Szimbólumaink: Az Árpád-házi királyok családi zászlaja

Szimbólumaink - Árpád-házi királyi zászló a 12. század végétől

Honfoglaláskori fejedelmi zászló

Szimbólumaink: Alaptörvény

Fricz Tamás: Veszélyes Magyarország?

Nem tud „leszállni” rólunk az Európai Bizottság. Október 16-án a jövő évi költségvetés újabb kiigazítását kérték tőlünk, s ezt 17-én, rendkívüli ülésén teljesítette is a kormány. Nem tehetett mást, hiszen óriási uniós támogatások forognak kockán.   Azt hittük az utóbbi hetek-hónapok kedvező fejleményei láttán — különösen a sikeres Merkel–Orbán találkozó fényében —, hogy talán felkelhetünk a büntetőpadról, s végre ugyanolyan elbánásban lehet részünk, mint a többi EU‑s országnak, mint például Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak, Írországnak, hogy Görögországról már ne is beszéljünk. Ebben ismét csalódnunk kellett. Ugyanakkor mindez markánsan arra hívja fel a figyelmet — immáron nem először —, hogy erős civil támogatásra van szüksége a második Orbán‑kormánynak, hiszen, mint a példa is mutatja, nem szűntek meg a külső és belső támadások az országgal, illetve a kétharmados többségű kabinettel szemben. Gyakorta bírálják, méghozzá igen elfogult hangnemben Orbán Viktort, kormányát és az országot is. Lawrence Ferlinghetti amerikai költő visszautasította a magyar PEN Klub által első alkalommal neki ítélt Janus Pannonius‑díjat, azzal az érveléssel, hogy Magyarországon sérülnek az emberi jogok, a sajtószabadság, és a kormány szélsőjobboldali. Ez az eset azért is jellegzetes, mert itt már összeér a külső és a belső támadás: nyilvánvaló, hogy Ferlinghettit magyar „barátai” szólították fel, hogy ne fogadja el a díjat, s adták szájába a szokásos mantrákat diktatúráról, fasizmusról, rasszizmusról, nácizmusról, irredentizmusról, antiszemitizmusról. Továbbra is működik tehát a magyar kormánnyal szembeni internacionális hálózat; ez a hálózat nem engedi, hogy az ország lekerüljön a szégyenpadról, hiszen ha így történne, akkor az a „végzetes” következmény is előállhatna, hogy a 2014-es választást is a Fidesz–KDNP-szövetség nyerné meg. Márpedig az Orbán-kormányt el kell söpörni, méghozzá azért, mert továbbra is kitart azon céljai mellett, amelyeket a választások előtt megfogalmazott. E célok súlyosan sértik az országunk ellen felesküdött hazai és nemzetközi erőkre támaszkodó hálózat érdekeit, hiszen a nemzeti — egyszerre politikai és gazdasági — szuverenitásunk megőrzése mélységesen szembemegy elképzeléseikkel. Éppen ezért, kívülről és belülről is — lásd a hazai ellenzék mozgolódását és terveit október 23-ra — óriási nyomás nehezedik a kormányra. Tény: a kormány önmagában nagyon sokat tehet és kell is tennie az itt élő milliók érdekeinek védelmében, ám lehetőségei nem végtelenek. Tehát az itt élőknek is meg kell védeniük azt a kormányt, amely kiáll értük. Egyik tétel a másikból következik: a kormány és a társadalom külön-külön, önmagában kevés ahhoz, hogy egyedül kivédje a külső és belső támadásokat; egymásra vannak, egymásra vagyunk utalva, csak együttesen lehet megvédeni az eddig kivívott eredményeket, és elősegíteni a következő, hasonló irányú lépéseket. Magyarul, a társadalom, az állampolgárok, a civilek nem pusztán nézői az ő érdekeiket képviselő kormány küzdelmeinek. Kormány (állam) és állampolgárok (társadalom) egy nemzetnek két oldalát jelentik. Akik kiállnak a nemzeti szuverenitást és szabadságot, illetve az emberek sokaságának érdekeit védő kormány mellett, igazából a szó jó értelmében már honpolgárok, együtt pedig honfitársak. De vajon megérdemli‑e ez a kormány, hogy kiálljanak mellette a honpolgárok? Feltétlenül, ugyanis a választások óta eltelt több mint két év óta mind a mai napig kitartott a nemzeti szuverenitás, az önálló út és az igazságos közteherviselés, az átlagemberek és kispénzűek védelme mellett. Amíg előbbi a szabadságunkat alapozza meg — hiszen nemzeti függetlenség nélkül nem létezhet egyéni szabadság sem —, addig az igazságos közteherviselés teremti meg a demokrácia alapjait, hiszen a demokrácia nem az elitcsoportok, hanem a széles tömegek érdekeit képviseli elsősorban. Nem arról van szó, hogy a kormány az utóbbi két és fél évben ne követett volna el hibákat, néha talán nagyokat is. Jómagam például egyet mondanék: ha ragaszkodik is a kabinet az egykulcsos, lineáris adóhoz — amin még a jobboldali közgazdászok is vitatkoznak —, a válságra való tekintettel korlátozott időtartamra, például három évre bevezethetne egy magas kulcsú szolidaritási adót, amellyel a saját gazdasági mozgásterét növelné meg, s az igazságos közteherviselés sem szenvedne csorbát. Azt sem mondanám, hogy nincs időnként kapkodás a törvényekben, hogy ne késne az elszámoltatás. Ám fővonalakban jó úton halad a kormány: rugalmasan és taktikusan tárgyal az „óriásokkal”, az IMF-fel és az EU‑val; a Matolcsy‑féle csomag, bár terheket is tartalmaz, igyekszik azokat arányosan elosztani; a földtörvénytervezet elsődleges célja, hogy megvédje a magyar földeket, és azokat magyar kézbe adja; a diákhitel növeli az esélyegyenlőséget; a munkahelyvédelmi akcióterv jó elképzelés; a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése dicséretes – és még sorolhatnám. A honpolgárok joggal várják el, hogy vigyázzon rájuk a kormány. Ám a honpolgároknak is vigyázniuk kell a kormányra – ha megérdemli, ha a nemzeti és honpolgári érdekeket védi. És most ez a helyzet. Fricz Tamás

