Az euró a gyarmatosítás eszköze: a gyengéket még gyengébbé, az erőseket még gazdagabbá teszi
Lóránt Károly szerint az euró bevezetése egyértelműen Németországnak kedvezett, könnyű mozgást biztosítva a német ipar számára egy háromszázmillió lakosú piacon. Ugyanakkor a „globalizáció” keretében történt kereskedelmi liberalizáció a dél-európai országok iparait tette tönkre, míg a high-tech német termékeknek szabad utat biztosított a távol-keleti országokba.
Erkölcsileg súlyosan elítélendő, hogy ezekről a könnyen bizonyítható tényekről az unió vezetői egyszerűen nem hajlandók tudomást venni, és e helyett azokat vádolják, akik legkevésbé tehetnek a válságról. Egy, a szűk politikai elit rövid távú érdekeit szolgáló ideológia jegyében hadjáratot folytatnak az unió egyéb tagállamai ellen, azokat okolva minden bajért, holott az euró bevezetéséről minden szakértő előre megmondta, hogy a jelenlegi válsághoz fog vezetni.
Hogy a mentőnek nevezett csomag nem a görögöket, hanem a német áruexportot meghitelező bankokat menti, arról sem az unió vezetői, sem az Európát uraló liberális média nem kíván tudomást venni. Az egyetlen józan hang Silvio Berlusconié, aki nem függ az európai pénzügyi és üzleti körök jóindulatától. Az eurót nagy csalásnak minősítette, a németeknek pedig azt vetette a szemére, hogy a jelenlegi helyzetben nem szolidaritást mutatnak, hanem hegemóniájukat érvényesítik.
Magyar Nemzet
Barroso fontos arcot vágva megint nem arról beszél, amiről kellene
Az Európai Bizottság elnöke hivatalos nyilatkozatában megállapította, hogy az immár négy éve csitulni nem akaró válságot a nemzetközi bankok felelőtlen piaci viselkedése okozta. Boros Imre szerint Barroso azért tette ezt, mert tovább tagadni már értelmetlen lett volna. Barrosónak szólnia kellene arról az égbekiáltó ellentmondásról, hogy a világgazdaság pénzellátása ismeretlen tulajdoni szerkezetű magánbankrendszertől, a Federal Reverse Systemtől függ, amelyet még az Amerikai Egyesült Államok sem képes teljes körűen ellenőrizni.
Beszélnie kellett volna a csalárd hitelminősítői eljárásokról, a hitelminősítők és pénzügyi befektetők tulajdonosi összeférhetetlenségéről, a világpiac vezető referencia-kamatlábainak manipulálásáról. El kellett volna magyaráznia a laikus közönségnek, hogy nem igaz a tanmese, hogy a nemzetgazdaságok költségvetési hiányát és felhalmozott adósságát maguk az állampolgárok okozták, mert (úgymond) sokkal többet fogyasztanak, mint amennyit megtermeltek.
El kellett volna mondania, hogy a pénzügyi egyensúlytalanságokból az ország lakóinak a legcsekélyebb hasznuk sem származott, de a finanszírozók a megemelt kamatokon és az árfolyamok rapszodikus mozgásán keresztül milliárdokat húztak ki az országból. Számot kellett volna adnia arról a sok ezermilliárd euróról és dollárról, ami az adófizetés elől adóparadicsomokba menekülve adja a globális gazdaság tőkéjének gerincét.
Ez a tőke hirdet versenysemlegességet azokkal, akik otthon leadóznak, és adómentességet követel magának, ha valahol hajlandó éhbér közeli szinten munkahelyeket teremteni. Rendszerint ott, ahol ezeket korábban megszüntette. Barrosónak ezekről kellett volna beszélnie, ha valóban meg akarja reformálni Európát.
Ő azonban ezeket az ügyeket kerüli. Víziója a több Európa. A fiskális költségvetési unió. Ebben ugyanis elvonnák az országoktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, hogy mire költik az adókat. Barroso most azt ajánlja nekünk reformként, hogy a nemzetenként összegyűjtött pénzből először markolják ki részüket a bankok, majd ami megmarad, abból gazdálkodjanak az államok.
Magyar Hírlap
A román kormány sötét ügyei
Huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a román államot a római katolikus egyház javára amiatt, hogy nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot.
A páratlan értékű könyvtárnak és tudományos gyűjteménynek otthont adó épület restitúciójáról 1998-ban született kormányrendelet Bukarestben, ám a jelenleg is hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt keresete nyomán a román igazságszolgáltatás meggátolta az ingatlan tulajdonba helyezését.
Százezres csalás módosíthatta a román államfő leváltásáról tartott nyári népszavazás eredményeit - közölte Bukarestben az Állandó Választási Hatóság, amely szerint csaknem ötvenezer nem létező személyi számmal leadott voks is bekerült az urnákba.
A korrupcióellenes ügyészség befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen, mivel azzal gyanúsítja, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöb elérése érdekében.
Magyar Hírlap
Orbán Viktor arra számít, hazatérnek a külföldre vándorolt fiatalok
A miniszterelnök a TV2 Napló című műsorának adott interjút.
Orbán Viktor szerint ha pártja megnyeri a 2014-es választást, hat év múlva Magyarország olyan hely lesz, ahová a külföldre vándorolt összes magyar fiatal haza akar majd térni. A vasárnap sugárzott riportban a miniszterelnök szombati napját követték végig, amikor többek között felszólalt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) ifjúgazda-tagozatának ceglédi kongresszusán.
"Ha a következő választáson kapunk még négy évre lehetőséget, akkor itt hat év múlva olyan ország lesz, hogy mindenki haza akar jönni" - válaszolta a miniszterelnök arra a felvetésre, hogy a magyar fiatalok nagy számban vándorolnak ki külföldre, hogy ott boldoguljanak.
Orbán Viktort emellett kérdezték a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokról is, amelyekről azt mondta: az IMF-tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk. "Olyan túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amire szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak" - közölte, példaként említve a nyugdíjcsökkentést és a pedagógusbérek emelésének tervezett elhalasztását 2014-re. Utóbbival kapcsolatban - a nemzetközi szervezetekre utalva - megjegyezte, "ők azt mondják, legjobb lenne akkor sem megtenni".
"Nincs igazuk ezekben a kérdésekben, mert a magyar gazdaság ezt már meg tudja termelni, ezt már kibírja" - összegezte álláspontját.
A parlament előtt fekvő új földtörvényről, azon belül is a külföldiek termőföldszerzésének kérdéséről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: "a külföldieknek coki". Magyarország a francia példát követi majd - mondta, amit úgy példázott, hogy "ha az ember telerakná a zsebét pénzzel, és elmenne Franciaországba, ahol azt mondaná, eladó ez a föld, szeretném megvenni", ez nem sikerülne neki. Az Európai Unióban ugyan szabad a külföldiek földvásárlása, de a legtöbb tagállamban olyan a földtörvény, hogy az a helyben lévő gazdáknak ad elsőbbséget - magyarázta, kijelentve: ez fog történni Magyarországon is.
MTI, Demokrata
Biró Zsolt az MPP új országos elnöke
A Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyen zajlott országos gyűlésén az egyetlen jelöltet, Biró Zsoltot, a Marosszéki Széki Tanács elnökét választották országos elnökké. Szász Jenő lemondott.
Beszámolójában a leköszönő elnök kifejtette: az utóbbi tíz évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „janicsár bukaresti képviselete" nem felel meg az erdélyi magyaroknak. Hozzátette, „a kicsinyhitűség lelki meggyökereztetése" a közösség leépüléséhez vezet. Szász Jenő úgy vélte: „ha van ma értéke az MPP-nek, az abban áll, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség közéletének lelkiismerete tud lenni".
A december 9-én tartandó romániai parlamenti választásokkal kapcsolatban Szász ismét a „nemzeti válogatott" felállításának szükségességéről beszélt. Kijelentette, hogy jónak tartaná az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási együttműködését. „Felajánlom, hogy ők mint a kisebbek, a gyengébbek, induljanak az MPP színeiben" – fogalmazott a leköszönő elnök, hozzátéve, az MPP kész arra, hogy gesztusokat gyakoroljon az EMNP irányába, noha jobb eredményeket ért el a júniusi önkormányzati választásokon, így elfogadja, hogy paritásos alapon állítsanak jelölteket a parlamenti választásokon.
Megválasztották az öt alelnököt is: Simon Csaba, Kolozs megye, Márton Zoltán, Maros megye, Mezei János, Hargita megye, Fülöp Csaba, Kovászna megye, Mosdóczy Vilmos Szatmár megye.
Erdély.Ma, patriotaeuropa.hu
Európa Tanács: elfogadták Kovács Elvira indítványát - jelentés készül a nemzeti kisebbségekről
Az Európa Tanács jelentést készít az Európában élő nemzeti kisebbségekről, azok helyzetéről, jogairól. Az indítványt Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyújtotta be. A határozati javaslatot 13 tagállamból 23 delegált támogatta.
- Nagyon fontos lenne az elkövetkező időszakban összegyűjteni azokat a jól bevált, pozitív gyakorlatokat Európa-szerte, amelyek arról tanúskodnak, hogy az őshonos etnikai, vallási, nyelvi és kulturális kisebbségek mennyire fontosak, és hogy valójában a kulturális sokszínűség és a politikai stabilitás forrásai egy-egy országban.
