A Biblia azt mondja: Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való... Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. (2Péter 1:3,5-8).
Íme, tíz szentírási alapelv segítségül arra, hogyan lehet Isten eltervezett szándéka szerint élni:
1) Vigyázz, mit mondasz! Kevesebbet beszélj, többet gondolkozz, és az emberek tisztelni fognak.
2) Óvatosan bánj az ígéretekkel, de ha valamit már megígértél, azt tartsd meg, és az emberek bízni fognak benned.
3) Ne mulassz el egyetlen lehetőséget sem arra, hogy valami kedveset mondj, mert egy napon majd örömmel tekinthetsz vissza erre, nem pedig azon bánkódva, hogy nem tetted meg.
4) Őszintén érdeklődj mások sorsa felől, hallgasd meg őket figyelmesen, és mutasd meg, hogy értékeled őket!
5) Légy derűs, vidám! Ne panaszold folyton fájdalmaidat, mindenkinek vannak problémái. Vannak olyan emberek a közeli kórházban, akik szívesen cserélnének veled.
6) Légy nyitott a dolgok megismerésére, próbálj minden elérhető információt beszerezni! Vitasd meg a kérdéseket, de ne vitatkozz! Tanuld meg, hogy lehet egyet nem érteni és mégis kedvesnek maradni! Add meg másoknak az ártatlanság vélelmének jogát!
7) Vedd el a kedvét a pletykálkodóknak, ez romboló magatartás!
8.) Légy tapintatos mások érzéseivel! Ha így teszel, bölcsnek fognak tartani.
9) Ne figyelj oda a rólad szóló rosszindulatú megjegyzésekre! Élj úgy, hogy senki se higgyen nekik!
10) Ne aggódj amiatt, hogy kié az érdem, csak add a tőled telhető legjobbat, és légy türelmes! Isten mindent feljegyez, és Ő megjutalmaz!
maiige.hu
Áldott jövő hetet mindenkinek!
Töhötöm
A nagy cégek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a magyar kormány ne a multikat és a bankokat, hanem az embereket adóztassa meg – jelentette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjújában. A miniszterelnök szerint a magyar kormány erre nem hajlandó; ha az unió újabb intézkedéseket vár Magyarországtól, akkor tovább emelik a bankadót vagy az energiaadót.
Orbán Viktor a Hír TV-nek a tárgyalás után adott exkluzív interjúban azt mondta: nagy európai cégek lobbiznak a magyar válságadók ellen Brüsszelben. Kiemelte, hogy olyan mamutvállalatokról van szó, melyek többek között olyan stratégiai ágakban aktívak, mint az energia- és a bankszektor. „Megpróbálják befolyásolni a brüsszeli döntéshozókat, és Brüsszelen keresztül elérni, hogy csökkentsük a bankadót, vagy ne is legyen. Hogy ne őket terheljük az adókkal, hanem a nyugdíjasokat, vagy a bérből és fizetésből élőket.Mi otthon meg ennek az ellenkezőjét csináljuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Felháborodott az Európai Unió újabb üzenetén Surján László, az Európai Parlament alelnöke a Lánchíd Rádió szombat reggeli hírműsorában úgy nyilatkozott: megdöbbentő, hogy a szakvélemények, észérvek ellenére sem hiszi el Brüsszel hazánknak, hogy 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt.
Maradnak a nagyok különadói?
Fricz Tamás szerint ha nem akarjuk, hogy egy szűk érdekkör mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor cselekedni kell, ezért van jelentősége a békemenetnek, amely januárban megmentette az Orbán-kormányt. A politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában azt mondta: a magyar kormány legnagyobb bűne az unió és a globális körök előtt az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit.
Egyelőre a bankszövetség és az energiaágazat képviselői sem reagáltak a növekvő terhekről szóló bejelentésre. Egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a bankadóhoz hasonlóan a közműcégek különadóját sem vezeti ki jövőre a kormány. Az iparűzési adó szabályainak szigorítása és a közművagyon adóztatása is a nagyobb cégeknek jelent terhet – vélekedett Madár István, a Portfolio.hu elemzője.
Az MSZP ellenzi a szektorális adók emelését, 3 millió forintból készült tanulmányuk a bankok terheit is csökkentené. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint a szocialisták ismét a bérből és fizetésből élőkre tolnák a terheket. A Jobbik saját monitoring rendszerrel figyelné az áthárítási kísérleteket. A radikális párt emellett népszavazást tartana hazánk uniós tagságáról.
Rogán: Gátat szab a rezsistop
A Fidesz frakcióvezetője szerint viszont a közműcégek a rezsistop miatt nem tudják a költségeiket a fogyasztókra terhelni. A telefonadó áthárítását pedig törvényjavaslatban akadályoznák meg: megtiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást a társaságoknak – fejtette ki Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában. A telefonadóból idén 25-30, jövőre 50 milliárd forintot vár a kabinet. A teher további emeléséről szóló sajtóhíreket a nemzetgazdasági minisztérium cáfolta.
Az Orbán Viktorral készített interjút teljes terjedelmében a Hírvilág e heti műsorában láthatják vasárnap délután 17.30-kor.
Magyar Nemzet
Pilhál Tamás szerint nyilvánvaló, hogy sehogy sem lehet valami egyszerre független és nemzeti. Aki független Nemzeti Bankról beszél, az valójában a nemzettől független nemzeti bankra gondol. Woodrow Wilson amerikai elnök mondta 1916-ban, alig három évvel az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve System megalapítása után: ezt a nagy ipari nemzetet most már a pénzhitel rendszere ellenőrzi. A hitelek nyújtása központosítva lett
Ezáltal az ország növekedése és valamennyi tevékenység ellenőrzése néhány ember kezébe ment át. A legrosszabb uralom alá kerülünk, kormányzatunk egyike a civilizált világ leginkább ellenőrzött és dominált kormányzatának. Ez a kormány többé nem a választók szabad döntésének, hanem befolyásos csoportok véleményének és kényszerének megfelelően cselekszik. Wright Patman, az amerikai képviselőház bank- és pénzügyi albizottságának vezetője egy 1964-es jelentésében így fogalmazta meg: az Egyesült Államoknak ma gyakorlatilag két kormánya van. Az egyik az alkotmányos előírások szerint jön létre, a másik kormány a független, ellenőrizetlen és tevékenységét nem egyeztető Fed, amely a pénz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez a hatalom a kongresszust illeti meg az alkotmány előírásai szerint.
Magyar Nemzet
Bogár László szerint amikor néhány hónap múlva lejár a Magyar Nemzeti Bank elnökének mandátuma, egy olyan összecsapás tanúi lehetünk majd, ami megvilágítja azokat a rejtett dimenziókat is, amelyeket a globalizmus pártján álló média hamis elbeszélései eddig homályban tartottak. Ez az intézmény eleve nem lehet, és soha nem is volt a magyar nemzet intézménye.
Mégpedig azért nem, mert évtizedekkel azelőtt, hogy az MNB létrejött, az egyik Rothschild már joggal deklarálhatta, hogy ha kezemben tartom egy ország pénzkibocsátását, akkor nem érdekel, hogy kik hozzák a törvényeket. És a pénzkibocsátás feletti ellenőrzés a Magyar Nemzeti Bank fennállása alatt tartalmi értelemben soha nem volt a magyar állam kezében, és ez ma sincs másként. A Magyar Nemzeti Bank függetlensége így valójában a magyar nemzettől, illetve az azt képviselni hivatott felelős nemzetállamtól való függetlenséget jelenti.
Formális jogok ugyan vannak, de ha ezekkel egy-egy kormány vagy parlament valóban élni is szeretne, abból drámai konfliktusok adódnak. A függetlenség, mint konstrukció tehát azt a célt szolgálja, hogy a globális pénzhatalmi rendszer uralja a Magyarország pénzrendszerét. Jól jelzi ezt például a devizatartalékok felhasználásával kapcsolatos konfliktus.
A devizatartalékok magas szintjére nem azért van szükség, hogy ezzel megpróbáljuk kedvét szegni a spekulatív támadásoknak, hanem éppen ellenkezőleg! Azért van rá szükség, hogy ha a spekulánsok hatalmas extraprofitjaikkal távozni kívánnának, akkor ezt különösebb veszteségek nélkül megtehessék.
Az MNB elnökének mandátuma tehát néhány hónap múlva lejár, és az új elnök megválasztása körül igen heves harc várható. Ha viszont a kormány mégis ragaszkodna egy bátor, valóban nemzeti érdekeket szolgáló emberhez, akkor emiatt olyan feszültségekre lehet számítani, amelyek megint csak megtorlást vonhatnak maguk után. Új erőpróba következik tehát.