Bayer Zsolt: Morcizás - Álláspont - (teljes cikk)

Szanyi kapitány szerint „van egy kis morcizás a Milla miatt” – de amúgy minden rendben. És tényleg minden rendben van. Hogy lássák önök is, mennyire van rendben „A minden”, megkísérlem összefoglalni mindazt, amit eddig tudunk. Eddig azt tudjuk, hogy lesz Milla-tüntetés a Szabad sajtó útján. Ezt onnan tudjuk, hogy mondta a Juhász Péter. A Juhász Pétert meg onnan tudjuk, hogy szerinte jó dolog a fűszívás, és része a mi szabadságunknak is.   Juhász Pétert tudni amúgy szorgalmi feladat, kisötös jár érte. Ha valaki szép sormintát rajzol alá, akkor kettő. Azt is mondta a Juhász Péter, hogy ő bármit megtesz Orbán elzavará­sáért, és el is fogja zavarni Orbánt, mert erre „akkora a társadalmi igény”. Amerre én járok, ott arra van hatalmas társadalmi igény, hogy valaki mesélje már el végre, mi az a Juhász Péter – de ez persze mellékes. A lényeg, hogy lesz végre megint Milla-tüntetés. Ott lesz a Társadalmi Igény, aki hatalmas vállán tartja majd a tömeget. És ott lesznek a tömegben a jövő zálogai. Ott lesz mindenekelőtt a Dopeman nevű Pityinger László, akiről annyit érdemes tudni, hogy amikor leírja a nevét az ember, akkor az automatikus helyesírás-ellenőrző aláhúzza pirossal. Továbbá talán még azt, hogy őnála talán csak a Szanyi kapitány butább ember, és még azt, hogy ő a Milla köztársaságielnök-jelöltje. Pityinger úgy lett köztársaságielnök-jelölt, hogy nagyon komoly versenyben volt a Merlin színházban egy Bartos Cs. István nevű jelölttel, aki kampánybeszédében kijelentette az ő közönségének, vagyis a Millának, hogy „lenyelne egy harminccentis szaros disznóbelet is, ha kell”. Sajnos eleddig még nem kellett neki, viszont ez a vállalás annyira smakkolt a Milla közönségének, hogy Bartos Cs. István toronymagasan verte Pityingert a szavazáson. A végeredmény láttán viszont a Milla-szervezőkben feltámadt az egészséges életösztön, és nemes egyszerűséggel felülírták közönségük döntését, és Pityingert nevezték meg győztesként. Ők szerveznek most nagy-nagy tüntetést a demokráciáért. Dopeman mellett ott lesz TGM is, de ő csak asztráltestként lesz jelen, ugyanis ő nem hajlandó részt venni Bajnai Gordon „felkenésén”. TGM amúgy beszédet is mond – már csak ezért is érdemes odamenni, hiszen alig-alig lát az ember Bajnai felkenésén nem részt vevő asztráltestet beszédet mondani. Miután a résztvevők meghallgatták TGM asztráltestet, zuhanásba fognak kezdeni. Akkorát fognak zuhanni, mint zuhant Szürke Gandalf Mória bányáiból az alvilágba. S a zuhanás végén ott várja majd őket Balavány György. Balavány Györgyöt onnan lehet tudni, hogy 2008-ban ezt írta a Magyar Nemzetben: „Ma egy kétgyermekes magyar pedagógus házaspár kevesebbet keres a munkájával, mint egy négygyermekes munka nélküli cigány család segélyekből, adományokból és kétes ügyekből. Eközben cigányok egész falvakat rombolnak le, erdőket-mezőket tarolnak le, s felkoncolják, aki útjukba áll. Ahol túlerőbe kerülnek, nyíltan terrorizálják a lakosságot. És a magyarok tűrik a mindennapi Olaszliszkát.” Tegnapelőtt pedig ugyanő ezt írta a blogjában: „Vona elnök, akár pártjának egyéb prominensei, már több ízben tett gyűlöletet gerjesztő és általánosító kijelentéseket a magyarországi cigánysággal kapcsolatban. Az ilyen megnyilvánulások nyilvánvalóan tovább rontják a helyzetet, ami az egyik dolog. (…) Kíváncsian várom, ennek alapján indul-e eljárás Vona Gábor és a hasonló kijelentéseket tevő társai ellen. Valami jogállamról volt szó, azt hiszem. Nekem se időm, se kedvem följelentéseket írogatni, de ha valaki ért az ilyesmihez, legyen már szíves. Köszönöm!” Fantasztikus élmény lesz meghallgatni őt. Ha majd Balavány kolléga befejezte, kicsit feljebb mászik a tömeg az alvilágból, és ott fogja várni őt Bajnai Gordon. Bajnai Gordon az a dolog, amit Gyurcsány Ferenc húzott elő a kalapjából egykoron, és mondá néki: „Van mááásik!!!” És tényleg van. Az MSZP 2009-es miniszterelnök-jelölt castingja volt a modern kori magyar politikatörténet legszórakoztatóbb egy hete. Az akkori eseményeket tökéletesen foglalta össze egy honfitársunk a neten annak idején: „Takács lejátszott, felkészül Varnus Xavér”. És Xavér felkészült, de valahogy közben visszaugrottak a névsor elejére, és Bajnai miniszterelnök lett. Most fog a Milla-tüntetésen felszólalni és fölkenődni. (De TGM akkor már elrepül a házak felett.) Gyurcsány közben üzent Bajnainak, hogy rossz színpadot választott, és ne menjen oda. Szanyi kapitány üzent Juhász Péter fűszívónak, hogy nincs ez így jól egészen. Juhász Péter visszaszólt, ezért lett a kicsi morci. Az MSZP szerint ott kell lenni magánemberként – vagy mégsem. Az LMP szerint szó sem lehet róla, hogy ők odamenjenek. Az LMP szerint igenis ott lesznek. És ott lesz a Kónya Péter is, ami mindenképpen megnyugtató. A legfrissebb hírek szerint mégis eljön a Bartos Cs. István is, és hoz magával egy harminc centi hosszú szaros disznóbelet. És tényleg: már csak éppen az hiányzik onnan. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Egyedüliként maradtunk talpon a válságban

