A nevelés célja az egyént és általa a társas közösséget tökéletesíteni
Hofmann Rózsa szerint a szemlélet-, azaz kultúraváltás talán legfontosabb eleme, a nevelés, az óvodától az érettségiig vagy a szakképzettség megszerzéséig a teljes folyamatban jelen van, amelyben a köznevelés intézményei partnerséget, segítséget nyújtanak a családoknak. A nevelés a személyiség formálódásának segítését jelenti (különös hangsúllyal a testi és az erkölcsi, akarati tényezők fejlesztésére).
Ahogyan a múlt század Európa szerte elismert nevelésfilozófusa, Fináncy Ernő írja: a nevelés célja az egyént és általa a társas közösséget tökéletesíteni. Ennél fogva a nevelés nem magánügy, hanem az egész nemzet befektetése.
A szolgáltatás felfogás piaci kategória és mind a feladatot ellátó, mind a finanszírozó részéről a költséghatékonysági szempontok mindenek fölöttiségéhez vezet. Az új törvény szakít ezzel a szemlélettel, és a köznevelést az állam közszolgálati feladataként határozza meg. Az egyén fejlődését, előrehaladását a család, a helyi közösségek és végső soron a nemzet boldogulásának közegébe helyezve teszi.
Magyar Nemzet
Tanulságos lapszemle a "demokratikus" Nyugat piszkos sakkjátszmáiról
Ormos Mária szerint a németeket jórészt a versailles-i béke igazságtalan döntései állították Hitler oldalára. A győztesek valóban elképesztő jóvátételt követeltek, területeket vettek el Németországtól, megalázták az országot. A történelmi hazugsággal, de valós tényekre építve nyerte meg a németeket a nácizmus.
Magyarországon viszont mindenki revizionista volt. Trianon tehát 24 évig központi kérdés volt, utána pedig negyven évig hallgatni kellett róla – politikai okokból. Trianon békés revíziója egyetlen rövid történelmi szakaszban, 1925-1929 között lehetett reális, amikor a francia Briand és a német Stresemann próbálták korrigálni az igazságtalan békét, hogy megakadályozhassák a háborút.
De jött az 1929-es gazdasági világválság és Hitler.
Amikor a deportálások elkezdődtek,Horthy szinte egyedül ült a várban, miután bizalmasainak korábbi körét letartóztatták a németek, vagy bujkáltak a letartóztatástól tartva. Amikor leállította a deportálásokat, az is egyfajta magányos és nehéz lépés volt.
Népszabadság
Borhi László, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint a nyolcvanas évek végén az idősebb Bush tanácsadói unos-untalan biztosították az oroszokat, hogy nem kívánják távozásukat a térségből, nem szándékuk a Varsói Szerződés feloszlatása, s elismerik, hogy a kelet-közép-európai sáv szovjet érdekszféra.
Dokumentumok szerint Bush Budapesten jobban megtalálta a hangot az MSZMP reformer politikusaival, mint az ellenzékiekkel. A franciák legalább annyira óvatosak voltak. Kecskés D. Gusztáv kutatásai azt bizonyítják, hogy a kelet-európaiak sorsánál jobban izgatta őket az, nehogy a németek arassanak le mindent a keleti termésből.
Mitterrand elképzelni sem tudta, hogy a német megosztottság egyszer véget ér. Varsóban méltatta Wojciech Jaruzelski hozzájárulását a békés átmenethez. Az NSZK politikusai sem számítottak forradalomra, feltehetően nem is szerették volna. A jelszót, amely az egységhez vezetett: „Egy nép vagyunk!”, a keletnémet társadalom mondta ki.
Népszabadság
Czakó Gábor szerint a múlt század végi hosszú béke ellen jöttek a kitalált járványok. Nagy-Britanniában 1995 és 2000 között 75 ember halt meg a kergemarhakór különböző változatai okozta betegségekben. Kevesebben, mint konyhai balesetekben. Százezer szám irtották a teheneket, millió szám a baromfit a madárinfluenza idején.
Fölmérhetetlenül sok gazdaság ment tönkre, és még több gazdálkodó család élete munkája semmisült meg. Közben jókat lehetett játszani az élelmiszer-árfolyamokkal.
A Nagy Rettegő maga a Gonosz, aki állandó ijesztgetéseivel elbizonytalanítja az embereket. A lelkekért folyik a harc. Mostanában nincs kergemarhakór, madárinfluenza és hasonlók. A gazdasági válság kirobbanása óta új járványok nélkül is épp elég reszketés van most a világban.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor Brüsszelben
Magyarország most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzott deficit-eljárás alól.
Megkaptuk Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel "telefonos kormányülést” tartottunk, és a kikértük a kormány jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz- mondta Orbán Viktor a Brüsszelben.
A Bizottság szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország "már majdnem" eleget tesz a kívánalmaknak - folytatta.
Az euróövezeti bankunió kérdésében Magyarországnak el kell kerülnie azt, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön.
Nem vagyunk tagja az eurózónának, amely viszont nagy bajban van. A mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat, ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat.
Magyarország a visegrádi négyek többi tagjával egyeztetve azt az álláspontot képviselte, hogy a bankuniót megteremtő intézkedések nem kerülhetik ki az EU meglévő intézményrendszerét, nem hozhatják a mostaninál rosszabb helyzetbe az eurózónán kívüli országokat, és nem veszélyeztethetik a belső piac egységét.
Ha lesz bankunió, annak a szabályai az abban résztvevőkre kell, hogy vonatkozzanak, az eurózónán kívüli országoknak pedig meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy kívánnak-e csatlakozni.
Akik be akarnak lépni, azok számára a jogok és a kötelezettségek legyenek egyensúlyban. Ha az eurózónán belül a bankrendszer kimentését szolgáló speciális pénzügyi védőbástya létrehozása mellett döntenek, akkor ilyet az eurózónán kívüli országok számára is létre kell hozni.
Megfelelő módon kell kezelni az anya- és leánybankok problémáját. Elfogadhatatlan, hogy fiókokká alakítsák át a külföldi kézben levő leánybankokat. A két kategória esetében ugyanis eltér a nemzeti felügyeleti jogkör.
A bankuniót illetően a német állásponttal értünk egyet, azzal, hogy a létrehozás gyorsasága nem mehet a minőség rovására.
patriotaeuropa.hu
Megfúrnák Bajnai Gordon mítoszépítését
Tovább nő a feszültség a baloldalon a Milla október 23-i rendezvénye kapcsán. A szocialisták buszokkal szállították volna a kormányellenes tüntetőket a Milla rendezvényére, de ezt most sokan lemondják, mert a szerveződés vezetője élesen bírálta a szocialisták kormányzását. A Heti Válasz közben arról ír, a baloldali pártok egyike sem érdekelt a volt kormányfő körüli mítoszépítésben.
Magyar Nemzet
Szomorú Szabadka
Szerb dallamokat penget szerb hangzású hangszerén egy torzonborz figura a főutca egyik házának lépcsőjén, szemetet sodor az őszi szél. Magyar szót még elvétve sem hallani.
Letaglózva szédelgek a negyven éve ismert házak között, a megszokott utcákon, automatikusan fordulok be itt és ott, az már fel sem tűnik, hogy akárcsak Pesten vagy Szegeden, egyáltalán nem az a jól ismert bolt vagy intézmény van már ebben vagy az épületben, amiket hosszú időn át megszoktam. A könyvbemutató, amelyre most indulok – egy idős, kiváló szabadkai asszony memoárkötete, a délvidéki magyar irtó vérengzések áldozataiért és a történtek kutatásáért alakult Keskeny Út Alapítvány adta ki –, Silák Mária címét viseli: Szép és szomorú Szabadkám.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Pakkot kaptunk
Ráadásul tudtuk is, hogy jön, mert menetrendszerű csatlakozása volt a magyar gazdasággal szembeni borúlátó londoni vélekedésekhez, amelyeket a legnagyobb elemzőházak képviselnek. Ugyan az Európai Unió mondhatta volna, hogy engedékeny lesz az egyébként igyekvő magyarokkal, mint ahogy megenyhült a portugálok törekvései láttán, és egy év türelmi időt adott nekik. Mint ahogy a görögöknek is hamarosan megszavazza az újabb kétévnyi türelmet, pedig azok ha igyekeznek is, viszonylag kevés és lesújtó eredménnyel teszik. S mint ahogy az EU általában is megértő azzal a huszonegy tagországgal, amely ellen túlzott deficit-eljárás folyik. De Brüsszel velünk szemben bekeményített!
