A családbarát adórendszer növelte a gyermekvállalási kedvet
Az egykulcsos, arányos adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az egykulcsos adóval együtt bevezetett családi adókedvezmény ösztönzi a családokat a gyermekvállalásra, ami már a születések számának jelentős emelkedésében is megmutatkozik - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).A kormány 2010-ben, a hivatalba lépése után bevezetett egy olyan családbarát adórendszert, amelynek köszönhetően tavaly nyolcszázezer szülő megközelítőleg 160 milliárd forintnyi családi adókedvezményt tudott érvényesíteni. A családbarát adórendszernek köszönhetően közel 20 százalékkal nőtt a háromgyermekesek reálkeresete - hangsúlyozza a tárca a közleményében.
Kiemelik: az arányos, munkaközpontú gazdaság felé vivő adórendszerben tehát bekövetkezett egy szemléleti váltás, amely szerint az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál hagyja. Az idén eddig 5,2 százalékkal született több gyermek, mint 2011 azonos időszakában, az eddig megismert adatok bizakodásra adnak okot.
A gyermekvállalást ösztönző kormányzati lépéseknek - amelyeknek fontos eleme a családi adókedvezmény - köszönhetően sikerült megállítani azt a születésszám csökkenést, amelyet a korábbi kormányok rendkívül hátrányos intézkedései előidéztek - írja közleményében az NGM.
MTI-fidesz.hu
Még az idén elfogadhatják a nemzeti katonai stratégiát
Ebben az évben elfogadhatja a kormány a nemzeti katonai stratégiát - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) helyettes államtitkára . Siklósi Péter rámutatott: a globális biztonsági környezet jelentős változáson ment keresztül amiatt, hogy a válság nem mindenkit érintett egyformán: például a nagyobb ázsiai országokat kevésbé mint Európát. Ezek - mint Kína és India - "katonai ambíciószintje" növekszik, ezt az Egyesült Államok kompenzálni kénytelen. A megváltozott helyzetben Európában és a NATO-ban jelenleg a közös finanszírozású projektek végig vitelében látják a kitörési pontot, ez a válság előtt nem volt jellemző.Nagyon fontos lett a kibervédelem is, "hiszen a kibertér egy új hadszíntérré vált" a mai világban - hangsúlyozta Siklósi Péter, hozzátéve, hogy amelyik nemzeti katonai stratégia ezt nem veszi figyelembe, az hiába íródik. Hasonlóan fontos kérdés a közösségi média (például a Facebook) hatása a világra és a hadviselésre - fűzte hozzá.
Közölte azt is, hogy a nemzeti katonai stratégiát tavaly kezdték el kidolgozni, mostanra elkészült egy tervezet, amelyet már megküldtek az érintett tárcáknak, és a dokumentumot várhatóan ősszel fogadhatják el.
MTI-fidesz.hu
Két stratégia - Stratégiai kettős
2000 körül mi is megindultunk a siker felé, ám 2002 után ez elszállt: újratervezésre kényszerültünk. Most a 2010 és 2030 közötti 20 évet kell megnyernünk, mert elveszett a század első évtizede. 2008 után - ahogy ezt a kínai vezetés tisztán látja - minden más lett: nagyobbak a lehetőségek és fenyegetőbbek a veszélyek. Kitűztük a magyar stratégiai célt: a térség, sőt Európa egyik legversenyképesebb gazdaságával megoldani történelmi feladatainkat. Gazdasági és pénzügyi erő nélkül egyetlen más nemzeti feladatunkat sem oldhatnánk meg. Csak erős gazdasággal lehet erős oktatás, innováció, kultúra, egészségügy, érdekérvényesítés, népesedési fordulat és minden más, ami egy tartós történelmi sikerhez nélkülözhetetlen.
Stratégiánk is kialakult. A világ változásainak ismeretében, jobb önsmerettel, új szövetségek megkötésével, váratlan lépésekkel, az ellenfelek megosztásával, gazdasági és pénzügyi erő felhalmozásával relatív és tartós előnyt építeni az unióban. Harmonikus fejlődéssel, Nyugat és Kelet erőforrásait együtt kiaknázva húsz év alatt sikeres felzárkózást kívánunk végrehajtani.
Matolcsy György
Heti Válasz
Soha többé!
Magyarországon a vörös csillag önkényuralmi jelképnek számít, vörös fényénél százmillió halottat számolhatunk össze. Jó lenne, ha pereskedés meg látványos visszáruzások helyett többet olvasnánk, és nem mindig a könyvespolc bal oldaláról.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Tanuljunk "szingapúriul"!
Orbán Viktor legalább két éve már-már mániákusan ismételgeti, hogy a pénzalapú gazdaságot munkaalapúvá kell változtatni, vagy, ahogy a közelmúltban mondta, a welfare state (jóléti állam) helyett workfare state (munkaközpontú állam) kialakítására van szükség. Ezt a kívánt fordulatot kellene hogy szolgálja a jogszabályi környezet, az adórendszer, az oktatás struktúrájának jelentős átalakítása. Sokan szeretnénk hinni a csodákban, de azok nincsenek. Szingapúr nem lett, hanem felépítették. És a szingapúriak - hogy fenntartsák életkomfortjukat - ma is egyharmadával többet dolgoznak, mint az amerikaiak...
Mindösszesen ennyit kellene megtanulnunk „azigapúriul”.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Sarkosan fogalmazva
... Göncz Kinga MSZP-s EU-képviselő asszony a Népszabadságnak azt nyilatkozta: „Amikor a brüsszeli büfés nem akar pénzt elfogadni kollégámtól a kávéért, mondván, maguknak úgyis sok problémájuk van, akkor pironkodni kezd az ember. Átütötte az európai intézmények falát, hogy Magyarországon baj van, bekerült a köztudatba. Magyarként ez mindnyájunkra rávetül, még ha politikai felelősség nem is terhel minket ezért.” Ebből az a tanulság, hogy aki G. Kinga társaságában kér kávét, annak nem kell fizetnie. Megértem a brüsszeli büfést. Úri gesztus.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a Hungrana biomassza kazánjainak avatásán
A magyar nemzetgazdaság egyik legnagyobb kihívása az import energiafüggőség, amely komoly kiszolgáltatottságot jelent pénzügyi értelemben is. A szabadegyházai beruházás egyben kísérlet is, amelyben import energia helyett hazai megújuló energiát használnak fel. Amennyiben a modell működik, akkor a magyar kormány kötelessége, hogy elősegítse más gyárak átállását is megújuló energiákra.Az a környezet, amelyben élünk, folyamatosan pusztul. Az éghajlat egyre kibírhatatlanabbá válik és teljes fajok kipusztulásával kell szembenéznie a biológia tudományának. Nem túlzás azt állítani, hogy az ember és a bolygó közötti szövetséget az ember felbontotta. Mindannyian tudjuk, ebből nagy baj lesz, mert az ember életképtelen a Föld többi élőrendszerének megléte nélkül. Ezért a 21. század legnagyobb kérdése az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és az energiaellátás biztosítása lett.
Meg kell tanulni együtt élni saját környezetünkkel, mert különben a nyugati ember gazdasági rendszere nem lesz fenntartható. Meg kell barátkozni olyan fogalmakkal, mint energiahatékonyság, energiatakarékosság vagy a megújuló energiák.
A magyarok szemléletváltás ügyében nem állnak rosszul. Alkalmasak vagyunk arra, hogy a következő évtizedek változásaiból nyertesen jöjjünk ki. Ehhez egyik erőforrásunk a sajátos észjárásunk, a gyors alkalmazkodásunk. A másik pedig természeti erőforrásaink, mint a vízkészlet vagy a mezőgazdasági termelésre alkalmas földek.
A biomassza nemcsak energetikai kérdés, hanem a vidék megerősítéséről és a munkahelyteremtésről is szól. A beruházás révén 100-150 család jut kenyérkereseti lehetőséghez.
Arany János: A Toldi-trilógia - Hangoskönyv
Kattints a hangoskönyvre
http://mek.oszk.hu/03300/03309/mp3/
Tükörcserepek
Az élet nagy változásai heroikus küzdelemből, vagy apró mozdulatokból rakódnak össze. A nagy háborúk és forradalmak teremnek mintaadó hősöket, akik vagy nyernek, és a nemzet büszkeségei lesznek, vagy veszítenek, és mártírokká nemesednek, de a hétköznapokat a szorgos aprómunka teszi élhetővé.Így van ez a szétszabdalt magyar nemzet összefoltozásában, életlehetőségeinek védelmében is. A történelmi pillanat olykor teret nyit a hősies helytállásra, de békés napokon egy nép megmaradásának igazi segítői a tükörcserepeket összeillesztők, ahogy ezt a magyar szó és kultúra megmaradása érdekében a keleti végeken egy városi könyvtárban, a határon túli iskolai könyvtárak támogatói teszik.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap
Szlovákia konzerválja a magyarellenességet
A Felvidék legidősebb magyar pedagógusa - a magyar állampolgársága nyilvános vállalását követően szlovák állampolgárságától megfosztott - Tamás Ilonka századik születésnapján azt vallotta, a hosszú élet titka: szeretni és szeretve lenni, s talán ezért is az a meggyőződése, hogy előbb vagy utóbb pozitív változások állnak be a szlovák állampolgársági törvény jogtipró eljárásaiban. Véleménye szerint bár a pozsonyi törvény megfosztotta szlovák állampolgárságától, ma sem döntene másképp, annál is inkább, mert magyar szülőktől magyar állampolgárnak született, és az, hogy hogy ismét magyar állampolgárrá válhatott, természetes érzés volt számára.
Tarics Péter
Magyar Nemzet