Az amerikai neokonzervatív The Weekly Standard magazin online kiadása nagy terjedelemben foglalkozik Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral. A szerző, Christopher Caldwell arra keresi a választ, hogy Európának megvan-e a joga bizalmatlanul kezelni Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét. Orbán Viktor szerint tízmillió szabadságharcos él az országban, melynek megvannak az előnyei, de kormányzati szempontból igen nehéz helyzet ez – írja a szerző.
Orbánt a „legfiatalabb magyarországi hidegháborús hősnek” írja le Caldwell. „Még mindig csak a 40-es éveiben jár, olvasott, kálvinista (ahogy a legtöbb magyar politikus), kemény, amikor annak kell lennie (néha akkor is, amikor nem kéne), és van egy víziója egy büszke és virágzó Magyarországról” – véli a miniszterelnökről a The Weekly Standard vezető szerkesztője.
Barack Obamához hasonlítják Orbán Viktort
Caldwell az ellenzék összetételét így látja: „van egy hitelét vesztett posztkommunista párt, egy rossz hírű fasiszta párt és egy új párt, melyet Lehet Más a Politikának hívnak, de a szó minden értelmében zöld. Magyarország valószínűleg nem lesz képes produkálni egy olyan pártot a közeljövőben, mely a Fidesz alternatívája lehetne.”
Kiemeli, hogy nyugaton Orbán Viktornak „van a legnagyobb hatalma a konzervatív vezetők között egészen Margaret Thatcherig visszamenőleg, aki a nyolcvanas évek közepén irányította Nagy-Britanniát”. Caldwell szerint ezért Magyarország a „legtisztább példája” annak, hogyan viselkedik egy konzervatív kormány a 21. században, mely akadálytalanul kormányozhat.
Caldwell hasonlóságot lát a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és Orbán Viktor között: „egykor mindketten az ellenzék szimbólumai voltak, amikor a választók üzenni akartak egy pártnak, miszerint elegük lett belőlük”. Ezzel viszont egy olyan új kormányzatot hoztak létre, mely felett nincs kontrollja a szavazóknak: ennek az eredménye az USA-ban egy egészségügyi reform lett, míg Magyarországon egy új alkotmány.
A vezető szerkesztő nagy vonalakban átszalad a magyar politikai élet történésein is: a „szovjettámogató” Horn Gyulán, „a Kubába szerelmes” Medgyessy Péteren vagy éppen a „karizmatikus szocialista” Gyurcsány Ferencen. Még az őszödi beszédet sem hagyja ki. „A Fidesz nem a Jobbik”, ugyanakkor ezt Magyarországon kívül nehezen értik meg. A szerző Schöpflin Györgyre hivatkozva azt írja, hogy a magyarok a pártok között is nehezen tudnak különbséget tenni.
Mit is akar Orbán valójában?
Caldwell leírja, hogy a Gyurcsány-kormány idején csődközelbe jutott az ország, s miniszterelnök-cserére is sor került: az MSZP-s üzletember, Bajnai Gordon elfogadta a felkérést. A szerző szerint Bajnainak több népszerűtlen intézkedése is volt – adóemelések, 25 millió dolláros IMF-kölcsön –, de összességében jónak ítélte munkásságát. Úgy véli: „Bajnai sikere sem tudta feledtetni Gyurcsányt, ezért fordultak a magyarok Orbánhoz” a 2010-es választásokon.
„Ha megkérdezed Orbánt, honnan jönnek a gazdasági ötletei, ő Ludwig Erhardot és a szociális piacgazdaságot említi, melyet a német kereszténydemokraták vezettek be az ötvenes, hatvanas években” – írja a The Weekly Standard szerzője, és hozzáteszi: Orbán „azt akarja, hogy az egyszerű embereknek legyen pénze, melyet elkölthetnek”. A magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban a cikkíró kiemeli: Orbán a németekhez hasonlóan drákói szigorral biztosítja a költségvetési egyensúlyt. Megemlíti az Európában legmagasabban jegyzett forgalmi adót és a családbarát adózást is mely különösen fontos volt a kormányfőnek.
A magyar kormányfő – így a szerző – tavaly télen Strasbourgba is elment, hogy védelmébe vegye az Európai Parlamentben a magyar alaptörvényt, és hangsúlyozta, hajlandó vitázni az új alkotmányról. „Úgy érzem, sikerrel jártam. Megértem, hogy az európai értelmiségi körökben manapság egy olyan trend hódít, mely az egyházi helyett a világit, a nemzeti helyett a nemzetek felettit, a család helyett pedig az egyént tartja fontosnak.
Nem tudom, hogy ez helyes út-e, de abban biztos vagyok, hogy nem ez az egyetlen lehetséges értelmezési módja az európai történelemnek. Az egyház, a család és a nemzet, ahogyan az európai múltnak, úgy a jövőnek is fontos pillérei” – citálja Orbán Viktor szavait Caldwell.
Magyar Nemzet
Fotó: Europress/AFP
A The Weekly Standard vezető szerkesztője, Christopher Caldwell sok szempontot figyelembe vevő, elmélyült elemzést ír hazánkról, az érdeklődő kívülálló objektivitásával, a mindenkori kívülálló kisebb-nagyobb tévedéseivel.
...A világ „szerencsésebb feléhez” tartozó elemzőktől szokatlan módon kimondja vagy csak sejteti, hogy 1990 után hatalomban maradt a kommunista elit, hogy az 1956-os szabadságharcért bosszút álló pufajkás alakulat tagja volt Horn Gyula, hogy Medgyessy Péter a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, hogy Gyurcsány a kommunista nómenklatúra egyik magas rangú tagjának unokáját vette feleségül, hogy az őszödi beszéd végzetesen kettészakította a magyar népet, hogy 2006. október 23-án azonosító számot nem, de maszkot viselő rendőrök támadtak az ünnepelni vágyó népre, hogy az állítólag demokratikus Magyarországon az 1949-es alkotmány toldozgatása folyt évtizedekig, hogy a Fidesz nem rasszista és antiszemita.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
"Fogyik a magyar", ahogy húsz évvel ezelőtt Fekete Gyula nagyon helyesen felemlegette, csak épp körberöhögtették, hogy mennyire XIX. századi és gyöpös, miként is tudna eligazodni a modern világ dolgaiban. Aztán húsz év elteltével már jobban értjük, hogy nem Fekete Gyula időgépe ragadt benn a múltban, de a miénket berhelték meg. Fának lettünk vezetve, hogy az erdőt még véletlenül se vegyük észre. Hogy a nemzetfogyásra egyetlen másodpercig se tekintsünk olyan veszélyként, amely gazdasági krízisbe torkollhat, amely megfoszt bennünket önfenntartó képességünktől. Hogy higgyük el azt a hazugságot, hogy a természetes öngondoskodást, a reprodukciót társadalmi szinten is lehet pénzügyi tranzakciókkal helyettesíteni... Borókai Gábor hetivalasz.hu
Az MSZP és szövetségesei nem írták alá a Máért záródokumentumát. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá.
A Békemenet, a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21-én példaértékűen mutatta föl egész Európának, hogy „egy a haza”.
Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett.
1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az „adós-rabszolgaság” képes nemzeteket megsemmisíteni.
Bizonyítsuk be, hogy van kitartásunk, inkább vállaljuk az átmeneti szegénységet, mint az örökös rabigát!
Adjon erőt, hogy Európa számos népe hasonlóan gondolkodik és szolidáris velünk, hiszen közös törekvésünk a gazdasági és az ebből fakadó még súlyosabb civilizációs válság felszámolása!
Több mint fél évszázadig szenvedtünk a kommunizmustól, de a korábbi haszonélvezők utódai még 2010-ben is 15.000 Mrd-os adóssághalmazt akasztottak a nyakunkba. Ezt három év alatt ismét nekünk kell visszafizetni.
A „Békemenet” felbonthatatlan közösségére további feladatok várnak. Találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék!
Nagy a tét, bölcsnek kell lennünk, úgy, ahogyan Németh László mondta: „megalkudni, míg muszáj, de közben folytatni a magyar ügyeket, ez a törvény minden európai konstelláció idején”.
Gyertek velünk 2012. október 23-án!
A siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk!
Szervezők:
CÖF-CET- Békemenet Egyesület
Figyelem!
A megmozdulás részleteiről nyilvános sajtótájékoztató keretében a jövő héten pontos felvilágosítást nyújtunk.
A sajtótájékoztatóra várjuk a csatlakozó civil közösségek vezetőit és mindazokat, akik aktív segítséget nyújtottak és nyújtanak megmozdulásunkhoz. Tekintettel lehetőségeinkre, a 2012. október 18-án 10.30-kor, a Gellért Szállóban kezdődő nyilvános sajtótájékoztatónkra csak a jelentkezések sorrendjében tudunk helyet biztosítani, ezért kérjük, hogy az info@civilosszefogas.hu e-mail címen mielőbb regisztrálni szíveskedjenek.
Az elfogadott jelentkezések szerint 250 főnek ajándékként az „Egy a haza” című könyvet adjuk át. A könyv a 2012-es Békemenetről szóló dokumentumgyűjtemény tudósításokkal, színes képekkel és interjúkkal.
patriotaeurópa.hu
Az aradi vértanúk kivégzésének 163. évfordulóján megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartott tegnap, október 6-án a topolyai Nyugati temetőben a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya – Kishegyes körzeti szervezete.
A Hősök sírjánál tartott megemlékezésen részt vettek a magyar pártok.
Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért civilszervezet elnöke, majd Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szólt az egybegyűltekhez. Ft. Fazekas Ferenc esperesplébános imát mondott a vértanúkért, majd a magyar pártok és civilszervezetek megkoszorúzták a Hősök sírját. A magyar himnusz eléneklése után galambokat engedtek a magasba.
VajdaságMa
Nem lenne haszontalan, ha a tisztánlátás érdekében Schreiber uram fogadna hivatalában néhány nyerőgép sújtotta családot, az árnyalná a véleményét. A nyerőgép kifosztottak száma valóban százezres nagyságrendű, akik - tiszta pillanataikban - valószínűleg pozdorjává törnék a masinákat. Nyerőgép? Sorsok megrontója, tragédiák okozója. Svindli.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Azt már megtapasztalhattuk, hogy a speciális európai emberi jogi látásmód, s persze itt-ott a hazai is, az emberi jogi panaszokra csak szelektív hallással rendelkezik. Egyes panaszokra hegyezi a fülét, másokra meg a szeme se rezdül.
Ha a veretes emberi jogi elvek prókátorai nem fehér bottal járnának errefelé, akkor feltűnne, hogy az anyanyelv használatának korlátozása, a határokon átkelő magyarok vegzálása, az anyanyelvi oktatási lehetőségektől való megfosztás változatlan eszköze maradt az uralkodó hatalmaknak az anyaország védelméből kiszakadt magyarság ellenében.
Az utódállamok népi tudatában még mindig megteremnek azok a politikai eszmék, amelyek fő belpolitikai feladatuknak tekintik az anyanyelvhez és kultúrájukhoz ragaszkodó magyarság felszámolását, erőszakos beolvasztását a többségi társadalomba.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap