A "piac mindenhatósága" magyarul azt jelenti, hogy a nemzeti államok helyett a globális tőke kormányozza az országokat - rövidke lapszemle

                        Az 1968-as reformok idejétől fogalmazták meg a piac mindenhatóságát. Lóránt Károly szerint bizonyított tény, hogy ez nem igaz. Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan gazdasági felemelkedése és stabilitása a példa arra, hogy egy súlypontokat képező, államilag irányított gazdaságpolitika mennyire sikeres lehet. De a nyugati államok sem szálltak ki saját gazdaságukból. Matolcsy György volt az egyetlen nem neoliberális közgazdász, aki miniszteri posztra került. Sikeres is volt a Széchenyi-terve az első Orbán-kormány idején. Magyar Hírlap

Az ellenérdekelt globális tőke által gerjesztett ellenséges hangulat ellenére, az Orbán - Matolcsy-féle gazdaságpolitika világraszóló sikertörténet - rövidke lapszemle

                          Igor Janke, ismert, és elismert lengyel politikai újságíró, publicista szerint a magyar gazdasági helyzet lenyűgöző, ötévnyi jobboldali kormányzás után Magyarország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint korábban. Ezt még a nemzetközi szervezetek is elismerik. Napi Gazdaság

A demokrácia leépítésének, és a népek kifosztásának a sarokkövei: az áruk és tőke szabad áramlása, a politikailag korrekt beszédmód - rövid lapszemle

                                1965-ben az amerikai pénzdinasztiákkal meleg kapcsolatot ápoló Carrol Quigley egyetemi tanár a Tragédia és remény című, szűk körnek szánt, de kiszivárgott írásában szerepel: „…létre kell hozni a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő rendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankja feudális módon kontrollálnák, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak.”   Bartha Pál szerint a Szovjetunió összeomlásával a pénzoligarcha már nem kényszerül önkorlátozásra. A legfejlettebb országokban jórészt ez a körülmény vezetett a jóléti államok bukásához. „Vívmánnyá” kellett nemesíteni az áruk és a tőke szabad áramlását, valamint a nemzeti bankoknak a nemzeti parlamenttől való függetlenségét. Ez a tudatformálás a pénzoligarcha által korrumpált médiára és politikusokra hárul.   A tudatipar egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett politikailag korrekt beszédmód, a PC. E beszédmód tabuvá tesz minden olyan kérdést, amely keresztezné a pénzoligarcha és a multinacionális vállalatok érdekeit. Aki a tabut megszegi, arra egyrészt címkét aggatnak (populista, nacionalista, fasiszta, rasszista, antiszemita stb.), másfelől minden értelmiségi, illetve művészpályán egzisztenciálisan ellehetetlenítik. Pusztító erejét bizonyítja, hogy az Európai Parlamentben egyetlen politikus nem meri feltenni azt a kérdést, hogy létezhet- e huzamosan olyan birodalom, amely a periféria (a volt szocialista országok) kizsákmányolására épül? Merthogy az áruk szabad áramlása automatikusan ide vezet. E világrend erkölcsiségét Soros György védekezése szemlélteti kiválóan a francia bíróságon, amikor is a bíró az általa okozott kárra hívta fel a figyelmét. Soros védekezése: Mint piaci résztvevőnek nem kell törődnöm tetteim következményeivel.” Magyar Hírlap

A Wall Street Journalban a Harvard kínai kirekesztése címmel megjelent tényfeltáró cikk arra a következtetésre jut, hogy a világ leghíresebb egyetemén az oda jelentkező ázsiai-amerikaiaknak jelentősen nagyobb pontszámot kell elérniük a felvételhez, mint az amerikai fehéreknek, nem is szólva az amerikai feketékről. A lap összehasonlítja a Harvardra felvett ázsiai-amerikai diákok arányát olyan elit egyetemekével, ahol az etnikumot nem tekintik mérlegelendő tényezőnek. A Kaliforniai Műegyetemen 2013-ban az ázsiai-amerikai diákok aránya 42,5 százalék volt. Az egyetem felvételizőket segítő kézikönyvében azt ajánlja az ázsiaiaknak, hogy felvételi lapjukhoz ne csatolják a fényképüket, és ne válaszoljanak az etnikai hátterüket, fajukat firtató kérdésre. A New York Times párhuzamot vont a húszas évekkel, amikor a Harvard elnöke amiatt aggódott, hogy „a zsidó invázió elpusztítaná az egyetemet”. (MH 13)  

Az EU vezetése nem a tagállamok népeinek, hanem a globális nagytőkének elkötelezett módon "irányítja" az uniót - rövidke lapszemle

                            A Guardian brit országos napilap írja: öt hónap alatt a Sziríza-kormányt ledarálja a kérlelhetetlen európai elit, Alexis Cipraszt a brüsszeli pénzemberek és politikai uraik meghátrálásra kényszerítették. A Sziríza vörös vonalait, az adósságtörléstől a privatizációig, egyenként átlépték. De a trojka többet akar: nyugdíjcsökkentéseket, ÁFA-emeléseket az élelmiszertől az áramig, gyorsabb adósság-visszafizetéseket. A Sziríza leadott egy figyelmeztető lövést, visszautasítva 300 millió euró kifizetését az IMF-nek, és Ciprasz figyelmeztetett, hogy ha nem állapodnak meg egy mentőcsomagban, az az eurózóna végének a kezdetét fogja maga után vonni. A jelek szerint Németország és a trojka kész a görögöket lehengerelni, annak ellenére, hogy az elnyomorító megszorítás adósságrobbanáshoz vezetett. Az EU elit hallani sem akar realista leírásról. Görögországnak fizetnie kell, vagy elvágják a likviditási életvonalát és kilökik az eurózónából. Az eurózóna urai még egy fügefalevelet sem hajlandók nyújtani Ciprasznak. Brüsszeli nézőpontból Görögországnak meg kell adnia magát és ennek láthatónak is kell lennie. Máskülönben az eurózóna más államai, amelyek megszenvedték a trojka bánásmódját, ötleteket kapnak. Még ha az elszámolás napját elhalasztják is, a Sziríza kudarcának láthatónak kell lennie, ha meg akarják fékezni olyan, más, megszorítást ellenző felek erősödését, mint a spanyol Podemos. A görög radikálisok remélték, hogy meg tudják változtatni Európát, de tapasztalatuk aláhúzta, milyen mély is az EU, az Európát uraló "elit" ellenállása a valódi reformokkal szemben. transform.hu

Ferenc pápa is valóban a béke pártján áll - A ránehezedő nyomás ellenére, sem ítélte el Putyint - rövidke lapszemle

                    Az ukrán helyzet rendezésének egyetlen módja a béke, a békés megoldásra nincs alternatíva – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin, miután találkozott Matteo Renzi olasz kormányfővel Rómában. Az orosz elnököt Ferenc pápa magánaudiencián fogadta. A szentatya őszinte és nagy erőfeszítésekkel teli elköteleződést vár el az orosz elnöktől. A nemzetközi sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy Kenneth F. Hackett, a Szentszék amerikai nagykövete a találkozó előtt arra „bátorította” a katolikus egyházfőt, hogy a nemzetközi bírálatokat követve „határozottabb álláspontot” képviseljen az orosz elnökkel szemben. Az ukrán katolikus egyház szintén próbálta telefonon elérni Ferenc pápát, hogy felszólítsák Moszkva és az "orosz agresszió" elítélésére, a Szentatya azonban nem fogadta hívásukat sem. Magyar Hírlap  

Az USA „az orosz fenyegetés miatt” nehéz fegyverzetet telepítene - rövid lapszemle

                                Az Egyesült Államok „az orosz fenyegetés miatt” nehéz fegyverzetet telepítene a vele szövetséges kelet-európai országokba - állítja a New York Times. Amerikai katonák nem tartózkodnának állandó rendszerességgel Kelet-Európában, csak a nehéz fegyverzetet állomásoztatnák a tagállamokban. A harceszközök biztonságát a fogadó ország fegyveres erői szavatolnák. A New York Times Magyarországot is megemlíti lehetséges fogadó országként. A balti államok és Lengyelország mindenképpen támogatja az elképzelést. Ugyanakkor több NATO-tagállam is kétségét fejezte ki a további erősítésekkel kapcsolatban, ami szerintük tovább eszkalálhatja az amúgy is pattanásig feszült helyzetet Moszkvával.

E hónap végéig még megtekinthető a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándorkiállítása Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Lovagteremben és a Toleranciateremben berendezett tárlatot eddig mintegy négyezren tekintették meg – tudtuk meg Bartha Zonga múzeumpedagógustól. Iskolás csoportok jócskán érdeklődtek, hetente átlagosan hat osztály tekintette meg a kiállítást, az iskola másként hetén harminc. A látogatók nagyra értékelték a látottakat, hallottakat, embertani ismereteik alapos kiegészítését jelenti. Alábbi összeállításunkban a tárlat tájékoztató anyagából válogattunk.   Embertani kutatások Székelyföldön   Az első antropológiai vizsgálat a Ma­gyar­országra telepített bukovinai székelyek kö­rében történt. A hadikfalvi székelyek szem- és hajszínét Malán Mihály vizsgálta, eredményeit 1942-ben tette közzé. Eszerint abban az időben a férfiak és a nők többsége világos szemű volt: minden negyedik ember kék, minden második kevert szemszínű. A népesség alig egyötöde bizonyult pigment-dús, azaz barna szeműnek. A hajszínben ezzel ellentétes képet talált: a népesség túlnyomó többsége barna hajú volt (88 százalék), csupán három százalék volt a világos, nyolc százalék a sötétszőke hajúak aránya. A hadikfalvi székelyek a hajszín alapján nem térnek el a többi magyar népességtől, a szemszínben viszont gyakoribb náluk a kevert jelleg.   Hat székely falu – Agyagfalva, Bögöz, Csík­bánkfalva, Csíkszentgyörgy, Gidófalva és Sep­sibodok – lakóinak elemzése alapján a koponya és a testmagasság tekintetében a székelyek és Nyugat-Magyarország, elsősorban a Rábaköz ma élő lakossága nagy mértékben hasonló. A kutatók úgy vélik, a hasonlóság antropológiai bizonyítéka annak a jól ismert vélekedésnek, hogy a székelyek a X–XI. században a határokat, elsősorban a nyugati határszélt védték, majd a magyar királyok innen telepítették át őket Erdélybe a XII. század elején.     Hirdetés   Genetikai kutatások   Tizenegy magyar népesség – köztük moldvai csángók és székelyek – génfrekvenciáját vizsgálva kiderült, hogy a klasszikus genetikai markerek alapján a mai magyar lakosság tizenhárom százaléka hordoz uráli gént, és a ma élő magyar népességben a moldvai csángók őriztek meg legtöbbet az ősi finnugor és iráni genetikai jellegekből.   Az Y kromoszóma (apai ági) és mitokondriális DNS (anyai ági) vizsgálatok megállapították, hogy a budapesti és a csángó népesség anyai ági genetikai hasonlósága igen jelentős. Sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint bármely más népre. A köztük levő kis eltérés oka egyrészt a budapesti népességben található nagyobb heterogenitás, másrészt a csángók elszigeteltebb életéből adódó genetikai sodródás és alapító hatás. Mindkét magyar népesség genetikai összetétele közelebb áll Európa indoeurópai nyelvcsaládba tartozó népeihez, mint a finnugorokhoz vagy a törökökhöz.   Az apai ági vizsgálat meglepő eredményt hozott. Az Y kromoszómán mintegy 4440 évvel ezelőtt létrejött egy olyan pontmutáció, amely a magyart kivéve különböző mértékben minden mai finnugor nyelvű népességben kimutatható. Ezzel ellentétben egy másik polimorfizmus a finnugor nyelven beszélő népek közül csak a magyarban fordul elő (a budapesti mintában 18, a csángóban 38 százalék).   Kiderült, hogy a ma élő népesség vizsgált mintáiban az európai típusú haplocsoportok dominanciája figyelhető meg: 99 százalék a mai magyar és 97,4 százalék a székely népesség körében. Az anyai ági rokonság eddigi vizsgálata alapján elmondható, hogy a honfoglaló populációban európai és ázsiai típusú mitokondriális genetikai elemek is előfordulnak, de jelentősen több ázsiai típusú elemet tartalmazva, mint a mai magyar és székely minták, mivel utóbbiak a jelenkori európai népességekre jellemző genetikai képet mutatnak.   Erdélyben   A régi székelység kutatásában az első eredmény Laurenţiu Georgescu nevéhez kötődik, aki a Székely Zoltán által kutatott székelypetőfalvi XII. századi temető csont­anyagát vizsgálta. Az ugyancsak Székely Zoltán által feltárt zabolai temető embertani leleteit először K. Zoffmann Zsuzsanna írta le. Ilyen előzmények után a Magyar Természet­tudományi Múzeum Embertan Tárának kutatócsoportja azt a célt tűzte maga elé, hogy egységes kutatási szempont alkalmazásával valamennyi középkori székelyföldi temetőt megvizsgáljon.   A népesség antropológiai arculatának leírásával és összehasonlító antropológiai elemzésével megkíséreltek választ adni a régi székelyekkel kapcsolatos nagy kérdésekre: milyenek voltak a mai székelyek ősei, egységes vagy összetett képet mutatnak-e a vizsgált maradványok, utalnak-e esetleg a székelyek származására, embertani jellemzőik miként változtak az idők folyamán, és hogyan viszonyulnak antropológiai értelemben a magyarság egészéhez.   Középkori temetők   A kutatócsoport a háromszéki XII. századi székelypetőfalvi és zabolai, az udvarhelyszéki kányádi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, szentábrahámi, a csíkszéki csíkszenttamási, csíksomlyói, valamint a gyergyószéki szárhegyi temető embertani csontmaradványait vizsgálta meg. A nemi, életkori adatokból demográfiai következtetéseket vontak le, a méretek alapján a népesség embertani kapcsolatait vizsgálták. A koponyák jellegzetes morfológiai bélyegeit, illetve a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket is tanulmányozták.   Székelypetőfalván a falu délkeleti, Al­sóhatár nevű dombján Székely Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tárta fel a XII. század második felében használt temetőt. A megvizsgált egyének száma 277 volt, ebből 99 gyerek és 178 felnőtt. A nők közül legtöbben 20–24 és 35–39 éves koruk között haltak meg. A férfiaknál a halandósági csúcs 35–39 év között volt. A petőfalvi népesség alapvetően az europid típusba tartozott, a koponya hosszú és közepesen keskeny volt mindkét nemnél a legtöbb esetben. Az arcon számos esetben enyhe mértékben ázsiai vonásokat lehetett felismerni. Ez arra utal, hogy a túlnyomórészt europid népesség a története során korábban ázsiai népességgel került kapcsolatba. A férfiak átlagos termete 168,4 cm, a nőké 157,8 cm volt; ez hasonló a korabeli Kárpát-medencei népesség átlagához.   A zabolai Tatárhalmon Székely Zoltán 1969-ben nyolc, 1970-ben további 184 sírt bontott ki. Ezzel a temetőt sikerült teljes egészében feltárni, viszont a csontokat csak 45 felnőtt sírból mentették meg.   A székelypetőfalvi és a zabolai férfiak és nők kis mértékben, de az europidokra jellemző átlagtól minden jellegében a mongolid átlag felé térnek el. A népesség kialakulása olyan területen mehetett végbe, ahol a XII. századot megelőzően a túlnyomó lélekszámú, hosszú koponyájú europid lakosság kisebb lélekszámú ázsiai eredetű lakossággal élt együtt. A mongolidokra jellemző jegyek ritka előfordulása alapján ennek az együttélésnek több generációval, talán több évszázaddal kellett megelőznie a szóban forgó népesség háromszéki megtelepedését. Az összehasonlító embertani vizsgálatok szerint ez a terület a mai Magyarország nyugati pereme és a Morva medence lehetett – amelyek egykor hun és avar szállásterületek voltak. A háromszéki székelyek ennek a területnek a IX. századi lakosságához hasonlítanak legjobban.   A székely népesség eredete   A Székelyföld középkori embertani leleteit vizsgálva az alábbi megállapításokat fogalmazták meg a kutatók: Székelyföld középkori lakossága nem különül el a mai Magyarország területén élt középkori lakosságtól, azaz a székelyek nem képeznek külön etnikumot a magyarságon belül. A vizsgált székelyföldi szériák embertani párhuzamai tekintetében, más szóval az eredetükben eltérnek egymástól.   A háromszékiek különböznek a csíki és udvarhelyszékiektől. A háromszékiek rendkívül távol esnek a honfoglaló magyarok vezető, ún. törökös rétegétől. Nagyon határozottan körvonalazható viszont az a földrajzi terület, ahonnan származnak: ez a nyugati magyar határszél, annak is az északi része. Itt lehetett a terület, ahol lejátszódhatott az az etnogenetikai folyamat, amely a koponyákon nyomott hagyott: az europid, hosszú és keskeny koponyájú dunántúli alapnépesség, valamint a hun és avar (esetleg mindkét) bevándorolt ázsiai nép keveredése. Ez az ázsiai elem lehet az alapja a székelyek hitvilágában máig jelen levő hun tudatnak.   Az udvarhelyiek és csíkiak embertani hasonlósági köre ettől alapvetően különbözik, mivel koponyájuk széles és rövid, antropológiailag nagyon eltérnek a dunántúli alapnépességtől. Eredetükről csak annyit állítanak, hogy valószínűleg nem a Du­nán­túlról valók, hanem olyan területről, ahol az europid alapnépesség rövid koponyájú. A honfoglaló magyarok vezető, ún. törökös rétegével való hasonlóság nem jellegzetes, ennek ellenére ez a kutatási irány megfontolásra érdemes.   A létező sok erdélyi Árpád-kori temető feltárása segíthet a jövőben a fenti kérdések megoldásában.   Hogyan néztek ki elődeink?   Az ember eltűnődik egy-egy koponya láttán: milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? A tudomány segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az eredeti arc. Az arcrekonstrukció első lépéseként gipszmásolat készül a koponyáról. Erre épül vissza a már hiányzó lágyszövet. Az izmokat plasztilinből rekonstruálják, a szemet üveggolyóból, az orrot pedig viaszból. Az arc húsos részét meghatározó helyekre (a koponya 45 pontjára) a lágyrészek vastagságát jelölő töviseket rögzít a szakember. A szemzugokat, a szájszögletet, a száj záródási vonalát és a szájat formáló mimikai izmok eredési helyét hosszú tűkkel jelölik meg.   A kiállítás megeleveníti különböző történelmi személyiségek arcát. Így látható Szent László király, Dobó István egri várkapitány, III. Béla magyar király és felesége, Antiochiai Anna, Janus Pannonius pé­csi püspök, humanista költő, Rotterdami Erasmus, gróf Batthyány Erzsébet, a Bene vitéznek nevezett honfoglaló magyar férfi és Árpád-kori harcos arcrekonstrukciója.

Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét

                          "Látjuk, hogy mértéktelen habzsolásunk, önkontrollunk hiánya, a rongyrázás, a fölvágás hova vezeti az emberiséget. Ma már nemcsak energiaválság van, hanem életválság is. Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Mindenfelé keressük a magyar nemzetet

                            "Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon." Jókai Mór (1825-1904) - író