Hans Kuitert holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a “De Telegraaf”-ban: “A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars, s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje."  

Emlékképeink - Adj király katonát!

                        - Adj király katonát! - Nem adok! - Ha nem adsz szakítok! - Szakíts ha bírsz! Két csapat áll egymással szemben ebben az ősi játékban, és a felad:  a másik csapat "kézfogás-láncát" elszakítani. Ha sikerül: a két gyereket ahol a lánc megszakadt, magával viszi saját csapatába. Ha nem sikerül, ő marad a másik csapatnál. Egyszerű testi erőpróbának látszik. Pedig nem csak az. Bátorságpróba. Csapaterő-mérő. A gyerekek mindeközben megtapasztalják, mi a "leggyengébb láncszem". Mi a lelkierő. Mit jelent, hogy a csapat építőköve: az egyén. Mi a "szellemanyag", és mi az energia- és anyagmegmaradás. Minderre tanít szellemi szinten ez a játék. fotó: Hoppál Mihály felvétele, Göcsej, 1997

Szentháromság szoborcsoport - Budai várnegyed - Budapest

                        A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom, a vár töröktől való visszavétele után alakítottak ki teret, melyre a pesti polgárok a pestisjárvány elkerülésére tett vallásos fogadalom miatt szentháromság szobrot terveztek. Az első szobrot 1706-ban állították fel, majd helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A szobor a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott, helyükre pedig a ma is látható, Búza Barna által alkotott rekonstrukciókat helyezték. Az emlékoszlop csúcsán Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható 1713-ból.) 2005-2007 között a szoborcsoportot ismét felújították, most szebb, mint 20-30 évvel korábban volt.  

A néhai Tőzsdepalota - Budapest

                          A néhai Tőzsdepalota, később a Magyar Televízió (MTV) székháza volt. Az V. kerületben, a Szabadság tér,Nádor utca közt található. A teljes főnézetét szemből, a Szabadság tér felől magas fák takarják!

Református templom - Zubogy - Északi-közép-hegység - rövid VIDEÓT is megtekinthetünk az épületről!

                        kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=7DZ6LtXfXkM

A magány: nagy társaság

                          "A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell." Weöres Sándor (1913-1989) - Kossuth és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós

Turul-szobrok a Kárpát-medencében - Honvéd-emlékmű - Győr - Kisalföld

                              A Honvéd-emlékmű a  főpályaudvarral szemben Kossuth születésének századik évfordulójára, és a szabadságharc emlékére állíttatta az akkor kiépülő városközpontban 1902-ben. Már Zichy Ottó, ill. az általa vezetett Győri Honvédegylet tagjai felvetették a szabadságharcban elesettek emléke méltó megörökítésének gondolatát, amit Rómer Flóris is támogatott. 1861-ben meg is vásárolták a "honvéd emléktér" céljából azt a területet, ahol ma az emlékmű áll. A Kiegyezésig  - 1867 -  ez volt az aradi vértanúkra való megemlékezések színtere. 1870-ben a város átvette a ligetet, parkrendezésként bekerítették és akácfákkal öltették be. A szabadságharc 50. jubileumi éve alkalmából újra előtérbe került egy szobor, vagy emlékmű felállításának gondolata, ami végül 1902-re tolódott. Ekkor "Kossuth napját" szervezett Győr városa, amit díszközgyűléssel kötöttek egybe. Az emlékmű felirata: Szabadság - egyenlőség - testvériség az  1848 -március 15-éhez  fűződő események /emlékére emelte Győr sz. kir. város közönsége. - 1902

Árpád-kori templomaink - Római katolikus templom - Tarnaszentmária - Északi-középhegység

                                Kívülről egyszerű, román kori falusi templomocskának tűnik. A belső tér azonban igen változatos, ami szerteágazó hipotézisek felállítására adott lehetőséget. Fala gondosan és szépen faragott kövekből van rakva. A templom teljes belső hossza 10 méter. A templom kórusa alatt patkóíves szentélyű altemplom helyezkedik el, melyhez a hajóból levezető lépcsőn jutunk le. A szentélyben aknasírt találtak 5 méter mélyen, erősen megbolygatott állapotban. Külön figyelmet érdemel, hogy a felső szentély két oldalkaréjából is vezet egy-egy letekintő kürtő az altemplom boltozatába.

