I. Károly magyar király (1308–1342) felesége, Erzsébet királyné(1305-1380) - Házioltára
Ezüstzománc-technikával készült az 1340-es években. A klasszikus gótikus drapériás figurákat lebegő, törékeny, elegáns lénnyé alakítja. Ereklyetartó szekrény, amely bezárva apostolok, angyalok alakjával díszített házikót alkot. Kinyitva magánájtatosságot szolgált, szekrényében a szoptató Madonnát látjuk és két angyal szobrát. Ők tartják az ereklyék tokját. Körmeneti és ereklyetartó keresztek tanúskodnak a stílus magyarországi meghonosodásáról. Az oltár mai helye: Metropolitan Museum of Art, New York - USA!
Őshonos háziállataink - Magyar lúd
Ez a víziszárnyas Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái.
A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről. A 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a későbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
Fodrostollú magyar lúd igazi különlegesség. Szárnyfedő tollai és farktollai hosszúak, szalagszerűen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is.
A ludakról sokáig azt tartották, hogy együgyűek, pedig valójában a legértelmesebb szárnyasok közé tartoznak. A legelő csapatok például őröket állítanak, amelyek meg tudják különböztetni a pásztort a vadásztól.
A liba mája Magyarország egyik fontos kereskedelmi exportcikke.
A népvándorlás ügyben mindent be kell vetni, hogy a folyamatot megállítsuk - rövidke lapszemle
Nógrádi György biztonságpolitikai professzor szerint a kerítés Magyarország részéről szükséges lépés. Hazánkba ugyanis az első fél évben már csaknem hatvanezer illegális bevándorló érkezett.
Eközben Ausztria bejelentette, hogy leállítja a menekültkérelmek elbírálását, Németország pedig ezzel egy időben azt fontolgatja, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
Szerbia belügyminisztere már bejelentette, hogy ők is hasonló fizikai akadályt akarnak építeni a szerb-macedón határon. Földi László, volt titkosszolgálati vezető szerint ennek a fokozódó őrületnek véget kell vetni valahogy.
Az országon belül már sokkal nehezebb kezelni a helyzetet. Magyarország bármit csinál, úgyis belekötnek, de nem kell vele foglalkozni. Nem kell reagálni erre a liberális őrületre. Mindent be kell vetni, hogy ezt a folyamatot megállítsuk.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mándoky Kongur István-emlékek - Almati - Kazahsztán
A karcagi születésű magyar turkológus tudós, Mándoky Kongur István (1944-1992) már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta annak befejezése után is.
Vallotta, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs a Kelet és a Nyugat között. Egyik legismertebb munkája az 1981-ban elkészült „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi disszertációja, amely tartalmazza a Kun Miatyánk szövegváltozatait is...
A Magyar Országgyűlés hivatalos küldöttsége 2013 őszén Kazahsztánban hivatalos látogatást tett örömmel tapasztalhatta, hogy a régi fővárosban, Almatiban nagy tisztelettel emlékeznek Mándoky Kongur Istvánra.
A delegáció ellátogatott a tudósról elnevezett középiskolába, ahol megtekintette a magyar kutató munkásságát bemutató kiállítást, megkoszorúzta emléktábláját, majd tisztelgett Mándoky sírjánál a közép-ázsiai nagyváros egyik temetőjében.
Kövér László házelnök megköszönte Magyarország kazahsztáni barátainak – köztük az iskola tanárainak és diákjainak –, hogy őrzik a szülőhazájától ily távolra került magyar tudósnak, a kun nyelv és a magyar őstörténet, illetve Közép-Ázsia kutatójának emlékét.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Apponyi Géraldine királyné-emlékek - Tirana - Albánia
Az elmúlt századokban többször előfordult, hogy a magyar arisztokrata családok királynét adtak más nemzetek számára, de Apponyi Géraldine (1915-2002) esete a 20. században már igencsak különlegesnek számított.
A házassága I. Zogu albán királlyal szinte mesébe vagy Hollywoodba illő esetnek bizonyult, a szokásos érdekkapcsolat helyett, minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a 23 esztendős magyar leány és a korosabb, ám délceg albán uralkodó frigyét.