Magyar Hírlap
Trianon századik évfordulójához közeledve például mindent meg kellene tennünk azért, hogy statisztikai elemzések egész sorával bizonyítsuk azt, hogy a Szent Korona szakrális történelmi Magyarországának fennmaradása esetében ma és a jövőben minden itt létező nép sokkal méltóbb és gazdagabb életet élhetne.
Vagyis, hogy Trianon valójában egy rendkívül veszélyes és pusztító „negatív végösszegű játszma”, ami nem egyetlen esemény, hanem egy ma is zajló és elmélyülő folyamat. A játékelmélet szerint a negatív végösszegű játszmák lényege úgy foglalható össze, hogy ha az egyik fél úgy érzi, hogy többet tud ártani a másiknak, mint az neki, akkor az, számára nyereségként könyvelhető el, holott nyilvánvaló, hogy mindketten veszítettek.
És ebben az, az igazán végzetes, hogy ennek a patologikus tudatállapotnak az eluralkodása egyúttal arra fogja ösztönözni mindkettőjüket, hogy még durvább károkat okozzanak egymásnak, vagyis lényegében kollektív öngyilkosságukat „győztes” csaták sorozatának látják.A társadalom-lélektan egyébként ezt romboló konfliktusként ismeri, és az emberi közösségeket fenyegető, talán legsúlyosabb patologikus fixációként kezeli. Egyre több jel utal arra, hogy korunk emberisége is éppen ezen az úton jár.
Bogár László
Magyar Hírlap
Az MSZP nem lesz ott a Milla tüntetésén, mármint így nem lesz ott, hogy MSZP, ellenben ott lesz sok vezető politikusa, feltéve, hogy elmennek, ami viszont erősen kétséges. Némelyiküknek más programja van, ám ettől még lehet, hogy elmegy, némelyikük ráér, ami viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy ott is lesz, bár közülük többen megígérték, hogy talán. A párttagság mehet, sőt, eddig úgy volt, hogy az MSZP ad még különbuszokat is, de időközben az történt, hogy az MSZP mégsem ad különbuszokat, tehát a Milla tüntetése után sóvárgó MSZP-tagok továbbra is mehetnek ugyan, de vegyék tekintetbe, hogy a különbuszozás ugrott, bár e kérdésben még történhet visszarendeződés, nem is egy. Az MSZP amúgy a Szolidaritás Mozgalom rendezvényére elment volna, és a Szolidaritás Mozgalom várt is mindenkit, de más nem jelentkezett, így aztán a Szolidaritás Mozgalom a saját programját lemondta, és a Millához csatlakozott, hozzájuk viszont az MSZP nem megy, ugyebár.
Az LMP, mint olyan, nem lesz ott Milláéknál, aki az LMP-t keresné ott, az hoppon marad, ám vigasztalódhat azzal, hogy LMP-seket viszont talál majd, mert magánemberként ott lesznek, legalábbis a párt egy része, mégpedig az a része, amely azt mondta, hogy esetleg elmegy. Vannak olyan LMP-sek is, akik eleddig azt hangoztatták, hogy magánemberként sem mennek el, ők tehát elvileg nem lesznek ott, persze, még meggondolhatják magukat.
... Lázban ég a baloldali ellenzék, s mint látjuk, van is rendezni való ügy és viszony bőséggel.Talán emiatt van, hogy arról az apróságról, hogy amúgy az október 23-i nemzeti ünnepen mire emlékezünk, nos, erről az elmúlt hetekben egyetlen szó sem esett a baloldalon.
Csermely Péter
Magyar Nemzet
A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül.
A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett.
Bencsik András
mno.hu
Fricz Tamás szerint ha nem akarjuk, hogy egy szűk érdekkör mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor cselekedni kell, ezért van jelentősége a békemenetnek, amely januárban megmentette az Orbán-kormányt. A politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában azt mondta: a magyar kormány legnagyobb bűne az unió és a globális körök előtt az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit.
Tíz-húsz év múlva a történészek nem hagyhatják figyelmen kívül a 2012. január 21-i békemenetet – jelentette ki Fricz Tamás politológus a Hír TV Péntek8 című műsorában. A civil kezdeményezésű békemenet egyik szervezője azt mondta: egyértelműen állítható, hogy ez a megmozdulás megmentette az Orbán-kormányt. A politológus szerint ha az Európai Unió komolyan veszi az alapértékeit – vagyis azt, hogy az állampolgárok beleszólhatnak a folyamatokba, demokrácia van –, akkor óriási jelentősége kell, hogy legyen annak, hogy az emberek kinyilvánítják: kiállnak a kétharmados többséggel megválasztott kormányuk mellett akkor, amikor európai uniós és globális szintű támadás indul a kormány ellen.
