Sólyom igen, Benes nem - (teljes cikk)
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága tegnap úgy döntött, a szlovák kormány 2009. augusztus 21-én joggal akadályozta meg, hogy Sólyom László akkori államfő Révkomáromba látogasson, ahol részt kívánt venni Szent István szobrának avatási ünnepén. Az indoklás szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja az uniós jog által e személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását.
Az Európai Bíróság ítélete tehát tükrözi az Európai Bizottság korábbi állásfoglalását, amely ugyanezen a véleményen volt, teljes mellszélességgel Szlovákiát támogatva és kérve a luxembourgi talárosokat a magyar álláspont elutasítására.
A bíróság indoklásának 72-ik pontjában azt írja, „Mivel a Magyarország által felhozott kifogások közül egyiknek sem adott helyt, a keresetet teljes egészében el kell utasítani”. A felperesi érvek kifogások?
Ugyanannak az Európai Bizottságnak a jogi képviselője, amely szerint Magyarország államfője ne avasson Szent István szobrot a Duna másik oldalán, szeptember 20-án a tényeket és az emberi tisztesség minimumát is kigúnyolva kérte az Európai Parlament petíciós bizottságát, hogy az ne vegye napirendre a Benes-dekrétumok ügyét, mert azokat az Európai Unió keletkezése előtt alkották meg és így „történelmi dokumentumokról” van szó.
Az 1945-ből származó Benes-dekrétumok elsősorban azon 13 jogszabályból állnak, amelyek a csehszlovák nemzetállam területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették. Amelyek alapján indultak meg a kitelepítések, a vagyontól való megfosztás és az iszonyatos kegyetlenkedés. Annak ellenére, hogy e dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi kartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette „e történelmi dokumentumok” sérthetetlenségét.
A napokban a Nobel béke-díjjal kitüntetett EU szerint tehát egy államelnök ne sétáljon át szobrot avatni a schengeni határon, az viszont teljességgel az Oslóból nézve békében úszó unió rendjéhez tartozik, ha a többszázezres magyar őshonos kisebbség Szlovákiában még ma is kollektív bűnös, jogait nem állítják helyre, kártérítést nem követelhet és – függetlenül a Benes-dekrétumoktól – nem beszélhet orvosával anyanyelvén vagy adott esetben büntetés terhe mellett használhatja anyanyelvét.
Az Európai Bizottság természetesen – ő mondja - nem részre hajló Magyarországgal szemben. Franciaországgal sem. A hangját nem is hallottuk, amikor szeptember végén az ottani Marseille városában felgyújtottak egy cigánytelepet, amelynek lakói fejvesztve menekültek – nyilván az alapjogi kartával összhangban.
Arról az Európai Bizottságról van szó, amely a 2008-ik évi őszi gazdasági előrejelzésében a Magyarországról szóló fejezet ezt a címet kapta: A kezdődő gazdasági fellendülés. És ebben az állt, hogy 2009-ben a magyar gazdaság 1,7 %-kal nő. Hogy a valóság 6,8 %-os csökkenés lett, az is nyilván aláhúzza e bizottság hazánk iránti jóindulatát.
Amikor az épp szocialista vezetés alatt menetel. Hogy ugyanennek a bizottságnak most, november 7-ére ütemezett gazdasági előrejelzése a valóságnál rosszabbat fog jósolni, csak alátámasztja e Nobel-díjas társulat irántunk és a Benes-dekrétumok fenntartása iránt mutatott szeretetét.
Lovas István
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: Cseh kommunisták - Álláspont - (teljes cikk)
A csehországi regionális választások legnagyobb nyertese a csehek kommunista pártja (KSCM) lett.
És most arról folyik a vita Csehországban, hogy vajon visszatérhetnek-e a hatalomba a két év múlva esedékes parlamenti választásokon a kommunisták. Egyes cseh elemzők erre azt mondják, hogy ez a rendszerváltás megcsúfolásával lenne egyenlő, más elemzők pedig állítják, engedjék csak hatalomba a kommunistákat, mert akkor majd kiderül, ők sem messiások.
