A mai társadalom nem hisz a változás lehetőségében
Azt látom nagyon szörnyűnek és fájdalmasnak, hogy a mai társadalom nem hisz a változás lehetőségében, úgy gondolkodik, hogy ha valaki terrorista, az örökké terrorista marad, ha valaki szent ember, az örök életében szent lesz. Holott - szerencsére és sajnos - egyik sem igaz. Arról már nem is beszélve, hogy nem Hófehérkék és vasorrú bábák élnek ezen a földön - mindannyian fényből és sárból gyúrt lelkek vagyunk.
Ahogyan mi magunk is irgalomra és nagylelkűségre vágyunk, nekünk is így kellene néznünk mások hibáit és gyarlóságait. Jómagam sok-sok emberrel kerülök kapcsolatba, bizalommal fordulok mindenkihez, de mindig gyanúsnak érzem, ha valaki keményen, alázat nélkül beszél másokról.
Böjte Csaba
Akkor vagy igazán szabad
"Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság."
Böjte Csaba
A sötétség a világosság hiánya
"A sötétség a világosság hiánya. Nem lehet összetörni és kilapátolni az ablakon. Sokkal egyszerűbb, ha meggyújtunk egy gyertyát. Tehát nem a rossz, a hiány ellen kell küzdeni, hanem életre hívni a fényt, a saját életünkben és másokéban egyaránt." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
A szeretetből vállalt küzdelem szül meg bennünket
"A szeretetből vállalt küzdelem szül meg bennünket. Döntéseidnek súlya van, és döntéseidből újabb döntések nyílnak előtted." Böjte Csaba
Vándorlunk az örök élet felé
Vándorlunk az örök élet felé, és sebzettségeinkkel, kevés hitünkkel, azért megyünk az Istenhez, hogy felemeljen minket. Böjte Csaba
Rajtunk múlik, hogy az lesz-e?
"Isten azt szeretné, hogy egész világunk szép, gondozott park legyen. Rajtunk múlik, hogy az lesz-e?" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Könyv a Kultúrpalotáról
A magyar szecesszió legnevesebb épülete a marosvásárhelyi Kultúrpalota – tudtuk meg azon a könyvbemutatón, amelyen a százéves épületről szóló első szakmai kiadványt ismertették a népes közönséggel.
A Kultúrpalota 1908–1913 című kötet bemutatóját a Vásárhelyi Forgatag keretében tartották, az eseményre nagyon sokan voltak kíváncsiak.
A Kultúrpalota Kisterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik a Marosvásárhely ékességének számító épület történetére voltak kíváncsiak. Nem csoda: az épületről most készült az első átfogó szakmai kiadvány. „Az évtizedeken át halogatott feladat azonban most, az épület százéves évfordulóján kötelességgé vált” – mutatott rá a kötet szerkesztője, Oniga Erika művészettörténész.
A gazdagon illusztrált könyv szövegeit hárman írták: Keserü Katalin, Oniga Erika és Várallyay Réka művészettörténészek, a fotókat Plájás István készítette. A könyv egyrészt építészeti szempontból mutatja be a Kultúrpalotát, de megtaláljuk a kiadványban az épület reprezentatív termeinek ismertetését, valamint a palotába beköltözött intézményekről is szó esik.
„Ez a százéves épület is mutatja, mit jelent, ha egy városvezető nem a mának él vagy a holnapnak, hanem hosszú távra dolgozik, tervez. Ilyen volt Bernády György polgármester, aki olyant alkotott Marosvásárhelyen, ami méltán nevezhető a magyar szecesszió legnevesebb épületének” – mondta Soós Zoltán.
A Kárpát-medence bogarai - Szarvasbogár
A Kárpát-medence legnagyobb termetű bogara. A hímek 3,5-8,5 cm nagyságúak. Nyeles csápjukon az utolsó ízek fésűsek. A hímek rágója, "szarva" erősen megnagyobbodott, fogazott és/vagy elágazó, szerepe csak a verekedésben van, a táplálékszerzésben az állat nem használja. Ha két hím találkozik, akkor megpróbálják egymást felemelni, és ledobni a fáról. A tölgyeseket kedvelik.
Weiner Leó (1885–1960) - zeneszerző
Weiner Leó (1885–1960)Kossuth-díjas zeneszerző, a XX. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.
Újra áll a Nemzeti Székelykapu - Horthy Miklós szülővárosában - Kenderes - Alföld
Az udvarhelyszéki motívumokkal díszített, festett székelykapu felavatása 2010-ben történt Kenderesen. Az eseményen jelen voltak az eredeti kapu faragóinak a felmenői. A kapu eredetijét hetven évvel ezelőtt hét nap hét éjszaka alatt készítették el.
Az avatáson jelen volt az a négy szervezet – Történelmi Vitézi Rend, Horthy Miklós Társaság, Magyar Tengerészek Egyesülete, Kenderes Város Önkormányzata - amelyek a Nemzet székelykapujának felállítását egy évvel korábban kezdeményezték.
Az avató szalagot vitéz Horthy Miklós kormányzó menye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona vágta el. Cseh Judit református lelkipásztor megáldotta az avatandó kaput, majd Gulyás Zsolt római katolikus plébános felszentelte azt.