megfigyelésekben, lehallgatásokban és adatgyűjtésekben azt a határt, ami demokratikus államok között elvárható és megkövetelhető. Az USA valóban Orwell világa felé indult el, ami a demokrácia és a szabadság szétverésének veszélyével fenyeget. Igen, igen: a demokrácia és szabadság egykori őshazája vált a demokráciára és szabadságra nézve legnagyobb veszélyforrássá. És ez, azt véltem, rossz dolog. De nem mindenkinek. Megjelentek hangok – döntően balliberális „szakemberektől” és közéleti emberektől –, akik a Nagy Testvér megjelenését tolerálhatónak, indokolhatónak tartják. Ezek közül is „kiemelkedik” a nemzetállamokat és Orbán Viktort gyűlölő Konrád György író. Mit is mond az író a Magyar Narancs legutóbbi számában? „Sok képmutatást érzek a felháborodásban.” (Mármint a megfigyelési rendszer ismertté válása utániban.) „Engem nem nagyon izgat, hogy lehallgatnak, korábban, a szocializmusban is lehallgattak.” Eddig tudják követni? Mert minden szó kulcsfontosságú. Az újságíró gyönge közbevetésére, hogy azért a szocialista lehallgatás sem volt szép, így válaszol: „Nem szép, de az sem lenne szép, ha a levegőbe repülnénk.” (Lásd ehhez a fentieket.) Végül: „ha a polgárok magánéleti szabadságát nem korlátozzák, manipulálják az információk birtokában, akkor a megfigyelésemet hajlamos vagyok tudomásul venni.” Aranyos, nem? Konrád azzal mentegeti az amcsikat, hogy a szocializmusban is lehallgattak, megszoktuk már. Tehát jöjjön a Big Brother! S a másik bődületes „pontatlanság”: ha a Nagy Testvér nem él vissza az adatokkal, akkor minden OK. (Minő szerencse – jegyezném meg e helyütt –, hogy többek között éppen Konrád Györgyöt bízta meg Barroso azzal, hogy tervezzék meg Európa szép, új, lehallgatásos és megfigyeléses jövőjét.) Úgy látom, Konrád semmit nem értett meg a liberális jogállam természetéről, pedig állítólag a híve. Könyörgöm: a demokrácia és az emberi szabadság garanciája az, hogy soha és senki nem rendelkezhet még a lehetőségével sem annak, hogy visszaélhessen az adatainkkal. Éppen az a lényeg, hogy a Nagy Testvérben sohase bízzunk meg, legyen az orosz, amerikai, kínai stb. Ja, hogy vakon hisz Konrád az amerikaiakban, ájultan leborul minden előtt, ami Nyugat (s nem nemzet és nem Orbán Viktor), még akkor is, ha amit tesz Amerika, az éppenséggel nagyon nem nyugati? Ha így van, az más. Ha a magyar balliberális – volt SZDSZ-es – értelmiségi számára a Nyugat felől csak jó jöhet, még akkor is, ha rossz jön, akkor rendben vagyunk… Akkor – József Attilát idézve a Bűnből: „a világ kicsi lesz, és én játszani hagyom”. Fricz Tamás Magyar Nemzet    

Idézet István király intelmeiből

                                      … Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez - részlet IV. A főemberek és vitézek tiszteletéről

Megint kis zsiráf született a Budapesti Álllat- és Növénykertben

                          Anyja, a tizenhét esztendős Santana igen tapasztaltnak számít, több utódot is sikeresen felnevelt már. A kis zsiráf és anyja jelenleg egy elkülönített istállóban, afféle szülőszobában tartózkodik, de egy betekintő üvegablakon keresztül már a nagyközönség is láthatja. Ideje nagy részét főleg pihenéssel és az emlők keresésével tölti. A Zsiráfbébi nemét még nem tudták megállapítani, így egyenlőre még neve sincsen a kis jövevénynek.

Magyar népviseletek – Sárközi viselet – Dunántúl

                                          A szoknyák anyaga selyem és bársony, igen gazdagon díszítve. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek, itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható.A sárköziek az úri divat, a takácsmesterek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták, öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztályok, családi állapot szerint különbözött, s alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a munkához és az ünnepnapokhoz. A férfi viselet ezzel szemben nem nagyon tért el az országostól, lassabban is változott, és a századforduló idejére elvárosiasodott. A lányok minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben). A módosabb házaknál akár 20 öltöző ruha is volt. A gazdag családokban a nők öltözködésükkel fejezték ki a vagyonukat, ami leginkább a drága anyagokon és a díszeken volt látható. A ruha árától függött a díszítés. A selymet a Franciaországi Lyonból, míg a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták. babamuzeum.extra.hu

Magyar emlékek a a nagyvilágban - Szent Imre herceg-szobor – Szentkereszt-hegy - Lysa Góra - Lengyelország

                                    A lengyel-magyar közös történelem zarándokhelye Lengyelországban a Szentkereszt-hegy, ottani nevén Lysa Góra. 1006-ban alapították itt azt a bencés monostort, ahol a Szent Imre herceg (1007-1031) által ajándékozott ereklyét őrzik. A legenda szerint Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzve vadászni ment, és Lysa Gora hegyén felismerte, hogy álmában már járt ezen a helyen. Imre megkérte Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort, sőt a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadta neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalták ezüstbe, amelyet atyja, Szent István a görög császártól kapott ajándékba. Imre kérésére a király csakugyan monostort alapított a hegyen, amelynek kerengőjét 2002 óta díszíti egy kétnyelvű márványtábla, a két nép közötti ezeréves jószomszédság, a közös királyok, a lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatai, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök emlékére. Az alapítás ezredik évfordulóján, 2006-ban Erdõ Péter bíboros oltárt szentelt fel itt Szent Imre tiszteletére, 2007-ben pedig felavatták Imre herceg mellszobrát, Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. Magyar emlékek a világban

Együtt a megszorításokért!

                        Sorozatunk 4. eleme Kedves Barátaink! Íme, emlékezet frissítő anyagunk negyedik eleme. Fontos folyamatosan emlékeznünk a Gyurcsány-Bajnai-Mesterházy időszak országromboló, nemzetáruló politikájára, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy mi mindenre is képes ez a politikai alakulat! Kéjük osszuk meg ezt a képet is, hogy mások emlékeit is felfrissítsük, mit is tettek azok, akik 2014-ben újra ott akarják folytatni, ahol 2010-ben abbahagyni kényszerültek! Barátsággal: Mészáros László