Géraldine grófi családja az I. világháborút követően elszegényedett, de lányuknak igyekeztek nívós nevelést adni. Tanulmányait Amerikában és Franciaországban végezte, ezt követően gépíróként kezdett dolgozni. Ekkortájt a negyvenes éveiben járó albán király feleséget keresett az európai arisztokrácia köreiben, és hősnőnk jóakarói eljuttatták Géraldine fényképét az uralkodóhoz.
Ennek hatására Zogu meghívta a szegény grófkisasszonyt Tiranába szilveszterezni, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét, egy évre rá pedig megszületett a várva várt trónörökös, Leka herceg is. A frigyről ma is részletesen tájékoztat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum kiállítása.
Géraldine Sisit tekintette példaképének. Gyorsan népszerűvé vált a balkáni országban.
A 1939-es családi örömöt, a trónörökös világra jötte feletti boldogságot azonban három napra rá szétzúzta Mussolini hadseregének támadása. Az olasz megszállás kezdetén a királyi család emigrált, a II. világháború idején Görögországban, Törökországban, Franciaországban, végül Nagy-Britanniában éltek.
Zogu sikertelenül próbálkozott egy emigráns albán kormány létrehozásával. A háború után Tiranában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így az emigráció folytatódott. Férje 1961-ben bekövetkezett halála után Géraldine Spanyolországban telepedett le. Fia, I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de Enver Hodzsa rémuralma alatt a kommunista országba nem térhettek vissza – egészen 2002-ig.
Az ekkor már 87 éves asszonyt tüdőproblémákkal kezelték, előbb Párizsban, majd egy tiranai katonai kórházban, ahol meghalt. A magyarországi endszerváltás után Géraldine többször tervbe vette azt is, hogy hazalátogat Magyarországra, ám ez végül meghiúsult.
A királynét az albán fővárosban temették el. Fia – 2011-ben bekövetkezett haláláig – makacsul követelte vissza apja trónját Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg 2007 óta hazája külügyminisztériumában dolgozik.
Magyar népszokások, hagyományok - Péter Pál napi hagyományok
Péter Pál napjának különleges jelentőségét az adta, hogy a búza, a rozs aratásának ekkor fogtak neki. A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”. Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap is volt, tehát az aratási munkálatokat jelképesen, a kasza egy-két suhintásával a gabonában, kezdték meg.
A teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve, vagyis április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni. Így vált Péter és Pál emléknapjává, mint az aratás kezdete a néphagyományban.
Ugyanakkor a halászok is ünnepeltek, hiszen Péterben, a halászban patrónusukat tisztelték, s az ő tiszteletére halvacsorát rendeztek, amire a község vezetőit is meghívták.
Nem egyszerű vacsoráról volt azonban szó, hanem a halászcéhek nagy ünnepéről: ekkor avatták ugyanis legényeiket, amely ünnepségre inasok hívogatták össze az embereket egy-egy rúdra kötött ponttyal a vállukon, a halétkeket a mesterek készítették.
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Puskás Ferenc-mellszobor - Madrid - Spanyolország
Az ötvenes évek magyar Aranycsapatának labdarúgói 1956 után – hosszabb nyugati portyát követően – részben hazajöttek, részben azonban a külföldön maradás mellett döntöttek. Az előbbiek között jegyzi a sporttörténelem.
Az utóbbiak, a kinn maradottak között szerepelt Puskás Ferenc (1927-2006) balösszekötő is, aki csapatkapitányként nemcsak valóban kimagasló játéktudással, de nagyszerű irányítóképességgel is rendelkezett. “Öcsi” később “Pancho” néven lopta be magát a spanyol focibarátok, konkrétan a Real Madrid szurkolótáborának szívébe.
Az Aranycsapat legendás kapitánya 1958-tól 1967-ig szerepelt a Real Madridban, 179 mérkőzésen 154 gólt szerzett.
A „királyi gárda” valdebebasi sportcentrumában 2013 októberében leleplezték Puskás Ferenc bronz mellszobrát, amelynek talapzatán a felirat a Madridban töltött kilenc évre emlékeztet.
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Puskás a világtörténelem egyik legnagyobb játékosa volt, minden Madrid-szurkolót, aki láthatta góljait, büszkeséggel töltött el a játéka.