Fricz szerint az elmúlt években olyan folyamatok indultak meg, amelyek megkérdőjelezik a nemzetállamok szuverén döntéseit, és nemzetközileg akarnak hatással lenni a döntéseikre. Egy ilyen gazdasági hátterű politikai nyomás mellett a békemeneten részt vevő több százezer ember megmutatta, hogy azt a kormányt akarja, amely az érdekeiket képviseli. Január 21-ét követően Brüsszel egész másképp tárgyalt a magyar kormánnyal. Ezt maga Orbán Viktor is elmondta – emelte ki Fricz. Ha nincs békemenet, akkor ma sok minden másképp lenne – vélekedett.
A piacok diktálnának
A támadások hátteréről a politológus úgy vélekedett: húsz-harminc év alatt egy olyan neoliberális gazdaságfilozófia alakult ki, amelynek alapelve, hogy a piacok – középpontban a bankokkal – diktálnak. Ennek a nagyon erős szférának, érdekkörnek – amely még az Európai Uniónak is diktál – olyan ereje van (a pénzpiacon és a médiában is), hogy kormányváltást képesek elérni egy országban, befolyásolják a hitelminősítők értékeléseit.
– Ha nem akarjuk, hogy egy szűk csoport mondja meg számunkra, hogy hogyan éljünk, akkor ezek ellen a folyamatok ellen fel kell lépni – vélekedett Fricz. A januári békemenet után volt egy nyugodtabb időszak, de újrakezdődtek a támadások hazánk ellen. Hiába nyújtott be Matolcsy György miniszter egy olyan gazdasági csomagot, amellyel három százalék alatt tartható az államháztartási hiány – ahogy azt az unió előírja –, az EU pénzügyi szervei azt kommunikálják, hogy ezt nem hiszik el. Eközben több ország – köztük Spanyolország vagy Portugália – nem képes betartani a három százalék alatti hiánycélt, és ennek nincs következménye.
A kormány legnagyobb bűne az Európai Unió és a globális körök szemében az, hogy határozottan képviseli a nemzeti szuverenitás értékeit. „Eltérő súlyú feleknél nem lehet fejjel a falnak menni, meg kell tanulni taktikázni” – vélekedett Fricz, és hozzátette: a kormány az elmúlt bő fél évben sokkal taktikusabban viselkedik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az Európai Bizottság kettős mércéjére: a Gyurcsány- és Bajnai-kormánnyal szemben a 10 százalék feletti államháztartási hiányt sem találták soknak. A politológus szerint ez a Brüsszelben egyértelműen érzékelhető „balliberális kánon” eredménye, mely a másság tiszteletét jobboldali kormányunk esetében nem alkalmazza.
Ez visszás '56 tekintetében
Az október 23-i millás megmozdulást illetően Fricz elmondta, hogy az országban tükörbeszéd zajlik, mely megosztottsághoz és a fogalmak devalválódásához vezet, és ez különösen visszás 1956 tekintetében, hiszen a forradalom az összefogás jegyében zajlott. Hozzátette: 1956. október 23-a önmagában is ellentmondásos, hiszen élő történelem, és még mindkét oldal képviselői itt élnek közöttünk. Ezt a kettősséget a rendszerváltásnak sem sikerült feloldania, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, az MSZP megőrizte hálózati hatalmát. A szocialistákat illetően Fricz elmondta, hogy úgy gondolják, hogy övék a hatalom, és ha ez nem így van, akkor az diktatúra. Hozzátette: az új alaptörvény megszüntetheti az ország megosztottságát, de ez hosszú folyamat.
Arra a kérdésre, hogy a januári békemenet sikere megismételhető-e, a politológus azt mondta: „ha a kihívás megismétlődik, akkor bizonyos dolgok is megismétlődhetnek”. Fricz a békemenet legfőbb céljának a honpolgárok összetartásának megerősítését, a kormány mellett való kiállás szükségességét és az Európai Unióval való vitáink pozitív irányba történő változását nevezte. Arra a kérdésre, hogy mivel előzik meg az összetűzéseket, a politológus azt mondta, hogy „a béke a lelkekben van”, amit már januárban is bizonyítottak.
Magyar Nemzet