Gül Baba türbéje - Budapest
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel.
Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is.
A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úti célja.
Magyar Nemzeti Bank épülete - Budapest
A Magyar Nemzeti Bank épülete a Széchenyi tér és Hold utca között található az V. kerületben. Homlokzatát számos dombormű díszíti, melyek a dolgozók, munkások, parasztok mindennapi életét ábrázolják. Egyik legszebb része a Bank utca - Hold utca sarok, mely felett szép vörös-márvány szobor látható.
A barátságot nagyra tartom
"A barátságot nagyra tartom. De manapság az emberek félnek barátkozni, inkább a haverság, a bratyizás megy. Az érdek nélküli barátság inkább magatartási forma."
Kocsis Zoltán (1952) - Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző
Hamvas Béla
"Ahhoz, hogy valaki éljen, égnie kell, fókusszá kell lennie, meg kell gyulladnia és gyújtania kell."
Hamvas Béla (1897-1968) - író, filozófus
Kápolnai csata emlékműve - Kápolna - Északi-közép-hegység
A kápolnai csatában 1849. február 26-27-én a magyar honvédsereg ugyan nem szenvedett vereséget, a csatatér az császári és királyi csapatok kezén maradt, akik nem aknázták ki a helyzetet, és visszavonultak Budára.
Klapka tábornok nem biztosította biztosítani a Siroki-völgyet, így a magyarok visszavonulása is elkerülhetetlen volt. A szabadságharc egyetlen kétnapos ütközetének mérlege valójában a "döntetlen" felé hajlott, hiszen egyik fél sem érte el stratégiai célját, bár Windisch-Grätz, a Császári és Királyi hadsereg vezetője túlértékelte a csatát, és azt jelentette, hogy „a lázadó hordákat iszonyú mennyiségben pusztította el”.
Ennek hatására adta ki I. Ferenc József, aki a hadvezéri jelentést komolyan vette, 1849. március 4-én az olmützi alkotmányt. A későbbiek – tavaszi hadjárat sikerei – igazolták, hogy a magyar hadtestek megőrizték ütőképességüket, harckészségüket, Windisch-Graetz jelentése tehát mindenképpen valótlanságon alapult.
Csergezán Pál-kilátó - Budai-hegység - Dunántúl
A kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 métres Nagy-Kopaszon épült 2005-ben, úgy néz ki, mint egy dagadó vitorla
Innen szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Zsámbéki-medence, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak.
A Csergezán Pál kilátó 32 méter magas, 100 lépcsőfokon érhető el a felső szintje.
Száz éves a magyar védőnői szolgálat
Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére (1915.) Az anya-, gyermekvédelemnek korábbi hagyományai, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, melyek napjainkig érezhetően meghatározták a célokat, elveket és módszereket. Megalakulásakor két főcélkitűzése volt: -a csecsemőhalandóság csökkentése és a - nemzet számbeli erősbítése.
A magyar védőnők képzettsége kiemelkedően magas fokú és feladatuk széles körű, az egész országra kiterjedő magyar védőnői hálózat egész Európában egyedülálló, 100 éves múltja pedig büszkeséggel tölt el bennünket.
Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajtkutató
Kilencvennégy esztendősen elhunyt Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a magyar folklórkutatás egyik legnagyobb alakja. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott.
1968-ban találkozott először népi imádságokkal, amelyek a Bibliától függetlenül ezer éve hagyományozódtak családban, faluközösségben nemzedékről nemzedékre. A kutatóként rátalált valamire, ami századokon keresztül megvolt, mégsem vette észre előtte senki. Társaival két év alatt az egész magyar nyelvterületet bejárva összegyűjtötték az imákat.
Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.
Isten nyugosztalja a professzor asszonyt, aki munkásságával örökre beírta a nevét a magyarság történetébe. Tisztelegjünk előtte egy általa gyűjtött nagyheti népi imára:
Virágszombatja estéjén
Mária Fiát kérdezvén,
Hogy nagyhéten mi lesz dolga,
Néki Szent Fia megmondja.
Virágvasárnap mit teszel?
Szent Fiam, hogy mit mívelöl?
Akkor anyám király leszek,
Jeruzsálembe bemegyek.
Hát nagyhétfőn mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám beteg leszek,
A templomba nem mehetek.
Hát nagykedden mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám vándor leszek,
Utcáról utcára megyek.
Hát nagyszerdán mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor Olajfák hegyére
Megyek gecemáni kertbe.
Hát a nagy zöld csütörtökön
Szent Fiam, hogy mit mívelöl?
Akkor anyám hamis Júdás
Harminc ezüst pénzér' elád.
Nagypénteken mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám egy keresztre
Föl leszek én majd szögezve.
Majd a kereszt alatt állasz,
Kezeiddel el nem érhetsz,
Kezeiddel el nem érhetsz,
Szűz öledbe le nem vehetsz.
Nagyszombaton mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám föltámadok,
Dicsőségben uralkodok.
Nagyvasárnap mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám mennyországba
Leszek örök boldogságba.
Húsvét után negyven napra,
Felmé'k Atyám országába,
Elküldöm a vigasztalót,
A fehér színű galambot.
Pünkösd után nyolcvan napra
nagyboldogasszony napjára
felviszlek a mennyországba
a mennyei boldogságba
Turul-szobrok a Kárpát-medencében - Turul-szobor Tatabánya felett - Dunántúl
Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 15 méter. Karmai közt az Árpád-kardot tartja, mely 14 méter hosszú. A fején a stilizált, aranyozott, magyar szent korona.
A szobrot Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmének emlékére állították.
Érdekesség, hogy a Millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére: például a pannonhalmi apátság melletti emlékmű, a Nyitra melletti 558 méter magas hegyen az Árpád-oszlop (amit 1923-ban a csehek leromboltak), az ópusztaszeri műemlékegyüttes, a fővárosi Hősök terének emlékoszlopai és a bánhidai Turul-emlékmű.
A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel.
Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbe tették, Turul-tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.
Hungarikumok – Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Petőfi Sándor – Heltai Jenő János vitéz daljátéka
A János vitéz Kacsóh Pongrác daljátéka három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. A mű 1904. augusztus 20-án készült el.
Beöthy László a sikeres előadásban gondolkodva Takács Mihályt, az Operaház művészét szerette volna Kukorica Jancsi szerepében látni, míg Iluska és a francia királykisasszony szerepét egyaránt Fedák Sárinak, a kor ünnepelt primadonnájának szánta. Számításait keresztül húzta, hogy Fedák Sári a szövegkönyv elolvasása után inkább a főszerepre, azaz Kukorica Jancsi szerepére vágyott.
A színigazgató nem akart ellenkezni rajongott primadonnájával, ezért a szerepet neki adta.
A darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott. A közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás is felcsuklott innen-onnan.
A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán, a karmester Konti József is a zsebkendője után kutakodott, de még a zeneszerző Kacsóh Pongrác szeme is könnyes lett. Fedák Sári úgy emlékezett vissza a darab bemutatójára, mint addigi legnagyobb sikerére, melyben a közönségnek is hatalmas szerepe volt.
Kacsóh Pongrác daljátéka ezidáig hetven különböző bemutatót élt meg hazánkban, és számos határon túli bemutatót is számon tart a történelem.