Az ünnepségen Simicskó István sportért felelős államtitkár is méltatta „Öcsi bácsit”, a spanyolokkal közös büszkeségünket.
Puskás Ferenc özvegye jelenlétében ők ketten leplezték le a szobrot, amelyet Pedro Montes készített.
A legerősebb állam, Németország diktál, az érdekeinek megfelelően - ezek érvényesítése viszont ellehetetleníti, gyarmatosítja az EU gyengébb országait - rövid lapszemle
George Friedman, a Stratfor kutatóintézet vezetője szerint az EU jelenleg ismert felépítése nem fenntartható. Az egyes országoknak teljesen mások az érdekeik.
Az Európai Központi Bank működése figyelmen kívül hagyja azt a helyzetet, hogy az országok vezetőit újra kell választani minden négy évben. Meghagyták az államok függetlenségét, létrehoztak egy fenntarthatatlan rendszert, s ha bárki megpróbálja követni a rá központilag kiszabott irányvonalat, akkor azt kapja, amit Görögország: a Szirizát, azaz különböző unióellenes pártokat.
Németország teljesen exportfüggő, így egy olyan Európai Uniót akar létrehozni, amely három feltételt teljesít.
Első a szabadkereskedelmi övezet.
Második az optimális valutaárfolyam fenntartása Németország számára.
A harmadik hogy a brüsszeli döntésekkel elérje, hogy az alacsony bérszínvonalú országokban nagyon megnehezítse a vállalkozások működését.
„Ha én lennék a német kancellár, én is pontosan ezt tenném. Ha magyar volnék, akkor azt mondanám, nem tudok így, ilyen óriási exportőrrel magam mellett élni, gúzsba köti a gazdaságomat”.
Napi gazdaság
Bukarest kompenzálni akarja a korrupt román vezetők perbe fogását - ezért kreál a magyar vezetőkre is néhány esetet - rövid lapszemle
Erdélyben, a Székelyföldön immár a második magyar polgármester lesz áldozata a korrupcióellenes harcnak úgy, hogy ügyükben nincsenek komoly vádak. Szó sincs csúszópénzről, sok ezer eurónyi lopásról.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestert koncepciós vádakkal hurcolják meg, de hasonlóan komolytalan vádak alapján van házi őrizetben Gyergyószentmiklós polgármestere is. Mezei Jánost hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra való felbujtás miatt vegzálják – utóbbi kettőt azzal követte el, hogy elkérette a titkárnőjével egy önkormányzati ülés jegyzőkönyvét akkor, amikor őt már felfüggesztették a hivatalából.
Annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen róla volt szó. Kolozsvár alpolgármestere, Horváth Anna legutóbb egy fórumon arról beszélt: a korrupcióellenes harc ezen formája megbénítja az önkormányzatok munkáját, mert a közhivatalnokoknak többféleképpen értelmezhető törvények alapján kell végezniük a munkájukat, ezért soha nem lehetnek biztosak abban, hogy törvényesen járnak el.
Barabási-Albert László világhírű hálózatkutató arról írt, ha rács mögé teszünk minden vezetőt, akinek az apparátusában hiba történt, ki lesz az az épeszű tehetség, aki vezető pozíciót vállal?
Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestben kompenzálni kell a sok korrupt román vezető perbe fogását, ezért a magyarok között is mindenáron találni kellett néhány esetet.
Az USA közvetlenül is részt vesz a a környező államok magyarellenes politikájának "formálásában" - rövidke lapszemle
Lázár János az orosz-ukrán konfliktus kapcsán leszögezte, számunkra Kárpátalja helyzete a legfontosabb, az ottani magyarokat „ott kell védenünk”.
A kormány mindent meg is tesz, de „teljes ellenállásba ütközik Kijevben”.
Romániában az elmúlt húsz évben is példátlan koncepcionális büntetőeljárások vannak folyamatban. A magyar történelmi egyházak, és közéleti személyiségek ellen jól megszervezett akció zajlik.
Az Egyesült Államok nagyon erősen részt vesz a román belpolitikában. Horvátországban a Mol teljes vezérkarát próbálják büntetőeljárásokba rángatni.
Magyar Hírlap