Az ember élete két részből áll

                                    "Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre." Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író

Bayer Zsolt: Kikötő-gate - Újabb felháborító korrupciót és disznóságot leplezett le a baloldali sajtó

A Népszabadság híréből idézek: „Készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.” A botrányos nepotizmus hírét aztán sorra átvette a többi kérlelhetetlen ellenzéki orgánum, így estére minden becsületes ember értesülhetett mindenről. Aztán az esti zsíros döfi mellett lehetett megint orbánozni meg kurvaanyázni meg fokhagymásat böfögni. Csak egyet nem kellett tegnap sem: gondolkodni. Legalább egy icipicikét. Nos, lássuk csak! Magyarországon kikötőfronton így áll a helyzet: A balatoni hajózással foglalkozó honlap így ír: „Jelenleg 74 db kikötő, 23 db hajóállomás és 17 db csónakkikötő szerepel adatbázisunkban.” Ez ha jól számolom, 114, azaz száztizennégy darab kikötő. A Velencei-tavon ez a helyzet a vonatkozó honlap bevezetőjének tanúsága szerint: „A velencei-tavi hajózás 5 kikötőt és 4 nagyobb (15-25 m-es) hajót jelent.” A Duna magyarországi szakaszán tizenöt (15) kikötőt tart számon a vonatkozó honlap, a Tiszán tizenegyet (11), a Tisza-tavon kilencet (9), a Fertő tó magyar oldalán pedig egyet. Próbáljuk meg összeadni ezeket a számokat, hátha nem haladja meg képességeinket. Ez mindösszesen százötvenöt (155) kikötő, de jegyezzük meg, hogy további vizeinken meglévő kikötőket egyszerűen lusták voltunk megkeresni. Bár annyi biztos, hogy a Körösökön egy tavalyi projekt keretében három (3) új kikötő épült, Gyomaendrődön is van egy, a Dráván pedig négy (4) új kikötőt épített a kormányzat az előző ciklusban. Úgyhogy állapodjunk meg most hirtelen 163 kikötőben. Az üzletek vasárnapi nyitva tartását (zárva tartását) szabályozó törvényhez benyújtott módosító javaslatokban tehát az szerepel, hogy a magyarországi tavak mentén lévő kisboltok kinyithatnak vasárnap is, továbbá a kikötőkben lévő üzletek szintúgy. Hinné az ember, mindez abból a tényből következik, miszerint tavaink mellett óriási a turistaforgalom, különösen szezonban, valamint a kikötőkben – ezzel összefüggésben – szintén, így aztán logikus, ha ezen turistaforgalom szükségleteinek kielégítésére e helyeken a boltok kinyithatnak vasárnap is. De ezt csak az első pillanatban gondolná így az ember. Ezért van szükség Népszabadságra, RTL-híradóra meg a többi végtelenül tisztességes sajtótermékre. Hogy tudja meg a polgár, mit kell valójában gondolnia. Ugyanis az a helyzet, pupákok, hogy a kormány csak azért teszi lehetővé 163 kikötőben (ebből 114 balatoni!) a vasárnapi nyitva tartást, hogy így kinyithasson Keszthelyen Orbán veje is egy szatócsboltot. Mert ebből fog meggazdagodni… A többi 162 kikötő tulajdonosa mindössze járulékos haszonélvezője lesz ennek, mert a fő cél, hogy Orbán veje árulhasson Keszthelyen ropit, gumicukrot, csatos Bambit és kotont. Na ugye, pupákok, erre nem gondoltatok volna magatoktól, igaz? Amúgy azt is megtudjuk a Népszabadságból, hogy „Tiborczék (…) december 10-én írták alá a keszthelyi önkormányzattal a szerződésüket. A kikötőt üzemeltető, 22,8 millió forintos adóssággal terhelt önkormányzati cégért hétmillió forintot adtak, míg – élve a társasággal együtt megszerzett vételi opcióval – nettó 330 millió forintért megvásárolták az épületeket és az eszközöket a tulajdonostól, a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A 2004-ben épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas kikötőhöz 221 négyzetméteres fürdőház, 192 négyzetméteres recepció és egy 102 négyzetméteres »snack bár« is tartozik. Maga az ingatlan ugyanakkor önkormányzati tulajdonban maradt. Tiborczék tizenöt éven keresztül összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek a területért.” Vagyis: adott egy 23 milliós adóssággal terhelt cég, amely üzemelteti a kikötőt. Ezt veszik meg hétmillióért, vagyis összesen (adóssággal együtt) harmincmillióért. A kikötői épületekért és létesítményekért nettó 330 milliót adnak, s mivel az INGATLAN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN MARAD, további 54 millió forint bérleti díjat fizetnek ki. Ez akkor összesen 414 millió forint. Közel félmilliárd. Egy keszthelyi kikötőért, amelyet üzemeltetője nem tudott nyereséggel fenntartani. És most ezen rugózik az összes kretén ellenzéki politikus a környéken, és az összes barom sajtómunkás odaátról.   De azt még senki sem mondta meg, hogy ugyan vajon mennyiért kellett volna megvenni a keszthelyi kikötőt? Hm, elvtársak? Ezermilliárdért? A kikötői boltok nyitva tartását szabályozó módosítót pedig úgy kellett volna beadni, hogy 162 kikötőben kinyithatnak a boltok vasárnap, de a keszthelyiben a következő tizenöt évben nem, mert azt most Orbán veje bérli. Majd tizenöt év múlva meglátjuk. Nektek tényleg el kellene menni az anyátok keservébe, gyerekek… Magyar Hírlap