Szalontay Mihály
Magyar Hírlap
Zsarolás
Nehezen magyarázható a bizottság hazánkra irányuló megkülönböztetett figyelme, az ölre menő küzdelme a deficitszint 0,1– 0,5 százalékos (!) esetleges túllépése miatt. Mert mi ez ahhoz képest, hogy az euróövezet már-már a szétesés ellen küzd, a spanyolok tegnap mentőcsomagot kértek, Portugáliában ötven éve nem látott megszorításokat vezettek be, amely ellen százezrek tüntetnek, Görögország adósságválsága megoldhatatlan, az olaszok pedig rettegnek, hogy a spanyolok küszködése őket is magukkal rántja?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
"A békemenet nélkül a kormány nem élte volna túl a támadásokat"
Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza – Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban arról is beszélt, hogy – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne kilépni az Európai Unióból.
Orbán Viktor azt mondta: valóban volt a tavalyi év végén Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is”. Ha nincs a békemenet, ha nem állt volna sorompóba néhány százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, „akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot.
... Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia” – fejtette ki.
A kormányfő az interjúban nem összeesküvésnek, hanem koordinált akciónak nevezi az említett támadásokat, amelyeket szerinte a kormány által okozott érdeksérelmek szültek. „Hogy ez be fog következni, abban biztos voltam. (...) Nagyon sok érdek sérült ugyanis. (...) Leállítottuk a garantált piacokra rátelepedett külföldi vállalatok pénzszivattyúit, és emiatt e cégek tulajdonosainak, továbbá az európai bürokratáknak, spekulánsoknak és sok mindenkinek az érdeke sérült” – nyilatkozta.
Bayer Zsolt még februárban, az első békemenet után jelentette be, hogy könyvet ír a történtekről. Egy könyvet, mely dokumentálja egyrészt magát a békemenetet, másrészt a Magyarország ellenében január 21. óta született és a nemzetközi sajtóban meg is jelent cikkeket, „hogy mindenki lássa, miért is csordult túl a pohár”. A kiadvány egy extrát is tartalmazni fog majd; Orbán Viktor fejti ki hosszabban gondolatait erről az időszakról interjús formában.
Az Európai Néppárt kiállt Orbán és hazánk mellett
A miniszterelnök szerint a kormányzatnak és az ő manőverezési teljesítményének is szerepe volt abban, hogy a támadások ennek ellenére nem egy hónap, hanem csak másfél év után „álltak össze koordinált akciókká”. Ugyanakkor biztató fejleménynek ítélte, hogy az Európai Néppárt küzdött Magyarországért, „kiállt mellettünk, megvédett bennünket”, bár európai parlamenti többség hiányában nem tudta megakadályozni az akciókat.
Az interjút készítő Bayer Zsolt újságíró felvetésére – amely szerint Róna Péter közgazdász egy interjúban azt mondta, „december végén, január elején Merkelék eldöntötték, hogy Orbánt le fogják váltani” – úgy válaszolt: „a német kormányokat kihagynám ebből”, Németország ugyanis nem azonos a német újságokkal, újságírókkal.
„Németországnak nem érdeke, hogy Magyarországon instabilitás és a demokratikus ügyintézéstől eltérő állapot jöjjön létre. Nem kell neki sem 2006-os utcai zavargás, sem békemenet.
...Ezért a németek szerintem nem fognak beleavatkozni abba, hogy mi történik Magyarországon, egészen addig, amíg Európa gazdasági újjáépítésének stratégiáját Magyarország nem ellenzi. Nekünk pedig eszünk ágában sincs ellenezni” – fogalmazott. Véleményét azzal indokolta, hogy az európai gazdasági növekedés súlypontja keletre tolódik, a klasszikus nagy gazdaságok közül az egyetlen, versenyképesség szempontjából garantáltan sikeres ország Németország, Magyarország pedig a délnémet ipar vonzáskörzetébe tartozik.
Orbán: A globalizációnak vége
A kormányfő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „a globalizációnak vége”, és azt a regionalizáció váltja fel, Európában pedig erősödni fognak a közösségi identitások. „Szerintem nemzeti reneszánsz lesz” – fejtette ki, hozzáfűzve, veszélyesnek tartaná, ha ez nem keresztény alapon jönne létre, ugyanis az európai nyugati civilizációban egyedül a kereszténység képes a nemzeti identitásokban rejlő konfliktuslehetőségeket tompítani, sőt előnyt kovácsolni belőlük.
„A kereszténység nélküli nemzeti reneszánsz Európában a Harmadik Birodalom meg Sztálin felé mutat. A nemzeti reneszánsz istentelen alapon borzalmas pusztítást hozhat a keresztény civilizációra” – mondta.
A belpolitikára áttérve Orbán Viktor arról beszélt, hogy a kormányerőktől jobbra nincs „szilárd struktúrájú” politikai szereplő, a Jobbik mögött például ott van a betyársereg, „és további ilyen amorf alakzatok”. „Csoportok vannak, amelyek konglomerátumokat alkotnak, és ha kívülről nem segítik őket politikai hatalomhoz, akkor nem is fognak döntő befolyást gyakorolni az ország életére, mert hiányzik a kormányzóképességük és az ország békéjének és stabilitásának fenntartásához szükséges képességük” – mondta.
Magyarországnak az unióban a helye
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem szabad kilépnie az Európai Unióból. Szerinte ez – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne, már csak azért is, mert az életszínvonal a felére csökkenne, az államadósság pedig drasztikusan megemelkedne. Ugyanakkor Európát meg kell változtatni, mert rossz irányba halad. De csak akkor fog megváltozni, „ha valaki elkezdi” – magyarázta.
A miniszterelnök szerint azonban azt is számításba kell venni, hogy Magyarország nem áll jól gazdaságilag, ezért nem kezdhet prófétálni az EU megreformálásáról, ehhez előbb gazdasági sikerekre van szükség itthon. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Közép-Európában minden sikeres és felzárkózó ország az egykulcsos adónak köszönheti a sikereit. Azt mondta, semmi sem ösztönöz jobban a munkára, mint az arányos adórendszer. A kormányfő – elismerve, hogy ez jelenleg nem lehetséges – legszívesebben semmilyen adót nem szedne a munkabér után, de magas adókulccsal adóztatná a fogyasztást, növelve a forgalmi adókat.
A miniszterelnök szerint az ország jövője azon áll vagy bukik, hogy a Magyarországon most 56 százalékos aktivitási ráta felmegy-e a 66 százalékos európai átlagra, illetve a 76 százalékos amerikai szintre. „Ezért is dolgozom egy olyan adórendszeren, továbbá egy olyan nyugdíjrendszeren, illetve közmunkarendszeren, amellyel elérhetjük, hogy 100 aktív korú emberből 76 dolgozni fog” – jelentette ki Orbán Viktor.
Magyar Nemzet
Méltatlan az Európai Unió a magyar kormánnyal szemben
Egyetértünk a kormány döntésével: ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni - olvasható Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének szerdai közleményében.
Mint írja, Magyarország külső segítség nélkül, saját erejéből 2011 óta 3 százalék alatt tartja a költségvetési deficitet. 2013-ban Európában 11 olyan tagállam lesz, melynek költségvetési deficitje meghaladja a 11 százalékot. Magyarországtól a brüsszeli bizottság mégis többet követel. Kettős mércét alkalmaznak, hiszen azt, ami bevált más uniós tagállamokban, például Bulgáriában, Magyarországtól már nem fogadják el.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakciója fontosnak tartja, hogy megszűnjön a hazánkkal szemben nyolc éve zajló túlzottdeficit-eljárás és Magyarország szabadon felhasználhassa az ország fejlődéséhez szükséges kohéziós forrásokat. A 2010 előtti súlyos eladósodás és a 2004 óta minden évben magas költségvetési deficit azonban nem a magyar családok hibája. Arról nem a bérből és fizetésből élők, hanem az annak idején kormányzó felelőtlen szocialista politikusok, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok vezetői, miniszterei, és az őket támogató képviselők tehetnek - hívja fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője.
Rogán Antal közleményében hangsúlyozza, a Fidesz képviselői nem hajlandók az államadósság visszafizetését a magyar családokra, a bérből és fizetésből élőkre terhelni. Hiába próbálják ránk erőltetni, nem vagyunk hajlandók a bérek és nyugdíjak csökkentésére és a személyi jövedelemadó emelésére sem. Egyetértünk a kormány döntésével: ha az Európai Unió többet követel, akkor nem a családok, nem a bérből és fizetésből élők, hanem a bankok terheit kell megemelni.
A kormány ma bejelentett döntései lehetővé teszik, hogy a következő évben alacsony költségvetési hiány és csökkenő államadósság mellett is megvalósuljon a munkahelyvédelmi akcióterv, melynek keretében csökkennek a kisvállalatok adóterhei, a fizikai dolgozókat, a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, valamint a szülésből visszatérő nőket foglalkoztatók adókedvezményben részesülnek, továbbá a Bajnai-kormány trükkös adóemelésének, a félszuperbruttónak a kivezetésével csökken a magyar családok személyi jövedelemadó-terhe is - zárul a közlemény.
fidesz.hu