Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
Benne van egy vetett ágy,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
hagy vegyem rám gyócsingem.
kattints a képekre - érdemes!
2024. March 24. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
1 kg darált sertéshús, vagy pulykahús
A káposztát átmossuk, hogy ne legyen túl savanyú, majd egy nagyobb lábosban 15-20 percig pároljuk a borsikafűvel fűszerezve.
Eközben egy másik edényben olajat hevítünk és rádobjuk a felaprított hagymát, majd a darált húst, sózzuk, ízlés szerint, hozzáadjuk a pirospaprikát majoránnát.és fedő alatt kb. 25 percig pároljuk.
A rizst a szokásos módon megfőzzük. Majd összekeverjük a a megfőtt darált hússal. Borsozzuk, ha kell után-sózzuk.
Egy tűzálló tálban, vagy tepsiben rétegezzük a káposztát, a rizses a hússal majd így tovább, míg el nem fogynak az alapanyagok. A tetejét megkenjük bőven tejföllel, majd rátesszük a karikára vágott kolbászokat.
200 fokos előmelegített sütőben, 20 percig letakarva, majd 20 percig fedő nélkül sütjük. A tálaláshoz kockákra vágjuk.
2024. February 20. 00:00
Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat
Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat
A szamár azt mondta a tigrisnek:
A vita elmérgesedett, és mindketten úgy döntöttek, hogy bíróság elé viszik a dolgot, ezért az oroszlán, a dzsungel királya elé járultak.
A szamár már azelőtt kiabálni kezdett, hogy elérte volna az erdei tisztást, ahol az oroszlán ült a trónján:
- Őfelsége, igaz, hogy a fű kék?
A szamár így fordult az oroszlánhoz:
- A tigris nem ért egyet velem, ellentmond és bosszant, kérlek, büntesd meg!
A király ekkor kijelentette:
- A tigris 5 év hallgatással lesz büntetve.
A szamár vidáman ugrott, és elégedetten, ismételgetve folytatta:
A tigris elfogadta a büntetését, de előtte megkérdezte az oroszlánt:
- Felség, miért büntettél meg engem, elvégre a fű zöld.
- Akkor miért büntetsz engem?
- Ennek semmi köze ahhoz a kérdéshez, hogy a fű kék vagy zöld. A büntetés azért van, mert egy ilyen bátor és intelligens teremtmény, mint te, nem vesztegetheti az idejét arra, hogy egy szamárral vitatkozzon, aki ráadásul még idejön és ezzel a kérdéssel engem zaklat.
A legrosszabb időpocsékolás a bolonddal és fanatikussal vitatkozni, akit nem érdekel az igazság vagy a valóság, csak a hite és az illúziói győzelme.
Soha ne vesztegessük az időt olyan dolgokra, amelyeknek nincs értelme. Vannak állatok, akiknek bármennyi bizonyítékot mutatsz is be, nem képesek megérteni, másokat pedig elvakít az ego, a gyűlölet és a harag, és csak azt akarják, hogy igazuk legyen, még akkor is, ha teljes képtelenség, amit állítanak.
Jegyezd meg, amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat. A békéd és nyugalmad többet ér egy értelmetlen vitánál!
C:\Users\user\Pictures\patt Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat van hozzá szöveg.jpg
2024. January 17. 00:00