Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni.
"Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni."
Átlépni a remény küszöbén - részlet
Szent II. János Pál pápa - Eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)
Rozsály - Bérci tető - Bányavidék fölött - rövid HD minőségű VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=hZeUIn9Bl0E
A totális világuralomra törő globális gazdasági és pénzhatalom nem most kezdte ocsmány tevékenységét
John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) - amerikai elnök egy beszédében elmondta, hogy
„Van egy terv ebben az országban, hogy minden férfit, nőt és gyermeket rabszolgaságba döntsenek. Mielőtt elhagyom ezt a magas és megtisztelő pozíciót, szeretném leleplezni ezt a tervet.”
Nem kerülhetett rá sor - hét nap múlva, 1963. november 22-én Dallasban megölték.
Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik
"Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik, de senki sem gondolkodik saját maga megváltoztatásán."
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) - orosz író, filozófus
Helmut Kohl: Orbán Viktor európaiként gondolkodik és tesz
Helmut Kohl volt német kancellár továbbra is dolgozni akar az európai integrációért, és úgy véli, hogy Jean-Claude Juncker megválasztásával jó kezekbe került az Európai Bizottság (EB) vezetése. A Stern német hírmagazinnak adott interjújában a kereszténydemokrata politikus méltatta Orbán Viktort is.
Helmut Kohl a Stern csütörtökön megjelenő interjúban a hetilap hírportálján előzetesen közölt részletek szerint kiemelte, hogy tenni akar az európai egység eszméjének előmozdításáért. „Továbbra is ez a kötelességem” – mondta a 84 éves volt kancellár, a konzervatív CDU egykori vezetője, akinek a héten jelent meg az EU helyzetéről és a közösség előtt álló kihívásokról szóló új kötete.
Az Európa iránti aggodalom miatt – Felhívás (Aus Sorge um Europa – Ein Appell) című munkát Jean-Claude Juncker mutatta be hétfőn Frankfurtban. A könyvbemutató volt Juncker első nyilvános programja az EB elnökeként.
Helmut Kohl méltatta Orbán Viktort is, szerinte a magyar miniszterelnök „nagy européer, európaiként gondolkodik és cselekszik”.
A német egység és az euró építőmestereként is számon tartott volt kancellár – aki 1982-től 1998-ig volt Nyugat-Németország, majd az újraegyesített Németország kormányfője – az ukrán válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy nem osztja a háborús félelmeket, de aggodalommal szemléli az ukrajnai fejleményeket.
Amennyiben pedig a jelenlegi kancellár, Angela Merkel tanácsot kérne tőle, neki is azt mondaná, mint mindenki másnak: „Sokat kell egymással beszélni. A dolgokat párbeszéd útján kell megoldani” – idézte a Stern hírportálja Helmut Kohlt.
MTI, mno
Állami tulajdonba került Barabás Miklós festménye
Újra állami tulajdonban van Barabás Miklós híres festménye, a Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című kép, amely 2015. január 31-ig a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban lesz látható.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája, az állami elővásárlás jogával élve 2014 őszén, egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában bukkant Barabás Miklós festményére, amelyet – a Miniszterelnökséggel egyetértésben – a Forster Központ október 6-án 6 millió 600 ezer forintért megvásárolt a Magyar Állam számára.
A képet a székesfehérvári múzeumban helyezték el, ahonnan a Forster Központ vagyonkezelésében lévő nádasdladányi Nádasdy-kastélyba kerül majd.
Barabás Miklós (1810–1898) a 19. századi magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja volt. Nagyenyed, Kolozsvár, Bécs, Velence, Pest jelzi tanulmányainak, művészi útjának állomásait. Elsősorban a portréfestészet mestereként tartja számon a művészettörténet, bár szép számmal festett zsánerképeket és tájképeket is, az alföldi táj különösen nagy hatást gyakorolt rá.
1842-ben egy akvarellen, később nagyméretű olajfestményen megörökítette a Lánchíd alapkőletételét. Néhány festménye a korszellemnek megfelelően érzelmes, biedermeier hangulatot áraszt. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, utóbb rendes tagja lett, 1859-ben életre hívta a Képzőművészeti Társaságot. Barabás Miklós alkotásai láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kolozsvárott, Bukarestben és több erdélyi múzeumban, valamint magángyűjteményekben is.
Életművében fontos szerepet töltöttek be a főúri és polgári megrendelésre készült egyéni és társas portrék, közülük való gróf Nádasdy Ferencné, született gróf Zichy Ilona (1849–1873) megörökítése. A gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egész alakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült.
A falun kívüli dombon festői képe van
"A falun kívüli dombon festői képe van e várfallal övezett, középkori, római katolikus templomnak. ”
Keöpeczi Sebestyén József (1878-1964) - heraldikus, címerfestő, genealógus
Bayer Zsolt: Bayer Zsolt: Leszarom Mozartot - 2. rész - Újra mondom, nyomatékosan: lesz Békemenet. Mert ami ma hazánkban folyik, az vérlázító és elviselhetetlen
Örök barátunk, Aczél Endre így írt arról a bizonyos korrupcióról a Galamus portálon a minap: „Nem azért, mintha az amerikaiak soha nem hallottak volna brutális korrupcióról – éppenséggel egy amerikai repülőgépgyártó cég volt az, amelyik Tanaka japán miniszterelnök zsebébe dugott vagy hárommillió dollárt, de megvesztegetett német, holland és szaúdi politikusokat, sőt királyi fenségeket is.