Huszonkét éve immár, hogy összeomlott a legutolsó kommunista állam is Közép- és Kelet-Európában.
Huszonkét év kellett mindössze ahhoz, hogy most cseh elemzők ezt a kérdéskört elemezzék.
Mindössze huszonkét esztendőre volt szükség, hogy a csehek jelentős része kommunistákra adja a voksát.
Ez a tény – és minden ehhez hasonlatos tény, lásd Lettországot, ahol egy csurrantott orosz milliárdos komcsi tudott választást nyerni! – mindennél világosabban mutatja, mennyit is értek a volt szovjet birodalomban végbement rendszerváltozások.
Ennyit értek éppen.
A csehek jelentős részét már egyáltalán nem érdekli Jan Palach és az ő emlékezete. S szintúgy tesznek 1968-ra, Dubcekre, Havelre, tesznek Kunderára is – bár őt emlegetni már csak fél szívvel lehet, no nem a művei miatt, azok miatt ugyanis már régen meg kellett volna kapnia a Nobel-díjat. Ellenben Kundera a kommunisták besúgója volt, s ez a tény nem a műveit, hanem az embert teszi zárójelbe.
Tehát a csehek a kommunistákra szavaznak. Egykori gyilkosaikra, hóhéraikra, elárulóikra, kifosztóikra, életük tönkretevőire. Mert csalódtak az elmúlt húsz évükben, csalódtak reményeikben és álmaikban – csalódtak nyilván mindenben és mindenkiben.
És így a sor legvégén maradtak nekik a kommunisták.
Íme, a közép- és kelet-európai rendszerváltások története.
Tanulságos történet ez. És attól tartok, meg fogja tanulni mindenki. Csak idő kérdése. S bizony, ha Hitler konszolidálta volna rendszerét - vagyis ha nem rúgja fel barátságát és megállapodását legigazibb szövetségesével és eszmetársával, Sztálinnal és a Szovjetunióval –, akkor uralkodhatott volna negyven évig ő is. Ő és az utódai. S húsz-egynéhány évvel ezelőtt a konszolidált, immáron nem gyilkos, csak afféle „puha” nácizmust váltottuk volna le mi itt, a világnak ezen a fertályán, és akkor most mindenféle náci pártok keverednének vissza a hatalomba, és az elemzők ezt elemeznék. És az EU-nak ehhez egy szava sem lenne, természetesnek tartaná, legfeljebb félrenézne vagy öklendezne kicsit, de úgy, hogy ne lássák.
Tudják, Észak-Koreában, valamelyik koncentrációs táborban, mialatt önök olvassák e sorokat, egy szadista parancsnok éppen meggyilkol valakit. Agyonver, agyonlő egy embert.
És csak idő kérdése, hogy ez az ember majd az észak-koreai rendszerváltás élharcosaként jelenjen meg a világ előtt, és nyugati és amerikai potentátok fogják szorongatni vértől iszamos kezét.
És ugyanabban az észak-koreai koncentrációs táborban raboskodik és szenved most az az ember, aki majd túléli mindezt, és nem fogja tudni elviselni, hogy a hóhér legyen a rendszerváltás nyertese. És tiltakozni fog. És ő lesz a szélsőséges, és vagy nevetségessé teszi majd a hirtelen „szabaddá” váló észak-koreai média, vagy rosszabb esetben ismét a rácsok mögött találja majd magát.
És a Nyugat rosszallását fogja kifejezni, és néminemű értetlenségének fog hangot adni, amiért a koreaiak nem értik a demokrácia velejét.
Ennyi az egész.
Mindössze ennyi jelkép és iszony szorult abba a ténybe, hogy Csehországban jelentősen előretörtek a cseh kommunisták.
És ez nem csak a csehek bűne és szégyene. Ez mindannyiunké.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az IMF a globális pénzvilág ökle
Bogár László szerint az IMF nem az, mint aminek a statútuma mondja. Törekvései nem szemben állnak a piacok spekulatív hisztériájával, hanem annak döntő fontosságú kiegészítői. A különbség csupán annyi, hogy a piacok brutalitása „gyorsan öl”, a Valutaalap diktátumai, amelyeknek „elfogadását” szabja a realíve alacsonyabb kamatok feltételéül, „lassan ölő” méregként roncsolják szét az adott ország társadalmi-gazdasági szövetrendszerét.
