Szinevér - a Gorgánok gyöngyszeme - Kárpátalja - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
Szinevér - a Gorgánok gyöngyszeme - Kárpátalja - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=zVewehVcsEs
Szabadság híd - Budapest
A Szabadság-híd – elkészültekor Ferenc József-híd, illetve Fővám téri-híd – Budapest főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. 1896-ban adták át.
A Szent Gellért tér és a Fővám tér között vezet át a Dunán, a kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet hídtól délre, a Petőfi hídtól északra található.
1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta.
Helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság híd nevet adva neki.
A Év Érméje – 2011 - Attila hun királyt ábrázolja
A Év Érméje - 2011 címet egy kazah pénzérme nyerte el a berlini nemzetközi kiállításon történelmi kategóriában
A 100 tengés ezüst érme Attilát, a hun uralkodót ábrázolja.
Az érme átmérője 38,61 milliméter, súlya pedig 31,1 gramm.
Fejoldalán lovon vágtató harcos látható, az írásos oldal középpontjában pedig Attilát ábrázoló aranyozott antik medaliont jelenített meg a kazah ötvösművész.
Az alsó szektorban három vágtázó lovas látható, felül pedig az angol nyelvű felirat, "Attila, a hun", valamint születésének és halálának évszámai láthatók.
fotó Minden, ami magyar oldal
Árpád-kori templomaink - Református templom - Bögöz - Székelyföld - Erdély
Az egykori Udvarhelyszék egyik legszebb középkori egyházépítészeti emléke, a templomot alacsony kőkerítés övezi.
A természet hatalmas, az ember parányi
"A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára."
Szent-Györgyi Albert (18931986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas biokémikus, biológus
Gül Baba türbéje - Budapest
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel.
Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is.
A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úti célja.
Magyar Nemzeti Bank épülete - Budapest
A Magyar Nemzeti Bank épülete a Széchenyi tér és Hold utca között található az V. kerületben. Homlokzatát számos dombormű díszíti, melyek a dolgozók, munkások, parasztok mindennapi életét ábrázolják. Egyik legszebb része a Bank utca - Hold utca sarok, mely felett szép vörös-márvány szobor látható.
A barátságot nagyra tartom
"A barátságot nagyra tartom. De manapság az emberek félnek barátkozni, inkább a haverság, a bratyizás megy. Az érdek nélküli barátság inkább magatartási forma."
Kocsis Zoltán (1952) - Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző
Hamvas Béla
"Ahhoz, hogy valaki éljen, égnie kell, fókusszá kell lennie, meg kell gyulladnia és gyújtania kell."
Hamvas Béla (1897-1968) - író, filozófus
Kápolnai csata emlékműve - Kápolna - Északi-közép-hegység
A kápolnai csatában 1849. február 26-27-én a magyar honvédsereg ugyan nem szenvedett vereséget, a csatatér az császári és királyi csapatok kezén maradt, akik nem aknázták ki a helyzetet, és visszavonultak Budára.
Klapka tábornok nem biztosította biztosítani a Siroki-völgyet, így a magyarok visszavonulása is elkerülhetetlen volt. A szabadságharc egyetlen kétnapos ütközetének mérlege valójában a "döntetlen" felé hajlott, hiszen egyik fél sem érte el stratégiai célját, bár Windisch-Grätz, a Császári és Királyi hadsereg vezetője túlértékelte a csatát, és azt jelentette, hogy „a lázadó hordákat iszonyú mennyiségben pusztította el”.
Ennek hatására adta ki I. Ferenc József, aki a hadvezéri jelentést komolyan vette, 1849. március 4-én az olmützi alkotmányt. A későbbiek – tavaszi hadjárat sikerei – igazolták, hogy a magyar hadtestek megőrizték ütőképességüket, harckészségüket, Windisch-Graetz jelentése tehát mindenképpen valótlanságon alapult.