A Lockheed – mert róla van szó – a legfőbb konkurensét, a McDonnell-Douglast próbálta kiiktatni, de előbb-utóbb valamennyi ügyfele lebukott… A kérdéses esetben amerikaiak korrumpáltak más nemzetiségűeket, nem pedig fordítva. Úgy fest, a fordított esetek – amikor is belőlük akarnak »kinyomni« pénzt, anélkül, hogy ők erre hajlandóságot mutatnának – izgalomba hozzák őket, pláne, hogy olyan »senkik« buzgólkodnak, mint a magyarok.”
Hát persze. Értjük ezt is. Ráadásul semmit nem tudunk arról, történt-e egyáltalán valamilyen korrupciós cselekmény. Erre vonatkozóan egy amerikai ügyvivő szava áll rendelkezésünkre, az pedig pont semmit nem ér. Ettől teljesen függetlenül muszáj megismételnünk a lényeget, ami erről elmondható: ha történt korrupció, ha valóban megkörnyékezett egy vagy több amerikai céget egy vagy több magyar döntési pozícióban lévő személy, azoknak nincs kegyelem. Azok a legsúlyosabb büntetést kell kapják. Ameddig azonban nem tudunk semmi bizonyosat, mert az állítólag megzsarolt fél nem hajlandó sem bizonyítékokkal előállni, sem pedig megnevezni a „bűnösöket”, addig nem nagyon van miről beszélni.
Addig marad az a bizonyosság, hogy a több lapban és internetes portálon az egészen bizonyosan a kitiltottak listáján lévőként megnevezett Habony Árpád a minap Washington DC-ből küldött fényképet magáról – egy valóban rettenetes lila trikóban. Vagyis jelen pillanatban számos lap és hírportál bocsánatkéréssel tartozik Habony Árpádnak és/vagy elmehet az anyjába. (Mondom ezt úgy, hogyha egy lakatlan szigetre kellene mennem, és egy embert vihetnék magammal, hát nem Habony Árpádot választanám… És most legyen ennyi elég…)
Még néhány apró megjegyzés: 1995-ben a Lockheed-Martin húszezer dollárt adott nekem az Amerika-sorozatom elkészítésére, ezért az F16-os repülőgépeket gyártó bázison kellett forgatnom és dicsérnem a terméket. Csak azért mondom, mert ha én 1995-ben megértem nekik ennyi pénzt, akkor vajon mennyit érnek nekik a döntéshozók?
Mennyit értek a magyar döntéshozók 1995-ben? És soha ne feledjük, éppen ez volt az Orbán-kormány eredendő bűne. Hogy végül nem az F16-sok mellett döntött 2000 környékén. Ha azok mellett döntött volna, ma akár nyilvános autodafékat is rendezhetne, semmi gondot nem okozna. A legvadabb, legocsmányabb diktátorok is kedves, megbecsült emberei voltak az amerikaiaknak, ameddig az ő érdekeik szerint voltak diktátorok.
Orbán viszont egyszeriben elfogadhatatlan lett, mert nem vette meg a cuccot. És mivel azóta sem üvölti, hogy „leszarom Mozartot”, hát úgy döntöttek, leveszik a pályáról.
És akkor meg is érkeztünk a lényeghez. Újra mondom, nyomatékosan: lesz Békemenet. Mert ami ma hazánkban folyik, az vérlázító és elviselhetetlen. A Fidesz vezetői az elsőt is ellenezték. Akkor is le akartak róla beszélni. Aztán lett, ami lett. És az én kedves barátaimról két dolog tudható teljes bizonyossággal.
Az egyik, hogy előszeretettel veszik körül magukat komplett idiótákkal. A másik, hogy még életükben nem mérték fel jól és pontosan, hogy mikor van igazi veszély. Úgyhogy nyugodjon meg mindenki. Nemsokára hazaérek, és utána megszervezzük a dolgokat. Mert most otthon húsz-harmincezer ember éppen kinevezi magát népnek, és a CIA segít nekik. És, mint olvasom, Brüsszel is úgy döntött, beszáll a magyar belpolitikába. Hát ezért.
És jó, ha tudja mindenki: ők nem a nép. Hanem a nép egy része. Az a része, amelyik kizárólag a saját telefonjával azonos. Ezért mutatják a telefont az esti sötétben. Hogy lássa mindenki, ők azok, akik bármikor kicserélhetők egy telefonra. Ők azok, akik ülnek egymás mellett a kocsmák teraszain, de nem beszélgetnek, hanem a telefonjaik billentyűit nyomkodják. Fontos része ez a népnek, de nem azonos vele, hál’ istennek.
Ahogy a Békemenet sem a nép. Hanem egy része. Jelentősebb része. És nem a telefonjával azonos. És ez lényeges különbség.
Amúgy valóban fontos az advent és az elcsendesedés, de nem akkor, amikor amerikai kiképző őrmesterek és otthoni seggnyalóik egyszerre üvöltik a pofánkba, hogy „leszarják Mozartot”. Akkor vissza kell üvölteni. Vissza kell ütni. És nagyon nagyot. Hogy a helyükre takarodjanak. Aztán majd el lehet csendesedni.
Magyar Hírlap
A jó szó, a szép beszéd
"A jó szó, a szép beszéd és a meleg tekintet gyógyszer a szív számára"
Papp Lajos (1948) – orvos, szívsebész, író