Ám a hamis beszédtér lehetetlenné teszi ennek az evidenciának a kimondását, mint ahogy annak a kimondását is, hogy a 2008-as és a leendő 2013-as hitel-megállapodás ugyanarra a hazug forgatókönyvre épül. Ennek lényege, hogy először a piacok „ráijesztenek” az adott országra, így az az IMF-hez menekül. A birodalmi függés tette lehetővé, hogy akkor is és most is alaptalan hisztériakeltéssel lehetett belekényszeríteni az egyre mélyebb adósságcsapdába.
Magyar Hírlap
Mára a semmilyen választáson meg méretett intézmények vezetik a világunkat
Tamás Gáspár Miklós szerint a „tőkés uralkodó osztály” fikció, a tőkések befolyása az úgynevezett „tőkés rendszerre” nagyon kicsi. A beruházási döntéseket menedzserek hozzák, akik fölött a részvényesek befolyása egyre kisebb. Ez kétszáz éves trend.
Ma már nem személyek, hanem absztrakciók uralkodnak, egyre nagyobb jelentőségük van a politika irányításában a meg nem választott elitintézményeknek, mint a Világbank, az Európai Központi Bank vagy a WTO.
A minden országban működő (valamilyen) alkotmánybíróság a nem választott, arisztokratikus hatalom mintapéldája. Már nem is az állam közvetlen szabályozó szerepe érvényesül a gazdaságban - ahogyan ez a jóléti államnak az 1970/80-as években bekövetkezett végéig volt -, hanem a jog és a közgazdaság tudomány, mint önállósult hatalom.
jobbklikk.hu
A keresztény világot a, "fehér ember" kultúráját, életterét egyre inkább felemészti az öngyilkos vadliberalizmus
Pósa Tibor szerint ezekben a napokban nyugaton sokakban felmerült a kérdés: nem túlságosan érzékenyek-e a muzulmánok, hogy ennyire ugranak egy őrült provokátor filmjére, miközben a világ másik fele szinte szó nélkül nézi hittársai elüldözését szülőföldjükről? Vajon miért hallgat, vagy épphogy csak hallatja szavát a keresztény világ, amikor a muzulmánok jó közösségként azonnal kitódulnak az utcára, ha bármilyen sérelem éri őket?
Nyugaton uralkodóvá vált a mindent összemosó jogegyenlőség. Eközben kiszolgáltatjuk a fanatikus fundamentalisták dühének a velünk azonos vallásúakat. Az iszlám vallás legradikálisabb szárnya egyes nyugati országokban a vallásszabadság köpenyébe burkolózik.
Csak annyi szabadságot kellene nekik adni fellépéseikhez, mint amennyit saját hazájukban ők biztosítanak a más vallásúaknak – mondják régóta egyes gondolkodók, akikre, ha korábban hallgattunk volna, mára nem alakul ki ez a helyzet, hogy az otthon jogtiprók, nálunk a jog védelmét élvezik.
Magyar Nemzet
Háláját fejezte ki Orbán Viktornak az izraeli főrabbi
Háláját fejezte ki Orbán Viktornak írt levelében Yona Metzger, Izrael főrabbija azért a nagyszerű kapcsolatért, amelyet a kormányfő a magyarországi zsidósággal ápol - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke .
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a főrabbi közelmúltban elküldött levelében azt is írta, imádkozik azért, hogy a miniszterelnök "továbbra is sikerrel vezesse országát méltósággal, megértéssel és bölcsességgel."
A tájékoztatás szerint Yona Metzger - mint levelében írta - imádkozik azért is, hogy sikerüljön az Európát sújtó nehéz gazdasági helyzetet gyorsan megoldani, Magyarország polgárai is elégedettek legyenek, békében élhessenek országukban és élvezhessék a stabilabb gazdasági helyzet jelentette előnyöket.
Yona Metzger Orbán Viktornak írt levele személyes jókívánságokkal zárul a miniszterelnök és családja számára - tájékoztatott a miniszterelnök sajtófőnöke.