Csaba László szerint képtelenség beindítani a növekedést úgy, hogy már négy éve folyamatosan mindent alárendelünk a kívülről meghatározott pénzügyi mutatóknak. Normális ország nem fordul az IMF-hez hitelért. Magyarország az elmúlt harminc évből huszonhatot eltöltött a valutaalap nélkül, s igen jól boldogult így is.   Csaba semmilyen pénzügyi kényszert nem lát. Az IMF-hitel nem szükséges, mivel a fizetési mérleg pozitív, az ország képes magát finanszírozni úgy, hogy ennek reálköltsége alig haladja meg a történelmi trendet. Egész Európában szinte egyedüliként maradtunk talpon a válságban. 168 óra

A megélhetési cigány-ügyi jogvédő

Elutasította a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak a nyíregyházi huszártelepi iskola azonnali bezárását szorgalmazó fellebbezését a Debreceni Törvényszék.   Lakatos István, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke továbbra sem érti, miért a bíróságon keresi Mohácsi a megoldást, és miért nem kérdezi meg a szülőket és a kisebbségi vezetőket arról, hogy melyik iskolában látják biztosítva a gyermekek megfelelő szintű oktatás-nevelését. Kocsis Fülöp püspök szerint a huszártelepi iskola nem csak szeret, de követel is; a gyerekek többsége másodikos kora végére megtanult írni-olvasni, az oda járóknak komoly esélyük lesz arra, hogy használható tudás és elfogadott viselkedésminták birtokában eredményesen illeszkedjenek be a társadalomba. Ehhez az kell, hogy a jogvédők hagyják dolgozni az egyházat és a pedagógusokat. Hiába a szülők ellenállása, a gyermekek tanulmányi eredményei, viselkedésük és beilleszkedési képességük jelentős javulása, az alapítvány foggal-körömmel harcol azért, hogy a Huszártelepen egyáltalán ne legyen iskola. Juhász Éva, az egyház cigány-ügyi referense szerint Mohácsi korábbi látogatásakor elismerte, nem érdekli, mit mondanak a szülők, és az sem, hogy milyen szintű nevelőmunka folyik, addig nem nyugszik, míg be nem zárják az iskolát. Magyar Nemzet Az embernek az a vicc jut eszébe, erről az egyáltalán nem vicces, inkább felháborító magatartásról: amikor az úttörők minden áron jó cselekedetet akarnak csinálni - ez a feladatuk. Át akartak kísérni egy öreg nénit a zebrán, aki hiába kapálózik, kiabál, hogy ő nem akar átmenni a túloldalra. Akkor is átkísérik, mert ők jót akarnak. - Szerkesztő megjegyzése

Nem egy konyakot kell rendelni, mikor életről, halálról van szó!

Lemondásra szólította fel a kormányszóvivőt az LMP. Giró-Szász András a megszorító csomag elleni pedagógus tiltakozás kapcsán azt mondta, hogy „amikor nagy vihar van a tengeren, akkor azt is értékelni kell tudni, hogyha valaki kikötőbe vezet minket, nem biztos, hogy éppen konyakot kell rendelni”. Igaza van a szóvivőnek. Az LMP egy felelőtlen, vagdalkozó pártalakulat, amelynek semmi sem drága, csak minél hangosabban randalírozhasson a remélt politikai előnyökért - szerkesztő megjegyzése. Népszabadság   A gazdasági visszaesés következtében tizenhat európai ország csökkentette, illetve fagyasztotta be a tanári fizetéseket – derül ki a pedagógusok világnapja alkalmából készített európai bizottsági jelentésből. Sokan még mindig nem fogták fel, hatalmas bajok vannak Európa szerte a gazdasággal. Számtalan országban nem béremelésekről szól az élet, hanem elbocsátásokról, bércsökkentésekről, stb. Jó lenne végre felébredni, és nem a szirén hangokra, a három ellenzéki pártra figyelni, hanem tájékozódni, micsoda csapda helyzetbe kerültünk mindannyian. És valóban örüljünk, hogy végre van egy olyan országvezetésünk, amely mindent megpróbál, hogy a mi érdekeinket képviselje a világban és idehaza. Segíteni, támogatni kell őket, nem pedig rángatni a kezüket, mikor egy zátonyos szűk öbölben próbálják kormányozni hajónkat a nyílt tenger felé - szerkesztő megjegyzése Magyar Nemzet

És aki nem tud nemzetéért küzdeni, nem érdemel nemzetet...

                                "Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot." Wass Albert (1908-1998) - író, költő