Júniusban nyújtottam be ezt a határozati javaslatot, és néhány hónapot kellett várni arra, hogy összeüljön az Európa Tanács Közgyűlésének vezető testülete, melynek tagjai jónak találták ezt az indítványt – mondta Kovács Elvira, majd hozzátette, hogy nagyon sok, különböző határozati javaslat kerül a testület elé, és igen alacsony azoknak az aránya, amelyeket el is fogadnak.
Mint a képviselő asszony mondta, eléggé fontosnak tartják a témát ahhoz, hogy ezzel az elkövetkező két évben foglalkozzanak.
- Első lépésben ők ezt jónak találták, és a megfelelő bizottság elé terjesztették, ez esetben az esélyegyenlőség és diszkrimináció elleni bizottságot kérték fel, hogy jelentést készítsen valamely bizottsági tag e témában. A bizottság a legutóbbi, októberi ülésén döntött arról, hogy a jelentéstevő a magyarországi KDNP-s Kalmár Ferenc képviselő lesz. Legtöbb két éve van a jelentéstevőnek, hogy befejezze ezt a jelentést, de persze a téma nagyon sok kutatási munkát igényel.
Viszont már december elejére, elvárják, hogy a jelentéstevő, és mindannyian, akik hozzá szeretnének járulni ehhez a jelentéshez, összeállítsanak egy vázlatot. Fontos az, hogy nem csak egy jelentés része lesz, ahol összegyűjtik ezeket a pozitív gyakorlatokat, hanem ezen kívül ún. határozat is készül, és ennek keretén belül ajánlásokat kellene megfogalmazni a tagállamok felé.
Ezek szerint Délvidéken is jobban odafigyelnek majd az elkövetkező időszakban a nemzeti közösségekre?
- Sajnos, néhányan szkeptikusan azt szokták mondani, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezőek, és hogy emiatt talán nem is fontos, hogy az ET mit mond, de ez igen is fontos, főleg olyan országok számára, amelyek még nem EU-s tagállamok. Szerbia számára az Európai Unió mellett a következő legfontosabb intézmény az Európa Tanács. Tudni kell, hogy Szerbia az ET monitoringja alatt áll, tehát figyelemmel kísérik, hogy itt mi történik – mondta Kovács Elvira.
Vajdaság.Ma, patriotaeuropa.hu
Az önsajnálat ellen szólt Orbán Viktor Marosvásárhelyen
Orbán Viktor szerint az önsajnálat és „a lebeszélés" veszélyezteti annak a lehetőségét, hogy a kialakuló új világrendben Magyarország és a magyarság megtalálja a méltó helyét. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának 12. évfordulóján tartott előadásában a miniszterelnök kifejtette: érthető a sajnálkozás a magyar „szenvedéstörténet" miatt, de csak egy pillanatig. A következő pillanatban már a cselekvésre kell összpontosítani, és meg kell tanulni erőt meríteni a szenvedésekből a jövő számára. Azt is megjegyezte, nem szabad hagyni, hogy mások lebeszéljenek fontos dolgokról.
„Az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet a következő néhány évtizedben" – fogalmazott a miniszterelnök.
Az egyetem diákjaihoz szólva Orbán Viktor felidézte, hogy a nyolcvanas évek második felében diáktársaival miként álmodoztak arról, hogy majd egyszer nagy dolgokat tesznek. Az azóta eltelt idő megtanította neki: „soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket" – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor „szívtudásuk" fejlesztésére biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjait. Elmondta, a „szívtudás" a test tudásának és az ész tudásának az alapja, ezen múlik, hogy a fiatalok mire használják az erejüket, kinek adják el a tudományukat. „A szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz. Ezen múlik, hogy szeretjük-e felebarátainkat, mesterségünket, lakóhelyünket, a hazánkat" – fogalmazott a miniszterelnök.
Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen kire felnézniük a fiatal nemzedékeknek. „Egy szolgaian gyáva emberrel, országgal, néppel és nemzettel senki sem hajlandó azonosulni" – jelentette ki.
A Magyarországról szóló negatív hírekkel kapcsolatban elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a Lánchíd és az Országház megépítése idején sem volt ez másképp. Kijelentette, a mai kor politikai vitái kevésbé viharosak, mint amilyenek a Lánchíd építése körüli viták voltak.
Orbán Viktor Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendeletéből vett idézettel zárta előadását. A fejedelem arra intette az erdélyieket, hogy „Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak", a magyarországiakat pedig arra intette, hogy „az erdélyieket el ne taszítsák".
MTI, patriotaeuropa.hu, Erdély.ma
Romániában tabu Székelyföld autonómiája
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat.
Az is elvárható lett volna, hogy a saját házszabályukat betartva a szenátorok hívják meg az ülésre Garda Dezsőt és Sógor Csabát, akik a a Székely Nemzeti Tanács felkérésre benyújtották a tervezetet még 2005-ben, de ez sem történt meg.
Románia az Európa Tanácsban való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ.
Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata
A csehek szerint is valamit tenni kellene a Beneš-dekrétumokkal
Újra feléledtek az ezerszer eltemetett Beneš-dekrétumok. Jó lenne ez ügyben végre tenni valamit - mutat rá a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdán annak kapcsán, hogy az Európa Parlament illetékes bizottsága néhány napja napirendre tűzte a témát. "Magyarország ismét a cseh újságírók látókörébe került. A dolog mégiscsak többet érdemelne néhány buta megjegyzésnél arról, hogy a dekrétumok védelmezőinek és kritikusainak kölcsönösen szükségük van egymásra. Miről van tehát szó?" - teszi fel a kérdést Bohumil Doležal ismert cseh politológus. "A példák vonzóak. Még a rosszak is" - című jegyzetében, amelyet a véleményoldalán közöl az újság.
Doležal leszögezi: Szlovákia a cseh példa nyomán fogadott el nyilatkozatot a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az euroatlanti államok jogrendjével.
"Politikai szempontból ugyanakkor nyilvánvaló, hogy már 1990-ben lehetetlen volt bármiféle módon lényegesen módosítani azt az állapotot, amely érvényesítésük következtében alakult ki: széles körű, tömegeket érintő bűncselekményről van szó, miközben az elkövetéstől már sok év telt el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne, vagy nem kellene valamit tenni" - írja Doležal.
Úgy véli: arra azonban volt lehetőség, hogy kölcsönös megegyezéssel az elkövetők és a sértettek között mérsékeljék néhány sérelem következményét.
"Ehelyett a cseh politikusoknak, valamint azok újságírói, illetve történészi lobbijainak sikerült elérniük, hogy az egész ügyet befagyasztották és elhalasztották annak reményében, hogy a közös jövő nyomására feledésbe merül. A szlovák politikusok sajnos követték a cseh nyomokat. A példák vonzóak, főleg azok a rosszak" - írja Doležal. Hozzáteszi: míg a német politika ebbe a cseh (és szlovák) hozzáállásba beletörődött, a kisebb érintett országoknak (Magyarország és részben Ausztria) ez problémát okoz. "Őket az ügy közvetlenebbül érinti, mint Németországot" - állítja a politológus.
Szerinte közép-európai problémáról van szó: a nyugati demokráciák Sztálin Oroszországával egyetértésben végül is áldásukat adták a vagyonelkobzással egybekötött lakossági kitelepítésekre. Tudniuk kellett, hogy azok embertelenek lesznek. Oroszország így játszva megszerezte a közép-európai térséget, míg a Nyugat sok évre elveszítette itt bármiféle politikai befolyását.
"A múltban keletkezett konfliktusok ma is veszélyeztetik Közép-Kelet-Európát, és ízletes falattá teszik őt Kelet nagyhatalmi étvágya számára. Ez a helyzet rendkívül veszélyes, bár nem tudom, mit lehet vele még tenni. Valamit azonban mégis tenni kellene" - zárja eszmefuttatását a magyar ügyekben járatos Doležal.
MTI, Felvidék.ma, patriotaeuropa.hu
Petíció a szlovákiai jogsérelmek miatt az Európai Parlamenthez
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. Lomnici Zoltán a szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík Lászlóval, és Tőkés Lászlóval, az EP alelnökével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten.
Lomnici Zoltán elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban, azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében. Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése - fogalmazott Lomnici Zoltán, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét.
Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát - tette hozzá. Lomnici Zoltán felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban.
Ez az unió jogát is sérti - állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is. A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani.
Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utalva arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szólt még az arányosság elvének is sérüléséről.
Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk. Hozzátette: az alapjogi charta alapján nyújtotta be a magyar nyelvű petíciót, ami lehetővé teszi, hogy bármely uniós polgár valamely tagállam ellen petíciós eljárást kezdeményezzen. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet.
Gubík László elmondta: lassan több mint egy éve a bizonytalanság állapotában élnek. A nyár folyamán háromszor volt a lévai rendőrségen, lakhelyén is keresték, és a rendőri idézés szerint le kell adni személyi okmányait - mondta. Gubík László, aki szintén aláírója a beadványnak, leszögezte: továbbra is a szlovák alkotmányt tartják mérvadónak, azaz akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A joghallgató utalva a szeptember 1-i kassai alkotmánymenetre kiemelte, a céljaik egyértelműek: azt szeretnék elérni, vegye napirendjére a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvény módosítását, és semmisítse azt meg.
Tőkés László azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A romániai magyar politikus jelezte: kész a petíciót a címzetthez eljuttatni, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének.
Nagyon jó iránynak tartja, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen - mondta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, "az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége" miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani.
Nevén kell nevezni a dolgokat - jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és emellett nem szabad tétlenül elmenni. Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a Mikó kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
MTI, FevidékMa, patriotaeuropa.hu