MTI, fidesz.hu
A kormány fenntartja a nyugdíjak reálértékét
Az Orbán-kormány határozott és megingathatatlan állásfoglalása, hogy a nyugdíjak reálértékét fenntartja - mondta Giró-Szász András hétfőn a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
1,6 százalékos visszamenőleges emelésre számíthatnak a nyugdíjasok novemberben. A visszamenőleges emelés egy átlagnyugdíjasnál 1520 forint havonta, ez azt jelenti, hogy novemberben ő 15 ezer 200 forintot kap.
A kormányszóvivő a Ma reggelben emlékeztetett rá, hogy idén februárban 4,2 százalékkal már emelte a kormány a nyugdíjakat, most visszamenőlegesen emelik 1,6 százalékkal a juttatásokat.
Giró-Szász András közölte, hogy a gazdasági helyzet több környező országot is a bérek vagy a nyugdíjak csökkentésére kényszerített. Példaként említette Horvátországot, ahol egy hete ajánlotta az IMF, hogy csökkentsék a nyugdíjakat.
A kormányszóvivő kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett. Az Orbán-kormány határozott és megdönthetetlen állásfoglalása, hogy a nyugdíjak reálértékét fenntartja. Ezt megtette az elmúlt két évben, s meg fogja tenni a jövőben is – nyilatkozta az M1 reggeli műsorában.
„Az új földtörvény évszázados jelentőségű, ami lényegében rendbe teszi mindazt, ami a földdel kapcsolatos Magyarországon, és amit a nyugat-európai államokban az elmúlt 10-30 évben már rendbe tettek” – mondta a kormányszóvivő.
Giró-Szász András kifejtette: az új törvény először is rendezi, egészen pontosan lehetetlenné teszi a külföldiek földszerzését, mindehhez olyan technikákat alkalmaz majd a jövőben, amilyenekkel Ausztriában, Dániában vagy Franciaországban találkozunk.
A szóvivő szerint a másik döntő lépés, hogy nemcsak a jövőbeni, hanem a múltbeli zsebszerződésekkel szemben is fellép. A harmadik legfontosabb lépés, hogy egyértelműen lezárja a szocializmusból örökölt nagybirtokrendszer prioritását.
Giró-Szász András közölte, hogy a földtörvény kifejezetten a középbirtokra, a családi gazdálkodásra, arra az életszerű és hosszan fenntartható működési formára helyezi a hangsúlyt, amely lényegében a magyar mezőgazdaság jövőjét kell hogy jelentse.
hirado.hu, fidesz.hu, patriotaeuropa.hu
A regisztráció demokráciát erősítő intézmény
A választási feliratkozás egyáltalán nem veszélyezteti a demokráciát. Már csak azért is jónak tartom a feliratkozás intézményét, mert a segítségével egy sor választási visszaélés kiiktatható.
Sokan elfelejtik, a szocialisták szinte tökélyre fejlesztették azt a módszert, amellyel a választások előtti napokban amúgy politikai véleménnyel vagy elkötelezettséggel nem rendelkező embereket pár száz, esetleg pár ezer forinttal a szavazóurnákhoz lehet terelni. Mindezt számtalan bizonyíték támasztja alá. Az ilyen esetek jó részét a regisztráció kapásból kiszűri, vagy legalább alaposan megnehezíti. A regisztrációt tehát a demokráciát erősítő intézménynek gondolom. Ezzel szemben óriási kárt okoz a demokráciának, ha a titkosszolgálatokat politikai visszaélésekre használják fel.
Kocsis Máté:
Magyar Hírlap
Sarkosan fogalmazva
Minden normális szülő a lehető legjobb életet képzeli el és tervezi meg gyermeke számára. Őrzi a gyermek egészségét, gondosan neveli, a lehető legjobb oktatást akarja számára biztosítani, akár erején felül is. Az államférfi ugyanígy érez a rábízott ország iránt, nem csupán túlélni akar, sokkal inkább hosszú távon tervez, mint akik diófát ültetnek. A huszadik század legsikeresebb miniszterelnöke, gróf Bethlen István is így tett.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap